Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-08 / 287. szám

1981. december 8. isilEPÜJSÄG 3 A társadalmi tulajdon védelme Morális helyzetünk változott, és jobb a megelőző munka Társadalmi tulajdonvédelmi kérdésekről beszélgettünk Wohl István rendőr alezredessel, a BM Tolna megyei Rendőr- főkapitányság népgazdaság- és társadalmi tulajdonvédelmi osz­tályának vezetőjével. , — A társadalmi tulajdon a társadalom tulajdona: gyárak, üzletek árukész­lete, szövetkezetek terme­lése. Annak tartja-e lakos­ságunk a társadalom tu­lajdonát, tehát közös va­gyonnak... Milyenek a ta­pasztalataik? — Úgy gondolom, nem téve­dek, ha azt állítom, hogy — mint minden szocializmust épí­tő országban, úgy nálunk is — a közös, a társadalmi vagyon védelme az állampolgári tudat fejlődésének függvénye. Lakos­ságunk ma megbecsüli,, védi és mindennapi munkával gyara­pítja a társadalmi vagyont. Me­gyénkben elért eredményeink is ezt mutatják. A tudatformá­lásban szerepe van annak, hogy számtalan párt- és kor­mányintézkedés, közös vagyon megszilárdítását célzó határo­zat is született az elmúlt évek­ben. Az sem közömbös, hogy olyan a gazdaságpolitikánk, amely egyaránt képviseli' az egyéni és társadalmi érdeket. Mindezek összhatásaként az elmúlt 10—15 évben lényeges változás ment végbe állampol­gáraink tudatában, gondolko­dásmódjában. Lényegében ezt tükrözi a ki­alakult bűnügyi helyzet is. In­gadozó tendenciával ugyan, de az elmúlt hat év átlagában csökkent a társadalmi tulaj- dómban kárt okozó bűncselek­mények száma. — A tiz-tizenöt évvel ez­előtti helyzetet ismeri la­kosságunk, több jelentős bűncselekmény volt, mos­tanában nem sokról érte­sülhetünk. — Mondhatnám azt, hogy szerencsére, de itt többről van szó. Meggyőződésem, hogy mo­rális helyzetünk változott. Ked­vezőbb a védelemszervező munka. Ennek személyi qs tár­gyi feltételei biztosítottabbak. Felkészültebb a vezetés, az el­lenőrzés, a rendészet, és elzár­ják azokat a „réseket", ame­lyek lehetővé tennék a bűn- cselekmények elkövetését. Te­hát jobb a megelőző munka is. Ez a magyarázata annak, hogy ma már elvétve fordul elő a kérdésében megfogalmazott „jelentősebb bűncselekmény”. A társadalmi tulajdon kárára például öt év óta nem követ­tek el a megyében rablást. 1975-ben dolgoztunk utoljára komolyabb kárral járó betöré­ses lopásban. Amikor azt állítom, hogy álta­lában javult a társadalmi va­gyon védelme, feltétlen meg kell említenem, hogy vannak gondjaink is. A megyében is­mertté vált és feldolgozott bűn- üayek 19—22 százalékát teszik ki éves viszonylatban azok, amelyek a társadalmi tulajdon­ban okoztak kárt. 200—250 kö­zött mozog — éves szinten — az előforduló lopás. 150—170 között a' betöréses lopás, 60— 80 között a sikkasztás. Ezek kö­zött oersze előfordul olyan is, ami komolyabb kárt eredmé­nyez. Hoqy miért nem kannak na- avobb nyilvánosságot? Ennek több oka lehet, például lehet törvényesséai akadálya is. Bű­nösség kérdésében a bíróság­nak — ítéletében — van joga nyilatkozni. A korai tájékozta­tás akadályozhatja a nyomo­zást. a bizonyító adatok össze­gyűjtését is. Bűnügyek vizsgálatával egy időben kötelességünk kutatni azokat a körülményeket, me­lyek egy-egy bűncselekmény, vagy bűncselekmény-sorozat el­követését lehetővé tették. Ta­pasztó latoi nkat sziq na lizáció formájában továbbadjuk a sér­tett vagy érdekelt vállalat, szö­vetkezet vezetőségének. Fel­használjuk menelőzést szolqáló munkaterveink összeállításánál, és végül a propagandamunká­nál. — Melyek a különlege­sen veszélyeztetett •,terüle­tek?' Kérjük, amennyiben lehet, mondjon erre pél­dákat. — Különlegesen veszélyezte­tett területek helyett inkább ve­szélyhelyzetekről beszélhetünk. E veszélyhelyzetek mindig ott jön­nek létre, ahol az általános személyi tényezők, pl. a közöm­bösség, felelőtlenség,' italozó életmód, feddhetetlen előélet hiánya, stb. találkozik a bűn­cselekmény elkövetését előse­gítő, vagy lehetővé tevő okok­kal. Ilyen például az őrzés és tárolás hiányosságai, a belső szervezetlenség, a bizonylati fe­gyelem lazaságai, a felelősségi rendszer fogyatékosságai, a kereslet-kínálat még meglévő ellentmondásai, különböző tech­nológiai fegyelmezetlenségek, esetleg érdektelenség. A bűnözésre hajlamos sze­mélyek minden hiányosságot észrevesznek és minden lehe­tőséget kihasználnak cselekmé­nyük elkövetésére, s hogy a vé­delemben helyenként még van­nak rések, arra — sajnos — példáink is vannak. A halőr nem tartózkodik szol­gálati helyén, egy felelőtlen 'személy leengedi a tó vizét az ivadékokkal együtt, s több százezer forint a kár. Eljárás alá vonunk egy bűnözőcsopor­tot, és bizonyítjuk, hoay 60 me­zőgazdasági termelőszövekeze- tet, összesen 144 majort káro­sítottak meg azzal, hogy az őrizetlenül hagyott istállókban levagdosták a lovak farkszőrét, a kefekötők jól fizettek érte. A megrendelő nem ellenőriz­te megfelelően a menetlevele­ket, a rovatokba beírt adato­kat, így bércsalásokat követtek el egyes szállítóvállalatok gép­kocsivezetői. Senki sem ellen­őrzi a raktáros tevékenységét, így 15 társával 164 000 liter üzemanyag sikkasztását követi el. Nem megfelelő életmódot folytat a boltvezető, a vállalat- vezetés későn figyel fel rá, a lefolytatott leltár már 691 000 Ft hiányt mutat. Bizonyítja a büntetőeljárás, hogy magán­haszonra is folyt az értékesítés. Ittasan teljesíti szolgálatát a mozdonyvezető, túllépi a sebes­séget, hat kocsi kisiklik, 780 000 Ft a kár. Nem kielégítő a fele­lősségi rendszer, a tsz által al- kaolmazott juhászok nem látják el megfelelően feladataikat: 101 anyajuhot lopnak el. A „felelősök" eqymásra mutogat­nak. Nyersbőr-szállításnál el­mulasztják darabszámra átven­ni a bőröket, így a szállítónak módja nyílik közel százezer fo­rintos kárral megdézsmálni a szállított mennyiséget, stb. — A jelenlegi helyzet­ben mely szakmákban van a rendőrségnek a társa­dalom tulajdonának vé­delmében legtöbb dolga? — A rendőrség védelmi mun­kája a bűncselekmények el­len, mindenekelőtt a megelő­zésre irányul. Késégtelenül, a bűnesetek kötődnek egy-egy szakterülethez, népgazdasáqi ághoz. Következésképpen elő­fordulásuk és bűncselekmény­fajták szerint is kimutathatók. A kapott ágazati adatok sem­miképpen nem jelentenek, je­lenthetnek a veszélyeztetettség tekintetében rangsorolást. Igaz, hogy megelőző munkánk szer­vezésénél, erőink mozgósításá­nál az így nyert adatokat is fi­gyelembe vesszük. Több éves adatok átlaaát alapul véve a mezőgazdasághoz kapcsolódó­an fordult elő az ismertté vált üqvek 30 százaléka, a kereske­delemben 28 százaléka, az iparban 22 százaléka, a szol- qáltatás területén 12 százalé­ka, a közlekedés és szállítás vonalán aediq 7.4 százaléka. Naqv haavományokkal ren­delkező ipari vállalatainknál — nyugodtan mondhatom — ki­fogástalan a védelem. Kerítés, rendészet, gyáron belüli morál, szervezettség, stb. szinte kizár­ja a komolyabb bűncselekmény elkövetését. Például a Bonyhá­di Cipőgyárban a szalag vé­gén azt is észreveszik, ha egy pár cipőfűző hiányzik. Vannak objektíve nagyobb veszélyhely­zetet jelentő területek, ilyen például az építőipar. Szétszórt, központtól távol eső munkahe­lyek, őrzéshiány, áldatlan rak­tározási körülmény, stb. A me­zőgazdaságban is gyakran ta­pasztalhatják, hogy eltűnt a föld széléről a kint hagyott ve­tőmag, műtrágya. Előfordul, hogy felbakolva találják az or­kán silózót munkakezdéskor, mert gumikerekeit az éjszaka ellopták. Gyakori a mezei és erdei lopás. A károsultak kö­zött viszonylag sokszor megta­lálható a szövetkezeti és álla­mi kereskedelem is. A társadalmi tulajdonban kárt okozók elleni büntetőeljárásaink 86JB százalékát négy vagyon el­leni bűncselekmény teszi ki. 44 százaléka lopás, 24,4 százaléka betörés, 12,3 százaléka sik­kasztás és 6,1 százaléka csalás. Ezek közül a lopásról és be­törésről tennék említést. Szá­muk az elmúlt években nem csökkent, elkövetésük alkalmi vagy idényjellegű. Vizsgálati ta­pasztalatok gyakran kimutat­ják azt az emberi mulasztást, ami az elkövetést lehetővé te­szi. Biztonságosabb, gondo­sabb vagyonkezelés tovább szűkíthetné a bűncselekmények számát. — Úgy tudjuk, néhány gazdasági ágazatban az ellenőrzés, a belső ellenőr­zés, a bizonylati fegyelem hiányos. — Igen, vannak még gon­dok. Az elmúlt években azon­ban hatékony intézkedések tör­téntek ezek megszüntetésére. Erősödött az ellenőrzés, számos területen létrehozták a rendé­szetet. Vannak területek, ahol társadalmi tulajdonvédelmi bi­zottságok, megint máshol tár­sadalmi üzemrendészek létre­hozására, felállítására került sor. Állami központi és helyi szerveink tanfolyamokat indí­tottak vezetők, főkönyvelők és ellenőrök részére. A megyei ta­nács szervezésében úgyszólván állandóan működik a tengelici oktatási központ. Jelentős tevé­kenységet végez ez irányban a Szervezési és Vezetési Tudomá­nyos Társaság Tolna megyei szervezete is. — A_ rendőrség munká­ját hosszú évizedek óta eredményesen támogatja a lakosság. Közérdekű beje­lentésekre, jelzésekre gon­dolunk. Hogyan tudja az ön apoarátusa, általában % a rendőrség ezeket a be­jelentéseket használni? — Rendőri szerveink a köz­rend és közbiztonság fenntar­tása érdekében sokrétű felada­tokat látnak el. Ezek közé tar­tozik a néaqazdasáq és társa­dalmi tulajdon védelme is. Leq- fontosabb kötelességünk a bűn- megelőzés, és ha már elkövet­ték, akkor a tettes kilétének fel­derítése. A gazdasági életet illetően feladatunk, hogy minden neqa- tív ielenséqről, nem kívánatos tendenciákról tájékoztassuk az azok measzüntetésére illetékes párt-, állami vagy qazdasáqi szerveket. Ebben a munkában önmagunk, a lakossáa haté­kony támoaatása nélkül nehe­zen tudnánk boldoaulni. Vezetőink havonta fogadó­órákat tartanak. Éves viszony­latban több mint 500 személy panaszát hallgatják meg. Köz­érdekű vagy egyéb bejelentés érkezik szerveinkhez évente 250—300 esetleg. Sokoldalú, sokirányú, gyakran bűnügyi szempontból is nagyon hasznos segítséget kapunk a lakosság­tól. Mi e bejelentéseket gondo­san ellenőrizzük és még jóhi­szemű tévedés esetén is választ adunk a névvel érkezett beje­lentésre. Az így beérkezett in­formációk felhívják figyelmün­ket gyanús körülményekre, olyan jelenségekre, melyek mö­gött tisztességtelenül szerzett haszon van. Engedjen meg egy­néhány példát. Kisiparos túllé­pi jogkörét, meg nem engedett kereskedelmi tevékenységet bo­nyolít. A. mezőgazdasági ter­melőszövetkezeten belül állat­felvásárlással megbízott sze­mély saját nevén adja tovább a sertéseket, jogtalanul felvé­ve a több éves szerződéses felárt. Anyagbeszerző 10—15 százalékos felárral magánsze­mélyek megbízásából vállalko­zik kurrens áruk beszerzésére. Juhász, hogy elkerülje adózási kötelezettségét, a meglévő ál­latállományának hasznát fiktív neveken értékesíti, tényleges jövedelmét az adóhatóság elől eltagadja. Érdekképviseleti szerv vezetője különböző elő­nyöket fogad el, dolgok „kijá­rásáért”, kedvezményezett adó elintézéséért. Mások deviza- és vámrendelkezéseinket játsszák ki, műszaki cikkeket csempész­nek az országba, vagy beutazó külföldi állampolgárral kötnek törvényeink által tiltott ügyle­teket, stb. Sorolhatnám a pél­dákat. Lényege azonban azt hiszem az, hogy lakosságunk érzékeli a törvénysértő maga­tartásokat, támogatja a mun­kánkat, melyet ezúton is meg­köszönök. — Gazdasági életünk­ben új szervezetek jönnek létre, a társulásokra, mun­kaközösségekre és egyéb kis szövetkezetekre gondo­lunk. Ezek önöknek több munkát adnak majd? — Korábban a kereskede­lemben, 1982 januárjától az iparban és a szolgáltatások területén kerültek, illetve*,kerül- nek bevezetésre olyan intézke­dések, melyek újszerűek, fontos társadalmi és lakossági érde­keket szolgálnak. Figyelemmel kísérjük a gazdasági élet vál­tozásait, megjelenő új rendel­kezéseket. Úgy véljük ugyanis, hogy a legjobb gazdaságpoliti­kai elképzelések is teremthet­nek, kialakíthatnak olyan kö­rülményeket, bűnelkövetés szem­pontjából veszélyhelyzeteket, amelyek bűncselekményt ered­ményezhetnek. Ügy ítéljük meg a helyzetet mi is, hogy ha át­menetileg is, de megnöveked­nek a feladataink. Például in­dokolt a megelőzés érdekében szorosabb együtműködést kiala­kítani az érdekelt területek fel­ügyeleti szerveivel, a külső és belső ellenőrzéssel, és megfele­lő preventív intézkedéseket kell tennünk. Azonban számolnunk kell azzal is, hogy lesznek szemé­lyek vagy csoportok, akik vissza­élnek kialakult új helyzetükkel, esetleg bűncselekményt is el­követnek. Az anyag- és áru- beszerzés, a vállalati és ma­gánmunka, a szerszám- és gép- használat, különböző társulá­sok és ezek mögött álló érde­kek, a bedolgozói rendszer to­vábbfejlesztése, vállalatoktól és szövetkezetektől kiadott bér­munka, anyag- és időnormák megállapításai, az árképzési gyakorlat, magánteherautó- használati lehetőség, stb. mind­mind olyan pontok, amelyek korrupciót, bércsalást, üzérke­dést, adócsalást, orgazdaságot is eredményezhetnek, még a legtökéletesebb beszabályozás mellett is. Magánkereskedő, esetleg bérlő, vagy szerződő önálló be­szerzési lehetőséget kapott. Ki­mérheti saját termésű borát, feldolgozhatja meghizlalt serté­sét, felnevelt baromfiát meg­felelő feltételek — minőségi tanúsítvány — mellett. Új gya­korlat, új veszélyhelyzet, s azon kell munkálkodnunk, hogy min­den esetleges vadhajtás idő­ben el legyen távolítva. — Köszönjük a beszél­getést. PÁLKOVÁCS JENŐ Befejeződött a kisiparosok országos küldöttgyűlése Vasárnap a MEDOSZ szék­házában az országos választ­mány beszámolója fölötti vitá­val folytatódott a kisiparosok Vili. országos küldöttgyűlése. A tanácskozáson megjelent Mé­hes Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, ipari mi­niszter, Faluvégi Lajos, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese, valamint az állami- és társa­dalmi szervezetek több veze­tője. A küldöttek egyebek közt több sikeres kisipari találmány­ról számoltak be, felvetették azonban, hogy az újdonságok bevezetése, gyártása, még min­dig sok nehézségbe ütközik. Szóltak arról is, hogy a kisipar technikai színvonalának emelé­sét kedvezőtlenül befolyásolja a gépek, szerszámok és műsze­rek vásárlásánál tapasztalható megkülönböztetés. A szolgálta­tási — elsősorban építőipari — feladatok ellátását jól se­gítették az elmúlt időszakban alakult kisipari munkabrigádok, a küldöttek javasolták ennek az új munkaformának széle­sebb körű elterjesztését. A kis­ipari termeltető vállalattól, el­sősorban a kooperációk szer­vezési munkáiban, az állami, a szövetkezeti és a kisipar kö­zötti, valamint az iparosok egymás közötti együttműködé­sének javításában várnak foko­zottabb tevékenységet. Többen elmondták véleményüket a tár­sadalombiztosítási rendelkezé­sekről, kérték egyebek közt a jövedelemszabályozás egységes szemléletű alkalmazását. Elis­merően szóltak a KIOSZ ér­dekképviseleti tevékenységé­nek javulásáról, a szervezet tartalmi munkájának erősödé­séről. A kétnapos tanácskozáson 39-en szólaltak fel és 28 ja­vaslatot tettek, egyebek közt a rokkantak alkalmazásával, a jövedelemszabályozás korsze­rűsítésével, a központi műszaki fejlesztési alap létrehozásával, a gépvásárlási kölcsönfeltéle­A selejt gepkocsiaProncsoK népgazdasági hasznosításának egyik ötletes módszerét, a gu­mipaneles vízépítési és talaj- védelmi technológiát dolgozta ki egy leleményes vízügyi szak­ember, Nagy Géza, a Közép- tiszavidéki Vízügyi Igazgatóság üzemmérnöke. A találmányként benyújtott ötlet lényege, hogy az elhasználódott gumiabron­csokból különféle olyan fonatok készíthetők, amelyek alkalma­sak folyók, tavak, tározók, víz­folyások, csatornák medrének lek egyszerűsítésével kapcsolat­ban. A javaslatok megvalósítá­sa érdekében a KIOSZ részle­tes elemzéseket és vizsgálato­kat végez. Molnár József, a KIOSZ eK nöke a vitát összegezve meg­állapította, hogy a küldöttgyű­lés konstruktívan értékelte az elmúlt időszak eredményeit és önkritikusan foglalt állást a hiányosságok kijavítása érde­kében. A tanácskozáson is ki­tűnt, hogy a kisiparosság a tár­sadalom politikai, gazdasági céljaival egyre jobb összhang­ban tevékenykedik, ahhoz azon­ban, hogy a következő időszak nagyobb feladatait is elláthas­sák, további szemlélet/ú tozás- ra van szükség. Ezt követően a küldöt'gyűlés egyhangúlag elfogadta a be­számolót,, és állásfog'alásban rögzítette a kisiparosok és az országos választmány felada­tait a következő öt évre. Ezek között legfontosabb gazdasági célként határozták meg a szol­gáltatások területén a lakás­karbantartás, a -felújítás, a gépjármű- és a hagyományos ruházat- és lábbelijavítás fej­lesztését. Az árutermelésben az exportnövelő, az importot he­lyettesítő, a hiánycikkek körét csökkentő, a hazai áruválasz­tékot bővítő és a háttéripari termékek gyártásának növelé­sét hcítározták el. Mindehhez elengedhetetlenül szükséges a szakmai képzés fejlesztése, a műszaki korszerűsítés, a kap­csolatok javítása az állami és a szövetkezeti gazdálkodó szer­vezetekkel, intézményekkel, to­vábbá a közösségi gondolko­dás, a társadalom iránti el­kötelezett magatartás erősítése. A küldöttgyűlés elfogadta a KIOSZ új alapszabályát, majd megválasztotta az országos testületeket és tisztségviselőket. A KIOSZ elnöke ismét Molnár József lett, Fischer Pált és Ne- ményi Endrét elnökhelyettessé választották. és partjának védelmére. A gu­mifonat alkalmazása harmadá­val, kétharmadával kevesebbe kerül, mintha követ, betont, műanyagot használnának part­védelemre, élettartama 20—25 évre tehető, legalább ötszöröse a műanyag és rőzseburkolatok- nak. A módszert elsőként a Tisza nagykörűi szakaszán pró­bálták ki. A gumipanelek a többszöri magas árhullámot és az erős jégzajlást károsodás, nélkül viselték. Átrakócsomópont A MÁV záhonyi vasúti csomópontja Közép-Európa legna­gyobb átrakóállomása. A MÁV idei mintegy százharmincöt­millió tonnás áruforgalmának jelentős részét Záhonyban moz­gatják meg, rakják át a Szovjetunióból érkező, illetve ide in­duló teherkocsikba. A képen: konténer terminál Eperjeske át­rakóban. Gumipanel az árvízvédelemhez

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents