Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-06 / 286. szám

8 KÉPÚJSÁG 1981. december 6. Tenger alatti olajmezö Tenger alatti olajmezőt talál­tak Romániában a Fekete-ten­ger part menti vizei alatt, Constantától északra. Az előző három kutatófúrás nem sok jó­val bíztatott, de a negyedik, a Glóriának nevezett lelőhely már kereskedelmi mennyiségű olaj kiaknázására nyújt lehe­tőséget. Ezen a helyen a part menti víz 50 méter mély, s az olajat pedig a tengerfenék alatti 2200 méteres mélységből hozzák felszínre. A kiaknázha­tó olaj mennyiségének felmé­résére újabb kutakat fúrnak ebben a térségben. Románia előzetes tervei szerint 1983-ban már tekintélyes mennyiségű olajat termelek a Fekete-ten­ger part menti olajkútjaiból. A lelőhely kincse úgynevezett könnyű kőolaj, amelyben na­gyon kevés a földgáz. A fekete­tengeri partvidék olajkincsének feltárásával remény nyílik ar­ra, hogy megállítsák a hazai olajtermelés évi 5 százalékos csökkenését. A földkéreg vastagsága Társadalombiztosítás Csehszlovákiában Csehszlovákia hazánknál gaz­daságilag fejlettebb ország. A csehszlovák gazdaság előnye az ipari fejlettségben jut kife­jezésre, a mezőgazdasági ter­melésben viszont mi tartunk előbbre. A csehszlovák gazda­ság teljesítőképessége a miénk­nél magasabb fogyasztási szin­tet tesz lehetővé. Erre a fejlett gazdasági gázisra épül a szo­ciálpolitikai juttatások, a tár­sadalombiztosítás rendszere is. A mai eredményekben fon­tos szerepe van a történelmi előzményeknek. A csehszlovák munkásosztály már a két világ­háború között figyelemre méltó vívmányokat harcolt ki. Erre alapozva a felszabadulás után, a szocializmus építése során megteremtették a fejlett társa­dalombiztosítás feltételeit. A szociális juttatások rend­szere azonban a 60-as évek gazdaságpolitikai hibái, vala­mint az 1968-as válság követ­keztében elmaradt az igények­től. Csehszlovákia Kommunista Pártjának 1971-ben megtartott XIV. kongresszusán — a szo­cialista társadalom konszolidá­ciójának szerves részeként — jelentős szociális programot hirdettek meg. A program cé­lul tűzte ki a nyugdíjasok élet­viszonyainak javítását, a gyer­meknevelés fokozott állami tá­mogatását, a betegbiztosítás általánossá tételét, az orvosi ellátás színvonalának emelését. A társadalombiztosítás, kere­tében a lakosságnak nyújtott pénzbeni juttatások az 1971. évi 40 milliárd koronáról 1980- ra 68,2 milliárd koronára emel­kedtek (1 cseh korona jelenleg 1,7 forint), ami a nemzeti jöve­delem 14,5 százalékának felel meg. (Nálunk 15 százalék.) Csehszlovákiában az elmúlt évtizedben a társadalmi gon­doskodás középpontjába a gyermeknevelést és a sokgyer­mekes családok támogatását állították. Bevezették az 500 korona értékű anyasági segélyt. A gyermek születésekor nyúj­tott egyszeri támogatós össze­gét 1000 koronáról 2000 koro­nára emelték. 1973-tól számot­tevően növekedett a kettő és több gyermek után járó csalá­di pótlék. Az állam a fiatal há­zasoknak előnyös feltételek mellett kölcsönt juttat. Magyar- országi példára bevezették a gyermekgondozási segélyt, a gyermek kétéves koráig. In­gyenes a tankönyvellátás és 10 éves korig a gyermek közleke­dése. Az óvodás korú gyerme­kek 83 százaléka jár óvodába. (Az óvodai ellátottság Magyar- országon jelenleg 87 százalé­kos.) A csehszlovák társadalombiz­tosítás fontos része az egysé­ges és mindenkire kiterjedő nyugdíjellátás. A nyugdíjkor­határ a férfiaknál 60, a nőknél — a gyermekek számától füg­gően — 55—57 év. Az idős emberek 60 százaléka nyugdíj- korhatáron túl is dolgozik, ki­egészítő keresetre tesz szert. A csehszlovák egészségügy rövid időn belül behozta a gazdaságilag fejlett európai államokkal szembeni elmara­dását. Jelentős kórházépítési ak­ciót hajtottak végre. A kórhá­zi ágyak száma 200 ezer, 10 szer lakosra 130 (nálunk 90) ágy jut. Minden 135. állampol­gárra jut egy orvos (nálunk: minden 345-re). Lényegesen csökkent a gyermekhalandó­ság. A „borítékon kívüli" juttatá­sok széles körét nyújtják a munkahelyek is. A vállalatok, üzemek, intézmények évi 25—30 milliárd koronát fordítanak dol­gozóikra. Ennek egyötödét a a munkahelyi környezet javítá­sára, további egyötödét la­kásépítésre, a fennmaradó részt pedig az üdülés, étkezte­tés, a kulturálódás és a műve­lődés költségeihez való hozzá­járulásra használják fel. A csehszlovák párt legutób­bi, XVI. kongresszusa az élet- színvonal megszilárdításának részeként állást foglalt a fej­lett társadalombiztosítás fenn­tartása, a szociális gondosko­dás további javítása mellett. A feladatok közül kiemelkedik a többszázezer csökkent mun­kaképességű ember rehabili­tációjának fokozottabb segíté­se, a nehéz sorsú családok és rétegek helyezetének javítása, az egyedül élő, s a nyugdíja­sok 25 százalékát kitevő na­gyon idős személyek támoga­tása. (t) Vilma Espin nyilatkozata A havannai „H. Uppmann" dohánygyár csomagolója Kubai asszonyok Vilma Espinnel, a Kubai Nő­szövetség elnökével beszélge­tett a Horizont című hetilap munkatársa. Vilma Espin elmondta, hogy napjainkban 850 ezer kubai nő dolgozik az ipari és a mező- gazdasági üzemekben; minden harmadik dolgozó — nő. Az oktatás és egészségügy terüle­tén, valamint a textiliparban 60 százalék a nődolgozók szá­ma. A nők helyzete a forradalom győzelme óta alaposan meg­változott. Erről így beszél Vil­ma Espin: „1959-ben csupán 194 ezer nő dolgozott Kubában, 70 százalékuk cselédként gaz­dag kubaiaknál, vagy külföl­dieknél. Ezrekre rúgott a pros­tituáltak és a koldusnők szá­ma. A nők egyenjogúsága — ,a forradalom a forradalom­ban’, ahogy Fidel Castro egy ízben jellemezte — a Sierra Maestrában, a Batista dikta­túra elleni fegyveres harcban kezdődött, amelyből a nők is kivették a részüket. A forrada­lom győzelme után számos nő- és családvédelmi törvény bizto­sította a nők egyenlőségét. Kü­lönösen kitűntek az asszonyok abban a harcban, amelyet az írástudatlanság leküzdéséért folytattak." A jelenlegi helyzetre jellem­ző: ma 38 ezer nő vezető, vagy funkcionárius az üzemekben, intézetekben és szervezetek­ben, 10 ezerrel több, mint öt évvel ezelőtt. Különösen nagy súlyt helyeznek az anya- és gyermekvédelemre. Az óvodai és bölcsődei férőhelyek szá­ma például az utolsó 6 évben 57 ezerről 90 ezerre emelke­dett. „A kubai nőmozgalom jelen­tős befolyást és példaképet je­lent az egész latin-amerikai kontinens asszonyai számára" — mondotta befejezésül Vilma Espin, a Kubai Nőszövetség el­nöke. — i — Videoton és Rubin Távközlési együttműködés Szovjet kutatók földkéregtani vizsgálatokat végeztek a Pamír- hegység déli részének a közép­pontjában. E vizsgálatok során tizenkét föld alatti robbantást hajtottak végre, s megállapítot­ták, hogy a földkéreg a Hima­lája hegylánca alatt a legvas­tagabb: 75—80 kilométer. Ki­derült az is, hogy a Pamír- hegység, a Himalája, a Hin- dukus és a Tien-San-hegység 10—15 milliméterrel emelkedik évente. Megkezdte menetrendszerű járatait a Kamcsatka-félsziget- re az L—410-es új szovjet re­pülőgép, amely a csehszlovák repülőgép-tervezők és a szovjet légügyi szakemberek közös munkája. A könnyen irányít­ható, korszerű navigációs esz­közökkel, műszerekkel felsze­relt repülőgép bármilyen idő­járási viszonyok között, éjjel- nappal képes repülni. A fel- és leszálláshoz rövid kifutópályá­ra van szüksége. A repülőgép Új műszer Egyszerre négy ország, Ma­gyarország, Lengyelország, a Szovjetunió és Csehszlovákia fogott hozzá egy új műszer so­rozatgyártásához. Egy egysége­sített hidroblokkról van szó, amely irányítja és ellenőrzi a nyomást a vízi építkezések munkaterületein. Szibéria, a Távol-Kelet és más távoli területek zord éghajlati és időjárási viszonyai között is megbízhatóan üzemel. Az L— 410-es az AN—2-es repülőgé­pet váltotta fel, amely hosszú évekig közlekedett a rövidebb távolsági járatokon. Az utóbbi öt évben a szovjet polgári repülők félmilliárd utast és 14 millió tonna teher- ra'kományt szállították. Az utas­szállításban a légi közlekedés részaránya öt év alatt 23 szá­Az újdonságot a KGST-álIa- mok sokoldalú együttműködésé­nek keretében dolgozták ki. A moszkvai Giprouglemas inté­zet szerkesztői eredeti megol­dást találtak, amely akár felé­re is csökkenteni tudja a hid- roblokk méreteit a hasonló be­rendezésekhez viszonyítva. Ez azt jelenti, hogy negyedmillió műszernél több mint ezer ton­na fémet lehet megtakarítani. zalékról 33 százalékra növeke­dett. Ma gyakorlatilag nincs a népgazdaságnak olyan ága, amely ne kötődne a polgári repüléshez. A Szovjetunióban a repülőgépeket felhasználják az erdők tűzvédelmére, az egész­ségügyi szolgálat céljaira, a halrajok vonulásának felderíté­sére, a hamar romlandó áruk szállítására. A helikopterek pi­lótái segítenek a nagyfeszült­ségű távvezetékek oszlopainak lerakásánál, a nagyméretű te- herrakományok szállításánál. Az APN tudósítója megkérte Erién Pervisint, a Szovjetunió h í ra dá stech ni ka i min i szterét, hogy válaszoljon néhány kér­désre. — Moszkváiban nemrég tartot­ták meg a Szvjaz—81 (hírközlés —81) nemzetközi szakosított ki. állítást: A szovjet részlegen több imint 3000 [kiállítási tárgyat mu­tattak ibe. Mi indokolja a hír­adástechnika1 válfajainak ezt a bőségét? — A Szovjetunióban a» hír­adásnak a népgazdaság és a sok milliós lakosság számára szolgálatokat teljesítő minden ága, minden iránya fejlődik. A televízió és rádióprogramok közvetítésére, a táviratok, a kép- távirattök, a. meteorológiai je­lentések, o telefonbeszélgeté­sek továbbítására felhasználják a műholdas, a kábeles, a rádió- relés hírközlés csatornáit. Ez a felsorolás most o csatornák új válfajával egészül ki, a szálopti­kai vonalakkal. — Lenne szíves kissé részlete­sebben szólni a híradástechni­kai eszközök fejlődésének fő irányairól a Szovjetunióban? — Az előző, tizedik ötéves tervben folytatódott az egysé­ges automatizált hírközlő rend­szer tökéletesítése. A Molnyija típusú műholdakat felhasználó Orbita televízió-műsorszóró rendszer vevőül álóza.ta csaknem 100 földi állomásra növekedett. E rendszer segítségével a köz­ponti televízió első programját Szibéria, a Távoli-Kelet, a távoli Észak- és Közép-Ázsió távoli körzeteibe közvetítik. Ma- már a színes televízióadásokat nem­csak a városi lakó sókban és a falusi otthonokiban, a rén­szarvas-legelőkön és ai taijgaii településeken fogják, hanem az űrhajók fedélzetén Is. A műholdas információtováb­bításom kívül a hagyományos földi információtovábbító rend­szerek tökéletesítését is folytat­juk, elsősorban a telefonhírköz­lést. Ezen a területen jelentős eredmény volt két új berende­zéskomplexum (az úgynevezett analóg és számjegyes) létreho­zása, amelyek révén kábelen keresztül egyidejűleg sok ezer telefonbeszélgetést lehet óriási távolságokra! továbbítani és az újfajta berendezések bekapcsol, hatók az egységes automatizált hírközlő rendszerbe. Az imterur- bán telefoncsatornák a közpon­ti lopok fotókópiáit 41 városba továbbítják a Gazeta—2 nagy­hatékonyságú berendezés se­gítségével. így a központi lapok példányszámúnak több mint 90 százaléka még ugyanaznap el­jut az előfizetőkhöz. A moszkvai olimpiát megelő­ző években megteremtett tudo­mányos és termelési potenciál segítségünkre volt abban, hogy rendkívül rövid idő alatt létre­hozzunk egy olyan párját ritkító komplexumot, amely lehetővé tette a játékok közvetítését 20 színes tv-csatornán és 100 rá­diócsatornán. Ez lényegesen túl­szárnyalta minden megelőző olimpia műszaki lehetőségeit. Ezt a berendezést más orszá- gókbeliii, köztük magyarországi kollégáinkkal közösen fejlesz­tettük ki és készítettünk éli. Jelenleg az dlimpiaii televízió- és rádiókomplexum biztosítja a központi televízió első prog­ramjának közvetítését Szibéria, a Távol-Kelet lakosai számára a nekik megfelelő időben. Az olimpiai játékok idején jól be­vált stúdióberendezés pedig tö­meggyártásban készül a Szov­jetunió és egy sor testvéri or­szág televízió- és rádióközpont- jaii számára. Említettem-, hogy o Szovjet­unió sok állammal! rendszeresen ápolja a tudományos műszaki kapcsolatokat. Különösen szoros kontaktusaink vannak a szocia­lista közösség államaival. Bulgáriával közösen fejlesz­tünk és gyártunk vezetékes diszpécserbere-ndezést és hor­dozható rádióállomásokat a me­zőgazdaság számára, erősítő be re n de zé se két, rá d iámé rőm ű - szereket, kiegészítő részegysé­geket, A Magyav Népköztársasággal együttműködünk az iintézmé- nyeknek, vállalatoknak és a mezőgazdaságnak szükséges automata telefonközpontok, to­vábbá mozgó objektumokkal URH-kapcsolatot tartó rendsze. rek, óramfordító kapcsolóberen­dezések elektroakusztikai rendszerek, a -tv-készü lékek gyártó sóiban használatos ellen­őrző-mérőberendezések, rádió­mérő rendszerek, számítástech­nikai berendezések kifejleszté­sében és gyártásában-. Fő ma­gyarországi partnereink a Bu. davox Híradástechnikai Külke­reskedelmi Vállalat és a- Video­ton ipari külkereskedelmi egye­sülési A Videotonnal szoros kapcsolatokat tart a moszkvai Rubin egyesülés. A -moszkvaiak évente 20—25 ezer komplett blokkot szállítanak a Color-Star tv-lkészülékek gyártásához Szé­kesfehérvárra:, a Szovjetuniábain viszont eredményesen használ­ják a Videoton által gyártott berendezést. Az NDK és a Szovjetunió együttműködik távirdai berende­zések, háztartási rádió-vevőké­szülékek, ellenőrző mérőműsze­rek, a termelés automatizálásá­hoz szükséges berendezések létréhozásábam és tökéletesíté­sében, a robotgyá-rtás és a m i k-roe lektron lka fejlesztésében. A Lengyel Népköztársasággal közösen dolgozunk új telefon- készülékeken és berendezése­ken-, háztartási sztereomagneto. fonokon és elektrofonoko-n. Csehszlovákia rádió- és televí­zió-adókészülékeket, televízió- és rádióberendezést szállít ne­künk. Az L—410-es repülőgép Palana település, a Korjak Nemzetiségi körzet központi repülőterén Repülőjárat Kamcsatkára Nagy gondot fordítanak az öregek egészségügyi ellátására

Next

/
Thumbnails
Contents