Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-31 / 305. szám
IO NÉPÚJSÁG 1981. december 31. Beszélgetés egy neutronnal — Izé... Nem is tudom, hogy szólítsam..., kedves uram... vagy asszonyom... — ...csöppet se törődjön a megszólítással Különben, egyik sem jó, mert semleges vagyok, mint a többi trillió és kvadrillió társam. — Semleges, semleges! Szép kis semlegesség az ilyen! A neutronbomba megöl minden élőlényt, amit csak talál. — Nézze, bevallom, nekünk lényeges szerepünk volt (és van) már az atombombában is. Sajnos, a világon az első uránhasadásban is neutronok működtek közre. De hadd jelentsem ki, mi hozzá sem nyúlunk az urániumhoz, ha nincs együtt annak a kritikus tömege. És, kérdem tisztelettel, ki rakta, össze a kritikus tömeget? Az ember. Hát, ennyit a mi szerepünkről. — Nem túl agresszívek önök? — A természetben mi teljesen ártatlanok, mondhatnám békések vagyunk. Többek között a kozmikus sugárzással érkezünk a Földre. Kis- öcsénk a neutrínó, még sze- lídebb. Minden anyagon keresztülmegy. Igaz, nekünk nagyobb az energiánk. — Teljesen mindegy, milyen célokra használják fel önöket? — A természetünkért nem felelünk. Vajon o megszökött tigris felelős azért, hogy halálra mar valakit, vagy az ápolója, aki szabadon eresztette? A bika felelős a torreádor haláláért vagy aki a vörös posztóval ingerli? Nekünk az urán 235-ös a vörös posztó, ha a kritikus tömegben elénk tartják, felrobbanunk vele együtt. — Mi a véleménye a neutronbombáról? — Felháborító, hogy rólunk nevezték el csak azért, mert a robbanástól felgyorsulva mi öljük meg az élőlényeket. Több_ joggal nevezhetnék el Carter-bombának vagy Rea- gan-bombának, mert az egyik elhatározta', hogy gyártani fogják, o másik meg parancsot adott a gyártásra'. — ön szerint védő- vagy támadófegyver a neuronbom- ba? — Válaszolhatok egy kérdéssel? ön szerint milyen fegyver a bunkó? Támadó vagy védekező? Egyszerű, nem? Ugyanaz a helyzet a legkorszerűbb fegyverrel is, mint a legprimitívebbel. — Hogyan lehet a felgyorsult neutronok eliten védekezni? — Ha már egyszer felgyorsultunk, sehogyan sem. Az ellen védekezzenek, hogy a neutronbombában felgyorsítsanak bennünket. GŐZ JÓZSEF Százados szenzációk: Magyar Hírmondó Az első újság anyanyelvűnkön íelsfgis Tséfzirné ét Apoftoh Király Afzfzonyuntnak különös cngcdclrncbíl. A Magyar v< i78odlk Hírmondó, efztendübeuo,- Bojt elő - havának gdik napjánn, Szombaton» kőit minden magyar újságírók elődje, kerek két évszázaddal ezelőtt valószínűleg álmában se gondolt arra,, hogy Magyar Hírmondójának utódait útón-útfélen vásárolják majd országszerte. Érdekesnek tűnik visszalapozni az első magyar nyelven megjelent újságba, melynek legérdekesebb cikkeiből a közelmúltban jelentetett meg egy teljes válogatást a Gondolat Könyvkiadó. iRát Mátyásnak nem lenne miért szégyenkeznie, mi pedig joggal lehetünk büszkék egyetlen magyar újságíró s bko I d a,l ú só gá rai, m űve It sé gé re, o világ dolgait ügyelő, figyelő szemére. A régi cikkeket, tudó. sításokat olvasvo az ember szinte ott érzi maqát a XVII. század végén, esztendővel Mária Terézia halálé után, amikor például sok mai meqyénkbeli elődje is hazánkba érkezett. Rajnai telepesek ,,'Az is jegyzésre méltó dolog, hogy az idén igen számoson jőnek csaknem minden héten Németországról, nevezetesen a Rajna mellékéről, új lakosok M a g ya rorszá g ra. ” 'Ez az ország tejjel-mézzel folyó Kánaánnak ígérkezett, hiszen akkor „csak Trieszt felől magyarországi dohány árában legalább egymillióm forint jő egy-egy esztendőben mihoz. zánk külső országokról.11 A köz- biztonsági viszonyok azonban nem voltak valami fényesek. Rát Mátyás a mai rendőri tudósító tisztét is betöltötte és nem szűkölködött ilyen jellegű hírekben. Szinte minden számból értesülhetünk egy-egy gyilkosságról', „főbeve- résről". Éppen ezért az 1781 október 6-i számban valóságos emberbaráti cselekedetnek tűnhetett „Az erdélyi asszonysze- méíyek testi fenyítékéről” szóló rendelet kihirdetése. Imigyen: „Mi na pában kihirdették egész Erdélyiben kemény parancsolatul, hogy az asszonyi nemből vaió személyek, kik korbács által való testbéli büntetést érdemelnek, ne veregessenek két-, hanem csak egyágú korbáccsá'!.” Közművelődés Az, hogy a felvilágosodás korában vagyunk, a Magyar Hírmondó majdnem mindegyik szó. mából kiderül. Tessedik Sámuel ősszel vizsgáztatta gazdasági iskolájának tanulóit a Békés megyei Szarvason', egyebek közt ilyen kérdéseket téve föl nekik: „JM.it terem az úgynevezett székes (szikes) föld műveletlenül magára hagyatván? mit termett az idén? és miért nem termett semmit? Elleniben mit termett ugyanazon székes föld a természet és gazdaságbeli tudományhoz illendőképpen mívelfetvém, míveltetésének első esztendejében,, holott ez külömben mód nélkül száraz és terméketlen esztendő valá?” Az Egerbe látogatók jól ismerhetik a Ho-Si-minih Főiskola (a korábbi líceum) csilkivizsgáló tornyát, ezt az érdekes és értékes műemléket. Elkésszül- téről 1781-iben adott hírt Rát Mátyás: „'Egeiben a nézőtorony már egészen elkészült... Az hozzá való eszközök; melyek messzün- nen összveszereztettek, 15 ezer forintnál feljebb becsültéinek... Eszerént tehát Magyarország most 3 nevezetes nézőtonnyok- kal dicsekedhetik: az első, idejére nézve, a nagyszombati, második a budai, harmadik az egri. Ritka ország, amelyben ennyi találkozzék.” Mely utóbbi mondatból kidé. rül, hogy a sajtóban dicsekedni már 200 éve is tudtunk. Telex akkor nem lévén, a hírgyorsaságra csak következtetni tudunk. Rát Mátyás elsősorban levelezőkkel dolgozott és buzgón olvasta a külhoni lapokat. Ezekből és ismert történelmi eseményekből kideríthető, hogy például az amerikai függetlenségi háború egyik nevezetes csatájának híre 47 nap alatt kelt át a-tengeren és jutott el egészen Pozsonyig. Mai (levél) postai viszonyaink ismeretében pompás eredménynek mondható. Stílus A szavak szinte szemünk láttára születnek a Magyar Hírmondában, náha az alapító szerkesztő stílusát a későbbiek soha nem érik utók Rát Mátyás egy-egy közhasznú találmány megismertetésére valóságos riportokat rögtönöz. Ez történik a villámhárító esetében is, melynek máig használatos nevének pontos születési idejét rögzíteni tudjuk. Rát Mátyás így írt: „'Éjszaki -Amerika szülte s nevelte azt az örök emlékezetű embert, akinek ezt a dicső találmányt köszönjük. Frenklin (Franklin) a neve; ki is most hazája szabadságának elérése végett az ámerikai gyűlésnek képében követséget visel a francia királyi udvarnál. Nem tudom, ha vagyon-e már ezen villámhárító eszköznek valamely még teljességgé! esméretien nemzetünk előtt. Németül Blitzableiter avagy Wetterafoleiter a nevezete. Akinek tetszik, magyarul villámhárítónak nevezhe- ti.” Nevezi is, mindmáig. A Magyar Hírmondó későbbi számaiból egyébként még egy sor szavunk születését nyomon követhetjük. Miként fogadták el a „helybenök” helyett a „helytartót”, alkották meg a csengety- tyűt, a „superficies” pótlásárai a „felütet”-et. Tökéletes a logikája annak az okfejtésnek, hogy ha „A kertésznek minden gondja a kert, a prókátornak az ügy, hogy ne volna hát az „ügyész” jó?” Végül idézzünk valamit a katonák kedvéért is: „Az egész tábornak fő vezére; pgyaim kérlek, nem jobb lett vollno-é mondanom: tábornok. ” Apróságok Valószínű, hogy nem kell okvetlenül újságírónak lennie valakinek ahhoz, hogy a Gondolat említett válogatását élvezettel olvassa. A későbbiekben ugyanis értesülhetünk a könyv, terjesztés korabeli problémáiról, „Kazinczy úr” Dilllanatnyi fordítói munkájáról', „iKempelen Farkas k. m. udvari kamaraibéli tanácsúr" Párizsi útjáról és arról, hogy 6 esztendei adómentességet kapnak mindazok, akik a jövőben házaikat o 1 o'p ozás- sál készítik. A mai hőlégbalilo- noso'k egyenesági őséről a következőket olvashatjuk: „Már nagy híre jutott mindé, nütt Montgolfier meleg levegővel megtöltött golyóbisának... I'hol, most már szörnyű magasan is, s jó tova földre jártnak rajta.” n Végül némi önvígasz Rát Mátyás mai utódainak. Már az őt követő szerkesztők idejében is akadhattak sajtóhibák, elírások, bakik, netán téves információk. Ezekért nemcsak mi nem völgyünk boldogok, hanem elődeink se voltak azok. Ök is kaptak tiltakozó, panaszos 'leveleket. Amelyek egyike Barczafalvi Szabó Dávidot, Rát harmadik utódját, e szavakra ragadtatta: „Megengedem hát, hogy hibáztam, és némely szókat nem jól találtam. De... már nincs más mád, ha valaki hibázik, hanem csak a mocskolás? én úgy tartom', minős messzebb az ég, mint a pokol, és csak any- myiba ikerül egy angyalit leszó- iítami egy fel tekintéssel a szeretettel teljes intések kisáfárlá- sára1, mint minden fúriákat fel- csődíteni egy letoppan.tással az epesárbó! galatsérult mocskok kiporittyázására. S ha hibáztam. kívánhatni-é éntőlem, hogy ne e világból való légyek?” Remélhetőleg nem kívánta senki- Mi pedig tisztelettel tekintünk a magyar újságírást megalapozó elődeinkre. ORDAS IVAN A Szovjetunió népeinek viseletéiből nyílt kiállítás a Néprajzi Múzeumban. A kiállítás anyagát a leningrádi Néprajzi Múzeum kölcsönözte. KERESZTURY DEZSŐ: Egy keserves költőnek Köpd ki vadul, amit torkodra ód a kétségbeesés, a kin, a vád: a sértett ember béna nyomorát, hogy amit szólsz, csak magánvélemény, hogy nincs kigázolás, hitel, remény, s hamis látszat, ha célt mutat a fény; hited belédvert közhelyek sora, minden egész szétesett, mert hogy a- mit szívsz, nem emlő: méreg-csutora; nem segíthetsz a nyomorultakon, szavad lepörög az üvegfalon, s elsodorja a közönyös folyam. Szántsd meg a tengert s tiéd a gyűrű lénye, megtapsol mind ki korszerű; — de túlél az erdő, túlél a fű. Ukrán viseletek Csuvas menyasszonyi ruhák
