Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-29 / 303. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXI. évfolyam, 303. szám. ARA: 1,40 Ft 1981. december 29., kedd. Mai számunkból SIKERES ÉVET ZÁRTAK AZ ÁLLAMI ÉPÍTŐK (3. old.) SZOMSZÉDOLÁS (4. old.) ÉVADZÁRÁS A DOMBÓVÁRI OKÖLVIVÓ- SZAKOSZTALYNAL (5. old.) PASZTORÉK, A FAFARAGÓK (5. old.) A szűkebb haza szeretete Nem gondolt büszkélkedő szó használatára az a negyvenév körüli, községi iskolában tanító pedagógus, akivel az elmúlt hetekben együtt utaztam, s beszélgetésünk közben említést tett egyfajta jelenségről. A „lokálpatriotizmus” szót pedig már csak azért sem használta a mondottakkal kapcsolatban, mert alighanem nagyképűségnek vélte volna. Egyszerűen csak elmesélte, hogyan akadályozták meg megyéjében kis ügyességgel és leleménnyel az egyik szépfekvésű falucska elnéptelenedését, üdülőhellyé „képezték ki", megvásárolták az apró parasztházakat, felújították a kerítéseket, kapukat, takarítottak, berendezkedtek vendégfogadásra. Magukénak tartották meg —• nem adva át sem az enyészetnek, sem a hétvégi-telekre vágyó, ám folyamatos törődést nem vállaló, a megyéért áldozatokra aligha hajlandó idegennek, más tájbéUeknék. A szűkebb haza szeretete korunkban sokféle új vonást, motivációt hordoz. Nevezzük a hely, a locus iránti vonzalomnak, hívjuk esetleg a szűkebb pátria szereteténe'k, egyre megy. Mindenkor egyfajta ragaszkodás. Érzelmi tartalma mellett azonban — se jelenségnek sok városi, megyei, községi tanácsi tisztségviselő, népfrontban, s másutt tevékenykedő, falugyűlések hangulatát mérni tudó szakember tanúja napjainkban — más „töltése” is van. Erről is érdemes szólnunk. A tisztes és egészséges kötődés a „kisebb hazához”; a lakóhelyül szolgáló helység, országrész, tájegység iránti ragaszkodás napjainkban mind több helyütt fejeződik ki konkrét tettekkel, kisebb és nagyobb vállalkozásokkal, kezdeményezésekkel. Példaként említenénk néhány ilyen formát: az egyik fővárosi felsőoktatási intézményben nemrég verbuválódott össze az a harmadévesekből toborozódott kis „csapat", amely már jelezte is az egyik északi megyének: mindannyian otthon akarnak majd dolgozni. Idejében jelentkeznek munkahelyért, megbízásért, vegyék őket előjegyzésbe. Nincs munkahelyszűkében az említett terület, tehát nem kizárólag anyagiak utáni vágyakozás foglalkoztatja a fiatalokat. Egyszerűen az történik, hogy visz- szakívánkoznak a szülői ház közelébe, mert lehetőséget látnak, hogy ott elképzeléseik szerint élhetnek. Feltétlenül a lokálpatriotizmus kifejeződésének tarthatjuk azt a — vállalkozószellemre, a kor igényét értő gondolkodásra is valló — „brigádötletet”, amelyet a gödöllői egyetemen hallottam. Vagy tíz végzős, barátok — köztük más egyetemről valók is —, sajátságos kisvállalkozást terveznek hazatérve megyéjükbe. Egyazon községben kívánnak megtelepedni, vendéglőnyitástól, orvosi praxis kialakításáig a képzettségükhöz mért legkülönbözőbb boldogulási formákat tervezik, egy helyütt, egymást is segítve. S a lehetőséget valóban érdemes fontolgatni, hiszen sokféle okos forma segíthet manapság ahhoz, hogy kellő, kézzelfogható haszonnal is járjon a kötődés a szűkebb hazához. Az emberek, a helyi lakosok java, személyes gondja közepette sem zárkózik el általában attól, hogy tegyen valamit falujáért, városáért — anélkül, hogy ezt így, egyértelműen megfogalmazná. A cikkben imént említett példák most inkább azt kívánnák jelezni, hogy — például — nemcsak a társadalmi munka forintokban is értékelhető mennyisége lehet a szülőfalu, a lakóhely iránti jó érzelem, kötődés megnyilvánulása. Egy ifjú értelmiségi, baráti társaság vonzó szellemiségén, kellemes társaságbeli mivoltán kívül eszével, tudásával, lelkesedésével és jó ötleteivel is gyarapíthatja a városát, a faluját. Sokasodnak —- örömünkre — a jelek kisebb és nagyobb településeken: arra mutatva, hogy erősödnek a szűkebb hazához fűződő érzelmi szálak. Gazdasági és politikai vezetés dolga is, hogy ki-ki tiszte, hatásköre szerint, intézkedéseivel és döntéseivel is további utat adjon ezeknek a megyei kezdeményezéseknek. VÁRKONYI MARGIT —1 iiim ■'" i" Ülést tartott a MÉSZÖV elnöksége Napirenden a munkahelyi demokrácia (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Tegnap a MÉSZÖV székhazában tartotta az év utolsó ülését dr. Kálmán Gyula elnökletével a Fogyasztási Szövetkezetek Tolna megyei Szövetségének elnöksége. Első napirendként a legutóbbi ülés óta tett intézkedésekről, a lejárt határidejű határozatokról kapott tájékoztatást az elnökség, majd az áfész-titikárság előterjesztése alapján az áfész-ek munkaerő- gaizdáJkodásánaik helyzetét elemezte. Az előterjesztések és a vita alapján azt állapította meg a vezető testület hogy a jogszabálymódosítás adta tehetőségek kihasználása terén csupán a kezdeti lépéseket tették meg a szövetkezetek. A változatos foglalkoztatási formák konkrét meghatározása, a lehetőségeknek a dolgozókkal való megismertetése, az alkalmazás gyakorlati megvalósítása minden szövetkezetnél kiemelt szervező munkát követel. Mindezt differenciált bérezéssel is ösztönözni kell. Az elnökség airra kérte fel a szövetkezetek vezetőit, hogy mérjék fel konkrétan az új munkajogi jogszabályok alkalmazásának lehetőségeit, ismertessék a dolgozókkal és használják ki kedvező lehetőségeit. Az áfész-titkárság a reprezentatív felmérés alapján gondoskodjon a jó módszerek elterjesztéséről. A kiegészítő jelentést készítő áfész-ek tájékoztatását az elnökség köszönettel tudomásul vette. A következő napirend keretében Csapó Jenő elnökhelyettes előterjesztése alapján az áfész- ek szállítósszervezési munkájának tapasztalatait tárgyaltai meg az elnökség. íMegállapítotto, hogy az egyes típusokiban erősen elhasználódott gépkocsipark ellenére is a járművek műszaki színvonala kielégítő. Javult a kapacitás- kihasználás, jobb, szakszerűbb a fuvarszervezés. Mindezek azt mutatják, hogy az áfész-ek alkalmazkodnak a szigorúbb gazdasági feltételekhez. Az is felszínre került, hogy o szállítás szervezésében további lehetőségek vannak, mivel az áfész-ek között nagy o differenciáltság. A 'hatékonyabb szállításszerve- zésre hívta fel az elnökség a szövetkezetek figyelmét. Utolsó napirendként a 'munkahelyi demokrácia ésvényesülésének tapasztalatait tárgyalta a vezető testület az általános szövetségi titkárság által végzett vizsgálatok tapasztalatai és a bonyhádi áfész elnöke által készített kiegészítő jelentés alapján. Az áfész-ek a központi jogszabályok alapján kialakították a munkahelyi demokrácia fórum- és jogosítványrendszerét. Hatására javult és szervezettebbé vált a gazdasági és szak- szervezeti vezetés kapcsolata. A ibizalmítestület kialakítása erősítette a közvetlen és a képviseleti demokrácia összekapcsolását. A ibUralmiaik jog- és hatáskörbővítése növelte a dolgozók érdeklődését a szövetkezeti célok megvalósításában. Konkrétabb 'lett a dolgozók részvétele a gazdálkodási és érdekvédelmi kérdések eldöntésében. A fejlődés általános és pozitív vonásai mellett olyan momentumok is felszínire kerültek, amelyek hatása lassítja az egészséges folyamatot. -Ezekre rámutatva hívta fel az elnökség a szövetkezetek figyelmét, hogy a tartalmi munka javítására szövetkezetemként hozzanak határozatokat. SZOBOSZLAI JENŐ Hazánkba érkezett J. V. Andropov A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa meghívására december 28-án rövid, hivatalos, baráti látogatásra Budapestre érkezett J. V. Andropov, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió Állambiztonsági Bizottságának elnöke. A vendéget a Keleti pályaudvaron Korom Mihály, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára és Horváth István belügyminiszter fogadta. Jelen volt V. J. Pavlov, a Szovjetunió magyarországi nagykövete. Salvador A forradalmi erők sikerei Több mint 2100 fős veszteséget okoztak a salvadori fegyveres erőknek július óta a Fa- rabundo Marti Nemzeti Felsza- baditási Front, az FMLN katonái — közölte a salvadori forradalmi erők egyik parancsnoka. Az „Eduardo” fedőnevet vi- sélő parancsnok az AIP független hírügynökségnek elmondotta, hogy a forradalmi erők július óta 215 zaklató hadműveletet, 153 rajtaütést és 378 szabotózscselekményt követtek el. Téli gépjavítás A mezőgazdasági üzemekben a téli hónapokban javítják az erő- és munkagépeket, felkészítik a szállítójárműveket a műszaki vizsgára. A bölcskei Rákóczi Tsz- ben az alkatrészgondokon is igyekszenek enyhíteni. A termelőszövetkezet műszaki vezetője, Szabó Dezső örömmel újságolta, hogy az őszi munkakampány végére egy gépük sem dőlt ki a sorból. Ez egyrészt köszön- \ hető a gondos szervizelés- ! nek, másrészt pedig a Kovács László fiatal gépész- mérnök által irányított for- gácsolóműhely munkájának, ; ahol a hiányzó alkatrészek gyártását, felújítását végzik. Kiss Sándor esztergályos Az MTZ-n nagyjavítást végeznek
