Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)
1981-12-28 / 302. szám
6 NÉPÚJSÁG 1981. december 28. Az év végi értékelések időszakót éljük kis és nagy egyesületnél egyaránt. Az eredmények számbavétele egyúttal meghatározza a jövő terveit. A Németkéri Tsz SE labdarúgó-szakosztályának évadzáróján is ezt tapasztaltuk. Az elnökségi asztalnál foglalt helyet Herczig Gábor, a megyei sporthivatal elnöke, Szinger Ferenc, a paksi városi TSF vezetője, Ambach Edéné, a kétezer lakosú község tanácselnöke és Kormos Mihály, a megyei labdarúgó-szövetség szakfelügyelője. Viola László, az általános iskola igazgatója, a sportegyesület elnöke köszöntötte a vendégeket, majd Fülöp István edző értékelte a paksi körzeti bajnokságban szereplő labdarúgók őszi szereplését. Megcélozták a megyebajnokságot Szakosztályi évadzáró A fiatal edző, minden kétséget kizárva hangsúlyozta: „Komoly feladatot tűztünk magunk elé, azt szeretnénk, ha községünk labdarúgócsapata 1982 őszétől már a megyebajnokság mezőnyében szerepelne”. Ezután részletesen elemezte az évad tapasztalatait. Elmondta, hogy a felkészülés során 11 edzőmérkőzést játszottak, a 70 százalékos teljesítmény előrevetítette a későbbi jó szereplés árnyékát. Annál is inkább, mert az edzőpartnerek kivétel nélkül magasabb osztályú együttesek voltak. Részt vettek a járási Termelőszövetkezetikupa küzdelmében, mi több, megnyerték azt. Ez az erőpróba is jól szolgálta a bajnoki rajtra történő készülésüket. Azután megkezdődött a bajnokság és vasárnapról vasárnapra győztesként hagyták el a nályát a németkéri játékosok. Mi volt sikerük titka? Fülöp edző erről ezt mondta: „A 21 év átlagéletkorú együttesünk sportszerűségét bizonyította, hogy tíz őszi mérkőzésén két labdarúgónak mutatták fel a sárga, egynek pedi" a piros lapot. Fegyelmezett társaság a miénk és nagyon komolyan gondolják a megyebajnokságba jutást. Több játékosunk vidékről jár edzésre és mérkőzésre, a keret 40 százaléka a helyi termelőszövetkezetben dolgozik." Veretlenül lettek őszi elsők (10 találkozón nyolc győzelem és két döntetlen a mérlegük), ám szorosan a nyomukban a Simontornyai BTC gárdája. Si- montornyán ráadásul még a feltételek is jobbak, mint Né- metkéren. Aztán meg tavasszal a két csapat rangadója a bőrgyáriak otthonában lesz... Mindez nem változtathatja meg elhatározásukat, a magasabb osztályt nemcsak óhajtják, a siker érdekében mindent elkövetnek. Január 24-én kezdik a téli alapozást. Edzéseiket este hat órától, villanyfényben tartják majd, így a vidéken dolgozók is bekapcsolódhatnak a szakmai munkába. Fülöp István edző köszönetét fejezte ki Pe- resztegi Józsefnek a felkészülés során nyújtott segítségéért. A csapat kollektívája nevében is búcsúztatta a szakosztály Lójzi bácsiját, Balázs Alajos szertárost, aki 15 éve fáradozott a németkéri gárda pályáján, öltözőjében —■ most azonban egészségi állapota következtében leköszön tisztségéről. Az asztal mellett, a focisták társaságában helyet foglaló idős sportember meghatódva fogadta a köszönőszavakat. Adottak-e a feltételek a községben a magasabb osztályba lépéshez? — kérdeztük Viola László egyesületi elnököt. — Véleményünk szerint igen. Felnőttegyüttesünk utánpótláNémetkéren sát jónak ítéljük, ifjúsági és serdülőcsapatunk is rendszeres bajnokságban szerepel. A serdülők szakmai munkáját személyesen irányítom, az ifikkel pedig játékos-edző foglalkozik. Köztudott, hogy nagyszerű, új sportpályát építettünk, felszerelésünk is biztosított. Az öltöző épületét bővítve, tervezzük egy klubszoba megépítését, természetesen társadalmi munkában. Kis egyesület a miénk, három szakosztályt — asztali- tenisz, “ sakk, labdarúgás — működtetünk. Az idei éves költségvetésünk összege 65 ezer forint volt. Kétségtelen, ez az összeg a magasabb osztályhoz kevés lenne, de mi bízunk a tanács és a termelőszövetkezet vezetőinek megértő támogatásában a jövőben is. Az évadzáró szakosztályi értekezlet Kormos Mihály szak- felügyelő nagy érdeklődéssel kísért, a gyakorlati életből merített példákkal fűszerezett előadásával folytatódott. Az edzettségi szinttől a taktikai és játékfegyelem sokrétű feladatát felölelő témakör -megannyi hasznos útravalót jelentett a a németkéri labdarúgók számára. Rajtuk múlik, , hogy mennyit profitálnak majd abból tavasszal, illetve már a januári alapozás időszakában. Az önmaguk által magasra helyezett mérce mindenképpen töbAz őszi bajnok németkéri csapat játékosai. A képen balról a búcsúzó szertáros, Balázs Alajos. bet igényel tőlük is) meg a két- kitűzés megvalósulása a köezer lakosú község vezetőitől is zösségi összefogáson múlik, a tavaszi idényben. Mert a cél- — f. I. — Ma már sporttörténelem Miről írtunk harminc éve? nokság alapját fogja képezni a hat járás bajnoksága, melynek résztvevőit javaslatunk szerint legfeljebb két csoportba lehet beosztani. A járási bajnokságból kieső nincs, de a bajnok feljut a körzeti bajnokságba. (1951. december 8.) ÉLÉNK HANGULAT A LABDARÚGÓ-SZÖVETSÉG ÉRTEKEZLETÉN Átnéztük a Tolnai Naplót, kíváncsiak voltunk arra, hogy miről is irt 1951. decemberében. Meglepő írásokat találtunk, olyan nevekkel, eseményekkel találkoztunk, melyek már töb- bé-kevésbé feledésbe mentek. Hiába, a harminc év nagy idő, bár vannak a cikkekben olyqn megállapítások, észrevételek is, melyek még ma is aktuálisak. Ezek után nézzük a 30 éve megjelent Írásokat. ÚJRAÉLED A BÁTASZÉKI SPORT Egy egyesület életében mindig vannak sikeres időszakok és megtorpanások. A sikerek általában magukban hordozzák a megtorpanások lehetőségét, ugyanakkor a megpróbáltatásokkal teli idők mindig azt a reményt nyújtják, hogy a visszaesés után csak fellendülés, fejlődés várható. Bátaszé- ken a Lokomotív ez utóbbi időszakot éli és most az egyesület vezetősége azon fáradozik, hogy az egyes szakosztályokat felemelje és a fejlődés útjara segítse. Ki hitte volna, hogy a volt NB lll-as csapatnak Így meg kell dolgoznia azért, hogy a kiesést elkerülj^. Hiába, az egyesület sok veszteséget szenvedett. Játékosaink egy része távolkerült a csapat székhelyétől, az egyesület vezetése sem volt zökkenőmentes, a szellemmel is gyakran adódott baj. Ezek a körülmények végeredményben is azt eredményezték, hogy a csapatnak és a szurkolóknak nem keveset kellett idegeskedni azon, hogy a kiesés réme be ne köszöntsön. De a többi szakosztályokban is akadt éppen elég nehézség. A kosárlabda-szakosztályt is megingatta az a körülmény, hogy a lánycsapat játékosai Szekszárdra kérték átigazolásukat. Az ökölvívás is elalélt a nyári holtszezon alatt, pedig a bátaszéki ökölvívásban szép lehetőségek vannak. Ezen az állapoton igyekszik most változtatni az egyesület vezetősége. Olyan terveken dolgozik, mely már magában is reményt nyújt arra, hogy a siker nem marad el. Tervezés nélkül ma már sportvonalon sem érhetők el számottevő eredmények, ugyanakkor a tervezés már azt is sejteti, hogy az egyesület szervező erői mozgásban vannak és 1952-ben az oly nagyon várt fejlődés fog beköszönteni. Ha a bátaszéki MHK-munkát nézzük, azt kell látnunk, hogy az eredmények mellett kétségkívül hiányosságok is vannak. Eredménynek kell tekinteni, hogy 403 férfi és 34 nő szerezte meg az MHK-jelvényt. A sok átlageredmény mellett akadt kiváló teljesítmény is. Ilyen például Szabó Károlyé, a labdarúgócsapat kitűnő tagjáé, aki a munka területén is derekasan megállja a helyét: a bajai kórházban orvosként dolgozik és munkáját felettesei teljes megelégedésére látja el. A labdarúgócsapat a bajnoki idény befejezése után sok mérkőzést játszott. Az együttest új játékosokkal frissítették fel és a cél, hogy a játékosok összeszokjanak. Mint hírlik, a csapat jövőre a bajnokságban komoly szerepet kíván játszani és örvendetes az a körülmény, hogy a jövő évi megyei bajnokságnak mindjobban szaporodik a bajnokjelöltek száma. így remény van arra, hogy a megye labdarúgósportja tovább halad a fejlődés útján, melyre 1951-ben lépett. A tervek szerint az egyesület támogatást kap szép fekvésű pályájának bekerítésére, valamint öltöző építésére. Ez a hír örvendetes, mert eggyel tehát ismét szaporodnak azok az egyesületek, melyek elfogadható pályával rendelkeznek. A labdarúgó-szakosztályon kívül az asztalitenisz-, ökölvívó-, valamint a kosárlabda-szakosztály intenzív működését tervezik. Ahhoz, hogy a megye a sportfejlesztési tervét teljesíteni tudja, szükséges, hogy az egyes sportkörök is teljesítsék tervüket. Bízunk abban, hogy a női kosárlabdacsapat megmarad az 1952. évi bajnokság küzdelmeire és a fiúk is azon fáradoznak majd, hogy a szekszárdi csapatok bajnoki céljait megnehezítsék, örülünk, hogy a felsorolt szakosztályok mellett az ökölvívó-szakosztály is mozgolódik. Pedig ennek a sportágnak hatalmas tábora van és így az anyagi támogatást is biztosítva látjuk. Dombóvár, Bátaszék, Bonyhád és Szekszárd vetélkedéséből kell a megye komoly ökölvívó- jportjának kifejlődnie. Az eredmények mellett beszélnünk kell a hiányosságokról is. Főképpen a labdarúgókra célzunk most, mert mitagadás, a csapat szelleme nem kielégítő. A hazai mérkőzésekre sokszor húsz játékos is rendelkezésre áll és a bő keretből lehetőség van kiválogatni a legjobb tizenegyet, vidékre azonban nem akar senki menAz elmúlt bajnoki idény megmutatta, hogy a megyei bajnokság létszáma a jelen körülmények között nagy „hajtást” követel a csapatoktól, tehát az 1952. évi bajnoki idény végén módját kell találni annak, hogy a megyebajnokság 12 csapatra legyen lecsökkenthető. A másik kérdés a járási A bajnokságoknak, nevezzük ezt a jövőben körzeti bajnokságnak, az átszervezése. Az elmúlt évben négycsoportos volt ez a bajnokság, azonban menetközben beigazolást nyert, hogy a bonyhádi csoport életképtelen. De ha arra gondolunk, hogy a megyei bajnokság alapját kell erősíteni, akkor önként kínálkozik az a megoldás, hogy a háromcsoportos, nyolccsapatos bajnokság helyett szervezzünk két csoportot, tizenkét csapatos körzeti bajnokságot. Ezzel egyrészt alkalmat adunk a megyei bajnokságban feltörekvő csapatoknak, hogy erős mérkőzéseken keresztül jussanak el a megyei bajnokság kapujába. Ugyanakkor a körzeti bajnokságok érdekességét, vonzerejét növeljük és megszüntetjük azt, hogy a bajnokságot nyert csapatnak körmérkőzést kelljen játszani a feljutásért. Ezzel a rendszerrel eljutunk a járási bajnokságok kérdéséhez is. Először is feltétlenül szükséges, hogy a járási TSB-k mellett jövőre megalakuljanak a társadalmi labdarúgó-szövetségek és vegyék kezükbe a járási bajnokságok irányítását. A kétcsoportos körzeti bajnokság lehetővé teszi azt is, hogy a járási bajnokság mezőnye megerősödjék és a megye labdarúgósportja széles alapokon nyugodhassék. Mindent egybevetve javasoljuk, hogy az 1952. bajnoki idényni. Ez a körülmény eredményezte azt, hogy több Vasutaskupa mérkőzést az egyesületnek le kellett mondania. Példát vehetnének a labdarúgók a kosarasoktól, akik vállalják a vidéki mérkőzésekkel kapcsolatos áldozatokat. Náluk időnként két, sőt, három napot is igénybe vesz egy vidéki mérkőzés. Aztán beszélnünk kell a primadonna szellem túlhaj- tásairól is. Ez sem lendítője, hanem kerékkötője a bátaszéki labdarúgásnak. (1951. december 6.) ben minden járás rendezze meg a bajnokságot kétfordulós körmérkőzés formájában. A járási bajnokok feljutnak a körzeti bajnokságba. Minthogy az a körülmény, hogy a megyebajnokság mezőnyét 1953. évre 12 csapatra szándékozik lecsökkenteni, figyelembe véve azt, hogy a körzeti bajnokság utolsó helyezettjei kiesnek, négy csapat szaporodást eredményez. Az 1953. bajnoki évre a körzeti bajnokság három 10 csapatos csoportra bontható. Konkrét javaslatunk a következő : Megyebajnokság: 1. Nagy- mányoki Bányász, 2. Simontornyai Vörös Lobogó, 3. Dombóvári Lokomotív, 4. Dunaföldvári Dolgozó, 5. Bonyhádi Vasas, 6. Szekszárdi Építők, 7. Tolnai Vörös Lobogó, 8. Mázai Bányász, 9. Dombóvári Postás, 10. Bátaszéki Lokomotív, 11. Paksi A. G., 12. Tamási Dózsa, 13. Szekszárdi Dózsa, 14. Hőgyészi A. G. A bajnoki idény végén kiesik az utolsó négy helyezett, feljut a körzeti bajnokság két bajnoka, ezzel a létszám tizenkettőre csökken. Körzeti bajnokság: Keleti csoport: 1. Decs, 2. Őcsény, 3. Szekszárdi Meteor, 4. Szekszárdi Építők, 5. Palánk, 6. Tolna, 7. Tolnasziget, 8. Bogyiszló, 9. Bátaszék, 10. Kajdacs, 11. Sió- agárd, 12. Fadd. Nyugati csoport: 1. Simontornya, 2. Dombóvári Lokomotív, 3. Iregszem- cse, 4. Bonyhád, 5. Szakcs, 6. Tamási járási bajnok, 7. Dombóvári járási bajnok, 8. Bonyhádi járási bajnok, 9. Nagy- mányok, 10. Váralja, 11. Dombóvári Postás, 12. Mórágy. A két csoportbajnok feljut a megyebajnokságba, kiesik a két utolsó helyezett. A körzeti bajMegyei TSB és a labdarúgószövetség 1951. december 9-én az eredeti tervtől eltérően nem a megyeházán, hanem a Szabadság-szálló volt nagytermében — a rendőrségi kultúr- otthonban — tartotta évadzáró értekezletét. Élénk hangulatban folyt az értekezlet, mely visz- szapillantást adott a bajnoki küzdelmekre, a labdarúgó-szövetség munkáját bírálta és megválasztotta a szakszövetség jövő évi funkcionáriusait. Tucs- ni László dr., a labdarúgó-szövetség elnöke nyitotta meg az ülést. Miután üdvözölte a sportkörök küldötteit, három kérdésre hívta fel az értekezlet figyelmét. Nevezetesen arra, hogy hozzászólásaikban foglalkozzanak az NB III felállításának kérdésével, mivel a szövetség úgy látja, hogy az NB III hiánya gátja a magyar labdarúgósport további fejlődésének. Az MHK fontosságát hangsúlyozta, valamint a sportfejlesztési terv, ezen belül a minősítési terv fontosságára mutatott rá, különös tekintettel arra, hogy Tolna megye ezen a területen az utolsók között kullog. Megnyitó után Debreczy Zoltán tartotta meg titkári beszámolóját. Mint mondotta, a bajnoki küzdelmek sportszemponi- ból kielégítő eredményt hoztak, ellenben sportszerűségi szempontból igen sok a kívánnivaló. Különösen a közönség magatartásán kell az egyesületeknek változtatni, mert a fanatikus klubsovinizmus gátja a megye labdarúgósportja további fejlődésének. Dicsérettel szólt a Nagymányoki Bányász, valamint a négy járási bajnok, a Sióagárdi DISZ, a Bonyhádi Vasas II., a Simontornyai Vörös Lobogó II., valamint a Szekszárdi Dózsa teljesítményerői. Beszámolt arról, hogy az osztályozó mérkőzések eredményeképpen a Tamási Dózsa mellett a Szekszárdi Dózsa és a Hőgyészi A. G. jutott a megyebajnokságba. A beszámoló az NB III. szükségességét hangoztatta. A beszámolót vita követte. A Szekszárdi Dózsa Dombóváron^, 500 néző előtí izgalmas, szép mérkőzések zajlottak.. A fiatal erőkiből álló dombóvári csapat megérdemelten nyerte a mérkőzést. Egyetlen szépséghiba1: a városban képviselője az NB III felállítását indokoltnak tartja. Elítélte a megyében történt botrányokat és az átigazolások rendjének revízióját követelte. A Bonyhádi Vasas képviselője, Engel László is az NB III felállításának gondolatát helyeselte. Érchegyi sporttárs, a Szekszárdi Dózsa edzője azt hangoztatta, hogy az ifjúság nevelésére fordítson a TSB nagyobb gondot. Rámutatott: a labdarúgópáíyák méretei alkalmatlanok az. általános iskolások labdarúgására. Kérte, létesítsenek számukra kisebb méretű pályát. Kérte, az úttörő- bajnokságot a következő évben rendezzék meg. A Bátaazé.ki Lokomotív nevében Litvay László elemezte az NB III. felállítását. Az előbbit indokoltnak tartja', viszont o megye bajnokság mezőnyének csökkentését nem. A Domlbóvári Postás képviselője azt kérte, hogy a dombóvári diákok Komlóra történő igazolását akadályozzák meg. A hozzászólások után 'Pallos Miklós válaszolt. Elsősorban a:z NB III-mail kapcsolatos felszólalásokat foglalta össze és megállapította: az egyesületek általában az NB III felállítása mellett foglaltaik állást. Éppen. ezért javasolta., fogadja ell az értekezlet a Hai- tározatot, hogy a TSB intézzen ezzel kapcsolatban felterjesztést az OTSB-lhez. Elmondta azt is, hogy a játékvezetők tanácsa az elmúlt évben sportszerűségi díjat létesített. Mivel o Szekszárdi Építőkből és a iDunaföldvárból nem történt kiállítás, mindkét együttes serleget kapott. Végül a jelölő bizottság javaslata állapján megválasztották a labdarúgó-szövetség tisztségviselőit. Tagjai: Debreczy Zoltán, dr. Tucsni László, Végh Emik Székelyi Ferenc, Zómbó László, Mfadencsics Lajos, Király István, Engel László, Litvay László, Nyakas István, Visinger Sebestyén, Géczí Imre. A lelkes és bánáti 'hangulatban véget ért értekezlet újabb kilométerköve lesz o magyar labdarúgás decentralizálásának. (1951. december 14.) mindössze öt plakát „hirdette” a imérkőzést. Ez jellemző a Dombóvári Lokomotív vezetőinek futbaillisoviinizmusára és o nemtörődömségére. A LABDARÚGÓ-EGYESÜLETEK ÉRTEKEZLETE ELÉ ÖKÖLVÍVÁS: LOKOMOTÍV—PÉCSI DÓZSA 11-9
