Tolna Megyei Népújság, 1981. december (31. évfolyam, 281-305. szám)

1981-12-13 / 292. szám

1981. december 13. 8NÉPÜJSÁG Mangislak Kőolaj a sivatagban Jugoszlávia Export-import mérleg A jugoszláv fcü'Bceresfcedeimi váHalatok az év első kilenc ho­lnapjában mintegy 204,4 milli­árd dinár értékű árut értékesí­tettek -külföldön, 19 százalékkal többet, mint az elmúlt év azo­nos időszakában. Ugyanekkor 333,4 milliárd dinár értékű árut im-portáltaik külföldről, 10 szá­zalékkal többet, mint egy évvel korábban-. Októberiben valamelyest csök­kentették a behozatalt ési nö­velték a kivitelt, de a kereske­delmi -mérleghiány továbbra is -nagy költségvetési gond ma­radt. Több árut •szá llítottak a fejlett országoknak és ez javí­tott az egyébként kedvezőtlen árucsere-forgalmi eredménye­ken. Január és szeptember kö­zött a fejlett országokba 65,6 milliárd dinár értékben szállí­tottak árut, ám ez 3 százalék­kal volt kevesebb a tavalyinál. Az idén — kilenc -hónap alatt — 12 százalékka,I több árut hoz­tak 'be a. fejlett országokból, mint 1980 hasonló időszakában. A -behozatal értéke meghaladta a 181,3 milliárd dinárt. -Mindez a fejlett országokkal folytatott kereskedelem nagymértékű in­gadozását jelzi, 'Hosszú éveken keresztül Man- gislaikot csak a vándorló birkat- nyájafcról ismerték. Erről tanús­kodik a félsziget elnevezése is, amely kaza'h nyelven „birka- telelőt" jelent. Jelenleg Mangislak évi 15 -millió -tonna -kőolajat és gáz­kon denzátu-mot termel. Mangis­lak Kazahsztán legritkábban lat -kott területe, A 248 ezer -lakos több mint fele a- -Kas-zpi-tenger -partján fekvő székhelyen, Sev- csen-kában él. A felszínre kerü­lő kőolaj csővezetéken jut el a Kaszpi-tenger északi partján fekvő Gurjev és a közép-volgai Kujbisev kőolajfeldolgozó üze­meibe. Novij Uzen-y — az egyik legjelentősebb lelőhely — köze­lében a melléktermékként fel­színre törő gáz feldolgozására épült új üzem. A kőolajon és földgázon kí­vül o kutatók Ma-ngislakon fosz- forit- és terméskén-lelőhelyeket i-s feltártak. Mindezek mellett a közelben található a Kara-Bo- gaz-'Gol öböl, az ország legna­gyobb nátrium magnézium, ká­lium, klorid és szulfát lelőhelye, így a terület hamarosan a szov. jet vegyipar egyik fontos -köz­pontjává válik. A negyed milliós félsziget la­kossága, üzemei és kőoíajkút- jai -kizárólag a tengervízből -nyert édesvizet fogyasztják. 1973-ban helyezték üzem-be 'Sevcsenkóbain a világ első gyors -neutronokkal működő ipari atomreaktorát. A sevcsen-kói atomerőmű energiájának egy részét villamos áram termelésé­re, másik részét -napi 120 ezer köbméter tengervíz sátailanítá- sára fordítják. A végleges megoldást a Kaszpihtenger mellett, a Volga vizének hasznosítása jelentheti. Ennek alapja a- 12 évvel ez­előtt megépített Uzeny—-Gurjev —Kujbisev kőolajvezeték lehet. A kiszolgált kőolajvezetéket víz­vezetékké alakítják át Előzetes számítások szerint ily módon, na­pi 75 ezer köbméter víz továb­Szerelik a fúrótornyot bítása vá-li-k lehetővé. A tervek szerint a Volga folyó -már jö­vő év közepén eljut Ma-ngislak- ra. Az elmúlt öt év a-la-tt a leg­régibb — zsetilbaji és uzenyi - olaj lelőhelyeken az önköltség megkétszereződött Mindennek az oka a maingislaki olaj külön­legessége. A nagy 'paraffin- és kátránytarta-l-m-ú nehéz, -nagy- visZkozitósú olaj -kitermelése év­ről évre több gondot okoz. Az olaj o csövekből sokszor mint fogkrém a tubusból nyomódik a felszínre. A hagyományos mód­szerekkel, a rétegek tartalékai- -nak alig 15 százaléka termelhe­tő ki. így oz -itteni lelőhelyek g-y-akorlótereppé váltóik az új módszerek - ai rétegen -belüli fel-melegítésnek, o forró gőz 1e- fuvaitásánaik, a különleges ve­gyi anyagokkal dúsított víz be- fröcskölésének — -kipróbálásá­hoz. lEzeket a módszereket min­denekelőtt a Buzacsi félsziget -kőolaj-lelőhelyein 'kívánják al­kalmazni. Ez a terület les-z az épülő mangislciki termelőkomp- lexum 'kőolaj-ellátója. A Buzacsi félszigetet keskeny, sekély vizű öböl választja el Mcingislaktól. A kitermelés fel­tételei itt -még -bonyolultabbak, hiszen a Ka-szpi-öböl fújó sze­lek által hajtott víz gyakran ön­ti el az alacsonyan fekvő fél­szigetet. A Buzacsi félszigeten talált kőolajban vanádiu-mot fedeztek fel, amelyet széles -körben-alkal­maznak ötvözött acélok gyártá­sánál. ALEKSZEJ PUTYINCEV A román gazdaság I. Beruházásra: egybillió lej 'nem annyira o hegyek., mezők láttán, hanem inkább a statisz­tikai kiadványokat lapozgatva érzékelhetünk — sorolta Romá­niát az őt megillető helyre: az ipari-agrár országok sorába. Ez az ország jó néhány ásvány ki­aknázásában, jó néhány termék előállításában, a világ élmező­nyébe küzdötte fői magát. A földgáz, a barnaszén, és lignit kitermelésében, a napraforgó, a kender, a len, a‘ kukorica és a szőlő termesztésében az első tíz ország között van, kősó-bányá­szata., nyersvas- és acéltermelé­se, 'burgonya és cukorrépa ter­mesztése, továbbá sertés- és iló- á Hornénya a világ első húsz or­szága közé emeli. A múlt örökségének, az el­maradottságnak o felszámolá­sát gyors ütemű iparfejlesztéssel, korszerű külföldi berendezések vásárlásával kívánják megoldat mi. Az iparfejlesztést leginkább a beruházásokon keresztül kö­vethetjük nyomon: az 1980-as évvel záruló tervidőszakban egybillió lejt költöttek új egy­ségek építésére. Egymillión ál is több új munkahely létesült, jó­részt az iparban, öt év alatt 20—80 százalékkal, növelték az ipari termelést. Különösen a nehézipar, az építőanyag.-ipar és a kohászat fejlődött: éven­te 13 százalékkal nőtt az építő­anyagok termelése, a gépgyár­tás és a fémfeldolgozás, 9—10 százalékkal termeltek többet a könnyűiparban, a vegyiparban és a. vaskohászatban. összességében eredményesen zárták az ötéves tervet, de az olajválság, s a viiággcizdaság pangása felszínre hozta a ro­mán iparban is jelentkező gon­dokat. Ezek legfontosabbika hogy a hatalmas költségekkel létrehozott Ipari beruházások termelése — sok esetben — im- iDort nyersanyagra énül1. A ko­hászat az olajfinomítás, a tex­tilipar felében-'harmadában im­Az ötödik ötéves terv időszakában egybillió lejt költöttek új berendezések építésére portot igényel. A behozott ter­mékeknek több mint fele üzem­anyag, nyersanyag és -fém. Ta­valy 177 milliárd lejt tett ki az import, (kétszerese az öt évvel ezelőttinek) ugyanakkor az ex­portból származó bevétel csak 162 és fél -milliárd lej volt. Nem Románia az egyetlen ország, amely mostanában deficittel zárja kereskedelmi mérlegét, s -amely ezért külföldi kölcsönök­höz folyamodik- -De a kölcsönök, s még inkább a kamatok vissza­fizetése csaik jó minőségű, ex­portképes ipari termékek előál­lítása-, vagy nagy mennyiségű élelmiszer exportálása- révén le­hetséges. Romániának egyikből sincs túlságosain sok. Ebben a nehéz gazdasági helyzetben Románia nem fékezi az ütemet. Ellenkezőleg: a ter­vek továbbra is példátlanul-me­rész fejlesztést tűznek ki célul. Az 1980-aslhoz viszonyított 1985- ös előirányzat például a -nem­zeti jövedelem 40 százalékos, az ipari termelés 55—60 száza­lékos, a külkereskedelem 50—55 százalékos növelését szabja meg. A beruházásokat — öt év alatt — a-z előző ötéves tervé­hez viszonyítva 30—35 százalék­kal tervezik -növelni. S miközben Románia fejleszt, beruház, a világpiacon tovább­ra is o regresszió uralkodik. Ne­hezebb a termékek értékesíté­se, különösen, ha — -mint az Előre, a magyar nyelvű román lap írja- —: „az éves terv idő­arányos teljesítésében lemara-. dósok va-nna-k a széntermelés, a hengerelté,ruk, bizonyos vegyi­anyagok, villanymotorok és technikai berendezések gyá-rtá- so terén. Sok termelőegység még mindig magas atnyaqráfor- dítással állítja- elő termékeit és sok a. tennivaló a minőség, a versenyképesség javítása terén is.” JAKAB KLARA '(Következik: A kohászat gondjai.) Szibéria az integrációs programokban A SZOVJETUNIÓ gazdasági stratégiája Szibéria szerepét nemcsak össz-szövetségi, hanem világgazdasági méretekben, a kölcsönösen előnyös együttműködési programok megvalósí­tásában is növelni akarja. A programok teljesítésében részt vevő államok hiánycikknek számító nyersanyagokat, tüzelő­anyagot és energiát kapnak innen. A Szovjetunió pedig ezek­nek a programoknak köszönheti, hogy meg tudja gyorsítani az új ipari területek kiaknázását célzó társadalmi-gazdasági fel­adatait. Hogy ki lehessen elégíteni az egyre növekvő kőolajigénye­ket — sőt még a KGST-partnerékét is —, a Szovjetunió új lelőhelyeket tárt fel Szibéria távoli, lakatlan területein. A tüzelőanyag-források kitermelése ezeken a területeken, és e célból az infrastruktúra kialakítása, óriási befektetéseket, jó­val nagyobb eszközráfordításokat kíván a szovjet államtól, mint amennyit mondjuk a gépipari vagy a műszeripari ágazatok igényelnek. Nagy összegeket emészt fel a kitermelt tüzelő­anyag elszállítása a Szovjetunió nyugati részének ipari köz­pontjaiba és a szocialista országokba. E problémák megoldá­sa érdekében megfelelő módon koordinálni kell az érdekelt or­szágok erőfeszítéseit. A szocialista államok o legkomplexebb módon részt vesznek a Szovjetunió keleti körzeteinek fejlesztésére vonatkozó nem­zetközi programokban. Hitelt nyújtanak, berendezéseket szál­lítanak, munkaerőt biztosítanak. Az új szibériai lelőhelyek ki­aknázásában a szocialista országok is részt vesznek, úgy, hogy közfogyasztási cikket, „északi kivitelű” gépeket és útépítő technikát szállítanak a Szovjetunió keleti körzeteibe. Csehszlovákia például megkezdte a fagyálló elemes lakások gyártását, amelyekben összkomfortoson élhet kettő-négy fő. Ezekből az elemekből a szibériai kőolajbányászok számára ideiglenes településeket hoznak létre, órák alatt szétbontják és egy másik helyre szállítják őket, 1981 végéig Csehszlovákia több mint 5000 ilyen lakást szállít. A bolgár építők a tyumenyi terület lakásépítkezéseiben vesznek részt, a lengyel szakembe­rek pedig szovjet munkásokkal és mérnökökkel együtt a kőolaj- vezeték lefektetésén dolgoznak, amely Tyumenyből indul. E kőolajvezeték részét képezi a már működő Nyugat-Szibéria— Kelet-Európa energetikai hídnak, amelyen o Szovjetunió kő­olajat szállít a szocialista országokba. Az SZKP XXVI. kongresszusának határozataival összhang­ban Nyugat-Szibéria a folyó ötéves tervidőszakban lényegesen növelni fogja a földgáztermelést. Itt a készletek olyan óriásiak, hogy hosszú éveken át ki tudnák elégíteni mind a Szovjetunió hazai igényeit, mind az exportigényeket, elsősorban a szo­cialista államok igényeit. Most dolgoznak ki a KGST-partnerek érdekeinek figyelembevételével egy nemzetközi programot, amelynek keretében Nyugat-Szibériában földgázt termelnének és szállítanának onnan. Megvalósításának, hangsúlyozta az SZKP XXVI. kongresszusán Leonyi-d lljics Brezsnyev, óriási je­lentősége volna az egész szocialista közösség szempontjából. Az elmúlt ötéves tervidőszak éveiben sikeresen felhalmozód­tak az ilyen sokoldalú együttműködésnek a tapasztalatai, amikor is hét ország — Bulgária, Magyarország, az NDK, Len­gyelország, Románia, a Szovjetunió és Csehszlovákia — közös erővel megépítette az Uraitól (Orenburgtól) a Szovjetunió nyu­gati határáig húzódó óriási gázfeldolgozó komplexumot. Ezek az országok együttesen fektették le azt a közel 3000 kilomé­teres csővezetéket, amelyen a KGST-országok hozzájutnak az orenburgi gázhoz. A SZIBÉRIAI energiahordozók figyelembevétele nélkül nem lehet kidolgozni Földünk energiaellátásának távlatait: erre a következtetésre jutottak a bécsi székhelyű nemzetközi rendszer- elemző intézet szakemberei. Elsősorban a szénre kell gondolni, amelyből Szibéria több évszázadra elegendő, közel hatmillió tonnányi készlettel ren­delkezik. Kiépülnek a világ legnagyobb szénmedencéi: a kuz- nyecki, a dél-jakutföldi és a kanszk-acsinszki. A keleti körze­tek azonban nem elégszenek meg a „világ fűtőjének” a sze­repével. Nincs kizárva, hogy az ezredforduló határán Szibéria a világ szénvegyészetének központjává is válik. A szénvegyészet fejlődése a KGST-együttműködés egyik ve­zető iránya. A különböző országok szakemberei közösen kutat­ják, hogy milyen optimális technológiával lehet a szilárd tü­zelőanyagból folyékony és gáz halmazállapotút előállítani. Valószínűleg az első ilyen típusú ipari berendezéseket, ahogy a KGST-titkárság szénipari osztályán közölték, a kanszk- acsinszki medencében állítják fel, ahol 600 milliárd tonna szén vár külszíni feltárásra. Szibéria a KGST most megvalósuló más nemzetközi prog­ramjaiban is szerepel. Egyebek között egy olyan kölcsönösen előnyös tervről van szó, amelynek értelmében a nagy kapaci­tású szibériai vízi és hőerőművek közelében összpontosulnak a szocialista országok ellátását szolgáló energiaigényes ammó­nia-, metanol-, polietilén- és polivinilklorid-üzemek. A szibériai folyók olcsó energiájára építve fejti ki tevékeny­ségét Jugoszlávia új timföldüzeme is, a Birac. Az ágazat egyik legnagyobb vállalata (kapacitása évi 600 000 ton-na) a Szovjet­unió közreműködésével épült, s lehetővé teszi, hogy Jugoszlávia kölcsönösen előnyös feltételék mellett részt vegyen a kétoldalú timföld—alumínium programban. Ez év őszéig a Birac több mint egymillió tonna timföldet indított Szibériába. A fehér kristályos porból Bratszkban „szárnyas fémet” gyártanak, s készen visszaszállítják Jugoszláviába. Bratszk mellett ott van Uszty-llímszk. E város külföldön is olyan helyként ismerik, ahol hat szocialista ország kollektív munkájával idén befejeződött egy KGST-létesítmény építése: egy nagy cellulózüzemé, amely évente 500 000 tonna nyers­anyagot fog előállítani a papíripar számára. A MEGÁLLAPODÁS feltételeinek megfelelően a Szovjetunió magára vállalta az üzem tervezését, összeszerelését és üze­meltetését, a költségek 40 százalékát pedig a többi tagország fizette. Bulgária gyártotta például a föl- és tetőpaneleket, az NDK és Románia üzemei szállították a fémszerkezeteket. Ma­gyarország alumlniumlemezeket küldött Uszty-llimszkbe, Len­gyelország pedig festékeket és építőipari gépeket szállított. A Szovjetunió a hitelek törlesztéseképpen megkezdte a cel­lulózszállítást Szibériából. Tizenkét éven keresztül az uszty- ilimszki program tagországai átlagosan egyenként évi 50 000 tonna terméket kapnak. Ez nagyjából 300 millió darab könyv­nek felel meg. INicolae Bolcescu, az 1848-a: havasföld i román fórra da Ion vezéregyénisége ekként ír: „/ Kárpátok hegyeinek legmaga. saibb csúcsai közt büszke, és a: Isten teremtette összes földi tá. jóik között a legáldottabb or­szág terül el— Bármerre tekin­tünk', elragadó kép gyönyörköd, teti a szemet: meredek sziklák óriási hegységek, amelyek csú csai a felhőket simogatják, sö tétlő erdőik, zöldellő iréték, ül latos mezőik, hűvös hegyek... E hegyek gyomrában rejtőznek kincsei: a só, vasi, ezüst, réz, ólom, higany, cink, an.timon, ar­zén, 'kobalt, tellur és végül mindnyájuk között a legdrá­gább fém: az arany. Ezt látod csillogni még. az út sarában is”. A Bailcescu által emlegetett gazdagság — amelyet ma már

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents