Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-13 / 266. szám
1981. november 13. CTOLNA \ NÉPÚJSÁG 3 A tomerömű-építkezés Az üzembe helyezés és a partitúra Délutáni értekezlet a PAV üzembe helyezőinél Aranykorona helyett termőhelyi értékszám Bonyolult a helyzet. Sőt. Egyre bonyolultabb lesz. Pedig az ember azt hinné: a finisben csak be kell kapcsolni a gépeket és kész. Habár a hosszútávfutónak is az utolsó kilométerek jelentenek alig leküzdhető akadályokat. Egy idő után átesik a holtponton, s végül mégis befut a célba. A paksi atomerőmű-építkezes ott áll a célegyenes előtt. Igaz, hogy még jó pár kilométer előttük van, de a „célszalag" már látszik. November harmadikán üzembe helyezték az első turbinát, több mint huszárai -járatás után megállapítható, hogy sikeres volt qz üzembe helyezési manőver. Manőverről beszélünk, mert igencsak egy hosszú üzembe helyezési folyamat után érkezett el az a pillanat, hogy bekapcsolhatták — idegen gőzzel — a turbinát. Mindenekelőtt szükség volt az építők, majd a szerelők munkájára, akik átadták végül a Paksi Atomerőmű Vállalat üzembe helyezőinek a komplex berendezést. Ez alatt nemcsak a turbinát értjük, hanem a szekunder kör (itt ezen a részen állítják elő a reaktor által termelt hőből a villamos áramot) teljes rendszerét. Mondom, bonyolult a helyzet. A tájékozódásban segítségünkre van Márton János, a PAV üzembe helyezési főosztályának vezetője. Szavára hallgathatunk. Másfél év óta készülnek a feladatra, az üzembe helyezési műveletekre. Rengeteg tervet dolgoztak ki. Hiszen közel 20 ezer oldalas dokumentációt készítettek ebben a 18 hónapban. Az üzembe helyezésnek minden mozzanata szerepel ezeken az iratokon. Partitúra. — Erről zongoráznak kint a területen az üzembe helyező mérnökök — mondja Márton János. Mindenekelőtt akadnak tisztázni valók. — A paksi építkezés — a nukleáris rész kivételével — ugyanaz, mint a hagyományos erőműnél — mondja a főosztályvezető. — Ez sok mindent meghatároz. Hogy ne essünk hibába, mondanom kell ehhez: csak a méretek mások. Nagyságrendben van eltérés a paksi építkezés javára. Egy hagyományos erőmű építésénél mindig az adott szerelő vállalat végezte el az üzembe helyezést, a berendezések élesztőse, indítása mindig a szerelők feladata volt. Itt Pakson ez nem járható út. Mór csak azért sem, mert rengeteg berendezést a szovjet tervezők terveztek és ők gyártották le, de magyar szerelő vállalatok szerelték. így vált szükségessé, hogy ezt a munkát a PAV végezze el. Ezt mi kértük is. A későbbi üzemelésnél nekünk nagy előnyt jelent, hogy gyakorlatot szerzünk. Az előbb említettem, hogy Paks ugyanaz, mint más hagyományos erőmű. De a méretek miatt ugyanakkor az üzembe helyezés más irányítást, más szervezést igényel. — De önök az üzembe helyezéssel együtt irányítási, szervezői munkát is vállaltak. — Éz a munkából adódott. A PAV üzembe helyezési főosztályát 1979. augusztus 1-ével hozták létre. Akkor 30 nagyon jól kiképzett szakember vált ki az üzemviteli főosztályból. Ez a harminc ember már gyakorlattal rendelkezett, jártunk más atomerőművekben, ott gyakorolhattuk a későbbi munkát. Azóta a csoport tagjainak a száma száz fölé emelkedett. Van primerköri gépészet, szekunderköri gépészet, villamos, mérés-irányítástechnika és üzemviteli osztály. — Szóval volt másfél évük a felkészülésre? — Igen. A beszélgetés során a legtöbbet használt szavak közé tartoznak a következők: problématenger, bonyolult, követelmények, vita és veszekedés, rendszerben kell gondolkodni. Villanásnyi jelzések ezek, de meghatározzák az itteni munkát. Sziszifuszi munka az üzembe helyezés. Ebből adódik, hogy nem a legnépszerűbb emberek közé tartoztak eleinte a PAV üzembe helyezői. Addig még minden rendben megy, míg a szerelés stádiumában van egy- egy berendezés. De amikor megjelenik a műszaki felülvizsgálatra a bizottság — akkor ott nem lehet kertelni, kibújni a felelősség alól. S az átvétel után egyenként kell minden egységet megvizsgálni. Csak hasonlításként: a Duna- menti Hőerőmű egy blokkjához 160 távműködtetett tolózárat kellett üzembe helyezni az indításhoz. Pakson csak a turbina idegengőzös indításához 300 tolózárat kellett egyenként ellenőrizni. A teljes indításhoz pedig több mint 1700 ilyen szerkezet kerül vizsgálat alá. — Itt már fejből nem lehet dolgozni — mondja a főosztályvezető. Ezért kellett kidolgozni minden indítási folyamatot. Az előbbiekből adódik, hogy csak szigorú munkaköri megkötéssel dolgozhat mindenki. Egy-egy rendszerért tud csak egy szakember felelni, de azért minden körülmények között kell. Tehát az előbb ott tartottunk, hogy egy-egy berendezést átvizsgálnak, átvesznek a szerelőktől. Az él'etre keltés már az üzembe helyezők feladata. De továbbra is felelős a szerelő vállalat a munkáért, sőt, a szovjet szerelésvezetők is ott vannak és segítenek. Itt ismét Márton Jánosnak kell átadni a szót: — Közel kétszáz szovjet szakértő van jelen. Ez azt is jelenti, hogy minden egyes döntés csak akkor született és születik meg, ha az illetékes szovjet szakértő „rábólint”. Ennyit feltétlen le kell írni, .mert úgy tűnik, hogy a PAV emberei oldanak meg mindent, pedig a segítség komoly mértékű. Ahhoz, hogy november 3-án végrehajtható lett az indítás, sok száz részvizsgálat szükségeltetett. A húszórás üzem kihozta a hibákat, amelyet most a Gyár- és Gépszerelő és a GANZ Villamosipari Vállalat szakemberei kijavítanak. De egy bizonyos, a munka sikeres volt. Az elkövetkezendő időben 40 napos megfeszített munka következik. A tervek szerint december 23-ig kell a primerkör cirkulációs mosatásának feltételeit megteremteni. Negyven nap. Ez az idő sok mindent befolyásol. Ha nem tudják tartani — habár erről senki sem akar hallani —, akkor veszélybe kerülhet az 1982-es határidő, pedig az év közepétől a paksi atomerőműnek villamos áramot kell szolgáltatnia. Az üzembe helyezők elkészítették a terveket, olyannyira, hogy percre pontosan tudják: mikor, mit kell megvizsgálni, kipróbálni, üzembe helyezni. H. J. - G. K. 1870-ben döntöttek arról, hogy meg kell határozni a földek aranykorona-értékét. 10 éves munka eredményeként született meg ez a mérőszám, amely még napjainkban is alapul szolgál a földek minőségi megkülönböztetésénél. Funkciója ma már egészen más, mint a monarchia idején, illetve a felszabadulás előtt volt, de — jobb híján — ezt az összehasonlítási lehetőséget alkalmazzák még az adókivetésnél, a mezőgazdasági termelést szabályozó pénzügyi rendszereknél, de él még hatása a földek adásvételénél is. Hogy miért használjuk az aranykoronát ma is? Egyszerű a válasz: nincs \ jobb. Sietve hozzátehetjük, de lesz jobb. Igen, a földhivatalok a központi intézkedések alapján megkezdték az egész országban, így Tolna megyében is az új földértékelést. Az aranykoronát tehát felváltja az úgynevezett termőhelyi értékszám. — Mielőtt megmagyaráznánk az aranykorona és a termőhelyi értékszám közötti különbséget, szóljunk néhány szót arról, mi tette indokolttá az új földértékelés végrehajtását? Kérdésünkre Farkas István, a megyei földhivatal vezetője válaszol : — Az 1870-es évekhez képest óriási fejlődés ment végbe a mezőgazdaságban. Könnyű tehát belátni, hogy a múlt század végén kidolgozott és bevezetett aranykoronás rendszer, amely a termőföldek természetes termőképességén túl az akkori értékesítési viszonyokat is tükrözte, ma már nem szolgálhatja a korszerű, nagyüzemi mezőgazdaságot. Az új földértékelési rendszerre való áttérés tehát fontos gazdaságpolitikai döntés és szervesen beilleszkedik a szocialista nagyüzemi mezőgazdaság tevékenységét átfogó, szabályozó, irányító stb. rendelkezések sorozatába. • — Mi az új földértékelési rendszer lényege? — A mezőgazdasági termelés eredményét, a hozamok mindenkori alakulását két fontos tényező befolyásolja, mégpedig: egyrészt a hosszú távon ható természeti tényezők, másrészt a mindenkori közgazda- sági hatások. Az új földértékelés a természeti tényezők (talaFejlesztési alap zöldségtermesztésre A tartósítóiparnak több zöldség-alapanyagra lenne szüksége, a mezőgazdasági nagyüze. mek azonban évek óta hozzávetőleg változatlan mennyiségű zöldárut ajánlanak 'fel» A termelés ösztönzésére a MÉM-ben arról döntöttek, hogy központi fejlesztési alapot hoznak létre. Ebben 90 millió forintot tartan lékoltak. Az alaphoz pályázati úton juthatnak .hozzá a tartósítóipari üzemek, amelyek a rendelkezésre bocsátott összegekből' nagy teljesítményű zöldségtermelő gépeket, berendezéseket vásárolhatnak és ezeket kihelyezhetik az általuk arra legérdemesebbnek tartott mezőgazdasági nagyüzemekbe. A pályázatot december 10-ig küldhetik- be a MÉM-be, ahol soron kívül bírálják e) majd a kérelmeket. A segítségnyújtásnak viszonylag ritkán alkalmazott formájáról van szó. A mezőgazdasági termelők számos helyen szívesen fejlesztenék zöldségeskertjeiket, a jelenleg beszerezhető korszerű és nagy teljesítményű gépek azonban túlságosan drágák ahhoz, hogy fölkeltsék az üzemek érdeklődését. A pályázat viszonylag gyors elbírálása lehetővé teszi, hogy már a jövő évben alkalmazzák a korszerű gépeket. jók termőképessége, víz és éghajlati viszonyok) együttes hatását veszi figyelembe, amelyre ráépülhetnek a mindenkori köz- gazdasági tényezők ismeretében a szabályozó rendszerék. — Az új földértékelést ebben az évben kezdtük és 1985-ig kell befejezni. 1986. január 1-én lép hatályba, s az aranykoronát végleg felváltja a pontozásos rendszerrel számított termőhelyi értékszám. A „földkóstolóink’' — ínv nevezték el a talajvizsaála- tokat végző szakembereinket — ez évi helyszíni munkáikat befejezték. Több mint 1400 talajmintát vettek, gondosan csomagolták és szállították laboratóriumi vizsgálatra. Ezzel azt is elárultuk, hogy a földértékelésnél felhasználjuk a tudomány, a technika legkorszerűbb eszközeit is, hogy minél objek- tívebb, a valóságot hűen tükröző eredmények szülessenek. A földértékelés kiterjed valameny- nyi külterületi, zártkerti és belterületi nagyüzemi művelés alatt álló ingatlanra. —- Az első év tapasztalatai kedvezőek. Kisebb zökkenőkkel indult ez az igen fontos és nagy hozzáértést igénylő munka, de ma már túljutottunk a kezdeti nehézségeken, javultak a munkavégzés feltételei is, és így a jövő évben zökkenőmentesen folytathatjuk ezt a tevékenységünket. — A dicséret, az elismerés hangján kell szólnunk a termelőszövetkezetek, állami gazdaságok vezetőiről, akik messzemenően segítették a földhivatali szakemberek munkáját. Ez is egyik igen jelentős feltétele volt annak, hogy még időben sikerült ez évi feladatainkat megoldani. Úgy ítéljük meg, hogy a nagyüzemekkel kapcsolataink jók, kölcsönös érdekünk fűződik ahhoz, hogy a munkánk eredményeként meghatározott termőhelyi értékszám a földek valóságos termőképességét tükrözze. A vett minták laboratóriumi feldolgozása még folyik. Ha az adatokat megkapjuk, a tél folyamán feldolgozzuk, kiértékeljük az eredményeket és megállapítjuk a termőhelyi értékszámokat, n föld- értékelés eredményét közszemlére tesszük ki — módot adva ezzel a nagyüzemeknek arra, hogy észrevételt tegyenek, felszólamlással éljenek megállapításaink ellen. — A földértékelés első éve tehát kedvező tapasztalatokkal zárult. Melioráció Hálóval védik A szekszárdi szőlőhegyen másfél évvel ezelőtt kezdték a szakemberek felmérni, az új meliorációs munkát miként tudják elvégezni. A Keszthelyi Agrár- tudományi Egyetem, a Szek- szárd—paksi Vízitársulat, valamint a Szekszárdi Állami Gazdaság szakemberei kidolgozták az új hegyoldali szőlőtelepítés meliorációs munkáját. Eszerint teraszokat alakítanak ki, s a rézsűt különleges hálóval védik meg az elhordástól. A teraszon alkalmas távolságokon — húsz-hetven méterenként — mély árkot húztak, ebbe különleges eljárással készített TEMIZOL nevű műanyag hálót, azaz préselt „szalagot” tettek. E mellé, a gödörárok fenekén lefektettek dréncsövet, erre kócosított rongyhulladékot tettek, s befedték földdel. Az íqy kiképzett árok, azaz vízfogó magába szívja a csapadékot, a íMegkezdték a KLG típusú, korszerű gyújtógyertya elemeinek gyártását a veszprémi Bakony 'Művekben, és az első m intas zállítm ányt útnak indították minősítésre, a licencadó angol Smiths céghez, amelytől a világpiacon ma a legkorszerűbbek közé tartozó gyújtó- gyertya gyártási eljárását és a készítéséhez szükséges gépeket, berendezéseket megvásárolták. A gépek, berendezések döntő — Természetesen voltak és vannak nehézségeink, gondjaink is, hiszen ez a feladat teljesen új volt számunkra, szakembereink számára is. A szakmai problémákat sikerült menet közben rendeznünk. Az egységes végrehajtást nagyban segítette, hogv szakembereink a Keszthelyi Agrártudományi Egyetemen egyhónapos felkészítő tanfolyamon vettek részt. Jó az is, hogy a dél-dunántúli megyéknek van egy instruktoruk, aki folyamatosan tartja velünk a kapcsolatot. Gondot jelentett, hogy nem volt gépkocsi ehhez a munkához. Tolna megye ezen a téren kedvezőbb helyzetben volt, mert augusztusban szükségmegoldásként használt terepjáró gépkocsit állítottunk be erre a munkára, ma már megvan az új gépkocsink. A terepjáró qépkocsi nélkülözhetetlen technikai eszköze a földértékelésnek. — Úgy értesültünk, hogy sok gonddal jár a talajminták laboratóriumi vizsgálata. — Érthetetlen számunkra, hogy a MÉM Növényvédelmi és Agrokémiai Központja miért a Gödöllői Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás laboratóriumát jelölte ki partnernak. Szek- szárdon is működik az állami gazdaságok társulásában a talajvizsgálatok végrehajtására minden tekintetben alkalmas laboratórium. Mi méqis jelentős költséggel, gépkocsival Gödöllőre szállítottuk a talaimin- tákat. A megyei tanács kérésére ideiglenes jelleggel hozzájárult a MÉM, hogy ez év végéig az ÁG-labort foglalkoztassuk, de jövőre — információnk szerint — Velencére kell majd fuvarozzuk a nem kis súlyt képviselő talajmintákat, önkéntelenül is felmerül bennünk a kérdés: valóban ésszerű ez a döntés? Sem szakmailag, de főleg gazdaságilag nem indokolható. — Mivel foglalkoznak 1982ben, hallhatunk terveikről? — Kijelöltük az újabb becslő- járást, ahol a helyszínelési és terepmunkákat folytatjuk. Tervünket a megyei tanács vb mezőgazdasági és élelmezésügyi osztálya jóváhagyta. Természetesen, a minőség, pontosság, a szakmai követelmények szem előtt tartásával kívánjuk végezni munkánkat, amelyhez továbbra is kérjük a nagyüzemek, községi tanácsok segítségét. a szőlőhegyet lyukocsos, szivacsszerkezetű műanyag levezeti a vizet a dréncsőig, amely a tábla végén a szabadban kifolyást ad a felesleges víznek. A lassú elfo'yás miatt ugyanis a szőlő alá több csapadék jut. November 4-én megkezdték a nylonhálók felszerelését, és elírnunk áfását a rézsűn, ugyanis a hálóra, illetve földbe fűmagot vetnpk, s a műanyag háló megfogja a füvet, következésképpen a rézsűt nem hordja el a csapadék. Megkezdték a szépen elmunkált táblán á szőlők helyének kitűzését is. Itt, ebben a görögszói szép táblában — nyolchektáros védett területről van szó — főleg kék szőlőt telepítenek. Most készítenek elő egy másik, tízhektáros táblát is a műanyag hálós meliorációs védelemre, illetve szőlőtelepítésre. Bakony Művekhez, ahol. gyorsított ütemben megkezdték a' szerelést, így a tervek szerint — a piaci igényeknek megfelelően már a jövő év utolsó negyedében .lesz hazai gyártású KLG gyújtógyertya'. Ekkor több mint egymilliót, ezt követően pedig évi 10 milliót szállítanak belőTe a haizai üzleteknek, s tervbe vették exportját is. PÁLKOVÁCS JENŐ Hazai KLG gyújtógyertya többsége mór megérkezett a
