Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-11 / 264. szám

1981. november 11. Képújság s TELIESITES az építőiparban: hagyományos vagy korszerű építési módok téli kivitelezésé­hez szükséges műszaki és egészségvédelmi feltételek (fűtött munkatér vagy melegedőhelyiségek, védőruha, védőital stb.) biztosítása. Korszerű műszaki alapelve a zárt térben végezhető építési munkák erre az időszakra koncent- ■ álása. (Építőipari Kislexikon.) TÁÉV Már nyáron gondoltak a télre lehetséges, ott „csomagolják’’ be őket: oldalt és felül készül­jenek el a, lezárások. így tör­tént például Szekszárdon, a le­endő bőnk szék háznál is: előbb felkerültek az épület oldalfalai, nyílászárói, utána következtek csaik a belső válaszfalazást, szerelési munkák. SEKI SEM FAGYOSKODIK Tudjuk, ha a fentebb említett dolgok akármilyen jól is sike­rülnek, de nincs fűtési lehető­ség, akkor még o lehető leg­jobban lezárt épületben is fa­gyoskodnak a dolgozók. Igaz, itt nem a fűtési idény kezdete a mérvadó, 'hanem az időjárás. A tervben azt is rögzítették, hogy melyik épületet fogják fű­teni: újból adott az előredolgo- zás lehetősége. így például a paksi lakásoknál, melyek amúgy is központi fűtésesek lesznek, úgy ütemezték a munkákat, hogy a radiátor már az ott dol­gozó munkásoknak is adja. a meleget. Vannak helyek, ahol nem ilyen egyszerű a megol­dás: ideiglenes fűtési lehetősé­get kell bizotsítani. Ennek esz­köze a fűtőolajjal működő hő­légfúvó, melynek karbantartá­sát hagyományosan nyáridőben végzik a Tolna megyei ÁÉV dol­gozói. Ha energiagazdálkodás­ról van szó, akkor mindenki­nek, így az építőknek is „szorít a cipő”. A kedvezőtlen időjá­rás hónapjaira: olyan tervet kell összeállítani, mely összhangban van a vállalati energiagazdál­kodási tervvel, s a munkavég­zők sem dermednek meg a hi­degben. Ennek feltétele, hogy mindig az adott .technológiához szükséges hőfokot biztosítsák, hiszen más hőmérséklet kell a válaszfalazáshoz, más a festés­hez, mázoláshoz. Ezt pontos hő- technikai számítások támaszt­ják alá, a gyakorlat pedig iga­zolja. Ml ÚJSÁG A SZABADBAN? Vannak olyan munkaterüle­tek, amelyek nem téíiesíthetők, olyan munkafolyamatok, ahol csaik kis mértékben lehet o té­li munkát könnyebbé tenni. Ilyen a panelszerelés, a csator­názás, egyes vázszerkezetek szerelése, az útépítés, tehát azok, ahol nem zárt térben vég­zik feladatukat a dolgozók. A tervben foglaltak alapján itt a munkadarab, illetve-a munka­végzés terméke lesz főként té- liesítve: a beépítésre kerülő anyagok megfelelő hőfokának biztosítása (pl. hegesztésnél), vagy a már elkészült termék (pl. beton) védelme letakarás­sal a fagy ellen. Joggal tehető fel a kérdés: az itt dolgozók­nak pedig tűrni kell a legzor­dabb időjárást is? Erről szintén a terv rendelkezik: ha mínusz öt Celsius-fok alá süllyed a hő­mérő higanyszála, akkor az ilyen helyeken dolgozókat télie­sített munkahelyre viszik, oda1, ahová azt a programban meg­határozták. Senki nem érhet tehát meglepetés: a dolgozót, hogy nincs lehetősége a mun­kavégzésre, az építésvezetőt, hogy nem tudja őket „fogad­ni", munkát adni nekik. SOK PÉNZ, DE MEGÉRI A Tolna megyei Állami Épí­tőipari Vállalatnál a dolgozók már hozzászoktak ahhoz, hogy nincs fagyszabadság, a folya­matos munka ez a vállaltainál. Sok többlet-feladatot, többletrá­fordítást is jelent ez télvíz ide­jén. Az öt hónapra (november elejétől március végéig) szá­mított téliesítési költség -mint­egy négy, négy és fél millió fo­rintot tesz ki. Sok ez vagy ke­vés? A termelési érték három százalékát teszi ki. De nem is „elúszott” költség, hiszen ha a termelési feladatokat a vállalat nem teljesítené, ha dolgozóit potom bérért hosszú hetekre fagyszabadságra küldené, ak­kor jóval nagyobb lenne a vesz­tesége. HABERSCHUSZ ERZSÉBET A napokban leesett az idei első hó. Az építőipari dolgozók végzik tovább "a munkájukat, mintha mi sem történt volna. Igaz, kicsit jobban dideregnek, kezük előbb gémberedik meg, s rájuk kerül a vattakabát is. De bemehetnek a melegedőbe, ihatnak a forró teából, odahú- zódha.tnaík egy pillanatra a me­leget árasztó radiátor mellé . .. Hogy mindez lehetséges, az an­nak köszönhető, hogy a- szak­emberek már akkor gondoltak a télre, mikor odakint még „hétágra” sütött a nap, a dol­gozók nyári szabadságukat él­vezték. A Tolna megyei Állami Épí­tőipari Vállalatnál már augusz­tus közepén elkezdtek foglal­kozni a téliesítési tervvel. Szep­tember elején pedig- már tudta minden termelőegység, hogy gmelyik létesítményt fogják té- liesíteni. Ezt természetesen nem önkényes -kijelölés alapján dön­tötték el, hanem a lehetőségek és követelmények figyelembevé­telével egyeztették az építésve. zetpségekkel. A téli munkavég­zést segítő ütemezést, feladat­meghatározást minden évben elkészítik, idén második észtén, deje, hogy ez a termeléselőké­szítési osztály feladata. AMI NEM MARADHAT CSAK TERV ... A legzordabb időjárás elle­nére is biztosítani kell a folya­matos munkavégzés -feltételeit. Komoly teendő ez, hiszen nem kevesebb, mint ezerhatszáz sza­badban dolgozó munkása van a TÁÉV-nek. A beruházónak pe. dig -mindegy, hogy tél van, vagy nyár, a -kivitelezésnek terv szerinti ütemben kell haladni. Egy-egy létesítmény építési ide­je általában meghaladja a-z egy évet, tehát a téli munka­végzést jóformán sehol sem le­het elkerülni. Ám más és más a létesítmények készültségi fo­ka, így lényegében mindenhol egyedileg kell -meghatározni a téliesítéssel -kapcsolatos tenni­valókat. Felmérték, hogy mire beköszönt a hideg, milyen ^á I la - pótban lesznek az épületek, s intézkedéseket -tettek, hogy ahol Ahhoz, hogy Szekszárdon év végére átadhassák a lakóépüle­tet, szükséges volt a nagy teljesítményű, OTM-160-as hőlégfú­vó beállítása. I_ ________________________________________ E z az a munkafolyamat, mely a legkevésbé téliesíthetö. TOTÉV Az ellenőrzésről is gondoskodni kell (TUDÓSÍTÓNKTÓL) Minden évben visszatérő fel­adat az építőiparban, így a Tol­na megyei Tanácsi Építő- és Szerelőipari Vállalatnál is a téli munkavégzés feltételeinek biz­tosítása, a téli kényszerszünet kiküszöbölése. A vállalat a tevékenységet úgy szervezi, hogy a téli idő­szakban dolgozóit belső építési munkákon foglalkoztatja. Az iparágra jellemző, hogy idény­munkarendben dolgoznak: nyá­ron kilenc-tíz munkaórát, a téli időszakban hét, illetve nyolc órát dolgoznak egyhuzamban. A TOTÉV-nél december 23-tól január 2-ig termelési szünetet tartanak. A téli munkavégzés program­ja a téliesítési terv, melynek összeállításakor több szempon­tot kellett figyelembe venni. A leglényegesebb a megfelelő munkaterület biztosítása, ahol a hatékony munkavégzés feltéte­lei adottak. A megfelelő hő­mérséklet biztosításánál lénye­ges az, hogy minél kevesebb legyen a hőveszteség, megfele­lően lezárt épületben dolgoz­zanak a munkások. A fűtés mér­tékét mindig a munkavégzés­hez szükséges technológia ha­tározza meg, nagyobb épüle­teknél lényeges tényező az, hogy a fűtést szakaszosan biz­tosítják. A téli időszakban fo­kozott a tűz- és balesetveszély, ezért a vállalat téliesítési terve a biztonságtechnikai szabályok­kal külön foglalkozik. A munkahelyeken fűtött öltö­zők és melegedőhelyiségek vár­ják a kinti hidegben átfagyott dolgozókat. A szabadban tevé­kenykedők részére melegítő­italt és valamennyi munkaterü­leten jpl fűtött öltözőhelyiséqet, és a tisztálkodáshoz szükséges meleg vizet is biztosítják. Az is lényeges, hogy milye­nek a közlekedési feltételek té­len. A tanácsi építők a szállí­tási és személyi közlekedésre szolgáló utakat karbantartják, fagyos időjárás esetén gondos­kodnak arról, hogy ne „jégpá­lya" várja a dolgozókat. Megnő a csúszásveszély az állványok és a feljárók, a le nem fedhe­tő nyílások környékén is. Itt kor­látok nyújtanak biztonságot. Azokban a helyiségekben pe­dig, ahol munka folyik, a szá­rító- és fűtőberendezések üze­meltetésekor keletkező füstöt és gázt a szabadba vezetik, nem terhelik ezzel is a dolgozók tü­dejét. A munkahelyek fűtésére Teifun, OP, OTR típusú lég- befúvó berendezéseket hasz­nálnak. Hiába van azonban téliesí­tési terv, rendelet, szakmai óvó rendszabály, tűzrendészed uta­sítás, ha annak betartását nem ellenőrzik. Ahogy nőnek télen a veszélyforrások, azzal arányos a fokozottabb ellenőrzés igé­nye is. A Tolna megyei Tanácsi Épí­tő- és Szerelőipar Vállalat 1981—82. évi téliesítési tervé­ben tizenhat munkaterülettel foglalkoznak. Ezek többsége már megfelelően felkészült a hideg évszakban történő mun­kavégzés biztosítására. Ezen túlmenően tizenöt olyan munka- területe is van, ahol kedvező téli időjárás esetén különböző munkák végezhetők. Bármilyen nagy feladatot is ad egy-egy kemény tél, a vál­lalat gazdálkodási tervét telje­síteni kell, a téli időszakban végzett munka minősége nem lehet rosszabb, mint a kellemes tavaszi időben végzetté. TÉLIESÍTETT tmk Az elmúlt évtizedben a vál­lalat mind létszámban, mind a termelés mennyiségében is nö­vekedett. Ezzel párhuzamosan nőtt gépparkja is. Ez idáig több mint 65 ember igen kedvezőtlen körülmények között végezte munkáját a gépészeten. A szű­kös munkahelyeken nem tudták alkalmazni a korszerű techno­lógia által biztosított, munká­kat könnyítő új gépeket. Ezek javításánál, karbantartásánál, hagyományos szerelési módot alkalmaztak. Gondjuk a tél be­álltával hatványozottan jelent­kezett. A TOTÉV vezetői úgy döntöt­tek, hogy új, korszerű tmk- üzemcsarnokot kell építeni. A tervezés befejezése után, 1979- ben megkezdődött az építke­zés. A kivitelezésre mozgósítot­ták a vállalat összes szocialista brigádját: munkájuk eredmé­nyeként elkészült az ezerötszáz négyzetméter alapterületű új tmk-üzemcsarnok. Az épületben található az ott dolgozók öltö­zője és fürdője is. Ugyancsak e falakon belül található az alkatrészraktár és az igazgatási helyiségek. Ami pedig a zimankós idő­ben nagy előny: saját kazán­házából meleg vizes fűtéssel fűthető, szabályozott hőmérsék­lete biztosítja, hogy a kedve­zőtlen időjárásban is szaksze­rűen, gyorsan javítsák, * illetve helyezzék üzembe a vállalat gépeit. A Tolna megyei Építő- és Szerelőipari Vállalat a téli idő­szak megkezdésével tehát egy új, korszerű létesítménnyel gaz­dagodott, mely a más területe­ken történő folyamatos munka­végzés feltételeinek biztosítása mellett a dolgozók közérzeté­nek javítását is szolgálja. GYURKOVICS FERENC Berendezik az új tmk-t Bonyhádi Építőipari Szövetkezet Tavaly 1 ‘is volt (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Bonyhádi Építőipari Szövet­kezet elnökhelyettesét, Erős Ist­vánt kerestük fel, az után ér­deklődve, hogyan készültek fel a télre? — Téliesítési tervet külön nem készítettünk, mert ezt tar­talmazza egész éves cselekvési programunk. Ezen kívül a téli hónapokat megelőző időszak­ban a termelésirányítók és kö­zépvezetők számára figyelem­felhívó műszaki értekezletet tar­tunk. — Az elmúlt télen milyen gondok, problémák fordultak elő? — Nem kaptunk elég fóliát a téli időszak beindulása előtt. Egyik sorházra nem tudták rá­kötni a központi fűtést, ezért villamos fűtést kellett alkalmaz­ni. A garzonháznól minden la­káshoz külön kályhát kellett venni... Ez nagy költséggel járt, és a végén valamennyi helyisé­get, nyílászáró szerekezetet új­ra kellett festenünk. Az aszta­losüzem fűtése is problémát okozott: a dobkályhák tönkre­mentek. Anyagi lehetőségeink nem engedték a központi fűtés bevezetését, pedig ez a legked­vezőbb megoldás. Kénytelenek voltunk a kályhákat felújítani. Kétszáztizenhárom dolgozónk van, így a kisebb üzemekhei tartozunk. — Tavaly volt fagyszabadság a szövetkezetnél? — Igen. Pár napos volt, és csak 1—2 építőbrigádot érintett. Nem mindegy ez -sem ne­künk, sem a dolgozóknak, hi­szen ilyenkor besorolásuk egy- harmadát kapják csak, s a munka sem megy. Mínusz öt Celsius-fok alatt szüneteltetjük az üzemeltetést. — Az idei télre hogyan ké­szültek fel? — Már körülbelül tíz éve úgy ütemezzük a munkavégzést, hogy a lakásátadások az év végére essenek: a befejező sza­kasz előtti belső muhkákat eb­ben az időszakban végezzük. Szak- és szerelőipari munkát, felújítást, belső lakásátalakítást is felkutatunk a télre. Tervezzük az MHSZ-épület felújítását, a hidasi vegyiműveknél, valamint a bonyhádi kórháznál átalakí­tásokat. Ilyenkor nagyobb kapa­citással működnek a lakatos- és az asztalos-, műkő-, beton-, ce- mentáruüzemeink. Kéményaj­tót, koromzsákajtót, füstcsőhü- velyt, sírkövet, faházakat készí­tünk. A munka tehát biztosítva van, de biztosítani kell a fűtési lehetőségeket a „szabadtéri" építkezéseinken is. — Milyen a munka télen? — Túlzás nélkül mondhatom, hogy kegyetlen. Kőműves és betonozó munkákhoz nulla és plusz öt, szakipari munkákhoz plusz tíz, szőnyegpadló- és ta­pétaragasztáshoz plusz tizenöt CeJsius-fokú hőmérsékletet kell. biztosítani. A sávházaknál köz­ponti fűtés van, melyért fizetünk a költségvetési üzemnek. A „kockaházaknál” olajjal műkö­dő hőlégfúvót alkalmazunk. Ahol átalakítások vannak, ott hagyományos széntüzelésű kály­hákkal fűtünk. A tető alá került épületeket végleges, vagy ideig­lenes nyílászáró szerkezetekkel látjuk el. Meg kell óvni a le­álló gépeket a hótól, fagytól. Ilyenkor végezzük el az olaj­cseréket is. A rendszeres okta­táson kívül kiképezzük dolgo­zóinkat, mire kell vigyázni té­len. Itt a síkos utakra, állvá­nyokra és az érintésvédelemre is gondolok. Biztosítanunk kell a beton és a habarcs kötését segítő fagyásálló anyagokat, c megfagyott kavics felhasználá­sához pedig gőzviilákat. Nulla Celsius-fok alatt dél­előtt és délután is egy-egy al­kalommal meleg teát kapnak dolgozóink, biztosítjuk a meleg öltözőket, a kulturált tisztálko­dási lehetőségeket. Ha ezek megvannak, jobb lesz a mun­kavégzés és a hangulat is. RUMY ERNŐ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents