Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-07 / 262. szám
1981. november 7. 'tÉpüjságh Férfi portré Lossonczy Tamás festménye Mai szovjet iparművészet Goncsarova Balett című csiszoltüveg-kompozíciója Zadorin: Kerámia fejek A szovjet film ünnepe Az immár hagyományossá vált novemberi szovjet filmbemutató-sorozatot a szokásos seregszemléknél is nagyobb érdeklődés előzi meg, hiszen a világ egyik filmes-nagyhatalma termésének legjava kerül ilyenkor a művészet barátai elé. Az idén különösen izgalmas ez a rendezvény, mert most mutatják be a hazai mozik Vlagyimir Menysov nagy nemzetközi sikernek örvendő, Oscar-díjjal is jutalmazott, Moszkva nem hisz a könnyeknek című filmjét, amely az elmúlt év legnagyobb szovjet közönségsikere volt. A Vlagyimir Csornih könyve nyomán született alkotás egy régi orosz közmondást idéz címében: az orosz ember nem a könnyeknek, sokkal inkább a tetteknek hisz. Ezt példázza az ötvenes évek végén Moszkvába került három lány sorsa is, akik nagy tervekkel érkeznek a fővárosi munkásszállásra. Ljud- milla például mindenáron férjhez szeretne menni, persze, lehetőleg befutott emberhez. An- tonyina beéri a visszahúzódó, csöndes természetű Nyikolaj szerelmével, közülük egyedül Katyerina az, aki teljes emberként nemcsak sikeres magánéletre vágyódik, hanem szeretne továbbtanulni, szakmailag is előrelépni. Évek telnek el közben, míg újra találkozunk hőseinkkel, akiket az idő, az átélt élmények igencsak átalakítottak. .. A film erőssége a kitűnő szereposztás, hiszen olyan nagyszerű színészek játszanak benne, mint Alekszej Batalov, Oleg Tabakov, Jurij Vasziljev, illetve a főszerepekben Vera Aljontova, Irina Mu- ravjova és Raisza Rjazanova. A divatos katasztrófafilmek szovjet átültetése a kétrészes Katasztrófa földön-égen, amely fontos teret biztosít a látványosságnak, a hatásos izgalomkeltésnek, de nem feledkezik meg hősei pszichológiai ábrázolásáról sem. A forgatókönyvírók és a rendező, Alekszandr Mitta nagy gonddal foglalkoznak az Aeroflot nemzetközi járatokon közlekedő gépek személyzetének bemutatásával. Timcsenko, a gép parancsnoka, Igor, a jóképű fedélzeti mérnök, Tamara, a stewardess, nagyon is hihető, hétköznapi emberek. Földrengés sújtotta vidékre kell orvosságot szállítaniuk, s közben váratlan események, természeti katasztrófák közepette bizonyítják be nemcsak szakmai hozzáértésüket, hanem emberségüket is, ami ilyen feltételek közt egyenlő a hősiességgel. Csingiz Ajtmatov régi ismerőse a magyar olvasóknak, nem egy regényéből, elbeszéléséből készült eddig film is. Most - akárcsak az emlékezetes Fehér hajó esetében - maga írta új, Korai darvak című filmje forgatókönyvét, a rendező Bolotbek Samsijev társaságában. Nemzetközi produkcióban forgatta - olasz közreműködéssel - Grigorij Csuhraj Az élet szép című filmjét, amelynek hőseit olyan világsztárok keltik életre, mint Ornella Muti és Giancarlo Giannini. A stúdióhálózatban szerepel Nyikita Mihalkov, az új szovjet filmrendezői gárda egyik legtehetségesebb, legeredetibb képviselőjének öt este című alkotása, amely lényegében Alekszandr Vologyin azonos című drámájának a feldolgozása. A szerelem rabjai, az Etűdök gépzongorára és a nemrég bemutatott Oblomov néhány napja című filmek alkotója ezúttal a háború utáni nemzedékek sorsáról mesél. Flősei köztünk élő, megszokott emberek. A nagyszerű szereposztás — Ljudmilla Gurcsenko, Sztanyisz- lav Ljubsin, Valentyina Tyelecs- kina, Igor Nyefedov, Larissza Kuznyecova — még szimpatiku- sabbá varázsolja ezt a halk- szavú, őszinte életkéoet. NEMLAHA GYÖRGY Magyar írók könyvei Moldáviában iNemrégi'ben Moldáviában megjelent Jaoikovszky Éva „Velem mindig történik valami”.című könyve, s mindjárt magára is vonta az ifjú olvasók figyelmét. Főhőse, Andris a moldáviai gyerekek barátjává vált. A könyv a „Literatura Artistica" kiadónál jelent meg, amely a moldáviai olvasókat a külföldi irodalom alkotásaival ismerteti meg. Itt jelent meg többek között Jókai Mór: A kőszívű ember fiai és Örkény: Tóték című könyve is Moldáviában. Az elkövetkező öt év során a „Literature Artistica” kiadó folytatja a „Testvériség” sorozatot, amelynek keretében a szocialista országok legjobb próza- íróinak műveit adják ki. E sorozatban jelenik meg Nagy Lajos novelláinak gyűjteménye. A kiadó terveiben tekintélyes helyet foglal el a magyar költők alkotásainak kiadása. Verseik a Gyermekeknek a békéről és barátságról című gyűjteménybe kerülnek. A Harc és remény költészete című kötetben olvashatók Hidas Antal, Benjámin László, Ladányi Mihály, Gorái Gábor költeményei. Előkészületben van egy magyar népmesegyűjtemény kiadása is. A fordítás Grigore Bogesatu, a neves moldáviai író munkája. Az ifjú olvasók részére a kiadó évente gyűjteményes gyer- mekfoíklór-kötetet jelentet meg. Ez alkalommal a címe A föld vidám gyermekei lesz. Szíj Béla: Berény Róbert lismert festmény — a Könyöklő nő - díszíti a Corvina „magyar festők” sorozatának új albumát, amely Berény Róbert munkásságát mutatja be. Ez a tény önmagában jelzi a kötet egyik értékét: a szerző-- Szíj Béla művészettörténész — egyértelműen törekedett arra, hogy a már „közhelyig reprodukált" Berény. festményék mellett magángyűjteményekben rejtőző-őrzött műveket hozzon közönségközeibe. Az albumba fűzött képek harmada ritkán bukkan fel kiállításon, s kerülhet a szakmai érdeklődés fényszórójába. E lépés eredménye, hogy feloldódik az a merev kép, amely a festőt a Kaipirgálá, a Csellózó nő vagy a Faluvég mestereként véste a -köztudatba. Pályája, művészete sokkal ellentmondásosabb, szövevényesebb rendre épül, hogy- sem néhány alkotás révén egyetlen, sémába beszoríthatnák. Berény Róbert festői kibontakozása a századelő „új szeledet avató évtizedére esik. Hullámmozgással leírható ívelése bő ötven évet fog át. A mcngyar radikalizmus előretörésétől a sematizmus tetőzéséig tart, közben a világ arculatát döntő mértékben megváltoztató, társadalmakat, népeket rengető fordulatait kell átélnie ember, ként, s művészként - egyaránt. Munkássága szorosan összefonódott a korral. Képességei csúcsán szinkronban volt a sorsdöntő eseményekkel, lépést tartott az előrevivő irányokkal. Amikor eszményeiben csalatkozott, kételyek támadtak lelkében, eljutott az örökérvényű szépség, a mindig előrántható természetelvűség szolgálatáig. Kompozíciói minden időben1, önmagukban szigorú rend szellemében épültek fel. Ez a logikai következetesség az egész életmű összetettségét tekintve már korántsem ilyen egyértelmű. Tanulságos eredményre vezet, ha csak azok nevét sorba olvassuk, akik kimutathatóan hatásuk fénykörébe vonták. Rembrandt bámulatától, Munkácsy követésétől jutott el Matisse-ig, majd Cézánne-ig. Kutató szenvedélye magyarázza, hogy a „vadak” színtombolásai, az állandóság ismérveit rögzítő konstruktivizmus, az ösztönös indulatfestészet, a zenéi hatások érvényesítésének lehetőségei, s a tájábrázolás kérdései egyképpen magányos vívódásai tárgyát képezték. Alapítója volt leghaladóbb művésztársulásunknak. Orbán Dezsőtől tudjuk, hogy a „nyolcak” elnevezés is tőle származik. Vezető erővé azonban köztük sem válhatott, mert már akkori műveiben is kiütközött a Szíj Béla által felismert igazság: „...nem volt egységes gondola,trendszere .. ." Ez változó világnézetét, festészetről vallott elveit és a megvalósult műveket egyaránt jellemezte. Szíj Béla v.kut°tó ™ű___________ vesz alapállásból kiindulva próbálja megfejteni ellentmondásos művészünk munkásságát. Mondanivalóját csak kis résziben kapcsolja életrajzi adatokihoz. A vizsgálódás fő irányát a művek jelölik ki. A belőlük leszűrt tanulságokat szembesíti egy-egy döntő jelentőségű életfordulattal, társadalmi változással. Kiemelkedő érdeme, hogy tág összefüggések rendszerébe helyezi a festőpálya alakulását. Gondosan elemzi a történelmi háttér mozgásait, a hazai és egyetemes művészet hatását Berény fejlődésére. Megvizsgálja, egy-egy helyzetben miként viselkedett, milyen eszmét, törekvést képviselt magatartásával? S miként tü kröződött ez munkáiban? Adott keretek között részletesen felidézi az alkotót körüllengő szellemi légkört; kapcsolatait a Holnap íróival, a Nyugattal, a hazai zenei élet új utakat kereső mestereivel, Bartókkal, Kodállyal és Weiner Leóval. Kitér kritikusi és publicisztikai tevékenységére. Elemzi szerepét a különféle művészeti csoportosulásokban (iNyolcak, KÚT, Nemzeti Szalon stb.).. Szól legjelentősebb kiállításairól, kudarcairól és elismertetéséről, kritikai fogadtatásáról. Lelkesülten taglalja a pálya 1919-ig tartó első szakaszát, amelynek csúcsát 1911-ben érte el a festő. 19-es szereplését a közismert plakát szimbolizálja. Az emigráció után kísérletet tett a kor&i vívmányok felélesztésére, de azután fokozatosan feladta eszményeit. A szerző elfogultan, megértéssel boncolgatja e korszak termését is, de ismételten hangoztatja a fiatal évek „radikális és forradalmi hangvételének elvesztéséért” érzett bánatot. A könyv 'j-eU-ege. terjedel--------------í— me kizárja a mo. n ografikus megközelítés, feldolgozás lehetőségét, de a szerző e keretben is talál módot hőse életművének világos, áttekinthető bemutatására. Tiszta, világos stílusban fogalmazott írása végén pedig példaadó tömörséggel, gyökeres nézeteket elsöprő bátorsággal, kijelöli Berény Róbert küzdelmes, odaadó, de alapjában szakadozott, egyenetlen életművének helyét hazai festészetünk körképében. Ez munkájának másik erényei SALAMON NÁNDOR
