Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-05 / 260. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXI. évfolyam, 260. szám. ARA: 1,40 Ft 1981. november 5., csütörtök. Mai számunkból NEMZETKÖZI GÁRDA — KÖZÖS CÉLÉRT (3. old.) SZOMSZÉDOLÁS (4. old.) A VASÁRNAPI MÉRKŐZÉSEK U,nr/,1<D1 ÖNTÖZÉS MARGÓJÁRA HÍGTRÁGYÁVAL (6. old.) (3. old.) Kőbalta és egyebek Az olvasó emlékezhet rá, hogy az elmúlt hónapban a szokottnál is többször talál­kozhatott lápunkban műemlé­ki, történelmi vonatkozású cikkekkel, riportokkal, beszá­molókkal és fényképekkel. Az országos múzeumi és műem­léki hónapnak igyekeztünk ezzel megfelelő súlyt adni a magunk keretei között. Az új­ságírás terhei közé tartozik, hogy a szerző ritkán kapja közvetlen jelét annak, amit írásával elért. A színészt megtapsolják, vagy kifütyü­lik, egy rossz újságcikket leg­feljebb kinevetnek, de (saj­nos) nem szerzője füle halla­tára. Kivételt jelentenek az olvasói levelek és ilyenek a múzeumi 'hónap alkalmából is érkeztek, örömöt ébresztő­én egyetértő jellegűek, mint például azé a fornádi olva­sónké, aki a felsőnyéki föld­várról olvasván jelentkezett és rajtunk keresztül tudatta a muzeológusokkal, hogy gye­rekkorában a környék melyik pontján kerültek elő bronzkori leletek. Levelét természetesen azonnal továbbítottuk Vs eb­ben az esetben nem az a fon­tos, hogy bejelentése régésze­ti szenzációval szolgál-e majd, vagy nincsen semmi jelentősége. A fontos az, hogy megtette. A bejelentés okos és min­den tiszteletet megérdemlő történelmi érdeklődésre vall. Ilyen érdeklődés persze má­sokban is él, csak felettébb helytelenül elégítik ki. A mi­nap hallottuk például, hogy ürgeváron a kovácsműhély- ben kőbaltát is tartanak. Ter­mészetesen nem traktorszere­lési célból, hanem mert vala­ki, valahol rábukkant, eltette és megőrizte. Ismerünk a me­gyében. olyan közséqi italbol­tot, melynek vezetője bármi­kor egy kisebb múzeumi te­rem megtöltéséhez elégséges régiséget tud az érdeklődők elé tárni. Őrzi, óvja, dédelgeti azokat, tevékenysége mégis helytelenítendő, noha persze még mindig többet ér, mint egy másik falubelieké, akik szép, középkori vörösmárvány sírkövet’faragtak jó laposra, mert csak így tehetett azt a házépítésnél felhasználni. Most ne beszéljünk arról — hiszen éppen elégszer meg­tettük —, hogy Magyarorszá­gon érvényes jogszabály írja elő a földből előkerülő tete­tek bejelentési kötelezettsé­gét. Azt azonban igenis emlí­teni kell, hogy az ilyesformán házi kezelésbe vett tetetek tudományos értéke csökkent, hiszen eredeti környezetükből kiszakítva már nem jellemző­ek arra a környezetre, kultúr- rétegre, melyhez eredetileg tartoztak. Senki nem akarja kárhoz­tatni az emberi gyűjtőszenve­délyt, mely már sok érték megőrzésének segítője volt. Magunk is hírt adtunk már a volt mórágyi községi orvos példás tudományos felkészült­séggel rendszerezett magán- gyűjteményéről. Gyűjteni sza­bad, átabotában, pusztán a kuriózum kedvéért gyűjteni viszont nem érdemes, sőt ká­ros. A műemléki hónap zárul­tával, egész évre érvényes tanulságként ezt szükséges volt elmondani. O. I. Az internacionalizmus a világbékét erősíti Leonyid Brezsnyev beszéde KÖZLEMÉNY a szocialista országok kommunista és munkáspártjai központi bizottsági titkárainak tanácskozásáról A szocialista országok kom­munista és munkáspártjai köz­ponti bizottságainak a nemzet­közi és az ideológiai kérdések­kel foglalkozó titkárai 1981. no­vember 3-4-én Moszkvában ta­nácskozást tartotta. A tanácskozáson részt vettek:- a Bolgár Kommunista Párt részéről A. Lilov, a KB Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, D. Sztanisev, a KB titkára, Sz. Mihajlov, a KB titkára;- Csehszlovákia Kommunista Pártja részéről V. Bilák, a KB Elnökség tagja, a KB titkára, J. Fojtik, a KB titkára, J. Haviin, a KB titkára;- a Kubai Kommunista Párt részéről A. Pérez Herrero, a KB Politikai Bizottság póttagja, a KB titkárságának tagja;- a Laoszi Forradalmi Nép­párt részéről Ch. Duongboutdi, a KB tagja; Szerdán Soós Gábor mező- gazdasági és élelmezésügyi ál­lamtitkár kitüntetéseket adott át a MÉM-ben. Nyugállományba vonulása alkalmából, eredményes mun­kája elismeréseként Kozó Fe­renc, a Sárvári Állami Gazda­ság igazgatója a Szocialista Magyarországért Érdemrendet kapta. — a Lengyel Egyesült Mun­káspárt részéről S. Olszowski, a KB Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, J. Czyrek, a KB Po­litikai Bizottság tagja, a KB titkára, M. Orzechowski, a KB titkára; — a Magyar Szocialista Mun­káspárt részéről Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, Gyenes András, a KB titkára; — a Mongol Népi Forradalmi Párt részéről D. Gombozsav a KB Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, G. Adja, a KB tit­kára ; — a Német Szocialista Egy­ségpárt részéről K. Hager, a KB Politikai Bizottság tagja, a KB titkára, H. Axen, a KB Poli­tikai Bizottság tagja, a KB tit­kára, J. Herrmann, a KB Poli­tikai Bizottság tagja, a KB tit­kára ; Ugyancsak nyugdíjba vonu­lása alkalmából a Munka Ér­demrend arany fokozata kitün­tetésben részesült többek kö­zött Horváth József, a báta- széki Búzakalász Tsz elnökhe­lyettese. * A Szakszervezetek Tolna me­gyei Tanácsánál szerda dél­előtt ünnepséget rendeztek. Horváth József vezető titkár — a Román Kommunista Párt részéről P. Enache, a KB Po­litikai Végrehajtó Bizottság pót­tagja a KB titkára; — a Szovjetunió Kommunista Pártja részéről B. Ny. Ponomar- jov, a KB Politikai Bizottság póttagja, a KB titkára, M. V. Zimjanyin, a KB titkára, K. V. Ruszakov, a KB titkára; — a Vietnami Kommunista Párt részéről Nguyen Duy Trinh, a KB Politikai Bizottság tagja, a KB titkára. A tanácskozás munkájában részt vettek a testvérpártok köz­ponti bizottságainak vezető munkatársai is. A tanácskozás résztvevői — a szocialista országok pártkong­resszusainak határozataiból, az idei krími tanácskozások, illet­ve vezetőik más találkozóinak és megbeszéléseinek eredmé- (Folytatás a 2. oldaion.) emlékezett meg a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalomról, majd kitüntetéseket adott át. Ketten kapták meg a „Szak- szervezeti Munkáért" arany, hár­man az ezüst fokozatot, tizen­öten pedig a „Szakszervezeti Munkáért" oklevelet vették át. Az ágazati megyei bizottsá­gokon további szózhatvan szak- szervezeti aktivistát jutalmaztak meg. Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottságának főtitká­ra, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanátsa Elnökségének elnöke szerdán a Kremlben fogadta a testvéri szocialista országok pártjai nemzetközi és ideoló­giai kérdésekkel foglalozó KB- titkárai tanácskozásának részt­vevőit. A találkozón Leonyid Brezs­nyev kitért azokra a problé­mákra, amelyek a nemzetközi helyzet folytatódó éleződésével kapcsolatban merültek fel a szocialista országok előtt. Leonyid Brezsnyev aláhúzta: mindaz, ami ma nemzetközi sí­kon történik, ilyen vagy olyan módon kapcsolódik ahhoz az alapvető kérdéshez, hogy ki kell küszöbölni a világháború veszé­lyét és szavatolni kell a meg­bízható békét. Az emberiség fejlődésének felelősséggel teli időszakát éli át. Most nemcsak az a kérdés dől el, hogy mi­lyenek lesznek a nyolcvanas évek. hanem az is, miként ala­kul a . helyzet hosszabb távon. Rámutatva, hogy a nemzet­közi feszültség éleződése tartós jelleget öltött, Leonyid Brezs­nyev megállapította; a világ közvéleményét egyre jobban aggasztja a népek számára ve- szedelráes fegyverkezési hajsza, amire a legreakciósabb impe­rialista erők vettek irányt. Meg­győződését fejezte ki, hogy a béke és a nemzetközi együtt­működés politikája felülkereke­dik a feszültség esztelen foko­zásának politikáján. Az enyhülési folyamat létre­jötte sok szempontból a szo­cialista államok közös politiká­jának köszönhető. Ha együtte­sen és összeegyeztetve lépünk fel, újabb ösztönzést, új erőt és dinamizmust kölcsönözhetünk ennek a folyamatnak. Ennek érdekében fontos, hogy tovább fejlesszük az államok közötti hatékony kapcsolatokat, erősít­sük a párbeszédet a reálisan gondolkodó államférfiakkal, a különböző politikai áramlatok­kal, amelyek készek a jobb jö­vő érdekében cselekedni. A szocializmus erőinek egyik fő forrása — húzta alá Leonyid Brezsnyev — az internacionaliz­mus. Amikor ezt -vagy azt a szocialista országot támogatjuk - vonatkozzék ez Kubára, vagy Vietnamra —, ezzel a szocia­lista közösséget és egészében a békét erősítjük. Ez vonatko­zik arra a támogatósra is, ame­lyet a# szocialista országok nyújtanak a lengyel elvtársak­nak abban az erőfeszítésükben, hogy leküzdjék a súlyos poli­tikai és gazdasági válságot. Leonyid Brezsnyev végezetül meggyőződését fejezte ki, hogy a tanácskozás hozzásegíti a testvérpártokat a nemzetközi síkon történő akciók jobb ösz- szehangolásához, előmozdítja közös eszmei-elméleti munká­jukat, a marxizmus-leninizmus tekintélyének további növekedé­sét. A tanácskozás résztvevői nagyra értékelték a Leonyid Brezsnyev által kifejtett elkép­zeléseket. A találkozó szívélyes, baráti légkörben folyt le. Kitüntetések Elismerés a lakásépítő szövetkezeteknek További 900 lakás épül 85-ig A szövetkezeti szervek ered­ményes munkájáért 1971 tava­szán fejezte ki elismerését a Tolna megyei Tanács Végrehaj­tó Bizottsága, mely tegnap megtartott ülésén tárgyalta is­mét dr. Kálmán Gyulának, a MÉSZÖV elnökének beszámoló­ja alapján megyénk lakásépítő és -fenntartó szövetkezeteinek tevékenységét. Az értékelés eredménye ezúttal Is elismerés, aminek jelentőségét aligha szükséges hangsúlyozni. Azt el­lenben megjegyeznénk, hogy a megye lakásgondjainak meg­oldását célzó lakásépítési prog­ram megvalósítói között nélkü­lözhetetlenné tett a szövetkeze­ti szervek közreműködése. A tegnap megduplázott el­ismerés kemény munka ered­ménye, hiszen még a IV. ötéves terv végén is úgy keltett szól­nia a krónikának, hogy „túl­jutva az útkeresés nehézségein, befejeződött a lakásépítő szö­vetkezetek szervezeti kialakítá­sa, az építés, fenntartás leg­fontosabb tapasztalatainak megszerzése". Ebben a terv­ciklusban 8842 lakás készült el Tolna megyében, s ebből a lakásépítő szövetkezetek 191 lakást építettek fel. A magot 5 lakásépítő, -fenntartó és 2 garázsszövetkezet, továbbá 1 műhelyépítő és -fenntartó szö­vetkezet jelentette akkor a •megyeszékhelyen, Szekszárdon. A tervidőszak végére már összesen 2626 tagot számláló, 33 szövetkezet tevékenykedett a megyében. Ennek tulajdonítha­tó, hogy az ötödik ötéves terv­ben megépített 9639 lakás kö­zül, már 903 épülhetett lakás­szövetkezetiként, noha az erő­teljes koncentráció hatására 19- re csökkent a szövetkezetek száma, melyeknek taglétszáma ugyanakkor már megközelítette a hétezer főt. Ebben a terv- iaőszakban a szövetkezeti la­kásépítés mintegy ötszörösére emelkedett a korábbihoz ké­pest. Megjegyzendő, hogy át­gondolt, kollektív cselekvés eredményeként. A helyi taná­csok és a MÉSZÖV között az ügy érdekében kötött együtt­működési megállapodások be­váltották a hozzájuk fűzött re­ményeket. A megállapodások -tárgyát a közművesített telek- biztosítás, a tervkészítés, kivi­telezés feltételeinek megterem­tése alkották. Sohase akadá­lyokat támasztó gondok nélkül, de végül is az eredmény a fon­tos. Ami pedig a továbbiakat illeti az, hogy a VI. ötéves terv 8800 lakása közül 900 megépí­tését vállalják a szövetkezetek, ami azt jelenti, hogy a megyei lakásépítési célkitűzések meg­valósításának 10,2 százalékát végzik el. Fokozatosan bonyo­lódó körülmények között, hi­szen a közművesítés költségei­nek növekedése ismert, az úgy­szintén, hogy a lakásépítés alapja ebben a formában is a közművesített telekellátás. A legnagyobb gondot a csatorná­zás jelenti csaknem valahány érdekelt településünkön, de előrelépést ígér ezen a terüle­ten az a megállapodás, amely a Kommunális Szolgáltató Vál­lalat és a budaörsi MEZÉPSZER Vállalat között jött létre egye­di szennyvíztisztító berendezé­sek felépítése, üzemeltetése, karbantartása érdekében. Míg a már lakott szövetke­zeti . lakások tulajdonosainak a fenntartás, felújítás jelent problémát, a szövetkezeti szer­veknek az, hogy rendkívül hosz- szadalmas — esetenként 4—5 év — a tervek átfutási ideje. Ez elten vált használatossá az a „gyógyszer”, hogy a szövet­kezetek mind több magánterve­zői joggal rendelkező személy­nek adnak megbízatást. A la­kásoknak mintegy a fele épült így. S ez az arány — lévén az idő pénz, s mellette költség- növelő tényező is — a jövőben várhatóan növekedni fog. Kemény diót jelent a kapaci­táshiány, noha újabban több házgyár — így a TÁÉV is — tesz már ajánlatot szövetkezeti lakások építésére, de az esete* döntő többségében olyan ma­gas kivitelezési áron, amelyet az átlagos keresetűek nem tudnak vállalni. A hagyomá­nyos építési mód iránti igények a nagyok, főként a csoportos, korszerű családiház-építésben. Jelenleg 400 lakás építése van folyamatban, 1982 első ne­gyedében további szövetkezeti beruházások indulnak Paks, Malomhegyen 58, Bonyhádon — foghíjbeépítésként — 24 la­kással. Ez idő szerint már 11 településünk érdekelt a szö­vetkezeti lakásépítésben, s 1980. december 31-ig a megyében 1094 lakás készült el. A szövet­kezeti lakásvagyon értékének forgalmi ára megközelítően 2,5 milliárd forint. Megállapította a Tolna me­gyei Tanács V. B„ hogy me­gyénkben az elmúlt 10 évben a lakásszövetkezetek fokozódó mértékben járultak hozzá a lakásépítési és -fenntartási cél­kitűzések megvalósításához. Hozzátartozik azonban a hely­zet előremutató értékeléséhez az is, hogy a lakásszövetkeze­teink elaprózottak és nem gond nélkül való az üzemeltetési, karbantartási, felújítási teendők közmegelégedésre történő ellá­tása sem. Mindkét észrevétel a közeli jövő feladataira mutat. Érdekünk, hogy a megyei ta­nács vb elismeréssel tudja nyugtázni majd akkor is a la­kásszövetkezetek tevékenységét, amikor legközelebb tárgyalja ezt a témát. ft.

Next

/
Thumbnails
Contents