Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-04 / 259. szám

/’touo^ ^ A KÉPÚJSÁG f 1981. november 4. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Családi pótlék a szakmunkástanuló után Majláth Ferenc Alsónónáról fordult hozzánk problémájával: „A Szekszárdi Állami Gazda­ság várdombi sertéstelepén dol­gozom. Két gyermekem van, az egyik tiz, a másik tizenhét éves. Özvegy vagyok, eddig két gyer­mek után kaptam a családi pót­lékot. Szeptember hónapra azonban nagyobbik gyermekem után már nem fizettek, mond­ván, hogy nem jár. Miért nem, hiszen gyermekem a szakmun­kásképzőben még tanul?” A Társadalombiztosítási Igaz­gatóság ellenőrzési osztályve­zetője, Sümegi Imre válaszolt: „Az 1975. évi II. Tb. törvény és a végrehajtására kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT. számú rendelet szabályozza a családi pótlék jogosultságának felté­teleit és azt, hogy mely gyer­mek után- jár az. Az említett törvény 30. §-a pedig felsorol­ja, hogy mely gyermek után nem jár családi pótlék. így az árvaellátásban részesülő gyer­mek után (kivétel, ha a biztosí­tott egyedülálló), harmadéves szakmunkástanuló, valamint az után, aki szakmunkástanuló­otthonban van elhelyezve. A ki- fizetőhely birokában lévő ok­Telefonszámunk: 12-284 mányok, iskolai igazolások azt bizonyítják, hogy Erzsébet ne­vű gyermeke (1960-05-04)' 1981. szeptember hónaptól har­madéves szakmunkástanuló. A hivatkozott törvény alapján te­hát Erzsébet nevű gyermeke után családi pótlékra nem jo­gosult. A háztartásban tartja el, mint egyedülálló, Tibor ne­vű gyermekét is. 1981. szep­tember 1-től egy gyermek után továbbra is kapja a családi pótlékot, melynek összege 660 forint. Erzsébet nevű gyermeke után 130 forint jövedelempótlék illeti meg. A Szekszárdi Állami Gazdaság tehát a jogszabá­lyoknak megfelelően bírálta el a családi pótlék kifizetését.” Adómentesség Szakái Pál dombóvári olva­sónk tette fel a kérdést: „Arról értesültem, hogy aki a vásárlástól számított tíz éven belül akarja eladni a házát, ingatlanát, az a vásárlási és el­adási ár közötti különbözet után (ha az utóbbi magasabb), köteles adót fizetni. Valóban így van ez, s ha igen, vannak-e esetek, amikor adófizetés alól metesités adható?” A dombóvári Városi Tanács elnöke, Vidóczy László vála­szolt: „A rendelkezések szerint, ha a tíz éven belül vásárolt lakó­házat a tulajdonosa eladja, s a vételárat, újból házingatlan vásárlásába fekteti, akkor még abban az esetben is mentesül az adófizetés alól, ha maga­sabb árért adja el, mint amiéri megvásárolta." Jár-e ebédpénz? Takács Józsefnétől Simon- tornyáról érkezett a levél: „Mint őrportás dolgozom a Simontornyai Bőr- és Szőrme­feldolgozó Vállalatnál, három műszakban. Kaphatok-e ebéd­pénzt úgy, hogy nem dolgozok rá a műszakokra? Ugyanis, ha délelőttös vagyok, akkor 14 óráig dolgozom és addig van az ebédosztás is, így kényte­len vagyok munkaidőben meg­ebédelni. A munkaügyi osztály szerint azért nem vagyok jogo­sult az ebédidő megtérítésére, mert nem használom ki a mun­kaidőmet. De amig az én ebédidőm tart, addig is van valaki a portán. Ha délutános vagyok, akkor nincs probléma, mert munkaidő előtt megebé­delek, de arra nem is fizetnek.” A levelet a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsához to­vábbítottuk, ahonnan Egyed De­zső politikai főmunkatárs vála­szolt: „Munkaköréből következően (őrportás) a munkaközi szünet díjazására csak akkor tarthat igényt, há az e célra adott na­pi fél órával tovább dolgozik munkahelyén, mint az egyéb­ként meghatározott rendes munkaideje. A jelenlegi jog­szabályok értelmében a fizikai foglalkozású dolgozók a mun­kaközi szünet időtartamát kö­telesek ledolgozni, illetve napi munkaidejük ennyivel meghosz- szabbodik. Étkezéssel kapcso­latos problémáját mukahelyén megvizsgáltuk és megállapítot­tuk, hogy a munkaidő megsza­kításával lehetősége van ét­kezni, a portán ez idő alatt he­lyettesítik. Uugyancsak lehető­sége van 14 óra után is ebé­delni, mert az üzemi konyhán ez idő után is kiszolgálják. Megállapítottuk azt is, hogy csak a tényleges munkaidejét dolgozza le, a munkaközi szü­netét nem. Ezek alapján térí­tésre nem jogosult és a válla­lat helyesen járt el, amikor az eddig helytelenül fizetett mun­kaközi szünet díjazását leállí­totta. Megállapításait támaszt­ja alá a vállalati munkaügyi döntőbizottság, valamint a szekszárdi munkaügyi bíróság határozata is, amely felülvizs­gálati kérelmét, illetve az ügy­ben benyújtott keresetét eluta­sította.’ Ml VÁLASZOLUNK A magyar tudomány arcképcsarnokából Bemutatjuk Garas Klára akadémikust A munkám a hobbim is ... Művészet, szépség, szépérzék, művészi értékek iránti vonzó­dás ... - önként adódik a kép­zettársítás: mindez inkább a női nem sajátsága. Ezek után szinte természetes, hogy kevés számú akadémikusunk egyike éppen művészettörténész. Pedig Garas Klára esetében ezt semmilyen külső tényező nem predesztinálta, amikor pá­lyát kellett választania. 1919- ben született Rákosszentmihá. lyon, műszaki családiján, édes­apja mérnökember volt, aki sze­rette volna a műszaki szemlé­letet lányába is beoltani. An­nál jobban meglepődött, amikor a tizenhárom éves „ifjú hölgy” öntudatosan kijelentette: már­pedig ő művészettörténész akar lenni. Ráhagyták, mint gyer­mekre sokmindent, majd meg­gondolja . .. Hát — tévedtek. Mert Garas Klára vallja : tizen­három éves kora óta tudatosan és egyfolytában készült arra a pályára, amelynek csúcsaira végül is eljutott A budapesti egyetemen 1941. ben művészettörténetből és ré­gészetből szerzett doktorátust. Szeretett volna a Szépművé­szeti Múzeumba kerülni, de a háborús időkben ez nem sike­rült. A felszabaduláskor viszont igen, már a múzeum újjáépíté­sénél és újjászervezésénél ott dolgozott, mint gyakornok. Egyenletesen ívelő pályája so­rán 1964->ben nevezték ki az in­tézmény főigazgatójává, és ezt a posztot máig is betölti. Pedig őszintén szólva, tartott tőle, hogy nem lessz „hosszú életű” e helyen, hiszen voltak nála idő­sebb szakemberek is, de szak­tudása, vezetői készsége segít­ségével bizonyította: jól válasz­tottak. Az egyetemes művészet sok ezer témaköre közül személy szerint a barokk kor európai és magyar festészetét választotta kutatási témájául, elsősorban a XVIII. századdal, másodsorban a XVj—XVII. századdal foglal­kozik. Az ötvenes évek eleje óta sorozatosan jelennek meg az e témaköröket taglaló tudomá­nyos munkái, könyvei, nemcsak itthon, de külföldön is, amit elő­segít az, hogy négy idegen nyelven beszél, ír és ad elő. 1955-ben látott napvilágot a XVIII. századi magyar festésze­tet taglaló kötete az Akadémiai Kiadónál. E könyvéért kapta meg a kandidátusi fokozatot. A tudományok doktora címet 1961- ben, német nyelven megjelent Maulbertsch-monográf iájáért ítélték neki. A Magyar Tudomá­nyos Akadémia 1973-ban vá­lasztotta levelező tagjává, Raf- faello és Tiziano portréfestésze­tét taglalta székfoglalójában. A tudományos-társadalmi közéletben is aktívan részt vesz: az Akadémia Művészettörténeti Bizottságának elnöke, az ako. démiaii könyvbizottság tagja. Magyarországot ő képviseli a CIHA-ban (Comité Intenationa. le d’Histoire de l’Art = a mű­vészettörténet nemzetközi fai. zottsága), és tagja az JCOM- nak (ez a múzeumok nemzet­közi bizottsága). Szakmai és közéleti tevé­kenységét államunk kétszer Is­merte el a Munka Érdemrend arany fokozatával. A múzeum vezetésével járó sok adminisztratív teendő, szer­vezési munka, értekezlet mellett végzi tovább kutatói munkáját. Nemrég jelent meg könyve, amelynek témája a Szépművé­szeti Múzeumban található XVIII. századi osztrák és német rajzok feldolgozása volt. Ugyan­csak e témakörben rendeztek Salzburgban kiállítást, amelyet ő készített elő és nyitott meg. IDe hogyan is dolgozik egy művészettörténész? Talál egy képet, és annak eredetét 'kutat­ja, vagy egy témával foglalkoz­va, ahhoz keres feltevését iga­zoló műalkotásokat? Garas Klára válasza: így is, úgy is — attól függően, hogy cikket, könyvet, vagy éppen összefog­laló munkát ír a kutató. A napi „aprómunka” az, ha egy fest­mény feltűnik valahol, és meg kell állapítani: ki készítette, mikor, és így tovább ... 'Ha már viszont egy-egy konkrét festővel vagy áramlattal foglalkozik va­laki, és az alkotó életútját ku­tatja, akkor jön a (íevéltári kutatómunka, a könyvtárazás (ehhez nagyon sok segítséget nyújt az, hogy az Országos Szédhényi Könyvtár nemzetközi kölcsönzési lehetőséget biztosít, bár maga a múzeum is tekin­télyes mennyiségű naprakész szakirodalommal rendelkezik). iPersze, mindebből akkor lesz valóban tudományos értékű munka, ha a tudós, a kutató egyéni véleményét, bizonyítható következtetéseit adja az adat­tömeghez. Amikor megkédezem: magán­emberként mivel tölti szabad idejét, van-e kedvtelése, hobbi­ja, mosolyog, azután az is ki­derül, hogy a mosolynak több oka is van:' — Szabad idő... — mondja eltűnődve. — Nos, ha egyálta­lán beszélhetünk ilyenről, azzal többnyire csak a hét végén rendelkezem. Igenám, de az egész heti folyamatos admi­nisztratív, tudományszervező és egyéb feladatok után pontosan ez az az időszak, amikor végre nyugodtan dolgozni is tudok. És ha már erről van szó: mint már mondtam, tulajdonképpen tizenhárom éves korom óta a munkám a hobbim, ebből a szempontból tehát a szerencsés emberek közé számíthatom ma­gam .. i Igaza van.. Hiszen ha valaki kedvtelésből alkot, dolgozik, ak­kor nemcsak szerencsés, hanem boldog ember is. SZATMÁRI JENŐ ISTVÁN A magánszemélyek f forgalmi adójáról szóló korábbi jog­szabályt módosítja a pénzügyminiszternek a ........ Magyar Közlöny idei 6 0. számában megjelent 32/1981. (IX. 29.) PM számú rendelete, amikor kimondja, hogy mentes a forgalmi adó alól — többi között — „a fo­gyasztói forgalmi adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló rendelet hatálya alá eső meg­rendelő részére az általa adott anyagból előállított termék, ha az adott anyag értéke a ter­mék anyagértékének 50 száza­lékát meghaladja". A magánjellegű, iskolán kí­vüli oktatásról szól a művelő­dési miniszter 15/1981. (X. 8.) MM számú rendelete, amely szerint az iskolán kívül, rend­szeresen, díjazásért végzett ma­gánjellegű oktatáshoz a megyei tanács végrehajtó bizottsága művelődési feladatot ellátó szakigazgatási szervének enge­délye szükséges. Az engedélye­zést legalább 40 nappal az ok­tatás tervezett megkezdése előtt kell kérni. Felsorolja a jogszabály azokat a kivételes eseteket is, amikor nincs szük­ség engedélyre, ezekben az esetekben is azonban a magán- oktatást a tevékenység meg­kezdését követő 15 napon belül az oktató köteles bejelenteni az illetékes első fokú pénzügyi hatóságnak, továbbá csoportos oktatás esetén az egészségügyi hatóságnak is. A jogszabály a Magyar Köz­löny f. évi 61. számában jelent meg és kihirdetése napján (1981. október 8.) hatályba lé­pett. A Magyar Közlönynek ugyan­ebben a számában jelent meg és 1982. január 1. napján lép hatályba a közlekedés- és pos­taügyi miniszter 12/1981. (X. 8.) KPM számú rendelete, amely a gépjárművek tüzelő- és kenő­anyaga mennyiségi és minőségi normáinak megállapításáról szóló korábbi jogszabályt mó­dosítja, s amely szerint az üzemben tartónak a gépjármű­veit olyan műszaki állapotban kell tartania, hogy azok üzem­anyag-fogyasztása a rendelet mellékleteiben meghatározott, illetve a KPM Autófelügyelet által megállapított műszaki normát ne haladja meg. Ki­hangsúlyozandó, hogy az üzem­ben tartó havonta köteles ellen­őrizni gépjárműveinek üzem­anyag-fogyasztását, és erről az ellenőrzésről nyilvántartást kell vezetni, azt a gépjárművet pe­dig, amelynek fogyasztása a normát tüzelőanyagból 10 szá­zalékkal meghaladja, az ellen­őrzést követően a túlfogyasztás okának megszüntetése nélkül legfeljebb hat munkanapon keresztül szabad üzemeltetni. A rendelet hatálya természete­sen nem terjed ki a személyi használatú személygépkocsikra, a járandósági személygépko­csikra és a fegyveres erők, va­lamint fegyveres testületek gép­járműveire. DR. DEÁK KONRAD, a TIT járási-városi szervezetének elnöke Hangverseny Muza Rubackitye még alig huszonhat éves, de már tud olyasmit is, ami kortól, s nem­től függetlenül kivételesnek számít. Billentéskultúráját kell elsősorban méltatnunk, azt a hallatlanul hajlékony és plasz­tikus hangvételt, amelyet főként a műsorindító Bach: h-moll ouverture-jében csodálhattunk meg. Schubert: Wanderer fantáziá­ja minden pianista számára próbakő. S jóllehet technikai nehézségei is hatalmasak, első­sorban mégis Schubert sajátos költői világának megragadása jelenti az előadói próbatételt. A szekszárdi hangverseny azt mutatta, Rubackitye grandiózu- sabbnak, patetikusabbnak gon­dolja ezt a zenét, mint amilyen képet a mi ízlésvilágunk őriz a szerző és a mű kapcsán. Am technikai felkészültségét a da­rab előadása során olyan ma­gas fokon csillogtatta meg, ami további pályáján nagy remé­nyekkel biztat. Bartók: Két elégia. Op. 8/b. c. műve válsághangulat szülöt­te az 1908. évből, és ugyanúgy a kialakulóban lévő zeneszer­zői hang jegyeit viseli magán, mint az elhangzott A. Berg: Szonáta, Bartók sohasem köte­lezte el magát a dodekafónia •— tizenkét fokúság — mellett, Berg igen, de ebben a művé­ben még erős tonális centrum él. Muza Rubackitye művészeté­hez, úgy érezzük, Szkrjabin két műsorzáró darabja — az egyik ráadás volt — áll a legköze­lebb, bár néhány pózt, . gesz­tust ezek előadása közben is fölöslegesnek találtunk, hisz já­téka ezek nélkül is magával- ragadó. Fischer Annie, Lev Vlaszenko, Robert Benz utóda — ha bár a nemzetközi zsűri az I. dijat nem adta ki — máris figyelem­re méltó jelensége nagyvilá- gúnk zenei életének, s biztosak vagyunk abban, hogy az előtte álló szép számú koncert során művészete egyre inkább mélyül. DOBAI TAMAS Dunakanyar-fesztivál „Az ittmaradottak dolga, hogy megnyissák az utat művei előtt, hadd jussanak ezek a művek oda, ahová szánva vol­tak: az emberek szívébe". Kodály, Bartók szerzeményei­vel kapcsolatosan írta e soro­kat, melyek különösen aktuáli­sak ma, amikor a nagy géniusz centenáriumára emlékezünk. A fenti mottóul választott gondo­latok jegyében rendezték meg nemrég Vácon a 13. Dunaka­nyar dalostalálkozót. A Pilis­hegység csúcsai, a Szentendrei- sziget, a ketté válva kanyarodó méltóságteljes Duna festői tá­jai mindig csábították és ma is vonzzák az irodalom, a képző­művészet, a zene kedvelőit. E környék patinás városában, Vá­con 8 együttes 350 daloso adott randevút egymásnak. Ezúttal első ízben — eddigi teljesítmé­nyei elismeréseként — meghí­vást kapott a Szekszárdi Szövet­kezeti Madrigálkórus is Jobbágy Valér vezetésével. A szekszárdi­ak olyan együttesek társaságá­ban léptek fel, mint a házigaz­da, váci Vox Humana Makiári József karnaggyal az élen, a Vasas Központi Művészegyüttes Vass Lajos dirigálásával, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Fő­iskola kamarakórusa Párkai Ist­ván vezényletével, hogy csak néhányat említsünk. A fesztivál jellege is rangos­sá tette a találkozót. Az volt a cél, hogy főként XX. századi kortárs szerzők művei szólalja­nak meg a már klasszikussá váltaktól egészen a ma élő újat keresőkig. Felcsendültek Bartók és Ko­dály művei, de helyet kaptak a francia Pulenc, a magyar Li­geti György, Lajta László, Per- tis Jenő alkotásai is. A modern művek mellett hallgathattunk Monteverdi, Haydn, Scarlatti, Rossini szerzeményei közül. A dalostalálkozó nagy eré­nye volt, hogy sikerült meg­teremteni a barokk és re­neszánsz kórusmuzsika és a legújabb elképzelések szintézi­sét. Nem volt zsűri, nem volt verseny. Egymásnak és a közön­ségnek szólt az ének. A kórusok számára a kölcsönös tapaszta­latszerzés és a közös éneklés öröme tette hasznossá, emléke­zetessé a fesztivált. LEMLE ZOLTÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents