Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-04 / 259. szám
/’touo^ ^ A KÉPÚJSÁG f 1981. november 4. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Családi pótlék a szakmunkástanuló után Majláth Ferenc Alsónónáról fordult hozzánk problémájával: „A Szekszárdi Állami Gazdaság várdombi sertéstelepén dolgozom. Két gyermekem van, az egyik tiz, a másik tizenhét éves. Özvegy vagyok, eddig két gyermek után kaptam a családi pótlékot. Szeptember hónapra azonban nagyobbik gyermekem után már nem fizettek, mondván, hogy nem jár. Miért nem, hiszen gyermekem a szakmunkásképzőben még tanul?” A Társadalombiztosítási Igazgatóság ellenőrzési osztályvezetője, Sümegi Imre válaszolt: „Az 1975. évi II. Tb. törvény és a végrehajtására kiadott 17/1975. (VI. 14.) MT. számú rendelet szabályozza a családi pótlék jogosultságának feltételeit és azt, hogy mely gyermek után- jár az. Az említett törvény 30. §-a pedig felsorolja, hogy mely gyermek után nem jár családi pótlék. így az árvaellátásban részesülő gyermek után (kivétel, ha a biztosított egyedülálló), harmadéves szakmunkástanuló, valamint az után, aki szakmunkástanulóotthonban van elhelyezve. A ki- fizetőhely birokában lévő okTelefonszámunk: 12-284 mányok, iskolai igazolások azt bizonyítják, hogy Erzsébet nevű gyermeke (1960-05-04)' 1981. szeptember hónaptól harmadéves szakmunkástanuló. A hivatkozott törvény alapján tehát Erzsébet nevű gyermeke után családi pótlékra nem jogosult. A háztartásban tartja el, mint egyedülálló, Tibor nevű gyermekét is. 1981. szeptember 1-től egy gyermek után továbbra is kapja a családi pótlékot, melynek összege 660 forint. Erzsébet nevű gyermeke után 130 forint jövedelempótlék illeti meg. A Szekszárdi Állami Gazdaság tehát a jogszabályoknak megfelelően bírálta el a családi pótlék kifizetését.” Adómentesség Szakái Pál dombóvári olvasónk tette fel a kérdést: „Arról értesültem, hogy aki a vásárlástól számított tíz éven belül akarja eladni a házát, ingatlanát, az a vásárlási és eladási ár közötti különbözet után (ha az utóbbi magasabb), köteles adót fizetni. Valóban így van ez, s ha igen, vannak-e esetek, amikor adófizetés alól metesités adható?” A dombóvári Városi Tanács elnöke, Vidóczy László válaszolt: „A rendelkezések szerint, ha a tíz éven belül vásárolt lakóházat a tulajdonosa eladja, s a vételárat, újból házingatlan vásárlásába fekteti, akkor még abban az esetben is mentesül az adófizetés alól, ha magasabb árért adja el, mint amiéri megvásárolta." Jár-e ebédpénz? Takács Józsefnétől Simon- tornyáról érkezett a levél: „Mint őrportás dolgozom a Simontornyai Bőr- és Szőrmefeldolgozó Vállalatnál, három műszakban. Kaphatok-e ebédpénzt úgy, hogy nem dolgozok rá a műszakokra? Ugyanis, ha délelőttös vagyok, akkor 14 óráig dolgozom és addig van az ebédosztás is, így kénytelen vagyok munkaidőben megebédelni. A munkaügyi osztály szerint azért nem vagyok jogosult az ebédidő megtérítésére, mert nem használom ki a munkaidőmet. De amig az én ebédidőm tart, addig is van valaki a portán. Ha délutános vagyok, akkor nincs probléma, mert munkaidő előtt megebédelek, de arra nem is fizetnek.” A levelet a Szakszervezetek Tolna megyei Tanácsához továbbítottuk, ahonnan Egyed Dezső politikai főmunkatárs válaszolt: „Munkaköréből következően (őrportás) a munkaközi szünet díjazására csak akkor tarthat igényt, há az e célra adott napi fél órával tovább dolgozik munkahelyén, mint az egyébként meghatározott rendes munkaideje. A jelenlegi jogszabályok értelmében a fizikai foglalkozású dolgozók a munkaközi szünet időtartamát kötelesek ledolgozni, illetve napi munkaidejük ennyivel meghosz- szabbodik. Étkezéssel kapcsolatos problémáját mukahelyén megvizsgáltuk és megállapítottuk, hogy a munkaidő megszakításával lehetősége van étkezni, a portán ez idő alatt helyettesítik. Uugyancsak lehetősége van 14 óra után is ebédelni, mert az üzemi konyhán ez idő után is kiszolgálják. Megállapítottuk azt is, hogy csak a tényleges munkaidejét dolgozza le, a munkaközi szünetét nem. Ezek alapján térítésre nem jogosult és a vállalat helyesen járt el, amikor az eddig helytelenül fizetett munkaközi szünet díjazását leállította. Megállapításait támasztja alá a vállalati munkaügyi döntőbizottság, valamint a szekszárdi munkaügyi bíróság határozata is, amely felülvizsgálati kérelmét, illetve az ügyben benyújtott keresetét elutasította.’ Ml VÁLASZOLUNK A magyar tudomány arcképcsarnokából Bemutatjuk Garas Klára akadémikust A munkám a hobbim is ... Művészet, szépség, szépérzék, művészi értékek iránti vonzódás ... - önként adódik a képzettársítás: mindez inkább a női nem sajátsága. Ezek után szinte természetes, hogy kevés számú akadémikusunk egyike éppen művészettörténész. Pedig Garas Klára esetében ezt semmilyen külső tényező nem predesztinálta, amikor pályát kellett választania. 1919- ben született Rákosszentmihá. lyon, műszaki családiján, édesapja mérnökember volt, aki szerette volna a műszaki szemléletet lányába is beoltani. Annál jobban meglepődött, amikor a tizenhárom éves „ifjú hölgy” öntudatosan kijelentette: márpedig ő művészettörténész akar lenni. Ráhagyták, mint gyermekre sokmindent, majd meggondolja . .. Hát — tévedtek. Mert Garas Klára vallja : tizenhárom éves kora óta tudatosan és egyfolytában készült arra a pályára, amelynek csúcsaira végül is eljutott A budapesti egyetemen 1941. ben művészettörténetből és régészetből szerzett doktorátust. Szeretett volna a Szépművészeti Múzeumba kerülni, de a háborús időkben ez nem sikerült. A felszabaduláskor viszont igen, már a múzeum újjáépítésénél és újjászervezésénél ott dolgozott, mint gyakornok. Egyenletesen ívelő pályája során 1964->ben nevezték ki az intézmény főigazgatójává, és ezt a posztot máig is betölti. Pedig őszintén szólva, tartott tőle, hogy nem lessz „hosszú életű” e helyen, hiszen voltak nála idősebb szakemberek is, de szaktudása, vezetői készsége segítségével bizonyította: jól választottak. Az egyetemes művészet sok ezer témaköre közül személy szerint a barokk kor európai és magyar festészetét választotta kutatási témájául, elsősorban a XVIII. századdal, másodsorban a XVj—XVII. századdal foglalkozik. Az ötvenes évek eleje óta sorozatosan jelennek meg az e témaköröket taglaló tudományos munkái, könyvei, nemcsak itthon, de külföldön is, amit elősegít az, hogy négy idegen nyelven beszél, ír és ad elő. 1955-ben látott napvilágot a XVIII. századi magyar festészetet taglaló kötete az Akadémiai Kiadónál. E könyvéért kapta meg a kandidátusi fokozatot. A tudományok doktora címet 1961- ben, német nyelven megjelent Maulbertsch-monográf iájáért ítélték neki. A Magyar Tudományos Akadémia 1973-ban választotta levelező tagjává, Raf- faello és Tiziano portréfestészetét taglalta székfoglalójában. A tudományos-társadalmi közéletben is aktívan részt vesz: az Akadémia Művészettörténeti Bizottságának elnöke, az ako. démiaii könyvbizottság tagja. Magyarországot ő képviseli a CIHA-ban (Comité Intenationa. le d’Histoire de l’Art = a művészettörténet nemzetközi fai. zottsága), és tagja az JCOM- nak (ez a múzeumok nemzetközi bizottsága). Szakmai és közéleti tevékenységét államunk kétszer Ismerte el a Munka Érdemrend arany fokozatával. A múzeum vezetésével járó sok adminisztratív teendő, szervezési munka, értekezlet mellett végzi tovább kutatói munkáját. Nemrég jelent meg könyve, amelynek témája a Szépművészeti Múzeumban található XVIII. századi osztrák és német rajzok feldolgozása volt. Ugyancsak e témakörben rendeztek Salzburgban kiállítást, amelyet ő készített elő és nyitott meg. IDe hogyan is dolgozik egy művészettörténész? Talál egy képet, és annak eredetét 'kutatja, vagy egy témával foglalkozva, ahhoz keres feltevését igazoló műalkotásokat? Garas Klára válasza: így is, úgy is — attól függően, hogy cikket, könyvet, vagy éppen összefoglaló munkát ír a kutató. A napi „aprómunka” az, ha egy festmény feltűnik valahol, és meg kell állapítani: ki készítette, mikor, és így tovább ... 'Ha már viszont egy-egy konkrét festővel vagy áramlattal foglalkozik valaki, és az alkotó életútját kutatja, akkor jön a (íevéltári kutatómunka, a könyvtárazás (ehhez nagyon sok segítséget nyújt az, hogy az Országos Szédhényi Könyvtár nemzetközi kölcsönzési lehetőséget biztosít, bár maga a múzeum is tekintélyes mennyiségű naprakész szakirodalommal rendelkezik). iPersze, mindebből akkor lesz valóban tudományos értékű munka, ha a tudós, a kutató egyéni véleményét, bizonyítható következtetéseit adja az adattömeghez. Amikor megkédezem: magánemberként mivel tölti szabad idejét, van-e kedvtelése, hobbija, mosolyog, azután az is kiderül, hogy a mosolynak több oka is van:' — Szabad idő... — mondja eltűnődve. — Nos, ha egyáltalán beszélhetünk ilyenről, azzal többnyire csak a hét végén rendelkezem. Igenám, de az egész heti folyamatos adminisztratív, tudományszervező és egyéb feladatok után pontosan ez az az időszak, amikor végre nyugodtan dolgozni is tudok. És ha már erről van szó: mint már mondtam, tulajdonképpen tizenhárom éves korom óta a munkám a hobbim, ebből a szempontból tehát a szerencsés emberek közé számíthatom magam .. i Igaza van.. Hiszen ha valaki kedvtelésből alkot, dolgozik, akkor nemcsak szerencsés, hanem boldog ember is. SZATMÁRI JENŐ ISTVÁN A magánszemélyek f forgalmi adójáról szóló korábbi jogszabályt módosítja a pénzügyminiszternek a ........ Magyar Közlöny idei 6 0. számában megjelent 32/1981. (IX. 29.) PM számú rendelete, amikor kimondja, hogy mentes a forgalmi adó alól — többi között — „a fogyasztói forgalmi adóról és a fogyasztói árkiegészítésről szóló rendelet hatálya alá eső megrendelő részére az általa adott anyagból előállított termék, ha az adott anyag értéke a termék anyagértékének 50 százalékát meghaladja". A magánjellegű, iskolán kívüli oktatásról szól a művelődési miniszter 15/1981. (X. 8.) MM számú rendelete, amely szerint az iskolán kívül, rendszeresen, díjazásért végzett magánjellegű oktatáshoz a megyei tanács végrehajtó bizottsága művelődési feladatot ellátó szakigazgatási szervének engedélye szükséges. Az engedélyezést legalább 40 nappal az oktatás tervezett megkezdése előtt kell kérni. Felsorolja a jogszabály azokat a kivételes eseteket is, amikor nincs szükség engedélyre, ezekben az esetekben is azonban a magán- oktatást a tevékenység megkezdését követő 15 napon belül az oktató köteles bejelenteni az illetékes első fokú pénzügyi hatóságnak, továbbá csoportos oktatás esetén az egészségügyi hatóságnak is. A jogszabály a Magyar Közlöny f. évi 61. számában jelent meg és kihirdetése napján (1981. október 8.) hatályba lépett. A Magyar Közlönynek ugyanebben a számában jelent meg és 1982. január 1. napján lép hatályba a közlekedés- és postaügyi miniszter 12/1981. (X. 8.) KPM számú rendelete, amely a gépjárművek tüzelő- és kenőanyaga mennyiségi és minőségi normáinak megállapításáról szóló korábbi jogszabályt módosítja, s amely szerint az üzemben tartónak a gépjárműveit olyan műszaki állapotban kell tartania, hogy azok üzemanyag-fogyasztása a rendelet mellékleteiben meghatározott, illetve a KPM Autófelügyelet által megállapított műszaki normát ne haladja meg. Kihangsúlyozandó, hogy az üzemben tartó havonta köteles ellenőrizni gépjárműveinek üzemanyag-fogyasztását, és erről az ellenőrzésről nyilvántartást kell vezetni, azt a gépjárművet pedig, amelynek fogyasztása a normát tüzelőanyagból 10 százalékkal meghaladja, az ellenőrzést követően a túlfogyasztás okának megszüntetése nélkül legfeljebb hat munkanapon keresztül szabad üzemeltetni. A rendelet hatálya természetesen nem terjed ki a személyi használatú személygépkocsikra, a járandósági személygépkocsikra és a fegyveres erők, valamint fegyveres testületek gépjárműveire. DR. DEÁK KONRAD, a TIT járási-városi szervezetének elnöke Hangverseny Muza Rubackitye még alig huszonhat éves, de már tud olyasmit is, ami kortól, s nemtől függetlenül kivételesnek számít. Billentéskultúráját kell elsősorban méltatnunk, azt a hallatlanul hajlékony és plasztikus hangvételt, amelyet főként a műsorindító Bach: h-moll ouverture-jében csodálhattunk meg. Schubert: Wanderer fantáziája minden pianista számára próbakő. S jóllehet technikai nehézségei is hatalmasak, elsősorban mégis Schubert sajátos költői világának megragadása jelenti az előadói próbatételt. A szekszárdi hangverseny azt mutatta, Rubackitye grandiózu- sabbnak, patetikusabbnak gondolja ezt a zenét, mint amilyen képet a mi ízlésvilágunk őriz a szerző és a mű kapcsán. Am technikai felkészültségét a darab előadása során olyan magas fokon csillogtatta meg, ami további pályáján nagy reményekkel biztat. Bartók: Két elégia. Op. 8/b. c. műve válsághangulat szülötte az 1908. évből, és ugyanúgy a kialakulóban lévő zeneszerzői hang jegyeit viseli magán, mint az elhangzott A. Berg: Szonáta, Bartók sohasem kötelezte el magát a dodekafónia •— tizenkét fokúság — mellett, Berg igen, de ebben a művében még erős tonális centrum él. Muza Rubackitye művészetéhez, úgy érezzük, Szkrjabin két műsorzáró darabja — az egyik ráadás volt — áll a legközelebb, bár néhány pózt, . gesztust ezek előadása közben is fölöslegesnek találtunk, hisz játéka ezek nélkül is magával- ragadó. Fischer Annie, Lev Vlaszenko, Robert Benz utóda — ha bár a nemzetközi zsűri az I. dijat nem adta ki — máris figyelemre méltó jelensége nagyvilá- gúnk zenei életének, s biztosak vagyunk abban, hogy az előtte álló szép számú koncert során művészete egyre inkább mélyül. DOBAI TAMAS Dunakanyar-fesztivál „Az ittmaradottak dolga, hogy megnyissák az utat művei előtt, hadd jussanak ezek a művek oda, ahová szánva voltak: az emberek szívébe". Kodály, Bartók szerzeményeivel kapcsolatosan írta e sorokat, melyek különösen aktuálisak ma, amikor a nagy géniusz centenáriumára emlékezünk. A fenti mottóul választott gondolatok jegyében rendezték meg nemrég Vácon a 13. Dunakanyar dalostalálkozót. A Pilishegység csúcsai, a Szentendrei- sziget, a ketté válva kanyarodó méltóságteljes Duna festői tájai mindig csábították és ma is vonzzák az irodalom, a képzőművészet, a zene kedvelőit. E környék patinás városában, Vácon 8 együttes 350 daloso adott randevút egymásnak. Ezúttal első ízben — eddigi teljesítményei elismeréseként — meghívást kapott a Szekszárdi Szövetkezeti Madrigálkórus is Jobbágy Valér vezetésével. A szekszárdiak olyan együttesek társaságában léptek fel, mint a házigazda, váci Vox Humana Makiári József karnaggyal az élen, a Vasas Központi Művészegyüttes Vass Lajos dirigálásával, a Liszt Ferenc Zeneművészeti Főiskola kamarakórusa Párkai István vezényletével, hogy csak néhányat említsünk. A fesztivál jellege is rangossá tette a találkozót. Az volt a cél, hogy főként XX. századi kortárs szerzők művei szólaljanak meg a már klasszikussá váltaktól egészen a ma élő újat keresőkig. Felcsendültek Bartók és Kodály művei, de helyet kaptak a francia Pulenc, a magyar Ligeti György, Lajta László, Per- tis Jenő alkotásai is. A modern művek mellett hallgathattunk Monteverdi, Haydn, Scarlatti, Rossini szerzeményei közül. A dalostalálkozó nagy erénye volt, hogy sikerült megteremteni a barokk és reneszánsz kórusmuzsika és a legújabb elképzelések szintézisét. Nem volt zsűri, nem volt verseny. Egymásnak és a közönségnek szólt az ének. A kórusok számára a kölcsönös tapasztalatszerzés és a közös éneklés öröme tette hasznossá, emlékezetessé a fesztivált. LEMLE ZOLTÁN