Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-28 / 279. szám
A ^RffePÜJSÁG 1981. november 28. A szakszervezeti könyv- és folyóiratkiadó 1982. évi terve Feladataink a szocialista munkaverseny és brigádmozgalom továbbfejlesztése A SZOT Titkárságának határozata szerint 1982. januártól a Táncsics Kiadó és a Népszava Lapkiadó összevont vállalatként Népszava Lap-, Könyv- és Folyóiratkiadó Vállalat néven folytatja tevékenységét. Az új nagyvállalat kiadványaival továbbra is elsősorban a szakszervezeti tisztségviselők eredményes munkáját szeretné elősegíteni. A kiadó 1982-es tervét már eljuttatta a megrendelőkhöz. A kiadványok tartalmának kialakítása az MSZMP XII. kongresszusa, valamint a magyar szakszervezetek XXIV. kongresszusa elvi-politikai állásfoglalására épül. Az MSZMP szakszervezeti politikájának reprezentatív, ugyanakkor népszerű bemutatását kívánjuk szolgálni Kádár János: A szak- szervezetről című válogatás közreadásával. A gazdasági munka területén mindenekelőtt a VI. ötéves terv végrehajtásához, a szak- szervezeti feladatok végzéséhez kívánunk segítségei nyújtani. 1982-től negyedévenként rendszeresen megjelenik az Újítási Magazin, mely az újítások tapasztalatcseréjét szolgálja. Megjelentetünk olyan munkaeszköznek számító müvet is, mint a „Kézikönyv a kollektiv szerződések és a vállalati szabályzatok készítéséhez". A szociálpolitikai kiadványokban a dolgozókai és a szakszervezeti tisztségviselőket leginkább foglalkoztató kérdéseket tárgyaljuk, például ilyen a Szociálpolitikai jogszabályok gyűjteménye című kiadvány. A kulturális, agitációs es propagandamunka témakörében kiemelkedik a Munkahelyi agitációs és propaganda-kézikönyve. Folytatjuk az egyre népszerűbb ismeretterjesztő, aktuális témákat feldolgozó Mi Világunk című sorozatot. Új, korszerű formában és tartalommal, megnövekedett terjedelemben jelenik meg havonta a Mai Magazin, a korábbi Brigádélet című folyóirat helyett. A munkavédelmi kiadványokat ezúttal is külön katalógus tartalmazza. A szocialista munkaversen.y- mozgalom kezdetétől fogva jelentős mértékben segítette a szocialista társadalom építésével kapcsolatos feladatok megoldását. Szocialista jellege nemcsak abban fejeződött 'ki, hogy a szocialista társadalom viszonyai között alakult ki, hanem sokkal inkább abban, hogy a dolgozó emberek döntő többsége magáénak érezte a kitűzött társadalmi célokat és hajlandó volt ezért tenni még a kötelező mértéken túl is. Ez a tartalom már a korai időszakban megvolt és folya- matosan. erősödött a szocialista munkaverseny-mozgalomban és szinte természetes úton a más szocialista országok tapasztala, tait felhasználva jutott el a szocialista brigádmozgalom kialakulásáig. A szocialista brigádmozgalom létrejöttét azért is nagyon fontos állomásának tartjuk e fejlődési tendenciának, mert ebben már nem csak a munka szocialista jellege fejlődik ki, hanem az a társadalmi folyamat is, melynek során a dolgozó ember tudatosan fejleszti képességeit, hogy alkotótevékenységét egyre magasabb színvonalon legyen képes ellátni. Képességeinek, műveltségének gyarapításával és életmód, jónak változásávaJ egyben megvalósítja az általa létrehozott javak igényesebb felhasználását is. A munkaverseny-mozgalom történetében a fejlődés nem mindig volt egyenletes. Stagnálással, visszaeséssel általában akkor találkozunk, amikor a ko- rábbiaktól eltérő igények jelentkeznek a munkaversennyel szemben. Napjainkban éppen ilyen igényváltozásnak vagyunk tanúi, amikor a munkaverseny korábbi, „több termelésre" ösztönző célkitűzéseit fel kell váltani olyan feladatmeghatározással, melyek megfelelnek mai gazdaságpolitikánk1 célkitűzéseinek. Tehát segítik a népgazdaság egyensúlyi helyzetének javítását és kedvezően hatnak a vállalatok gazdálkodására is. Bemutatkozik az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Az Egészségügyi Dolgozók Szakszervezete Tolna megyei Bizottságához 4895 lő aktiv szak- szervezeti tag tartozik. Szervezettségük 96,6 százalékos. Munkahelyük szerint idetartozik: a szekszárdi, dombóvári, bonyhádi, pincehelyi kórházrendelőintézet, a gyógyszertári központ 46 gyógyszertárával, a KÖJÁL hálózata, a csecsemőotthon, Pállá—Belecska beteg gyermek- otthona, az egészségügyi szakiskola felnőtt dolgozói és tanulói, 11 szociális otthon, és az öregek napközi otthonai, Bonyhád, Dombóvár, Szekszárd, Paks város -járás és a tamási járás egészségügyi dolgozói, a bölcsődék és az alapellátásban dolgozók. A 13 tagú megyei bizottság irányító, segítő, ellenőrző munkáját 10 társadalmi munka- bizottság segítségéve! 17 alapszervezetben végzi. A választások során 13 alapszervezetnél bizalmitestületet, 4 alapszervezetnél hagyományos szakszervezeti bizottságot hoztak létre és 670 társadalmi tisztségviselőt választottak meg. A választott tisztségviselők többsége megfelel a vele szemben támasztott követelménynek. Minden alapszervezetben gondoskodnak a bizalmiak és más tisztségviselők képzéséről. A megyebizottság az szb-titkárok és reszortfelelö- sok képzését ötéves tervben ütemezte be. Megyei bizottságunk a megyei tanács egészségügyi osztályával jól együttműködik. Az elvi irányítást az MSZMP megyei bizottsága és annak osztályai, a szakmai irányítást az EDSZ központi vezetősége és a szakszenrezetek megyei tanácsa gyakorolja. Kapcsolatot tartunk a járási-városi, községi pártbizottságokkal, tanácsvezetőkkel, a KISZ-, a TIT- és a Vöröskereszt-szervezettel. Munkánk sokrétű, hiszen az egészségügyi dolgozók érdekvédelme, érdekképviselete mellett a lakosság egészségügyi ellátását sem szabad figyelmen kívül hagynunk. Az egészségügyben dolgozók — orvos, gyógyszerész, különböző képesítésű szakdolgozók, műszakigazdasági szakemberek, kisegítő személyzet — együttes munkájáról van szó. Előfordul, hogy az egyéni és a csoportérdek nem mindenben egyezik meg, vagy mást igényel a lakosság egészségügyi ellátása. Egyet kell szem előtt tartani, mégpedig azt, hogy az egészségügyben dolgozók munkájára, az egészségügy szolgáltatására igen nagy szükség van életünk során. Éppen ezért nem mindegy az, hogy milyennek látják az egészségügyben dolgozók munkáját, de az sem mindegy, milyen az egészségügyi dolgozók közérzete. Véleményünk szerint ez a kölcsönös megbecsülésen alapszik. Tapasztalatunk szerint ott, ahol jó a munkahelyi légkör, ahol a vezetők kikérik a dolgozók véleményét, ahol a demokrácia fórumai jól működnek, ha nehezebb munkát is kell végezniük, mégis szívesebben maradnak a dolgozók. Mint ismeretes, 1982. január 1-től az egészségügyben is bevezetik az ötnapos munkahetet, és ez még szervezettebb munkát, még nagyobb erőfeszítést követel az egészségügyben dolgozóktól. Sok vita, elképzelés, aggodalom vetődött fel eddig is az ötnapos munkahét bevezetésével kapcsolatban, de ezek segítik a megfelelő tervek kidolgozását és gyakorlati bevezetését. Szorgalmazzuk az egészségügyben dolgozók erkölcsi és anyagi elismerését. Figyelemmel kisérjük a járó segélyek kifizetését, a nyugdíj előtt állók ügyének intézését, és az üdültetést is. Esetenként valós, vagy vélt sérelmekkel is kell foglalkoznunk, ezek nem látványos tettek, de egy-egy sikeresen lezárt ügynek mindig örülünk. Az egészségügyi dolgozók 75—80 százaléka nő, szeretnénk, ha közülük mind több kerülne vezető beosztásba. A szakmai képzés az orvos-, gyógyszerészvonalon rendszeres, a szakdolgozók egy részénél szintén, a védőnők és járványügyi ellenőrök főiskolai képzése is elkezdődött, de nem megoldott például a körzeti ápolónők továbbképzései. Sokan elvégezték a marxista—leninista esti egyetemet, kevesebben a szakosítót, ezek a dolgozók segítik a szakszervezeti tömegpolitikai oktatást. Csak rövid Ízelítőt adtunk munkánkról, az egészségügyben dolgozókról. Szeretnénk, ha megyénk egészségügyi dolgozói minél nagyobb megelégedéssel, közmegbecsüléssel végezhetnék a nem könnyű, de nagyon szép munkájukat. KELEMEN JÓZSEFNÉ, az EDSZ-megyebizottság titkára A követelményrendszer általános megfogalmazása1 közismert: a minőség javítása, takarékosság, anyaggal, energiával stb. Az igazság arzénban az, hogy a jelenlegi körülményekhez történő alkalmazkodás sokkal mélyrehatóbb változásokat követel mint a régi jelszavak felváltását újabbakkal. A szükséges változások lényege csak akkor érthető meg, ha a gazdasági egységek helyzetének, a velük szemben támasztott követelmények elemzéséből indulunk ki. Ezt alapul véve a munkaverseny céljainak, ösztönzési, elismerési rendszerének, de szervezési módszereinek is olyannak kell lenni o jövőben, hogy az segítse a vállalati célok megvalósítását. Állandó eleme a takarékosság és a termékek minőségének garantáltan jó színvonalai Ezek mindig és minden termelőterületen feladatok. A termelés mennyiségi növelését viszont csak ott és akkor szabad meghagyni a műn- kaversen.y elemeként, ha ez a piaci viszonyok, tehát a nép- gazdasági érdekek indokolják. A munkaversennyel szemben támasztott új követelmények pontos megismerésének feltétele az adott gazdasági egység piaci helyzetének ismerete, illetve o vállalati törekvéssel összhangban álló feladatok, cselekvési irányok meghatározása. A piaci hatások figyelem- bevételével a szocialista munkamozgalmakban arra is figyelmeztet, hogy változtatni kell korábbi, általában éves kötelezettségvállalási gyakorlaton. Akkor, amikor egy gazdasági egység nem ismeri pontosan az év második felében jelentkező feladatait, irreális dolog a brigádoktól elvárni, hogy egyéves időszakra határozzák meg feladataikat. A jelzett változások senki előtt nem teszik kétségessé, hogy újszerű gondolkodásmódra és szervezésre van szükség e területen is. Az újszerű gondolkodásmód alatt azt értjük első. sorban, hogy szorosabb összhangra, kapcsolatra van szükség a gazdasági feladatok és a mun ka verseny között, nemcsak a feladatok kijelölésénél, de az ösztönzési, elismerési rendszert illetően is. Kissé pontosabban ez azt jelenti, hogy a munkaversennyel összefüggő jutalmazás ott lehetséges, ahol a gazdasági eredmények erre fedezetet biztosítóinak. Továbbá, ha a vállalások rövidebb távra szólnak, az értékelésnek is, és az elismerésnek is követni kell ezt. Ugyancsak a szemléletváltozásnál kell megemlíteni azt is, hogy a munkaversenyt egységes egésznek kell tekinteni. Az egyéni kitüntetéseket, jutalma, kát is ennek alapján kell odaítélni. Ezek az egyéni vállalások legyenek a munkáskollektívák, szocialista brigádok vállalásainak alapjai. Ezek után logikus, hogy a legjobb eredményt elérő kollektívákból kerüljenek ki legnagyobb számbon az egyénileg is kitüntetett és megjutalmazott dolgozóik. Beletartozik még az „egységes egész" forgalomkörébe az is, hogy az összkollektíva teljesítménye nyújthat csak reális alapot a gazdasági egység kitüntető cím pályázatához. így a- szocialista brigádvezetők döntése, javaslata e kérdésben már nem formális. E cikk keretében a szükséges változásoknak csak több tendenciáival foglalkozhattunk, de ezek alapján is észlelhető, hogy a változósoilc igénye minden szinten jelentkezik. A közeljövő feladata lesz a szocialista munkamozgalmak szabályozásának korszerűsítése. Hiba volna azonban erre várni, és nem keresni azokat a helyi lehetőségeket, megoldásokat, melyekben a feltételek adottak. Az eddigi tapasztalatok igazolják például a paksi atomerőmű- építkezésen, hogy megfelelő kezdeményezőkészséggel, szervezéssel a vázolt követelmények többsége ma is teljesíthető. Ebben a dolgozó kollektívákon, szocialista brigádokon kívül döntő szerepe van a termelő, egységek gazdasági és politikai vezetésének. Elsősorban tőlük várjuk a kezdeményezést és ehhez a szakszervezeti mozgat lom minden segítséget megad. M S R E K mm ■ W C lm Az 1980-ban meghirdetett 3 éves Olvasó Ifjúságért pályázat második szakaszának szervezése a szakszervezeti könyvtárakban megkezdődött. A szakszervezeti könyvtárak várják a dolgozó fiatalok jelentkezését. A pályázat részletes feltételeiről a letéti könyvtárosok adnak részletes tájékoztatást. * November 16-án megkezdődött hat szakmához tartozó munkahelyek főbizalmijainak 2 hetes megyei szervezésű tanfolyama, 23 fő részvételével. * 1981. november 28-án, 10 órakor az SZMT székházában kerül sor a munkásfiatalok VI. országos vers- és prózamondóversenyének megyei selejtezőjére az SZMT és az Építők megyei bizottsága közös szervezésében. * Az október 7. és 31. között megtartott megyei műszaki és közgazdasági könyvnapok keretében az SZMT központi könyvtára 6 üzemben szervezett előadást, kiállítást, illetve könyvárusítást. A rendezvényeken 270 fő vett részt és több mint 15 000 Ft-ért vásároltak szakkönyveket. Az önállóság leiadatai, örömei Aubrecht László Aubrecht László negyedik éve függetlenített szakszervezeti titkára a Bonyhádi Zománcáru- gyárnak, de ezt megelőzően már sok évet ott dolgozott. Most az önállósulás és az önállóság gondjairól kérdeztük. — Különösebb gondot nem okozott a vállalati szakszervezeti bizottság számára az önállóság, hiszen azelőtt is voltak önálló feladataink. A szakszervezet munkabizottságai mindig aktívan tevékenykedtek, a köz- gazdasági munkabizottság is felkészült az új feladatokra. Tulajdonképpen csak kellemes gondjaink vannak. Nagyobb a felelősségünk. A gyár közhangulatát kedvezően befolyásolta az önállóság. Amíg a ZIM-hez tartoztunk, általában a legjobbak között voltunk. de a saját munkánk haszna nem jelentkezett közvetlenül, nyereségrészesedésben sem. — Az idén milyen évet zárnak? — Jót. Most már garanciát érzünk arra, hogy megvalósul a 9 százalékos bérfejlesztés. Hat és fél százalékot már kiosztottunk, 2,5 biztonsági tartaléknak, mozgóbérben marad. Az önállóság örömeihez tartozik, hogy tisztán 2 százalékkal több bérfejlesztést tudtunk biztosítani dolgozóinknak, a saját munkájuk eredményeképpen. Az előző években 7 százalék volt a legtöbb, amit osztani tudtunk. Ennek következtében enyhültek munkaerőgondjaink is. Nem mondom, hogy most már nincsenek, de az elvándorlás megszűnt. — Mi a legnehezebb feladat egy szakszervezeti titkár számára? — A mi munkánk „alapgubanca" az érdekegyeztetés. Törvényszerű, hogy egy gyárban különböző csoportoknak különböző érdekeik lehetnek. De még ha az érdekazonosság megvalósul is, ahol két ember van, ott már két vélemény is jelen lehet. Embercentrikus munka a mienk, mindig meg kell találni a megfelelő hangot, afni a munkát előreviszi és azokat is meggyőzi, akiknek nemet kell mondanunk. — És mi a siker? — Szenzációs sikerekre az ember nem számít, de öröm, ha a tisztségviselők aktívan tevékenykednek, és ennek eredményeképpen jó munkahelyi légkör alakul ki. Siker, ha az ember végigmegy műhelyeken és nincs panasz, a munkások elégedettek. Útközben ’81’* művelődési akció 99 kérdései 1981. NOVEMBER 18-TÓL 22-IG MEGJELENT ÚJSÁGCIKKEKBŐL Magyarország: 1. Lázár György miniszterelnök Bonnban járt a közelmúltban. Milyen eredménnyel zárult a nyugatnémet-magyar kormányfői találkozó? Új Tükör: 2. A Halley-üstökös 76 évenként kerül a Nap — s így közvetve a Föld közelébe is. Legközelebbi „látogatása" 1986. elején várható A laikus számára az üstökös érdekes, rendkívüli égi jelenség. De vajon miért érdekes a kutatók számára? Élet és Tudomány: 3. „Ki" kapta az 1981. évi orvosi Nobel-díjqt, s miért? Ismertesse röviden felfedezése lényegét! 4. Milyen lesz a holnap iskolája dr. Kozma Tamás művelődéskutató szerint? Népújság, Népszava: 5. Leonyid Brezsnyev, az SZKP KB főtitkára — a szocialista országok pártjai nemzetközi és ideológiai kérdésekkel foglalkozó KB titkárai részére adott fogadáson — kitért azokra a kérdésekre, melyek a nemzetközi helyzet folytatódó éleződésével kapcsolatban merültek fel a Moszkvában tartott kétnapos tanácskozáson. Sorolja fel a Brezsnyev elvtárs által kiemelt kérdéseket! 6. Hazánk nemrégiben felvételét kérte az ENSZ két szakosított pénzügyi intézményébe. Milyen indokkal? 7. 1981. november 18-án magas rangú vendéget fogadott hazánkban Lázár György, a Minisztertanács elnöke. Ki volt a magas rangú vendég? Az Útközben ’81 művelődési akció vetélkedői: 1981. XII. 8-án, 14.30 órakor (alkalmazotti brigádok). 1981. XII. 9-én, 14.30 órakor (fizikai brigádok) a művelődési központ kistermében.
