Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-27 / 278. szám

1981. november 27. Képújság 3 A termeléstől a községpolitikáig Ipari körjárat Beszámoló párttaggyűlés a decsi termelőszövetkezetben Átfogta’ a pórtélét egészét - nem lejtórszerően, ám a legfontosabbakat kiemelve - az a beszámoló, amit a decsi téesz al.ópszervezetének vezetősége nevében Gól Miklós párttitkár terjesztett a több mint hatvan kommunistát tö­mörítő alapszervezet éves beszámoló taggyűlése elé a de­csi termelőszövetkezetben. Azzal summázva az elmondotta­kat, hölgy „alapszervezetünk mind a szövetkezeten beiiil, mind a,községben betölti politikai hivatását.” Ertöfy szólt a beszámoló, ezt támasztották aló o hozzá­szólások és oz a minősítés, omit Máté lózsef, a községi pártbizottság titkára o végrehajtó bizottság megbízásából mondott éi. • ; •' -:v A HAGYOMÁNYOKNAK meg- :elelöen, most is megelőzték a taggyűlést a párttagokkal foly­tatott személyes beszélgetések, alkalmat adva arra, hogy min­den egyes párttag elmondja vé­leményét az alapszervezet egész évi tevékenységéről1, a vezető­ség munkájáról és saját magá­ról. Természetes — lévén termelő jellegű pártszervezet —, az éves tevékenységben és a mostani beszámolóban is a termelés, a gazdálkodás kérdései dominál­tak. A szövetkezet vezetősége a terveket — az ötévest és az ez évit —, az adottságok, a nép- gazdasági tervben a mezőgaz­dasággal kapcsolatos feladatok figyelembevételével készítette el. A tervekre jellemző a rugalmas­ság, a változó gazdasági kö­rülményekhez való igazodás, valamint a különböző tényezők előrelátható hatásának figye­lembevétele. A párttagság — taggyűlésen — részletesen meg­tárgyalta a terveket és úgy fog­lalt állást, hogy a tervben fog­laltak megvalósíthatók. Utána is többízben, vezetőségi ülésen és taggyűlésen, foglalkoztak a termelés, gazdálkodás egy-egy részterületével, vagy összessé­gével, levonva a kellő követ­keztetéseket, meghatározva a feladatokat nemcsak a gazda­sági vezetők számára, hanem a különböző munkaterületen dol­gozó párttagok részére is. Ma már megállápítható, hogy a ki­tűzött célok megvalósulnak, a nyereség 15—20 százalékkal lesz magasabb a tervezettnél. A legutóbbi taggyűlésen a beru­házásokkal foglalkoztak és az alapszervezet eme legfőbb fóru­ma úgy foglalt állást, hogy a már elkészült beruházások mind épület, mind gépészeti szem­pontból megfelelőek, ezt tanú­sítják a részleges beüzemelte­téssel 'kapcsolatos tapasztala­tok is. A LEGEREDMÉNYESEBB ága­zat a növénytermesztés. Mind búzából, mind kukoricából a tervezett fölötti a termésátlag. Dinamikusan fejlődik oz állat- tenyésztés — a szarvasmarha- tenyésztésben nőtt a tejterme­lés, csökkent a fajlagos abrak­felhasználás, a sertéságazat­ban kialakulóban van az ol­csóbb tartástechnológia meg­valósítása. Elismerésre méltó a fejlődés a műszaki ágazatban, az itt dolgozók eredményesen biztosítják a növénytermesztés és az állattenyésztés műszaki feltételeit, megvalósítják az anyag- és energiatakarékossá­got. A beszámoló azonban rámu. tatott a hiányosságokra is. Olyanokra többek közt, ame­lyekre évközben, felhívta a gaz­dasági vezetés figyelmét. Mint például az ágaza.tvezetésben, a munkaszervezésben megmu­tatkozó lazaságok. Vagy o nö­vénytermesztésben, ahol na­gyobb figyelmet kell fordítani a vetés előkészítésére, a betaka­rításra. Kitűnt ai felszólalások­ból is, hogy e téren — a koráb­bihoz képest — lényeges előre­haladás történt, sokkal keve­sebb a betakarítási veszteség, ám még mindig vannak tarta­lékok: ....túlzás nélkül állíthat­ju k, hogy a termés 5—10 száza­lékát a földeken és az utakon hagyjuk,” A sertéstelepen a ve­zetők és a dolgozók közti vi­szonyt kell javítani. A műszaki ágazatban indokolt az anyag- és energiatakarékosság érdeké­ben megfelelő ösztönzőrend­szert kidolgozni. Jobban kell foglalkozni az újítómozgalom­mali . Szerencsés a párttagság megoszlása, a termelés minden területén van párttag, ott van­nak az alapszervezet tagjai a téesz vezetőségében, különböző testületéiben, bizottságaiban, így — személyes példamutatá­sukkal és felvilágosító szóval egyaránt — mozgósítanak a jobb munkára1, gazdálkodásra. A konkrét pártmegbíza.tások — azokon felül, amelyeket a párt­tagok az alapszervezetben, a szövetkezetben, a‘ községben sfb. különböző tisztségviselőként betöltenek — rendszerint a mun­katerületre szólnak. Például a takarmánygazdálkodási ágazat nagy mennyiségű terményt tá­rol, raktároz. Az itt dolgozó kommunisták pártmegbízatása: személyes példamutatással és környezetük meggyőzésével el­érni, hogy minél kevesebb le­gyen a veszteség. FEJLŐDÉS következett be a pártéfetben. A havonta meg­tartott taggyűléseken o részvé­teli arány és az aktivitás ja­vult, ám elégedettségre nincs ok. Ez derült ki a személyes beszélgetéseken, többen köve. telték, hogy a notórius hiány- zókkoil szemben erélyesebben lépjen fel a pártszervezet. He­lyesli a párttagság, hogy a szövetkezet gazdasági problé­mái mellett ideológiai kérdése­ket is megvitatnak taggyűlésen. Ugyancsak jó visszhangot vál­tott ki, hogy az alapszervezet vezetősége nemcsak él káder­hatáskörével és a gazdasági vezetés igényli véleményét, ha­nem egy-egy ilyen állásfogla­lásról és döntésről a taggyűlé­sen is tájékoztatják a tagságot. Jól működnek o pártcsopor­tok. Munkájuk középpontjában területük politikai és gazdasági feladatai végrehajtásának se­gítése és ellenőrzése áll. Jelen­tős szerepet töltenek be a- párt­megbízatások kijelölésénél és számon kérésénél. Lényeges te­rülete a pártszervezet munká­jának az ifjúsággal való törő­dés és foglalkozás, több párt­tagnak van ez irányú pártmeg­bízatása. Az eleven pártcso- port-munkának is köszönhető, hogy az alapszervezetben szin­te folyamatos a tagfelvételi te­vékenység. Az idén eddig öt új taggal gyarapodott a pártszer­vezet, most. a beszámoló tag­gyűlésen vették fel o hatodik és még az év vége előtt tárgyal­nak egy újabb tagfelvételi ké­relmet. Ám néha, szükség van az alaposabb előkészítésre, nem véletlenül került a beszá­molóba a megfogalmazás:„le­hetőleg ne forduljon olyan elő, hogy a felvétel előtt derül ki, hogy az illető nem vállalja a párttagsággal járó kötelezett­ségeket”. A vezetőség, a párttagok esz­mei-politikai felkészültségének fejlesztésére felhasználta a pártélet valamennyi fórumát, valamint a politikai képzés kü­lönböző formáit. Az élmúlt ok­tatási évben a pártoktatás ke­retein belül a tagság mintegy háromnegyed része tanult. A párt- és tömegszervezeti okta­tásban 43 pártonkívüli is részt vett, főleg fiatalok, szocialista brigádvezetők, valamint a párt utánpótlását célzó számbavéte­li tervben szereplők. Az idén növelik a politikai oktatásban részt vevők számát. RÉSZT VESZ a pártszervezet a község politikai munkában. 'Egyrészt, ösztönzi a község fej­lesztése érdekében szervezett társadalmi munkákban való részvételt — a szövetkezet kol­lektív segítségét, közreműködé­sét és a párttagok, dolgozók ilyen irányú munkáját, másrészt, az alapszervezet több kommu­nistája tagja a községi pártbi­zottságnak. Jogosan merül fel azonban az igény, hogy a szö­vetkezetben dolgozó pártbizott­sági tagok aktívabb munkát fejtsene ki a község vezető po­litikai testületében. <J) Az ötnapos munkahétre való áttérés tapasztalatai A HVDSZ megyei bizottságának ülése Csütörtökön Szekszárdon, a szakszervezeti székházban ülést tartott a Helyiipari és Város­gazdálkodási Dolgozók Szak- szervezetének megyei bizottsá­ga, amelynek munkájában részt vett Juhász Ottó, a HVDSZ főtitkára és Horváth József, az SZMT vezető titkára is. Az ülést megelőzően Juhász Ottót, a megyei pártbizottsá­gon fogadta K. Papp József, a megyei pártbizottság első- titkára. A megyei bizottsági ülés na­pirendjén szerepelt, dr. Szen­déi Imre megyei bizottsági tit­kár előterjesztésében jelentés a HVDSZ Vili. kongresszusa határozatainak időarányos végrehajtására, valamint Soly- mosi István, munkabizottsági vezető előterjesztésében jelen­tés az ötnapos munkahétre való áttérés tapasztalatairól. A két utolsó ülés között vég­zett munkáról dr. Szendéi Im­re adott jelentést. A HVDSZ-hez tartozó válla­latok és költségvetési üzemek 1982. január elsejével térnek át az ötnapos munkahétre. Az áttérés előkészítésére mind a gazdasági, mind a szakszerve­zeti szervek széles körű előké­szítő munkát végeztek. Az ötnapos munkahét beve­zetésével a heti munkaidő min­denütt 44 óráról 42 órára csök­ken. A két, illetve három mű­szakban dolgozók munkaideje heti 40 óra lesz. Az ötnapos munkhétre való áttérés következtében a dolgo­zók munkabére nem csökken­het, mert a vállalatok és a költségvetési üzemek a követ­kezőképpen rendelkeztek: a havidíjasoknál a havi alapbé­rek (személyi bérek) változat­lanok maradnak, az időbére­seknél az órabértételeket 4,8 százalékkal emelik, hasonló az arány a teljesítménybérben foglalkoztatottaknál is. A munkaközi szünet díjazása címén ez ideig folyósított dí­jozást a vállalatok — a bizal­mitestületek egyetértésével — az alap-, illetve munkabérbe építették be. Az összeg órán­ként 40—80 fillér között mo­zog. Juhász Ottó főtitkár felszó­lalásában rámutatott arra, hogy az ötnapos munkahétre való áttérés társadalompoliti­kai kérdés és ezen belül érvé­nyesülnie kell annak az elv­nek, hogy a szolgáltató válla­latok vannak a megyéért és nem fordítva. Nem biztos, hogy mindenütt mindent önerőből meg tudnak oldani, ezért szá­molni kell esetleges létszámnö­veléssel is. összegezve megállapítható, hogy az ötnapos munkahétre való áttérést > mind a vállala­tok, mind a szakszervezeti szervek és alapszervezetek ala­posan előkészítették, így biz­tosítottak annak feltételei, hogy január elsejével bevezet­hető legyen. Kapós termékek, bővülő szolgáltatás Rengeteg jó hírt hallottunk Pakson négy ipari vállalatnál, illetve szövetkezetben és üzem­ben. Mindenütt sikeres az idei év munkája, kapósak a termé­kek és várhatóan megfelelő nyereséggel fogják zárni 1981- et. A megyén kívülre, sőt, ex­portra kerül termékeik nagy többsége. Konzervgyár Valamennyi modell' nyeresé­ges a BONY—KS Tolna megyei Cipőipari Szövetkezet paksi üzemének termékei közül, ezt már biztosan tudják. Csak ex­portra termel az üzem, az idén várhatóan 70 millió forint ér­tékben. A terv 64 millió 600 ezer forint volt. Tehát mennyi­ségben és minőségben is jó munkát végzett a telep, és no­vember 1-től a teljes állomány részére fizetés rendezés történt. Palotai János teleovezetőtől megtudtuk a sikerek fő okait: az idén soha nem volt anyag­hiány, egyetleji napig sem, másrészt pedig egyes modellek gyártáselőkészítése még jobb, mint korábban. Női szandálból 10 modell, vagyis tízféle készült, női csizmából ötféle. A tervet december közepére teljesítik, utána már a jövő évi szandá­lok készítése következik. Nagy fejlesztés előtt áll a paksi üzem: mintegy négymillió forint értékben kap új gépeket. Örömmel újságolta á Paksi Konzervgyárban Kródi József főmérnök: irányvonatot kaptak a héten. Ez azt jelenti, hogy huszonöt vagon konzervet be­rakhatnak és indíthatják ex­portra. Hollandiából • kamton érkezését várják, ez magozott meggyet szállít a gyárból. Tő­kés piacra általában kamion­nal megy az áru, a Szovjet­unióba pedig vonattal. Most a zakuszkagyártással foglalkoznak a feldolgozó- üzemben, műszakonként 50—60 dolgozó készíti a speciális sa­látát szovjet megrendelésre. Csaknem 20 év óta foglalkozik a Paksi Konzervgyár zakuszka­gyártással, és azt mondja a fő­mérnök, hosszú távon biztos a piaca ennek az árunak. Ügy készül, hogy előszedik a nyá­ron tartályba elrakott paprikát, meg a paradicsompürét és ezekhez még tesznek az üve­gekbe sárgarépát, fehérgyöke­ret,- hagymát. A negyedik ne­gyedévi feladat 250 vagon za- kuszka. Az első félévben készi- tettek már 170' vagonnal. Biztosítva van a jövő évi ter­meléshez szükséges nyers­anyag, megtörténtek a szer­ződéskötések. Készül a műszaki intézkedési terv, ugyancsak 1982-re. Csütörtökön, vagyis tegnap a pártvezetőség érté­kelte az idei munkát, szom­baton ifjúsági parlament lesz, hétfőn pedig műszaki konferencia, amelyen részt vesznek a műszaki dolgozókkal együtt a vállalat szocialista brigádvezetői. A hagyományok szerint megbeszélik, értékelik az idei munkát és nagy vona­lakban szó lesz a jövő évi fel­adatokról. Ez a munkamódszer jól bevált a gyárban: időben felkészülni mindig, mindenre. Az idei évet is minden valószí­nűség szerint eredményesen zárják, hiszen a mennyiségi tervet túlteljesítik, ez már biz­tosan tudható az eddigiekből. Cipőipari üzem A Paksi Állami Gazdaság dolgozói rakodnak a téglagyárban, közvetlenül a kihordókocsikról Építőipari szövetkezet Szalai Lajos, a Paksi Körzeti Építőipari Szövetkezet elnöke* azt mondja, fokozottan töre­kednek a helyi igények kielé­gítésére. Például félkész háza­kat csinálnak, ha igényli vala­ki, vagyis elkészítik a családi ház falait, tetejét és bevakol­ják az épületet, a többi munka már a tulajdonosra vár, így ke­vesebb pénzből tud építeni. Most két ilyen, tehát félkész ház építése van folyamatban. A lakásépítés egyébként csak kis része a szövetkezet tevé­kenységének, de segítenek a lakosságnak, ha szükséges, az anyagbeszerzésben. Az aszta­losüzemben továbbra is egyedi termékeket gyártanak, például beépített szekrényeket, ajtókat, ablakokat. Az OTP új paksi fiókjának nemcsak az építését végezte el a szövetkezet, ha­nem még az íróasztalokat is le­gyártotta. Más helyen, családi házban az összes belső falbur­kolatot és amit csak igényel­tek. A betonelemgyártásban olyan sikeresnek ígérkezik a klinkertégla-betétes homlokzati panelek készítése, hogy az ÉVM Vizsgálja a technológiát: ha megfelelőnek minősítik, nem. lesz szükség licencvásárlásra. A klinkertégla biztosítva van, mert egy alföldi téglagyár ennek ké­szítésére specializálta magát. A paksi szövetkezetben a lakos­sági szolgáltatást és az áruter­melést egyaránt fontosnak tart­ják, főként a háttéripar részé­re. Sok embert érdeklő jó hí­rek: a garanciális autójavítást megkezdi 1982-ben a szövetke­zet autószervize. Vizsgáztatást már végeznék az idei tavasz óta. A szövetkezethez tartozó Ramovill-szerviz ugyancsak a jövő év elején' elkezdi a színes televíziók javítását. Ehhez több mint háromszázezer forintért vásárolnak műszereket, támo­gatást kaptak a megyei ta­nácstól, a szolgáltatásfejlesz­tési alapból. Téglagyár Rendkívül kapós a téglagyár nagyrészt első osztályú téglája: mostanában rögtön teherko­csikra kerül az áru a kemencé­ből, illetve a kihördókocsiról. Két műszakban történik a ki­hordás november 10.-e óta és ez azt jelenti, hogy naponta harmincezer téglát adnak ki. Zombai László üzemvezető szép sikerekről tud beszámolni. Ta­valy a selejt 7,1 százalék volt, ebben az évben csak 4,8 szá­zalék. Első osztályú tégla 1980- ban az összes árunak 94,9 szá­zaléka volt, az idén pedig 97,9 százaléka. Várhatóan ötmillió lesz az idei égetett tégla, ka­rácsonyig tart a kiégetés. A nyersgyártással november 7-re végeztek. A kifogástalan minő­ségű nyerstéglát szépen össze­rakva fedél alatt tartják. A paksi tégláért távoli helyekről is jönnek TÜZÉP-kiutalóval, Bu­daörstől Kalocsáig. Elmondta az üzemvezető, aki szeptember 1. óta dolgozik itt, hogy nagy fejlesztés előtt áll a téglagyár, a jövő év végéig javítják a szociális körülményeket, bővítik a műhelyt, a raktárot és fel­újítás is történik. Az ötven dol­gozóból 35-nek 4500 Ft felett van a havi keresete. Ha jönne ,még tíz ember a paksi tégla­gyárba kemencemunkára, meg tudnák kétszerezni a termelést. Talpragasztás után présgépre kerül a csizma G. J. Fotó: Bakó

Next

/
Thumbnails
Contents