Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-27 / 278. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXI. évfolyam, 278. szám. ÁRA: 1,4P Ft 1981. november 27., péntek. Mai számunkból MAGYAR- CIPRUSI KAPCSOLATOK (2. old.) A TERMELÉSTŐL A KOZSÉGPOLITIKÁIG (3. old.) SZEGÉNY GAZDAGSÁGUNK (5. old.) A CUKORBETEGSÉG NÉPBETEGSÉG? (5. old.) IPARI KORJARAT (3. old.) Rajna-parti látogatás Leonyid Brezsnyev sorrendben harmadik bonni látogatá­sa és a nyugatnémet politikusokkal folytatott 'tárgyalásai méltán keltették fel a nemzetközi közvélemény érdeklődését. A hatvanórás csúcstalálkozó napirendjén sorsdöntő nemzet­közi kérdések, és a kétoldalú kapcsolatok fejlesztésének le­hetőségei szerepeltek. A tárgyalásokon csakúgy, mint Leonyid Brezsnyev és Hel­mut Schmidt közel kétórás négyszemközti megbeszélésén, korunk legégetőbb kérdése, a nukleáris háború veszélyének elhárítása'került előtérbe. A vélemények megegyeztek a tekintetben, hogy Európa népei válaszút előtt állnak: vagy sikerül konkrét megállapodásra jutni a leszerelés kérdésé­ben, vagy folytatódik az eszeveszett fegyverkezési hajsza. Ennek — az amerikaiak által szorgalmazott — újabb for­dulója pedig nemcsak nagyobb terheket ró ma a világ- gazdaság negatív tendenciái miatt amúgy is súlyos gon­dokkal küzdő népekre, hanem közelebb hozná egy minden eddiginél pusztítóbb, nukleáris háború veszélyét. A veszély nagyságát a nyugatnémetek saját bőrükön érzik, hiszen az amerikai kormány szándékai szerint ide telepítenék az 572 Pershing—2 és cirkálórakéta jelentős részét, válasz­csapás veszélyének téve ki Európa egyik legsűrűbben lakott országát. Ez a magyarázata az NSZK-ban hónapok óta tar­tó tiltakozó megmozdulásoknak. A tárgyalásokon egyetértés alakult ki abban, hogy min­den erőt a béke védelmére, az enyhülési politika folytatá­sára, a vitás kérdések tárgyalásos rendezésére és az együtt­működésre kell fordítani. A cél eléréséhez vezető utak meg­ítélésében azonban a vélemények eltértek egymástól, és ezt egyik fél sem hallgatta el. A szovjet kormány nevében Leonyid Brezsnyev azt java­solta, hogy a hétfőn Géniben kezdődő tárgyalások idejére mindkét fél tartózkodjék a már meglévő közép-hatótávolsá­gú eszközök korszerűsítésétől, ne telepítsen újakat. Ha é javaslatát elfogadják, a Szovjetunió kész csökkenteni euró­pai területein a már rendszerbe állított közép-hatótávolságú rakétáinak a számát. Ez új és konstruktív javaslat, amely lehetővé tenné, hogy Genfben olyan megállapodás szüles­sék, amely a jelenleginél alacsonyabb szintre korlátozza a nukleáris rakétafegyverek számát, és elvezessen egészen a rakéták leszereléséig. A szovjet kormány erre törekszik, ha a másik fél is enged álláspontjából. A nyugatnémet kormány, mint ismeretes, úgy vélekedik, hogy a Szovjetunió fölényre tett szert a közép-hatótávolságú rakéták terén, ezért úgy véli, hogy a Szovjetuniónak le kell szerelnie SS—20 rakétáit vagy legalább azok egy részét, ellenkező esetben 1983 őszétől sor kerül az amerikai raké­ták nyugat-európai telepítésére. Bonnban e kérdésekről magától értetődően nem szület­hetett semmiféle megállapodás, hiszen ez a szovjet—ame­rikai tárgyalások feladata lesz. A szovjet—nyugatnémet csúcs azonban segített az álláspontok tisztázásában, és a két ország közötti kölcsönös bizalom légkörének fenntartá­sában. És napjainkban ez rendkívül fontos tényező. Nagy jelentőségűnek minősíthető az európai stabilitás, az enyhülési politika, és a szovjet—nyugatnémet együtt­működés folytatása, illetve bővítése szempontjából a Ruhr Gas AG és a Szojuzexport képviselője által alóírt meg­állapodás, amelynek keretében nyugatnémet cégek és vál­lalatok hárommillió tonna acélcsövet, kompresszorállomáso­kat és más berendezéseket szállítanak a szibériai Jamal- félszigetről kiinduló, 5 ezer kilométeres gázvezetékhez. Meg­épülése után, 1985-től e vezeték évi 40 milliárd köbméter földgázt szállít az NSZK-ba és négy másik nyugat-európai országba. Az évszázad üzletének nevezett egyezmény össz­értéke 400 milliárd márka. A mostani tárgyalásokon azon­ban szó esett újabb elgondolásokról, például a szibériai széntelepekre nyugatnémet közreműködéssel építendő csepp­folyósító üzemekről is. A csúcstalálkozó értékelő nyilatkozatában Leonyid Brezs- rjyev és Helmut Schmidt egybehangzóan megállapította, hogy a tárgyalások „tárgyszerű, konstruktív és nyílt légkör- 1 ben zajlottak”. S ha vannak is nézeteltérések egyes kérdé­sek megítélésében, a Szovjetunió és az NSZK felelős poli­tikusai nem a szakadék mélyítésén, hanem annak áthida­lásán munkálkodnak. A látogatást értékelve megállapítható, hogy e törekvés nem maradt eredménytelen. KANYÓ ANDRÁS A Minisztertanács ülése A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács csütörtöki ülésén Lázár György tájékoz­tatást adott dr. Bruno Kreisky- nek, az Osztrák Köztársaság szövetségi kancellárjának ma­gyarországi hivatalos látogatá­sáról. A kormány a tájékozta­tót tudomásul vette. A Minisztertanács az Állami Tervbizottság állásfoglalása alapján áttekintette a vasko­hászat gazdasági helyzetét. A A gyarmati rendszer Jelszó-- molásáró! szóló nyilatkozat •megvalósításával foglalkozó vi. tóban az ENSZ-közgyűlés szer­dai ülésén felszólalt dr. Somo­gyi Ferenc, hazánk állandó kép­viselőjének helyettese. Megálla­pította, hogy a dekolonizációs folyamat még nem fejeződött be, s elítélte a Namíbiát kato­nailag megszállva tartó, függet­lenségének megadását az ENSZ határozatai ellenére is elutasí­tó Dél-afrikai Köztársaságot. * Az ENSZ-közgyűlés I. számú politikai és biztonsági kérdé. sekkel foglalkozó bizottsága szerdán elfogadta azt a hatá­rozatot, amelynek tervezetét 18 szocialista és más antiimperia- lista ország nevében a múlt héten terjesztette be a magyar küldöttség. Az okmány tárgya­lások folytatására kéri fel a genfi leszerelési bizottságot kormány tudomásul vette az irányitó szervek azon — átme­neti érvényre szóló — intézke­déseit, amelyek elősegítik, hogy a vaskohászati vállalatok áthidalják a megváltozott vi­lágpiaci helyzetből keletkezett nehézségeket. Egyidejűleg megerősítette az Állami Terv­bizottságnak azt a határozatát, amelyben irányelveket ad a vaskohászat hosszú távú fej­lesztési koncepciójának kidol­gozásához, és döntött a Dunai olyan egyezmény kidolgozásá­ra, amely megtiltaná nukleáris fegyverek állomásoztatását az ilyen fegyverektől jelenleg men­tes államok területén. A 'bizottságban a nukleáris katasztrófa megelőzésére irá­nyuló közgyűlési nyilatkozatter­vezet vitájában szerdán felszó­lalt Morber Ferenc, a magyar küldöttség tagjai Kijelentette, hogy Magyarország, mint a vé. delmi jellegű Varsói Szerződés tagja, a nukleáris fegyver első­ként való használatát összefér­hetetlennek tartja mind a szo­cialista katonapolitikai koncep­ciókkal, mind az ENSZ alapok­mányával. A bizottság határozati javas­latot fogadott el arról is, hogy nyilvánítsák az emberiség elle­ni legsúlyosabb bűnt elkövető­nek azt az államot, amely első­ként vet be nukleáris fegyvert. A határozat mellett szavazott Vasmű kokszolóművének álla­mi nagyberuházásként való megépítéséről, valamint ezzel összhangban a hazai kokszol­ható szén termelésének fejlesz­téséről. A Minisztertanács megvitat­ta a költségvetési szervek ész­szerűbb és takarékosabb gaz­dálkodására vonatkozó felada­tokat, amelyeket a következő évek költségvetéseinek össze­állítása és végrehajtása során kell a központi és tanácsi szer­veknek megvalósitani. (MTI) 67 küldött, ellene 18, míg 37- en .tartózkodtak a szavazástól. Az ENSZ-közgyűlés 36. ülés­szaka folytatja a Puerto Rico-i kérdés vitáját. A TAlSZ'SZ jelen­tése szerint az Egyesült Álla­mok képviselője megpróbálta megakadályozni', hogy a Puerto Rico-i helyzet megtárgyalását felvegyék a közgyűlés követke­ző ülésszakának napirendjére. * Kurt Waldheim ENSZ-főtitkár a. közgyűlés ülésszakán elmon­dott beszámolójában kedvező­en értékelte a ciprusi görög és török közösségek közötti béke­tárgyalások alakulását. Kijelen­tette, hogy a két fél most elő­ször terjesztett elő olyan konk­rét területi rendezési terveb amely — alkotmányos javasla­tokkal kiegészítve - az átfogó rendezés alapjául szolgálhat. Lázár György Baranyába)! Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke csü­törtökön délután kétnapos lá­togatásra Baranya megyébe érkezett. Pécsett, az MSZMP székházában a megye vezetői fogadták. Lukács János, a me­gyei pártbizottság első titkára és Horváth Lajos, a megyei tanác^ elnöke tájékoztatták Baranya gazdasági, politikai, társadalmi és művelődési hely­zetéről. s a fejlesztés további céljairól, feladatairól. A Mi­nisztertanács elnöke baranyai tartózkodása idején elsősorban Pécs jelentős ipari üzemeinek munkájával ismerkedik. Szakszervezetek a békéért Genfben világosan .megnyil­vánult a szakszervezetek törek­vése, hogy hozzájáruljanak földrészünk békéjének biztosí­tásához — jelentette ki Gás­pár Sándor a minap véget ért IV. európai szakszervezeti kon­ferencia tapasztalatairól- a „Trud" című szovjet szakszer­vezeti lap tudósítójának. A SZOT főtitkára, a Szak- szervezeti Világszövetség elnö­ke megállapította, hogy az eddig megrendezett európai szakszervezeti tanácskozások sorában a legutóbbi különös jelentőségű. Olyan időszerű problémákat vitattak meg, kö­zöttük a tudományos-technikai forradalom szociális következ­ményeit, amelyek az európai dolgozók' létérdekeit érintik. A vita során együttműködésre irányuló kölcsönös megértés és jóakarat nyilvánult meg. New Jfork, ENSZ Magyar felszólalások Avatóünnepség a Babits-házban ■» : A költő szobra fogadja a látogatókat 'Gyerekek és felnőttek, iro­dalombarátok több mint százan álltók körül félkaréjban a le­leplezésre váró szobrot, teg­nap délután a Babits-ház ud­varán. A költő születésének 98. évfordulóján^ több mint egy évig tartó átépítés és bővítés után, most nyitották meg újból a Babits-emléfcházat, amelyben a réginél több teremben mu­tatják ibe a költőhöz fűződő emlékeket Az ünnepségen meg­jelentek a megye és Szekszárd párt- és állami vezetői, ott volt dr. Király Ernő, a megyei párt- bizottság titkára. A Babits Mi­hály emlékét idéző ének és szavalat elhongzása után Ist­ván József, a megyei tanács el­nökhelyettese avatta fel Farkai Pál új szobrát Avatóbeszédében idézte Illyés Gyulát, aki ezeket mondta 1967. július másodikén, a Babits-em­lékház felavatásaikor: „'Leg­utóbb magával Babits Mihál­lyal voltam ebben a házban. Most, hogy átléptem küszöbét, különös változást észleltem. Mintha szentélybe léptem volna. Egy profán, de nagyon gazda­gon berendezett, templomi rangra emelt múlt jelenébe.” Babits számára Szekszárd mindig több volt mint szülővá­ros: múltba tűnő meleg, óvó fé­szek, vigasztaló varázslat, érzé­seinek, gondolatainak, szimbó­lumainak alapvető forrása — folytatta a megyei tanács el­nökhelyettese. Szekszárd az az ősi motívum, amelyet belesző az antikvitásba', Itáliába és saját korába. Mór rég az egész ha­záé, talán Európáé is a költő, amikor még mindig nyílton vall­ja, hogy Szekszárd fia'. Most, a születésnapon az emlékházat újra megnyitjuk és szobrot avatunk. 'Farkas 'Pál ed­digi köztéri szobrai a diósgyőri Martinász, a tamási Béri Ba­logh Ádám után a gondolkodó, a világ gondjain töprengő, az emberi lényeget kereső és az élet realitásait, szépségeit ku. tató Babitsot fogalmazta meg gazdag szellemiséggel. A szülőház udvarán ülő köl­tő szoba fogadja most már a látogatókat ott, azon o helyen, ahol mindig szívesen időzött és dolgozott. 'Ezután Csányi László idézte fel Babits és Szekszárd kapcso­latát A szoboravató ünnepséget kö­vetően a költő nevét viselő in­tézmények, brigádok, úttörőcsa­patok képviselői koszorút he­lyeztek el a szobor talapzatára. Ezután- az ismét megnyitott Ba- bits-emlékházat megtekintették a résztvevők. A gondolkodó, a világ gondjain töprengő Babitsot ábrázoló szobrot István József avatta fel Fotó: Sz. L.

Next

/
Thumbnails
Contents