Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-26 / 277. szám

A NÉPÚJSÁG 1981. november 26. „A bizalom a színésznek is szárnyakat ad” Bánsági a fürdőkádban A Zokogó majom forgatását a fürdőjelenettel kezdték. Pon­tosabban egyszerre, egyfolytá­ban forgatták le Böske fürdőbe­li jeleneteit. Közben a történet­ben évek teltek ef, a vonásait is mélyíteni kellett, de a hely­szín változatlan maradt. Nos, amikor már nyolc órája lubic­kolt, viháncolt, szomorkodott és nagy élvezettel szappanokat „kóstolgatott” '(már a testét is sminkelni kellett, annyira kiáz- tatta a víz), Bánsági Idikó nagy szomorúan megszólalt: És én már ma reggel, a forgatás előtt, megfürödtem I — Szép, szomorú szerep volt Böske — mondja. — Rongyos a fehérneműje, de borzasztóan szereti az illatos szappanokat. Álmodozik, boldognak hazudja magát, és közben kihasználják, becsapják és becsapódik, majd nyomorultul elpusztul... Fél évig tartott o forgatás, hatalmas munka volt mindenki számára. Gyakran jött értem a kocsi, és vitt le éjjel, előadás után Mát- rafüredre, ahol forgattunk vagy hoztak vissza egész napos műn. ka után előadásra Pestre. Még­is. Sajnáltam, amikor vége lett. Az ember számára nagyon fon­tos, a színész számára meg el­engedhetetlen, hogy bízzanak benne! — A legrosszabb álmom sok­szor visszatér: nem tudom a szöveget! Iszonyú érzés, mindig felriadok, amikor ezt álmodom. A színházba is, a forgatásra is igyekszem srövegtudássaf men­ni. Mégis előfordult, egyetlen egyszer, a Zokogó majom vége felé, hogy jelenet közben kiha­gyott az agyaim. Ismételtünk. Másodszor is. 'Harmadszor, ti­zedszer is., Akkor a rendező, Várkonyi Gábor azt mondta, hogy jó lesz ez, csak próbál­jam elmondani a saját szava­immal. Nem dühöngött, nem gorombított le... Az ember ott áll a vakító lámpák közt, s tu­lajdonképpen a stábnak játszik. Éreznem kell, hogy figyelnek rám, hogy elfogadnak, hogy szeretnek. — Ez a légkör a színházban is nagyon fontos számomra. S mivel a próbákon alakul ki min­den, a próbalégkör a legfonto­sabb. Csurka darabját, a Defi­citet úgy próbáltuk, hogy szin­te észrevétlenül kaptam az inst­rukciókat. Amikor eljött a fő­próbák ideje, megijedtem: hi­szen ez a figura még nincs kész! Még nem is szenvedtem vele! Csurka odajött, és csak annyit mondott: jó vagy. lEgy jó szó föl tudja oldani az ember gátlásait. (Bánsági Idikó nagyon elfog­lalt színésznő-. A televíziós pro­dukciók hosszabb átfutási ide­je, az ismétlés -még azt is elhi­tette a nézőkkel, hogy „jelen van". Pedig jó ideig nem jelent meg a kamerák előtt, a szín­padon is csak -most szeptember­től játssza újra szerepét a Defi­citben-. A könnyűvérű lányok, léha asszonykák alakítója most egy négyhónapos vasgyúró édesanyja. És ezért a szerepért mindent odaad. Napjait kisfia társaságában tölti, -nem vállal szinkront, és visszaadott tévé­szerepet, olyat is-, ami máskor boldoggá tette volna. Hernádi Gyula Királyi va­dászat című színművének főszerepében-Pedig hogy szeret játszani! Fehér György rendezésében Dosztojevszkij elesett -prostitu­áltja volt, Nemere László és Al­do Nicolaj vígjátékában komi- kai vénáját -mutatta -meg. Most fürdetést játszik és ci- róka-marókát. És a közönség, az egyetlen, a legfontosabb, a négyhónapos, mosolyog. Egyelőre hetenként egyszer- kétszer játszik a színházban. De a délelőttjei már foglaltak: új darabot próbál. Gondjai -meg­egyeznek a többi kisgyermekes maimáéval: ki vigyázzon a gye­rekre, ha a férjnek is dolga van? A nagymama és a -nagy­papa természetesen szívesen se­gít, mint a legtöbb családban. Gergő napirendjén -meglát­szik, hogy színésznő fia: fürde­tés délután öt órakor van, hogy a ma-ma hatkor elindulhasson játszani, és — a jövőre is gon­dolva - ha majd sűrűbben ját­szik, ne kelljen a gyereknek új rendet megszoknia. A színésznő a bizalom lég­körét kívánja maga körül', ha játszik, ha próbál — a gyerek az anyja jelenlétében- érzi meg a bizalom biztonságát -Mennyi­re egyformák! TORDAY ALIZ «iTOMSOICKfl* ™ npoBflo Tambovban átadták a fel­újított családi ünnepek házát. A gyönyörű új épületben az elsőként Valerij Tolmacsev és Galina Jurjeva, a Revtrud vál­lalat dolgozói esküdtek örök hűséget. Az ünnepségen meg­jelentek a Revtrud dolgozói és miközben az ifjú pár a házas­ságkötő terembe vonult a Revt- rud-kórus a Zöld Tambov cí­mű, a mi megyénkben is jól ismert dalt énekelte. Az ifjú párt kenyérrel és só­val fogadták a bejáratnál. A nászinduló hangjaira léptek be a házasságkötő terembe, ahol ünnepélyes keretek között fo­gadtak egymásnak örök hűsé­get. Miközben a hozzátartozók, barátok, munkatársak grbtulál- tak az ifjú párnak, a népi kó­rus régi orosz népdalt énekelt. Az ifjú házaspár tiszteletére rendezett ünnepség a Boldog­ság című tánc bemutatásával fejeződött be. Ezt követően az ifjú pár kart karba öltve elhaladt a rokonok, barátok, ismerősök sorfala kö­zött. Autóba ültek és bejárták az annyira szeretett tambovi utcákat, virágot helyeztek el V, I. Lenin szobrának talapza­tán és a Nagy Honvédő Hábo­rúban elesett tambovi hősök emlékművén. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP Az elmúlt öt évben meghá­romszorozódott a mezőgazda- sági termelőszövetkezetek üze­mi konyháinak a száma. Jelen­leg már mintegy 260 közös gaz­daságban a központi konyha látja el a tagokat és az alkal­mazottakat meleg étellel, nem egy helyen az ebéd mellett va­csorával is. A szövetkezetek­ben egyelőre még kis számban, de működnek már büfék is. Szám szerint mintegy 30 he­lyen kiskereskedelmi vállalatok tartanak fenn kitelepített bol­tokat, ugyanúgy, mint az ipari nagyvállalatoknál. A szövetkezetek változatos formában üzemeltetik a létesít­ményeket. Van olyan gazda­ság, amely saját erőből épített fel új konyhát a hozzá tartozó étteremmel együtt. A kész lé­tesítményt azután értő szakem­bereknek adták ót üzemeltetés­re; például a hartai termelő­szövetkezet központi vendég­látóegységét a helyi áfész ke­zeli. Máshol régebbi vendéglő­ből alakították ki az üzemi konyhát, amelyben a tsz-tagok és alkalmazottak 10—15 fo­rintért jutnak hozzá a valóban kiadós ebédhez. A tsz-ek gyak­ran saját konyhájukrój látják el az öregek napközi otthonát és sokfelé az óvodát is. PETŐFI NÉPE Baján 1651 tanuló részesül napközi otthonos ellátásban, és 100 diák ebédel a menzán. A Kismotor- és Gépgyár üze­mi konyhájáról 1500 adagot, a Finomposztó Vállalattól 150-et kaptak a gyerekek. Ez utóbbi iskolán kívüli szervezett étkez­tetésnek minősül, jgy a szülők­nek csak a 9,50 forintot kell fi­zetni. Az ételt a tanács gépko­csijai szállítják az iskolák me­legítőkonyháiba, általában időben. Kiskunfélegyházán mindössze 25—30 gyerek kérelmét utasí­tották el, s így 1700 iskolás jár napközibe, önköltségi áron kap­nak ebédet a gyerekek. A Du- navidéki Vendéglátó Vállalat üzemelteti az iskolai konyhá­kat, amelyek közül egyben főz­nek, a többibe máshonnét szál­lítják az ételt, a helyszínen csak melegítik, tálalják. Kecskemét 10 769 általános iskolai tanulójából 7104 a nap­közis, menzás, vagy vendéglői ebédes. Az első tagozatosok mindegyikét felvették napközi­be — már aki kérte —, de a nagyobbak közül maradtak ki. Természetesen az iskolák az ő ebédeltetésükről is gondoskod­tak valamilyen formában. SOMOGYI Hónapok múltak el azóta, hogy átadták a Rákospalotai Bőr- és Műanyagfeldolgozó Vállalat marcali gyárának új, korszerű üzemcsarnokát, ahol jól megszervezett szalagrend­szerben dolgoznak a munká­sok. örült mindenki a csarnok­nak, a mindent kézhez hozó és elszállító szalagnak, a jobb munkakörülményeknek. Látvá­nyos, gyors termelésnövekedés azonban nem követte az átköl­tözést. Terveiket így is teljesí­tik, exportkötelezettségüknek eleget tesznek, s mégsem elé­gedettek a gyáriak. Többet vár­tak az újdonságtól. Csordás Attila gyárvezető mondta el: — Egy kicsit csalódtunk, de nem ijedtünk meg. Bízunk ab­ban, hogy jövőre sokkal jobb eredményeket érünk el, az utóbbi hónapok már jelezték: kezdünk egyenesbe kerülni. Októberben már 106 száza­lékos összteljesítményt mér­tünk. A novemberi adatok en­nél is jobbat jósolnak; az 1982- re szóló megrendelések nagy- része már megvan, jövőre is szovjet exportra gyártjuk ter­mékeink nagy részét. Kedvező nagyságú, ötezer és húszezer darab között váltakozó soroza­tokkal dolgozunk majd. Lassan kialakul a megfelelő művezető­gárda, és a munkások begya­korlottságával sincs mór baj. így csak a szorgalmunkon ál! vagy bukik, hogy felnövünk-e a korszerű gyár lehetőségeihez. Dunántúli napló Ki tudja, hány helyen van kiselejtezett, vagy javíthatatlan gép, amelyről azt hiszik, hogy a munkára végleg alkalmatlan, sőt a MÉH-nek sem adják át? Vannak kallódó gépek, beren­dezések, amelyekről kiderül, hogy másutt, más feladatkör­ben még kihasználhatóak. Ezt a lehetőséget aknázzák ki a Mecseki Szénbányák Vál­lalat külfejtési üzemében és vagy eladják, vagy bérbe ad­ják a náluk már használatra alkalmatlan gépeket. Például a siklósi kőbánya a külfejtési üzemtől vásárolt egy régi típu­sú kotrót. A géphasznosításban a Pécsi Vízmű Vállalattal a leg­gyümölcsözőbb a kapcsolat több mint fél évtizede, ami el­sősorban a bányásztelepülések vízellátásának a javításában mutatkozik meg. A korábbi al­kalmi munkakapcsolatok ta­valy óta rendszeressé váltak. Elsőként Bán József, a külfej­tés kotrómestere ment el gépé­vel együtt bérmunkát végeznie vízműnek Vasason, és tavaly ősztől részt vett a Duna II. vízvezeték „mellékágának" a fektetésében. Ez évtől Hofekker József kül­fejtési kotrómester váltotta fel őt, aki bérmunkában Bakonyán és Kővágótőttősön vízvezetéket fektet a tortyogói vízadótól ki­indulva. Továbbképzés - filmvetítéssel Hívószámunk: 05 A fűtés tűzvédelmi szabályai kjikirtchi Éwacki iiícF-rnfórn tűn\/ hnnu n fii- IflU f!7 olfll mpllpfnlv A hét elején a megyei tanács tengelici oktatási központjában elkezdődött a mozik üzemveze­tői és a filmforgalmazási szak­emberek részére rendezett to­vábbképzési előadássorozat. Azon túl, hogy a megyei Mo­ziüzemi Vállalat természetesen üzleti vállalkozás, fontos poli­tikai és közművelődési funkció­kat is ellát. A filmek forgalma­zása, propagálása nem történ­het átabotában, a szakma egy­re több elméleti tudást, folyvást gyairapíta.ndó filmművészeti tu­dást követel. Hasonló tovább­képzésre ezelőtt két évvel ke­rült sor. A megnyitót hétfőn Szabó Géza, a megyei pártbizottság osztályvezetője tartotta, aki a közművelődési politikáról be­szélt. A délután első szakmai előadója dr. Veress József volt, aki a filmátvétel helyzetével foglalkozott. Kedden a lapunk­ban már részletesen ismertetett Mephisto című film házi vetí­tésére került sor, melyre a tan­folyam résztvevőin kívül vendé­geket is hívtak. Marx József gyártásverető bevezetőjében el­mondottal, hogiy szakítani akar­tak azzal a torz, de már meg­gyökeresedett felfogással, mely szerint egy igazán „magyar filmnek feltétlenül a puszta, vagy néhány kósza értelmisé­gi szenvelgése kell, hogy a tár­gya legyen. Külföldi főszerep­lőkkel, idegen környezetben ját­szódó filmjük nagy emberi sors­kérdésekkel foglalkozik, mégis ízig-vérig magyar alkotás lett belőle. A film vetítését eszme­csere követte az Objektív stúdió képviselőjével. A két további nap előadásai, konzultációi után a továbbkép. zést dr. Dósai Istvánnak (Hun. garofilm) „Magyar filmek — külföldön” című előadása zár­ja. MINDEN ÉVBEN visszatérő tűzvédelmi problémát jelent a lakások egyedi fűtése és a tü­zelőanyagok tárolása. E sorozat keretében már foglalkoztunk ezzel a kérdéssel, mégis úgy érezzük, szükséges feleleveníteni néhány fontosabb előírást. Tesz- szük ezt azért is, mert bár a fűtési idény nemrég kezdődött, máris több olyan tűzeset tör­tént, amely elkerülhető lett volna. Sokan használnak szilárdtüze­lésű (szén- fa-) fűtőberendezést. Veszélyt jelent környezetére a kályhából kipattanó parázs, szikra, ezért az ilyen kályhák elé vaslemezből készült parázs­felfogó tálcát kell elhelyezni. Figyelembe kell venni, hogy a vaskályhák sokkal erősebben sugározzák a hőt, mint az egyéb tüzelőberendezések. Kü­lönösen veszélyes a füstelveze­tő könyökcsöve, amely sokszor a vörösizzásig felhevül. Éppen ezért a kályhák legalább egy­méteres körzetében semmiféle éghető anyagot nem szabad el­helyezni (bútor, függöny, stb.). Természetesen ez az előírás nem csak a szilárd tüzelésű, hanem valamennyi fűtőberende­zésre vonatkozik. Az is általá­nos követelmény, hogy a több darabból álló füstcsövet másfél méterenként megbízhatóan rög­zíteni kell a falhoz. Statisztikai tény, hogy a tü­zelő- és fűtőberendezéseken be­lül — modernségük-ellenére — az olajkályhák okozzák a leg­több tűzesetet. Rögtön hangsú­lyozzuk: az esetek döntő több­ségében ezért nem a kályhák felelősek, hanem a kezelőjük, használójuk. NÉHA ELŐFORDUL ugyan, hogy az olajszabályozó (ada­goló) meghibásodik, sőt, az el­múlt hetekben megyénkben két olyan olajkályha is kigyulladt, amelyek vadonatújak voltak, és akkor helyezték üzembe először őket. Mégsem ez a jellemző. A tűzeseteket és a kályhá­kat részletesebben megivzsgál- va szinte minden alkalommal kimutatható az emberi gondat­lanság. Felsorolásszerűen néz­zük meg, miről is van szó: — még mindig sok helyen használnak házilag barkácsolt, összeállított, meglepően primi­tív kivitelű berendezést. Ezek használata természetesen tilos, kizálólag a kereskedelemben kapható olajkályhát szabad üzembe helyezni; — túlzott önbizalmú, hozzá nem értő „szakemberek" javít­gatják, tartják karban a kály­hákat, pedig az adagoló kis­mértékű elállítása is komoly problémát okozhat; — az olajtartály feltöltése­kor nem használnak tölcsért, így az olaj melléfolyhat. Az esetleg kifolyt olajat azonnal fel kell itatni, mert annak gő­zei könnyen lángra kaphatnak; — a cseppfelfogó tálcát rendszeresen — hetenként — ki kell tisztítani. Abban semmi­féle éghető hulladék, szemét nem lehet; — felügyelet nélkül hagyják a kályhát, vagy gyermekre, idős személyre bízzák azt. Egy hirte­len széllökés hatására a lángok kicsapnak az égőtér levegőnyí- lásón, és a közelben lévő búto­rokat, textíliákat meggyújtják. ILYEN OKOK miatt keletke­zik az olajkályhatüzek döntő -többsége. Látható, hogy na­gyobb figyelemmel, gondosság­gal ezek könnyen megelőzhetők. A fűtőolaj tárolásának sza­bályait ismertettük már, de rö­viden most is kitérünk rá. A kályhával közös helyiség­ben 50 liter olaj tartható, leg­feljebb 25 literes lezárt edé­nyekben, természetesen a kály­hától megfelelő távolságban. Többszintes vagy több lépcső­házas lakóépület alagsorában lakásonként 250 liter, de lépcső- házanként legfeljebb 2000 liter olaj tartható. Szigorúan tilos — még rövid időre is! — lép­csőházban, közös helyiségben, padlásfeljárón fűtőolajat tárol­ni. Szekszárdon néhány több­szintes lakóépületben sajnos — olyan is látható, hogy a lakás­bejárók előtt vödörben van az olaj. SOK LAKÁSBAN fűtenek pro­pánbután gázzal üzemelő Siesta hősugárzóval. A kiadott keze­lési utasítás szigorú betartásán túl csak arra hívjuk fel a fi­gyelmet, hogy a palackcserénél minden esetben célszerű egy új börtömítést tenni a nyomás- csökkentő hollandi anyájába. A tartalék gázpalackot lépcsőház­ban, folyosón, alagsorban, pin­cében elhelyezni még rövid idő­re sem szabad! Az elektromos hősugárzók tűzveszélye két okra vezethető vissza. Mint villamos berende­zés, rövidzárlat, szikrázás, vagy rossz érintkezés miatt közvetlen gyújtóforrás lehet. Mint hőfej­lesztő készülék pedig a közelé­ben lévő éghető anyagokat (pa­pír, textília, stb.) a sugárzó hő gyújthatja meg, különösen a nagy teljesítményű 1500—2000 W-os berendezéseknél. Megfe­lelő védőtávolság ez esetben is biztonságot nyújt. Szólni kell még a kémények­be épített fagerendákról is, főleg a régebbi épületeknél ta­pasztalható ez a szabálytalan megoldás. Igen sok tűzeset bi­zonyítja, hogy a kéménybe épí­tett éghető épületszerkezet előbb-utóbb kigyullad. A KÉMÉNYEK tisztításakor a szakemberek felhívják a tulaj­donos (használó) figyelmét a gerenda úgynevezett „kiváltásá­ra", illetve az ilyen kémény használatának megszüntetésé­re, azonban sokan nem veszik komolyan a figyelmeztetést. Tolna megyei Tűzoltó parancsnokság

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents