Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)

1981-11-25 / 276. szám

1981. november 25. IníÉPÜJSÁG 5 Otajütöben a diszkont Induljunk el egy öreg bony­hádi épülettől. Ez oz épület állt — még most is ott van, de kétszáz évnél ré­gebben emelték — állt, s ütöt­te az olajat. Végül aztán nem ütötte, csak állt. A város veze­tői, látva a jövőt (nem jósként, hanem reális városfejlesztői koncepciók alapján) a köz ér­dekét figyelembe véve ezt az olajütőt felújíttatták. * Kovács Istvánná, az áruház vezetője, huszonnégy éve ke­reskedő Bonyhádon. —■ Miként vállalkozott erre a diszkontra? — Hát tudja, engem itt a városban mindenki ismer. És én szerettem mindig a vállal­kozást, kerestem a munka ne­hezét, hát itt aztán megtalál­tam... Nem gondoltam, nem is tudtam, hogy mi az a diszkont! Diszkont?! Hát diszkó — szála zene és... no de ránk azt bíz­ták, hogy csináljunk egy áru­házát az olajütőben. — Hatan fogtunk a munká­hoz. Hat asszony. Kovács Istvánná üzletvezető leül egy székre, ölbe teszi ke­zét, mint aki nagyon elfáradt. S percig tartja így magát, aztán invitál, nézzünk körül a raktár­ban, meg a felső szinten. A raktár valóban raktár, ide zsú­foltak össze mindent. Közvetle­nül a parkolóból tudják ide hordani a ládákban, kartonok­ban az árut. Az olcsó árut. — Célunk az, hogy ellássuk a város lakosságát tömegáru­val, olcsón. Tehát, ha egy csa­lád itt vásárolja meg havi fi­zetéskor harminc napra szüksé­ges mosószerét, lisztet, cukrot, konzervet, üdítőket, stb. leg­alább száz-százötven forintot megtakaríthat. S ami még kü­lön érdekesség: nem kell sokat várakozni. Ha kijön innen a szomszédunkból, a cipőgyárból a háziasszony, menet közben veheti meg, amit akar, és má­soknak is útjába esik — főleg pedig az autósoknak. Az autó­soknak, akik a munkából men­nek haza, viszik az óvodából a gyereket, egy kanyarodás, és máris olcsón, gyorsan vásárol­hatnak. A cél szép, a megvalósulás a legjobb úton van. A napi for­galom itt a kezdetben tíz- és tizenötezer forint között volt. Az egy hónap eltelte a forgalom növekedését is hozta, mert most mindennap 30 ezer forint fölött van a forgalom. És még nem szoktak ide a közületek. Tehát él a zöldre festett koc­kaház itt a város közepe táján. Él, mert úgy tudom a jövő év­ben elkezdik a pioc építését. Most lebontják majd a Rákóczi- étterem melletti házat, sikátor helyett utca vezet majd a Disz­kont Áruházhoz. A házból már kiköltöztek a lakók, némelyik ajtó, ablak is valami módon „elszállt" innen — de a tégla, vályog és még egy kevéske ge­renda megmaradt. Ahol majd a piac lesz, ahova a beton­asztalokat és a csarnokot épí­tik, még romhalmaz van, fö­lötte ember nagyságúra nőtt a gaz. Vigasztalan a kép, mind­addig, amíg egy pöfögő lánc­talpas dózerlapos traktort ide nem küldenek. A városban majd minden üz­let felújított állapotban van, gazdag választékkal. A köz­pontban néhány vendéglátó- egységet szerződésre adtak át. A Népbolt a Nemzeti Bank volt épületét átalakítja, ruháza­ti szakboltot, kisáruházat nyit. És közben a szövetkezeti keres­kedelem is „mocorog”, az új városrészekben új üzletek, zöld­ségesbódék jelzik azt a szán­dékot, amely vezérel minden bonyhádi kereskedőt. Mi, akik negyven-ötven éve ismerjük a várost, tudjuk, hogy a bonyhádi kereskedők világot járó emberek voltak, a Péter- mann-Glaser cipők a legfiny- nyásabbakat is kielégítették, s a zománcedényék mindi-’ az el­ső vonalba tartoztak. A város ipara régi, de a mai is biztató — kereskedelme is­mét elfoglalja méltó helyét e térségben. PÁLKOVÁCS JENŐ Fotó: Bakó Jenő Autóval lehet az áruért jönni Huszonhatezer új otthon Az év első tíz hónapjában — az ÉVM gyorsjelentése sze­rint — az építőipari kivitelező vállalatok és szövetkezetek 26 ezer új lakást adtak át, idei tervüknek 60 százalékát, tehát ezúttal is az év végére torlód­tak a munkák: novemberben és decemberben 17 400 új otthon építését kell befejezni, hogy teíjesíhessék idei tervüket. Az ÉVM-vállaíatok közül a Komárom megyeiek már azt jelenthették, hogy elsőként teU jesítették idei tervüket az elő­irányzott 1104 új otthon átadá­sával. Éves feladatának több mint 70 százalékát váltotta való­ra az Alba Regia Állami Épí­tőipari Vállalat, a Győr, a Haj­dú és több más megyei ÉVM- vállalat is. A legtöbb helyen mégis nagyobb hajrára van szükség, mint múlt év végén, különösen sok átadás, maradt hátra Budapesten, ahol a la­kásépítési program teljesítését 13 megyei ÉVM-vállalat dolgo­zói segítik. Ezeken a munkahe­lyeken sem tavaly, hanem lé­nyegében az év elején kezdő­dött az építkezés, s ezért a be­fejezésre sem kerülhet sor ko­rábban, mint az év utolsó he­teiben. Az időjárás most eny­he, kedvez az építőknek, de a legtöbb épületben már üzem­be helyezték a fűtőberendezé­seket is, s a festést, a mázolást, a tapétázást, és más befejező munkálatokat akkor is folytat­hatják, ha hidegebbre fordul az idő. Nem kevés helyen túlórázás­sal, szombat-vasárnapi munká­val, az erők átszervezésével gyorsítják az építést. Nagy gon­dot fordítanak arra, hogy a sietség ne menjen a minőség rovására, amit anyagilag is ösztönöznek, s a munka átvé­telénél szigorúan megkövetel­nek. A vállalatok és szövetke­zetek jelenleg több mint 50 000 lakás építésén dolgoznak, és ennek nagy része már a jövő évi ütemesebb átadások előké­szítését szolgálja. Növelik a december végéig tető alá ke­rülő épületek számát, hogy 1982* közepéig egyenletesebb munkával, az éves átadási fel­adatnak legalább 40—45 szá­zalékát teljesítsék, és így lé­nyegesen csökkentsék az év vé­gi torlódást. Több a fiatal kisiparos Völgység Népe Tsz Nőtt a műtrágya-felhasználás A lakosság szolgáltatási igé­nyeinek ma már mintegy 50 százalékát kisiparosok elégítik ki. Létszámuk — a korábbi esz­tendőkben tapasztalt csökkenés után — ismét emelkedik, jelen­leg meghaladja a 102 ezret. Az elmúlt öt esztendőben be­következett 21 százalékos lét­számnövekedést nagymértékben elősegítették a kisipari tevé­kenység jogi és gazdasági sza­bályozásának kedvező változá­sai, egyebek közt az iparjogo­sítványok kiadásának egyszerű­sítése, a mestervizsgákhoz kö­tött szakmák számának csök­kentése, a bér- és jövedelem­szabályozás új rendszere. A kisiparosok száma a fővá­rosban kisebb mértékben, vidé­ken viszont erőteljesen nőtt. Ennek köszönhetően csökkentek a megyékben a kisebb telepü­lések szolgáltatási fehér foltjai, de javult a városi új lakótele­pek ellátása is. Az elmúlt öt évben 72 ezren váltottak ipar- jogosítványt, s 54 ezren szün­tették meg tevékenységüket. Je­lentős azoknak a száma, akik főfoglalkozású kisiparosságu­kat nyugdíj mellettire cserélték fel. Ezzel együtt is csökkent azonban a kisiparosok átlag- életkora, különösen az elmúlt két-három esztendőben váltotta ki egyre több fiatal az ipart. Az eróziónak kitett, s amúgy is alacsony aranykorona értékű és humusztartalmú Mőcsény környéki földeken különösen nagy jelentőségű a talaj táp­anyagszintjének mérése. Az it­teni földeken jó a talaj foszfor­készlete, és közepes a kálium­tartalma. A műtrágyázási tervet min­den évben táblánként készítik el, s terveznek minden elővete- mény után. Az őszi időszakban alapműtrágyázást végeztek, ki­juttatták a talajra a szükséges foszfor- és káliummennyiséget, az őszi vetésű gabonaféléknél pedig a nitrogén műtrágya 70 százalékát. A többi nitrogén ta­vasszal kerül a talajba. A szövetkezetben 2700 hektár szántó, és 600 hektár legelő 'műtrágyázása ad minden év­ben munkát. Kiszórnak 400 ton­na hatóanyag nitrogént, 200— 250 tonna foszfort és 350—400 tonna hatóanyag káliumot. A' legtöbb műtrágya az 1000 hek­tár búzára és a 370 hektár ku­koricára kerül. Igény szerint persze, a napraforgó példáuj nem annyira a nitrogént, mint inkább a foszfort és a káliumot szereti. A visszapótlási rendszer ki­számítása számítgéppel törté­nik, s itt a tsz-ben annyi mun­ka marad, hogy a megadott hatóanyag-mennyiséget átszá­mítják, adaptálják a kereske­delemben kapható műtrágya­féleségek hatóanyag-mennyi­ségére. A műtrágyát — éves szerző­dés értelmében — az AGRO- KER-től vásárolják. Bár az elő­ző években a mezőgazdasági üzemeket az jellemezte, hogy nem költöttek műtrágyára, Mő- csényben nem ez a helyzet. A műtrágya-felhasználás évről év­re dinamikusan nőtt. A szüksé­ges mennyiséget a szövetkezet­ben tárolják, így a felhasználás idején helyben van. Az AGRO- KER már a jövő tavasszal ki­szórásra kerülő műtrágyát szál­lítja. A szórás nagy teljesítmé­nyű, repítőtárcsás szórógéppel történik, és persze repülőgép­pel, hisz hóolvadás után, vagy kalászoláskor földi géppel a táblára menni nem lehet. a— Műszaki munka a Szekszárdi Állami Gazdaságban Négy-öt év óta minden no­vemberben megrendezik a Szekszárdi Állami Gazdaságban a gazdaság vezetőinek műszaki konferenciáját. Az idén a kon­ferenciára a gazdaság kajmád- pusztai kerületének párthelyisé­gében került sor, ahol Bállá Antal igazgató, Nagy Gyula közgazdasági, Asztalos Antal termelési igazgató adott számot a hallgatóság előtt az elmúlt év munkájáról. Különös hangsúlyt kapott a mezőgazdasági üzemben vég­zett komoly műszaki fejlesztési munka és a szigorúan betartott — és ellenőrzött — agrotech­nika is. Talán ennek köszönhe­tő, hogy a Szekszárdi Állami Gazdaság az idén kiemelkedő termésmennyiséget takaríthatott be például napraforgóból. De jó termés volt az idén kukori­cából és búzából is, amit nem kis mértékben köszönhetnek a jó fajtapolitikának, a technoló­giai fegyelem betartásának, a korszerű gépparknak. A gazdaság szőlészeti kerü­leteiben — bár a vártnál kis- sebb a termés — a szőlő jó minőségű, magas cukorfokú volt. A gazdaság szőlőótvételi helyein nem egy esetben fizet-, tek a szelőért kilónként húsz forintot, ami a magas cukorfo­kot jelzi. Az új telepítésű szőlőknél a gazdaság a Keszthelyi Agrár- tudományi Egyetem szakembe­reinek is kérte segítségét, így a görögszói kerületben az eró­zióvédelemnek egy modern, még kidolgozás alatt álló, új technológiáját figyelhetik meg az érdeklődők. Korszerű gépekkel felszerelt állattenyésztési telepeiken az elmúlt évihez képest magasabb az állatlétszám, javult a gazda­ságban a sertéstenyésztés hely­zete. Igaz, az állattenyésztésben szükség van még egy olyan technológiára, amivel a koráb­binál több abrakot sikerül meg­takarítani. Asztalos Antal ter­melési igazgató elmondta, hogy ha egy kiló súlygyarapodáshoz, a jelenlegi abraktakarmányból sikerül megtakaritani tiz deka­grammot, akkor a gazdaságban az év végére száz pótkocsis szerelvényből álló abrakmeny- nyiséget tudnak plusszként föl­használni, ami megfelel ötven vagon abraktakarmánynak, s ez több mint kétmillió forint meg­takarítás lenne a gazdaságnak. A műszaki fejlesztés eredmé­nye a várdombi sertéstelepen nemrégiben felépült borsodná- dasdi nedveskukorica-tároló is, amellyel jelentős energiát sike­rül megtakaritania a gazdaság­nak. Nagy Gyula közgazdasági igazgató a szállítás jelenlegi problémáira hívta föl a figyel­met, arra kérte a vezetőket, hogy próbáljanak megoldást keresni a szállításnál a szerve­zettebb anyag- és energia­takarékosabb munkára. Több éves munka, a fejlesz­tés eredménye a Szekszárdi Állami Gazdaság gesztorsága alatt működő KSZE termelési rendszer új, műszaki bázisának létrehozása is Szekszárdon, a Bogyiszlói úton. A jövő év ja­nuárjától már az egész rendszer itt üzemel, s innen látja el a KSZE szakembergárdája a part­nergazdaságokat a szükséges technológiai tanácsokkal, a gépparkokat alkatrészekkel, itt tartják majd a szakemberokta­tásokat. A január elsejétől életbe lé­pő ötnapos munkahét bevezeté­sével kapcsolatban Nagy Gyula elmondta: a gazdaság összlét- számának nyolcvan százaléká­nál sikerül megoldani az ötna­pos munkahetet, az állattenyész­tésben dolgozóknál azonban még keresik a megoldást. A koneferencia befejző té­májaként az 1982-es év gazda­sági szabályozóit ismertette Nagy Gyula közgazdasági igaz­gató. sárközi A konferencián I-----------------------------------------------------------------------------------­Konzervek

Next

/
Thumbnails
Contents