Tolna Megyei Népújság, 1981. november (31. évfolyam, 257-280. szám)
1981-11-19 / 271. szám
A 1RÉPÜJSÁG 1981. november 19. Sziporkázott a „Sziporka” Rendhagyó gyerekszínház Ä _ ■ _ f i Zárva van az aranykapu... — Tudjátok, ez milyen hangszer? — Trombita!!! — hallatszik egy óvodás cérnavékony hangja, majd a vagy négyszázas alkalmi „kórus" visszhangozza ugyanezt. — Dehogy! Nézzétek csak meg. Ez egy szaxofon. Figyeljétek, milyen szép a hangja... — kellemes dallam tölti be a termet. A bohóc rendületlenül bővüli hangszerét. Majd bemutatja a többit, a kisebbeket: a furulyát, a szájharmonikát, a sípot, a dobot, a dorombot. Később nézeteltérés támad a három bohóc között, aki Zeneországba szeretne eljutni. Csakhogy ehhez a nézőtéren ülő gyerekek segítségére is szükség van. Nekik kell megválaszolni a sok érdekes találóskérdést, melyek legtöbbje Bartók Bélával, népdalgyűjtéseivel és -feldolgozásaival kapcsolatos. Vagy válaszolniok kell, hogy Vigyori székely, német, vagy román táncot jár-e? Ha a megyei művelődési központ színháztermének közönsége helyesen válaszol, a gyerekek alkotta „aranykapu" alatt — Zongori, a tudós zenész és varázsló intésére — átmehet a két bohóc, Pityiri és Vigyori, akik hét kapun átjutva elérkeznek Zeneországba. Ott a már említett zenészek szép népdalokkal, valamint Weöres .Sándor és Tamkó Sirató Károly megzenésített verseivel kedveskednek segítőiknek. [TUDÓSÍTÓNKTÓL) — Ma már egyre kevesebb ember ismeri a kosárkötést. Ehhez szakértelem kell, mégpedig nem is akármilyen — mondja huncutkás mosollyal a Kistormáson élő 73 éves Körösi István. Éveit meghazudtoló fürgeséggel forgatja a megkezdett kosarat, csavarja, tekeri, hajlítja és időnként kalapáccsal ütögeti a vesszőt. — A befűzött szálakat muszáj volt eldolgoznom, mert ha sokáig áll befejezetlenül, akkor visszaenged, nem lesz tartása. — Hol és hogyan tanulta meg a szakmát? — A falusi gyereknek nem volt ismeretlen a vessző, de hogy az én kezem egy szép kosár elkészítésére képes lenne, erre nem gondoltam. A tenge- lici tsz-ben dolgoztam a hatA humoros játékokkal, bohócjelenetekkel tűzdelt műsort e héten kedden délelőtt láthatták a szekszárdi óvodások, délután pedig a kisiskolások Zenemóka II. címmel a Sziporxa együttes előadásában. Sikerük nem véletlen műve, hiszen műsoruk színház volt a javából, ráadásul rendhagyó ének-zeneórának is beillett. Csakhogy van mégis egy bökkenő. Az igényes kisegyüttes 5-től 14 éveseknek hirdette a műsort, ami túlzás, mivel egy óvodásnak egészen más az igénye, mint egy nyolcadik osztályosnak, s az ízlés- és közönségnevelés szempontjából is más eszközökre van vanas évek elején és télen — más munka nem lévén — ezt az elfoglaltságot űztük — mégpedig munkaegységre. Kezdetben csak vesszőtisztító és bá- mész szemlélője voltam a gyors kezeknek, csodálója a formálódó, szép kosaraknak. Majd én is megtanultam. Még ma is hálával gondolok vissza Fülöp Józsi bácsira, mert tőle sajátítottam el a mesterségbeli fogásokat. — Milyen szakértelem kell ehhez a munkához? — A legfontosabb, hogy ismerjem azt az anyagot, amivel dolgozom. Nem mindegyik vesz- sző alkalmas erre a munkára. A Sió partján lelhető vadvessző törik, szakad. Sok vesződség- gel és bosszúsággal járna e->'- egy kosár elkészítése, de még így sem lenne jó, mert hasznászüksége a két korosztálynak. A nagycsoportosok nem tudnak szolmizálni, alig néhány hangszert ismernek még, s ezek megtanulására és megjegyzésére nem elegendő a másfél órás előadás. Ezzel szemben a tizenévesek... nem kell részletezni! Noha az örömbe ez esetben is vegyült egy kis üröm, mégis amondó vagyok, hogy örüljünk. Végre jó, igényes előadást kaptak azok a gyerekek, akik ott voltak kedden a megyei művelődési központ színháztermében. — vhm — lat közben egyszerűen elpattannának a szálak. Olyan kosarat, mely megtartja a formáját, nemes sárgavesszőből lehet készíteni. Amit most használok, októberben szedtem. A pincében tárolom, óvom a kiszáradástól. Ekkor nyugodtan lehet hasítani, csavarni, héjazni, hajlítani. — Veszik is az árut? — A falusi emberek igen. Itt az élet elképzelhetetlen lenne nélküle. Kukoricaszedéshez a vesszővékát használják, a mor- zsoláshoz már kisebbet, és megint másikból szórja ki a gazdaasszony a szemet az éhes baromfinak. De kosárral hordjuk be az aprított tűzifát, és a kosártól kapta kerek vagy hosz- szúkás formáját az édesanyánk sütötte kenyér. — Hogyan készül eav kosár? — Megtisztítom a szálakat, majd vastagság szerint válogatom. Először elkészítem a feneket. Hat erősebb vesszővel indulok, ez határozza meg a nagyságát. Kezdetben kereszt, majd csillag alakban széthajtom a szálakat, vékonyabbakkal lefonom. Közben állandó feszítéssel homorúra alakítom, ami a teherbírását növeli. Az oldalak merevítését 24 vázvesz- sző biztosítja, s ezeket is körbefonom. Minden negyedik sor után sűrítőfával és kalapáccsal finoman tömöríteni a fonatokat, hogy kiszáradás után se legyen laza. Az oldalfonatok száma a meghatározója a kosár magasságának. A szél kialakítása vastagabb vesszőket kíván. Itt a befejező művelet a szegés, ami nem más, mint a még álló vázvesszők fonat közé dugása. A legnagyobb munkát a fül adja. Pontosan meg kell határozni a helyét, s így a megrakott kosár nem húz egyik oldalra sem. Ennek is eqy vastagabb vessző a váza, amit a már elkészült oldalba dugok, s négy szállal, állandó csavarás közben, körbefonok, de rögzítem is az oldalhoz. Ezáltal a fül egyenletesen vastag lesz és teherbíró. A finomabb vagy hasított vesszővel az öt-, tízliteres, vagy ennél nagyobb üvegeket is bekötöm. — Milyen eszközöket használ munka közben? — A szoros fonáshoz használom a sűrítőfát és a kalapácsot. Van kötőpadom, amihez egy szeggel rögzítem a megkezdett kosarat. A legfontosabb eszköz pedig a kezem. KONRAD LÁSZLÓ Dunántúlt napló A téli ünnepek, Mikulás és különösen karácsony előtt mindig is ugyanaz o kérdés izgatta és izgatja az embereket: milyen lesz az áruellátás, lesz-e valami újdonság, lesz-e elegendő a hagyományos ünnep előtti cikkekből? A Baranyo és Tolna megyei Élelmiszer- és Vegyiáru Nagykereskedelmi Vállalatnál érdeklődtünk, elsősorban a déligyümölcsök, különlegesebb teák és kozmetikumok után. Ami a déligyümölcsöket illeti, az ellátás szintje megegyezik a tavalyival, grape fruit már most is kapható, s még december 6. előtt üzletbe kerül a kubai narancs. A hagyományos, mediterrán országokból érkező narancsot inkább a karácsony előtti időszakban tudjuk majd megvásárolni. Ezenkívül érkezik még datolya, s természetesen lesz banán, ez utóbbi folyamatosan, ahogy a banánérlelőben beérik, a boltokba kerül. A tavalyról már ismert fémdobozos teák mellett két új fajtát is kipróbálhatnak a teakedvelők: már megérkezett az indiai Yay tea, a másik újdonság a ceyloni Candy lesz. A 20—25- féle hazai pezsgő mellett természetesen kapható a szovjet pezsgő, s a napokban érkezik Csehszlovákiából 5—6-féle vodka, pálinka, brandy. Amiből javulás várható: a halászlékocka, a dobozos halászlé és a ruszli. Újdonság lesz a Lady Esther kozmetikumcsalád, amit Magyarországon csak ez a kereskedelmi vállalat forgalmaz. A Lady Esther „családtagjai”: 15 színben rúzs, 13 színben körömlakk, 6 színben szemhéjpúder, 4 színben krémpúder s ugyancsak 4 színben púderkompakt, s végül kétféle A-vitami- nos krém, az egyik tégelyben, a másik tubusban kapható. És megtörtént a „nagy csoda” is: hosszú évek, évtizedek óta most először sikerült beszerezni az ajakrúzzsal azonos színárnyalatú körömlakkokat! A Lady Esther november végén, december elején kerül az üzletekbe. iNDK-beli testvérmegyénk kiadós kóstolót kapott a télből. Az elmúlt hét végén a megye egyes területein 25 centiméteres új havat is mértek. Vasárnap, a délelőtti órákban a sűrű hóesés és köd rendkívül megnehezítette a közlekedést. Az út- őri szolgálatnál igencsak nagyüzem volt, ugyanis a magasabban fekvő helyeken néha 35—40 kocsi is összetorlódott. Klubtalálkozó Komlón iHárom megye — Somogy, Tolna, Baranya — négy cigányklubja és egy hangszeres együttese részvételével e hét végén, szombaton rendeznek találkozót Komlón. Az esemény vendéglátója a komlói városi művelődési központ Kossuth aknai cigányklubja lesz, meghívottai pedig: a tamási művelődési központ rácvölgyi cigányklubja, a szedresi és a kaposvári klubok, valamint a szennai citerazene- kar. Vendégek és vendéglátók szombaton délelőtt tízkor találkoznak a Kossuth bányai munkásklubban, majd rövid ismerkedés következik a bányászattal. Délután fél öt órai kezdettel kerül sor a művelődési központban a klubok 'műsoros bemutatkozására. A sort a tamásiak nyitják karácsonyi, újévi népszokások, köszöntések bemutatásával, majd a szedresiek lépnek színpadra cigánytáncokkal és dalokkal. Ugyanennek az újságnak a sportrovatában is megjelent az első „havas" cikk.. A megyei sportvezetők értekezletén megvizsgálták, hogy kihasználnak-e minden természeti adottságot a téli sportokra. A megállapítás egybehangzó: még számos lehetőség van arra, hogy újabb területeket bevonjanak. Ezzel kapcsolatosan fölhívták a figyelmet arra, hogy az óhajon túl néhány intézkedést is meg kell tenni. Például: gondoskodni kell arról, hogy a hétvégeken is nyitva legyenek az éttermek és megfelelő legyen a közlekedés. Ez utóbbi alatt értik azt is, hogy igény szerint esetleg, különvonatokat is indítsanak a közkedvelt téli kirándulóhelyekre. SOMOGYIwftw A Villány-mecsekaljai Bor- gazdasági Kombinát vezetésével termelési rendszer alakult a Dél-iDunántúlon, céljául a nagyüzemi szőlő- és borgazdálkodás intenzív fejlesztését tűzte ki. A mostani ötéves terv időszakában újabb szőlőültetvényeket telepítenek, illetve újabb feldolgozó- üzemeket építenek Baranya, Somogy, Tolna és Zala megye területén. A szőlő, és bortermelési rendszer oz erőforrások egyesítésére törekszik. Az elaprózott, sók helyen és kismértékben történő beruházások helyett koncenráltan — a gazdaságok és a kombinát összefogásával — oldják meg a fejlesztési feladatokat. A borgazdasági kombinát erőteljesen fejleszti a kékszőlő- feldolgozó és -tárolókapacitását Villányban. Itthon és külföldön egyaránt fokozódik a kereslet a jó minőségű vörös borok iránt, s a fejlesztés elsődlegesen ezt a célt szolgálja. Az Interinvest külkereskedelmi társulás nyolcvanmillió forintos fejlesztési kölcsönnel járult hozzá a villányi beruházáshoz. Az új üzem tervezése megkezdődött, a program szerint 1983 tavaszára készül el teljesen, de már az 1982- es szüretbe is besegít. A fejlesztés eredményeként évi 16 ezer hektoliterrel növeli a kombinát a tőkés országokba irányuló vörösbor-szállításait és ennek ellenértékéből törleszti majd az Interinvest-kölcsönt. FEJÉR MEGYEI HÍRLAP A Népművelők 'Fejér megyei Területi Szervezetének alakuló ülésén kimondották: a szervezet célja', hogy lehetőséget biz(TUDÓSIT6NKTÓL) 'Korunk égető problémájával, a környezetvédelem kérdésével ■manapság rengeteg fórumon foglalkoznak különböző tanácsülésektől kezdve egészen az ENSZ-szekcióülésekig. Legismertebb és legnépszerűbb hazai természetvédelmi „ligánknak” a BÚVÁR-klub- mozgalom tartható, szerte az országban működő klubjaival. Havonta megjelenő képes folyóiratával hatékony munkát végez természeti kincseink megóvása érdekében. Akármennyire is hatékony e mozgalom tevékenysége, elenyészően kevés azoknak a száma, akik valamilyen formában részt vesznek a munkájában. Egy fiatalok körében végzett felmérés alapján ■megállapítható volt, hogy sajnos sokan még a mozgalom lapját sem ismerik. A válaszok többségéből kiderül, hogy azért tosítson a megyében élő, különböző területeken dolgozó népművelők számára a közös szakmai kérdések megvitatására, egymás munkájának megismerésére és segítésére, a baráti kapcsolatok elmélyítésére. Hivatott ezenkívül a szervezet arra, hogy teremtsen sokoldalú és hatékony fórumot a megye aktuális közművelődési feladatainak megvitatására és megvalósítására, kísérje figyelemmel a népművelők élet- és munkakörülményeit is. Néhány a jellemző elképzelések közül: „Kapocsolatot teremtünk a közművelődés területén, a különböző intézménytípusokban dolgozó népművelőkkel tevékenységünk kölcsönös megismerése és munkánk eredményességének fokozása céljából. Felkérésre vagy saját kezdeményezésre véleményt nyilvánítunk, javaslatot teszünk megyénk közművelődését érintő elvi és gyakorlati kérdésekben. Támogatjuk és kezdeményezzük megyénk népművelőinek szakmai kísérleteit, kutatásait, az országos és megyei pályázaton részt vevő kollégáink munkáját. Segítjük a korszerű, hatékony módszerek elterjesztését." PETÖFÍ NÉPE A kecskeméti Katona József Múzeum fényképgyűjteményének jelentős darabja az az album, amely még a két világháború köíötti időszakból maradt fenn. Csaknem kétszáz olyan fényképet tartalmaz, amelyek a múlt század hatvanas évei és az 1920-as évek között készültek. A városrészleteket, fontosabb középületeket megörökítő képeken követhetjük a századforduló körüli időszak kiemelkedő városrendezési munkáit. 'Rég elmúlt hétköznapokat idéznek fel a képeken látható egykori üzletsorok, a hangulatos utcai lámpák, a Beretvás- szálló szomszédságában álldogáló lovas kocsik, a járókelők és a piaci so'kadalom. Múlt századi búcsú, úrnapi körmenet egy-egy elkapott pillanata is megőrződött számunkra. Néhány fénykép a kecskeméti malmokról és a hajdani vásárokról tanúskodik. Néprajzi szempontból különösen érdekesek a mezőgazdasági munkáról — aratás, nyomtatás,' szőlőművelés —, a mesterségekről (például szűcs, kovács) és a pásztoréletről készült felvételek. A régi fényképek gyűjtése továbbra is fontos feladat. Várostörténeti, életmód- és művelődéstörténeti szempontból mással nem helyettesíthető, hiteles források. Némelyik a művészet- történészek számára is érdekes lehet, alkalmat nyújt a korai fényképészet és a festészet kapcsolatának vizsgálatára. landó tenni az ügy érdekében. ízelítő a kérdésekből: Mi a környezetvédelem? Milyen hazai tájvédelmi körzetet ismersz? Milyen védett, ritka állatok élnek Magyarországon? Mit teszel a természetvédelem érdekében? A válaszokból igen mélyen sugárzott a tájékozottság hiánya, hiszen sokan még a természetvédelem fogalmával sincse. nek tisztában, vagy a tájvédelmi körzeteink felsorolásánál senki sem szólt a Kis-Balaton- ról, az aggteleki barlangrendszerről, a Bükki Nemzeti Parkról. A védett állatok, madarak kérdésénél senki sem tett említést a lilékről, a feketególyákról, a nyércekről és még lehetne folytatni a sort a nyusztoktól kezdve egészen a vércsékig. De még mindig nem késő tájékoztatni természeti kincseinkről, értékeinkről már iskolás korban a fiatalok ezreit BAN LÁSZLÓ Fotó: K. A. Hajlik a vessző Egy felmérés tapasztalatai többé-kevésbé mindenki haj11021745
