Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-10 / 238. szám
4- ^ÉPÜJSÁG 1981. Oktober 10. Eredményesen munkálkodik társadalmi, gazdasági céljaink megvalósításán a MTESZ Október 3-ón megtartotta XIII. országos küldöttközgyűlését a Műszaki és Természettu- damányi Egyesületek Szövetsége. A küldöttközgyűlés jelentőségét, rangját mutatja az is, hogy azt megelőzően pártunk Politikai Bizottsága értékelte a szövetség munkáját, a közgyűlésen pedig Aczél György, a Politikai Bizottság tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese mondott beszédet. A Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségében jelenleg 32 tagegyesület, tizenkilenc megyei és 30 városi szervezet működik, s gyakorlatilag átfogja a 'műszaki és természettudományok ‘hazánkban művelt területeit. A taglétszám mára meghaladja a 170 ezret, az elmúlt négy év alatt több mint húszezerrel gyarapodott. A szövetség I^Jjaz egyesületek — különösen a XII. 'kongresz- szust követően — eredményes munkát végeztek. Tevékenységük céltudatosabbá, tervszerűbbé, gyakorlaticsabbá vált, mind szorosabban kapcsolódik a népgazdasági szempontból leginkább fontos gazdasági feladatokhoz. Alapvető feladat — és ezt már a pártkongresszus is így fogalmazta meg — a műszaki haladás meggyorsítása, a tudományos kutatás és a műszaki fejlesztés hazai és külföldi eredményeinek hatékonyabb alkalmazása, az újító kezdeményezések fokozott támogatása. A következő időszak gazdasági feladatai az eddiginél magasabb követelményeket állítanak a műszaki, természettudományos és agrárértelmiség elé. Ennek megvalósításában jelentős feladóit hárul az MTESZ-re és a tagegyesületeire. Arra van szükség — és ezt az országos küldöttközgyűlés is leszögezte —, hogy a szövetség folytassa ered. ményes tevékenységét azokon a területeken, ahol az egyesületek munkájának már hagyományai vannak, és az új igényeknek megfelelő tartalommal alkalmazzák a kialakult módszereket és formákat. A szövetség fontos szerepet vállal a- szakmai tájékoztatásban, a közvélemény formálásában, az új kezdeményezések felkarolásában. Hozzájárul a tagok szakmai-'politikai műveléséhez, társadalmi aktivitásának kibontakoztatásálhoz. Munkájában jól ihasznosjtja a szakmai előadások, viták, tanácskozások rendezésének, kiállítások, tanfolyamok szervezésének, szak- folyóiratok, kiadványok szerkesztésének lehetőségeit. Az egyesületekben végzett munka vonzerejét fokozza, hogy a tagság tudományos-szakmai érdeklődésének kielégítése mellett módot nyújt közéleti tevékenységre is. Lehetővé teszi, hogy a MTESZ tagjai aktívan részt vállaljanak fontos központi, vállalati döntések előkészítésében és megvalósításában. Alapvetően eredményesen látják el a műszaki és gazdasági tájékoztatás feladatait, a tudományos kutatások, új műsza’- ki ismeretek és alkalmazásuk eredményeinek propagálását. A- MTESZ szerkesztésében - beleértve az egyesületeket is — hetvenöt műszaki, tudományos folyóirat jelenik meg. Ezek hasznos tájékoztatást folytatnak, színvonaluk további javítása kívánatos. A szellemi erőforrások fel- használása eredményességének javítása érdekéiben továbbra is szükséges, hogy a szövetség tagjai a legfontosabb gazdasági feladatok megoldására összpontosítsák figyelmüket. A párt- és állami irányító szervek felkérésére a szövetség véleményével, javaslataival segítette a döntés-előkészítés munkáját a többi között olyan kérdésekben, mint a kongresz- szusi irányelvek, a kutatóiintézeti hálózat továbbfejlesztése, nyersanyag kincsünk ha szn osítá són a k lehetőségei, az elektronikai központi fejlesztési ‘program tervezete, a hatodik ötéves terv koncepciója. Valamennyi egyesület megtárgyalta a.z ötnapos munkahétre való áttérés feltételeit. Az elmúlt időszakban a szövetség eredményesen szervezte a területi és üzemi szervezetek munkáját. A területi szervezetek a megyék közéletének jelentős tényezőivé váltak. Az üzemi szervezetek száma az elmúlt négy évben hatszázról mintegy ezerre növekedett. Ezekben javult a helyi vállalati, üzemi feladatok megoldására irányuló műszaki, gazdasági, szervezési., oktatási munka tartalma. A továbbiakban az üzemi szervezeteknek nagyobb gon. dot kell fordítaniok a dolgozók köréből származó ötletek, javaslatok felkarolására, kidolgozásának, elterjesztésének elősegítése, az újítások, találmányok hasznosításának, elterjesztésének segítésére. Az egyesületek következetesen törekedtek o fiatal szakemberek bevonására már az egyetemi évek során is. Néhány egyesület már a középiskolákban felkutatja és támogatja a tehetséges fiatalokat. A KlSZ-szer- vezetekkel együttműködve nagyon sok helyen eredményes munkát végez a Fiatal Műszakiak és Közgazdászok Tanácsa. Az egyesületekben és a szövetségben dolgozó kommun isták jelentősen hozzájárultak a munka eredményességéhez. A további sikerek érdekében elengedhetetlen, hogy a MTESZ a jövőben te támaszkodjék a kommunisták aktivitására és a pártszenvek, az állami szervek ezután te adjanak meg minden segítséget a feladatok megöl, dósához. Dr. Kovács János A szervezés és vezetés - tudomány A Szervezési és Vezetési Tudományos Társaság^ Tolna megyéi Szervezete 1972-ben alakult meg Szekszárdon. A második legnagyobb tudományos egyesületünk egyéni tagjainak száma‘ 450. D.r. Kovács János, a megyei kórház-rendelőintézet gazdaságii igazgatója1, a társaság megyei titkára. — Valóban tudomány-e a vezetés? — Véleményem szerint a vezetés kétségtelenül tudomány. A szocialista társadalomban reális lehetőség és Igény van. a tudományosan megalapozott vezetésre', (rótt elmélete van, és eqyben a vezetés a1 gyakorlatban érő, gazdagodó /tudomány. Hogy valóban az, ezt a gyakorlat is igazol jó, elég itt megemlíteni a szó dialista országok tudományos módszerekkel vezető pártjait. Magyarországon is oktatják, szinte minden' felsőfokú intézményben, helyet kapott a ikülönféle továbbképzési formákban'. — Hogyan épüli fel és mi a tevékenységi köre az SZVT-nek? — Most éppen kész írásos anyagom van, a legutóbbi évek munkájáról' a MTESZ megyei végrehajtó bizottsága legközelebbi1 ülésén mi számolunk be. 'Egyénli tagságunk majdnem fele Bonyhádon, Pakson és Dombóváron' dolgozik* a többiek Szakszóidon tevékenykednek. Működik pénzügyi és ellenőrzési szakosztály, külön szervezési, vezetési szakosztály, valamint szövetkezeti bizottság. Az egyéni tagok számát illetően kedvezőbb helyzetben vagyunk, mllnt sok más nagyobb és kedvezőbb adottságú megye. Munkánkat 20 jogi tag, vállalat támogatja*, ami egyúttal- anyagi támogatást is jelent. Mii pedig igyekszünk Segíteni' a jógii tagokat veze tési - szervezési problémáik megoldásában. Rendezvényeinkét változatos formáiban bonyolítottuk le; szerveztünk előadásokat, kerekaSz- to I -konf ere n diákat, tapa szta latcseréketf, kiállításokat, gyakorlati bemutatóktat, klubösz- szejöve teleket, tanfolyamokat, filmvetítéseket és üzemi bemutatókat., A rendezvények' jelentős részét válla lato kínál szerveztük, kapcsolódva a helyi problémák megoldásához. Részt vettünk az évenként megrendezésre kerülő műszaki hónap programjában., szervezési és vezetési tárgyú témákkal bővítve, azt. Más itá rsiadá'limi szervekkel nemcsak terveinket egyeztettük, hanem közös reindezvé- nye-inlk is voltaik. Az idén három regionális vagy országos érdeklődésre számot tartó rendezvényünk volt, a munkaszervezési és vezetési előadás- sorozat, az ügyvü'telgépesítési és számítástechnikai előadás- sorozat és kiállítás, valamint a dr. Szentgáli Gyula-emlékülés, amelynek 18 előadásán, és a gyakorlati bemutaIáikon az ország különböző részéről több minit kétszáz szakember vett részt. A további terveink közül talán egy olyan munkaformát emelnék tó, amelynek a kikísérletezése mégi hátravan, ennek lényege, hogy ‘konkrét kérdések, problémák megválaszolására tanácsadást szervezünk. Terveink között szerepéi a tamási és silmontornyai csoport megalakítása. — Végül engedjen' meg egy személyes kérdést. Mik a vezető i alapé ívéi? — Először is a szocialista vezetéstudomány alapélveit és— követelményeit magamra, nézve kötelezőnek tartom’. A szocialista típusú vezetés egyiki ilyen alapkérdése a demokratikus centralizmus jó gyakorlatának 'kialakítása. Ez a nagy szervezeteikben, mint amilyen a- mi intézetünk ils, különösen fontos. Ezen kívül nagyon lényegesnek tartom a vezetői példamutatást. Véleményem szerint a vezetőnek elsősorban önmagával szemben, kell követelményeket taimasztaniia, a. magas szintű szakmai kapcsolótokat eleve feltételezve. Szükséges, hogy a vezető ismerje az általa vezetett szervezet belső mozgását, akkor képes a vezetőtársakkal és a beosztottaikkal olyan közös döntési rendszert kialakítani, melyben- a döntés nem parancs formáját ölti, hanem olyan megállapodás, mely mind a vezető-, mind a vezetettek számára előírja a követendő magatartást és a teendőket, így az irányítás demokratikus értelemben közös üggyé válik. Dr.Kálmán Gyula Részt vállalunk elemzésében, a gazdaságpolitika végrehajtásában Dr. Kálmán Gyula: Tizenkilenc egyesület működik Dr. Kálmán Gyula, a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Tolna megyei Szervezetének elnöke. Mintegy fél évtizede tölti be ezt a választott tisztséget, így jó ismerője a MTESZ Tolna megyében folytatott munkájának, részt vett az országos küldöttértekezleten és szervezője a munka továbbfejlesztésének, ahol kell, megújításának. Első kérdésünkben választ kívánunk kapni a megyei szervezet néhány statisztikai adatára. — A MTESZ testületi szinten irányítja, koordinálja az egyesületek munkáját. A műszaki, tudományos területen dolgozó emberek különböző munkahelyeken fejtik ki tevékenységüket. Az egyesületek, majd a MTESZ ennek a tevékenységnek az összefogására, összehangolására hivatott. A mi megyénkben tizenkilenc egyesület működik mintegy háromezer taggal. — Mielőtt rátérnénk a részletekre, nagyon röviden miben foglalhatnánk össze a MTESZ munkáját? — A mi megyei szervezetünk is legfontosabb feladatának tekintette és tekinti a párt által meghatározott gazdaság- politikai, tudománypolitikai célok megvalósulásának elősegítését, az ipari és mezőgazda- sági termelés magasabb szintre történő emelését, a közművelődés hatékony támogatását. A Központi Bizottság a VI. ötéves terv előkészítésében, aztán a kongresszusi határozatok kimunkálásában is kikérte a tudományos egyesületek véleményét. Megyei szinten mi is tanulmányokat készítettünk az élet számos területéről a megyei pártbizottság, vagy más megyei szervek részére. — Jó lenne tájékoztatni olvasóinkat a szervezeti életről, tevékenységről is. — A statisztikai adatokról már szóltam, ami az érdemi munkát illeti, igen jelentősek a tudományos értekezések és viták. Évente több száz ilyen rendezvényünk van. Néhány példát, a részletezés kedvéért. Elnökségünk megvitatta a Magyar Elektrotechnikai Egyesület által készített tanulmányokat. Ezek a megyeszékhely és városaink energiaellátási helyzetével foglalkoztak. Több alkalommal elemeztük, értékeltük a Közlekedéstudományi Egyesület által készített tanulmányt, amely a megye közlekedési helyzétével és a helyi járatok problémáival foglalkozott. Urbanisztikai* bizottságunk főbb tárgyalt témakörei a következők voltak: Füstgázszennyezések Tolna megyében: A csa- ládiház-építés helyzete Szekszárdon: A panelos lakásépítés; Tolna megye pihenőerdőinek ismertetése. Tájékoztatási tudományos bizottságunk megszervezte a műszaki hetek rendezvénysorozatát, valamint a Ganz Műszer Művek kiállítását, közreműködött a műszaki könyvnapok szervezésében. — Újabban megnőtt az üzemi csoportok iránti igény. — Igen. Ha a tudományos egyesületek taglétszáma, bizonyos területeken meghaladja azt a létszámot, amelyet hatékonyan lehet összefogni, akkor kívánatos üzemi csoportok alakítása. Helyes ez akkor is, ha speciális munkaterületekről van szó. Megyénkben jelenleg 22 üzemi csoport működik. Munkájukról jó a véleményünk. Jelentősnek tartjuk, hogy 1977 májusában megalakult az Energiagazdálkodási Tudományos Egyesület paksi atomerőmű- csoportja. — A szakmai továbbképzés is egyik feladata a MTESZ-nek. — Gazdasági helyzetünk egyre nagyobb követelményeket támaszt a szakemberekkel szemben. Szervezetünk ezt felismerve, az oktatási bizottság szervezésében, továbbképzést biztosít a szakmai pedagógusoknak. Továbbképzési napokat szervezünk az alábbi szakmacsoportokban: hegesztési, elektrotechnikai, bőripari, gépipari, építőipari és mechanikai szakmacsoport. Egyes területen a korszerű technológiák ismertetésére, bemutatására te sor kerül. — A jövő tennivalóit meghatározta az országos küldött- közgyűlés. Most csak néhány speciális, a mi megyénkre jellemző célkitűzést szeretnénk hallani. — Akkor két területet emeljünk ki. Az első, amelyet a KlSZ-szel közösen kívánunk megoldani. Ez a pályakezdő fiatalok helyzetének, érdeklődési körének felmérése és e fiatalok bevonása a tudományos-műszaki munkába. A másik a nyugdíjasokkal való, az eddiginél hatékonyabb foglal' kozás. Klubszerű összejöveteleket szándékozunk szervezni részükre, ahol kellemes elfoglaltságot találnak, akár tovább- képeZhetik magukat, de ami a legfontosabb: tapasztalataikat át tudják adni a fiatalabbaknak. Ilyen kis terjedelem nem teszi lehetővé, hogy átfogó Jeepet adjunk a MTESZ Tolna megyei Szervezetének tevékenységéről, terveiről, de — reméljük —azt sikerült elérnünk, hogy érzékeltessük, a megyei szervezet az országos küldöttértekezlet szellemében szervezi, tervezi, végzi munkáját. Dr. Újváriné dr. Szergényi Éva Fontos a szakmaszerzés, a tanulás A MTESZ 32 tagegyesülete közül a legnépesebb a Magyar Agrártudományi Egyesület, amely 30 éve alakult. A Tolna megyei szervezet hat szakosztályában 1000 szakember, értelmiségi, középkáder és olyan nagy gyakorlattal rendelkező szakmunkás dolgozik együtt, akiknek érdeklődése a napi munkán túlterjed. Az egyes rendezvényeken, melyeken az aktuális népgazdasági és ezen belül mezőgazdasági célkitűzésekről, programokról van szó, jóval többen vesznek részt, mint amennyi a taglétszám. A szakmai bemutatók, viták és megbeszélések mellett feladattá vált a falu szemléletének, kulturáltságának, közműveltségének alakítása is. A MTESZ egy héttel ezelőtti küldöttközgyűlésén részt vett dr. Újváriné dr. Szergényi Éva, a tamási járás főállatorvosa, óki a MAE ügyvezető elnökségének tagja, és az egyesület alel nőké. Meglehetősen kevés az állatorvosok között a nő, s még kevesebb, aki évekig vállalja a körállatorvos nehéz munkáját. Dr. Üjváriné dr. Szergényi Éva 15 évig dolgozott körzetben, s 1971 óta járási főállatorvos. Mint az elnökség nőfelelőse, figyelemmel kíséri azoknak az agrárszakembereknek az élet- és munkakörülményeit, akik nők. Hisz nagyon sok agrárszakember dolgozik A Dr. Újváriné dr. Szergényi Éva az üzemekben, akik életük egy bizonyos szakaszában nagyobb figyelmet érdemelnének, nevezetesen akkor, amikor gyermekeket szülnek. Meg kell találni a segítség formáit, méghozzá azért, hogy a szülési, a gyermekgondozási szabadság lejárta után a férfiakkal azonos eséllyel tudjanak dolgozni. Az agrárértelmiség zöme falun él, s ezért nem könnyű a szak- és nyelvtanfolyamok szervezése. Hely még valahogy lenne, de tanár, könyv és technikai felszerelés alig akad. Gondolkodni kellene azon, hogy vajon járásonként egy-két helyen hogyan lehetne betanított, szakmunkás és nyelvtanfolyamokat indítani. Ha megtalálnánk ennek a módját, akkoi az utazás sem lenne körülményes: egyszerre többen mehetnének üzemi, vagy saját járművel a tanfolyamokra. Mindenekelőtt a jelenleginél nagyobb igényre lenne szükség, mindaz agrárszakemberek, mind pedig óz üzemek részéről. Különös figyelmet érdemelne a nyelvtanulás, hisz a modern mezőgazdaság nem nélkülözheti a nyelvekéi beszélő szakembereket. Pedig ma a műszaki értelmiségnek csupán 10 százaléka beszél idegen nyelvet. A jövőben az egyik legfontosabb feladat: az üzemek, intézetek, vállalatok, s szövetkezetek karöltve a MTESZ-szel szervezzék meg a vidéken élő agrárszakemberek képzését, továbbképzését, gondoskodjanak a nyelvtanulás feltételeiről. Emellett persze tovább működnek azok a fórumok, ahol egymás mellett ülnek a határ- tudományok képviselői, s nyíltan, őszintén megbeszélik a mezőgazdaságra háruló feladatok megvalósításának módjait.
