Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-09 / 237. szám

XXXI. évfolyam, 237. szám. ARA: 1,40 Ft 1981. október 9., péntek. Mai számunkból „HA KÉSÜNK, VESZIK EGY LAKOSZTÁLY” (3. old.) CSALAD - OTTHON (4. old.) ALBÉRLET HELYETT SZOBABÉRLŐK HAZA (5. old.) MEGYEBAJNOKSAG KÉT JÁTÉKVEZETŐVEL (6. old.) Megkezdődött az őszi ülésszak Az angolai delegáció Fejér megyében Az országgyűlés napirendjén a mezőgazdaság és a környezetvédelem Csütörtökön a Parlamentben megkezdődött az országgyűlés őszi ülésszaka. Napirend: 1. A mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszter beszámolója a mezőgazdaság és élelmiszer- ipar helyzetéről, valamint a földtulajdont, a földhasznála­tot és a földvédelmet szabályo­zó törvények végrehajtásáról, 2. Az Országos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hil/ata I elnöké­nek beszámolója az emberi környezet védelméről szóló, 1976. évi II. törvény végrehaj­tásának tapasztalatairól. A törvényhozó testület ülé­sén megjelent Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságá­nak első titkára és Lázár .György, a Minisztertanács el­nöke. A tanácskozást Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitot­ta meg. Megemlékezett a leg­utóbbi nyári ülésszak óta el­hunyt Bondor József képviselő­ről, nyugalmazott miniszterről, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa elnökségi tagja mun­kásságáról. A képviselő emlé­két az országgyűlés jegyző­könyvben örökítette meg, s az ülésszak résztvevői egyperces néma felállással rótták le ke­gyeletüket. a felszabaduláskor az ország lakosságának több mint a fele dolgozott a mezőgazdaságban, mára ez az arány 20 százalék­ra csökkent, ugyanakkor csu­pán az elmúlt évtizedben a termelés értéke, valamint a munka hatékonysága két és fél­szeresére növekedett. Ennek feltétele volt a dolgozók mind magasabb szakmai felkészült­sége is. Lehetőségeink további kihasználásához kívánatos — hangoztatta a bizottság elnöke —, hogy még szélesebb körű­vé váljék a mezőgazdasági szakmunkásképzés. Váncsa Jenő beszámolója Ezután Váncsa Jenő mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter tartotta meg beszá­molóját. Bevezetőben emlékez­tetett arra, hogy a mezőgaz­dasági és élelmezésügyi mi­niszter utoljára 1972 őszén szá­molt be az országgyűlésnek. Ez idő alatt folytatódott mezőgaz­daságunkban, élelmiszeripa­runkban az a lendületes fejlő­dés, amely két évtizeddel ez­előtt a szocialista átszervezés után kezdődött. 1980-ban több mint másfélszer annyit termel­tek ágazataink, mint 1970-ben. A hazai élelmiszer-fogyasztás színvonala nemcsak az előző évtizedek itthoni színvonalához hasonlítva minősíthető jónak, hanem nemzetközi mércével mérve is. Magyarország összes kivitelének 23—25 százaléka élelmiszer, 1980-ban két és fél­szer annyi mezőgazdasági és élelmiszeripari terméket expor­táltunk, mint 1970-ben. A miniszter megállapítottara termelés növekedése megha­ladta a nemzetközi átlagot, a gazdálkodás korszerűsítése lé­pést tartott a fejlett mezőgaz­dasággal rendelkező országo­kéval. Tíz év alatt 1,2 millió hektár­nyi területen történt meg a melioráció, amire kereken 12 milliárd forintot fordítottunk. A műtrágya-felhasználás csak­nem megkétszereződött, mind­ez lehetővé tette az átlagter­mések növelését. Szocialista nagyüzemeink szellemi, anyagi erőikkel képesek a háztáji, ház körüli kistermelés szervezésére, összefogására, a legtöbb he­lyütt a kistermelést valóban si­került a nagygazdaság szerves részévé tenni. A miniszter arra is kitért, hogy az utóbbi két ötéves tervidőszakban kereken 300 milliárd forintot fordíthat­tunk az élelmiszer-gazdasági ágazatok fejlesztésére. A ha­zai ipari üzemek és szocialis­ta partnereink is jelentősen hozzájárulnak a mezőgazdaság gép- és eszközellátásához, ugyanakkor több nemzetközileg elismert tőkés céggel kooperá­ció alakult ki gépek és vegyi­anyagok gyártására. A kutatás és az élenjáró gyakorlat kap­csolata számos területen ho­zott újabb eredményeket. Váncsa Jenő hangsúlyozta: a mezőgazdaságban a munka termelékenysége tíz esztendő alatt több mint kétszeresére nőtt. A szocialista nagyüze­mekben jelenleg 23 ezer egye­temi és főiskolai képzettségű ember tevékenykedik. Sokat változtak az anyagi érdekelt­ségi viszonyok is, a közös gaz­daságokban az átlagkereset a tervidőszak végén elérte a munkásokét. A mezőgazdaság és az élel­miszeripa/ hozzájárulása a nemzeti jövedelemhez viszont elmaradt a kívánttól; a nettó­termelés növekedési üteme ala­csony, a termelés anyagi rá­fordításai egyes ágazatokban jobban emelkedtek, mint a ho­zamok. A termelés növekedésé­vel nem tartott lépést a gaz­daságosság, a versenyképes­ség. Az utóbbi tíz évben 103 ezer hektárral csökkent a ter­mőföld területe. A feladatokról szólva Váncsa Jenő hangsúlyozta: az előttünk álló években változatlanul gon­doskodnunk kell a lakosság ja­vuló élelmiszer-ellátásáról, s dinamikusan tovább kell nö­velnünk a gazdaságos élelmi­szer-kivitelt. Ami pedig az ex­portot illeti: növelését és gaz­daságosságának javítását egy­idejűleg kell megoldani. Ezért kormányintézkedésekkel, a sza­bályozók fokozatos módosításá­val kívánjuk közelebb hozni a nemzetközi piac hatásait a ter­melő válíaíatokhoz. A belső ellátásban törekvé­seink lényege: javuljon az áru minősége, nőjön a választéka, és legyen egyenletesen jó a zöldség-, gyümölcsellátás is. A termőföld védelméről szól­va a miniszter kiemelte: széles körű társadalmi összefogásra van szükség ahhoz, hogy a termőföld csökkenésének jelen­legi ütemét mérsékelhessük. A miniszter kitért az energia­takarékossági feladatokra, a technikai-műszaki feltételek, nem utolsósorban az alkatrész- ellátás témakörére is. Szorgal­mazta: a mezőgazdasági nagy­üzemek és termelési rendsze­rek szervezzék meg a pót- alkatrészek gyártását. — Széles teret kívánunk ad­ni a jól gazdálkodó üzemek és a gyengébbek együttműködé­sének — mondta a miniszter. ■— Ehhez megfelelő érdekeltsé­get dolgoztunk ki. A meglévő termelési lehetőségek jobb hasz­nosítására tovább bővítjük a nagyüzem és a háztáji gazda­ság kapcsolatait. A közgazda- sági szabályozás eszközeivel is ösztönözzük a megfelelő ter­melésszerkezet kialakítását, kü­lönösen a gabonatermelés fo­kozását. Ezután Cselőtei László aka­démikus, az országgyűlés me­zőgazdasági bizottságának el­nöke összegezte a bizottság vé­leményét a miniszteri beszá­molóról. Emlékeztetett rá, hogy Felhívta a figyelmet: szá­mos gazdaságból hiányoznak még a felkészült agrárértelmi­ségiek. Ezért is üdvözölte a bi­zottság a kedvezőtlen adottsá­gú tsz-ek szakembergárdájá­nak bővítését támogató leg­utóbbi intézkedéseket. Cselőtei László elmondotta: az alaptevékenységen kívüli munka, illetve a háztáji és ki­segítő gazdaságok lényeges összetevői agrárpolitikánk ered­ményességének. 80 százalékuk közvetlenül, vagy közvetve a mezőgazdaságot szolgálja, vagy annak termékeit teszi ér­tékesebbé. Ugyanakkor ipari tevékenységünk is valóságos igényeket elégít ki, és része a hazai háttériparnak. Hangsú­lyozta: a fejlődés fő irányát ha­zánkban a nagyüzemi gazdál­kodás jelenti, emellett azon­ban nem mondhatunk le a ki­segítő tevékenységről sem. (Folytatás a 2. oldalon.) Barátsági nagygyűlés Székesfehérvárott Jósé Eduardo dos Santos, az MPLA-IMunküpárt elnöke, az Angolai Népi. Köztársaság el­nöke — a hivatalos baráti lá­togatáson ha zárában tartózko­dó angolai párt- és állami küldöttség élén — csütörtökön Fejér megye vendége volt. Út­jára elkísérte Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagija, a Népköztársaság1 Elnö­ki Tanácsának elnöke, Nagy Gábor, az MSZMP KB külügyi osztályának helyettes vezetője, Garat Róbert Ikülügymiini'szíer- helyettes és Kolesza Sándor, hazánk angolai nagykövete. A program Székesfehérvá­rott, a Vörösmarty Tsz-lben. kez­dődött, ahol a magyar és an­golai zászlóval díszített főbe­járatnál Soós Gábor mezőgaz­dasági és élelmezésügyi ál­lamtitkár, Takács Imre, az MSZMP Fejér megyei Bizott­ságának első titkára, Závodi Imre megyei tanácselnök és a házigazdák fogadták őket. Pi­ros nyaklkendős úttörők Virág­csokorral kedveskedtek a ma­gas rangú vendégnek1, aki kí­séretével együtt tájékozódott a hatszoros kiváló termelőszövet­kezet munkájáról. Tőke Ferenc, a tsz elnöke elmondta, hogy a 480 tagot számláló nagy­üzem 3300 hektáron gazdálko­dik, s az idén búzából hektá­ronként 5,1 tonnb, napraforgó: bői 2,4 tonna átlagtermést ta­karítottak be, s megkezdődött a kukorica törése is. A gazdaság — amelynek éves. termelési értéke megha­ladja a1 160 millió foribtot — jelentős állatállománnyal is büszkélkedhet. Jósé Eduárdo dós Samtos ér­deklődésére — hogy a tsz-ek milyen állami támogatásban részesülnek —, a válaszadó el­mondta: míg a megalakuláskor a közös gazdaságok megszilár­dítása jelentős állami támoga­tást igényelt, ma már önálló­ságúik folytán jórészt maguk te­remtik meg' ai fejlődés anyagi feltételeit. Ezután a vendégek megtekintették a tsz baromfi­keltetőjét, ahonnan évente 2 millió napos estibe kerül ki, egy részük az afrikai országok piaca írd. Jó munkát, töretlen fejlődést! — írta be Angola elnöke látogatásának: emléké­re a Március 8. szocialista' bri­gád naplójába. Ezután a 800 fé rő he! ye s sza rvasma rhatele pet tekintette meg, A házigazdák kalauzolásával megszemlélte a zöldségválógató gépsort és a terményszárító berendezést is. Búcsúzóul elismeréssel nyi­latkozott a látottakról. Ezután Jósé Eduardo dos Santos és kísérete felkereste az Ikarus Karosszéria és Jármű­gyár székesfehérvári gyárát, ahol Juhász Ádám ipari állam: titkár és Bállá Károly, a nagy­üzem igazgatója fogadta őket. Úttörők virágcsokrokkal köszön­tötték a magas rangú vendé­geket, akiknek útja a hatalmas szerelőcsarnokba vezetett. Meg­nézték azt a korszerű szerelő­sort, amelyről 20 percenként gördül le egy-egy kész autó­busz. A nagy érdeklődéssel kí­sért üzemlátogatás után a ven­dégek megtekintették az Ikarus autóbuszokat, majd az egyikbe beszállva ők maguk is meg­győződtek a világpiacon is jegyzett kényelmes buszok jó tulajdonságairól: rövid utazást tettek a Gárdonyi Géza Műve­lődési Házig. A székesfehérvári házigaz­dák elmondták, hogy a 4000 dolgozót foglalkoztató nagy­üzemben évente több mint 7000 autóbuszt gyártanak, s ezenkí­vül úgynevezett összeszerelhető részegységeket is készítenek. Utóbbiból az idén 350 garnitú- (Folytatás a 2. oldalon.) Megnyílt Prágában a nők világkongresszusa A nők világkongresszusát, a nemzetközi nőmozgalom öt-hat évente rendezett legnagyobb ta­lálkozóját csütörtökön délelőtt ünnepélyesen megnyitották. Prá­gában, a nemrég épült új mű­velődési palota kongresszusi nagytermében. A hatnapos tanácskozáson 124 országból több, mint 1000 küldött és vendég vesz részt, a Nemzetközi Demokratikus Nő­szövetség (NDNSZ) 129 nemzeti tagszervezetének 'küldöttein kí­vül 88 nemzetközi nő-, ifjúsági, szakszervezeti és békeszervezet, illetve' mozgalom képviselői is. A nemzeti küldöttségek közül a szovjetet Valentyina Tyereskova űrhajósnő, az NDNSZ alelnöke, a szovjet nőbizottság elnöke, a magyart pedig Dusdhek Lajos- né, a MNOT elnöke vezeti. A 'megnyitó ülésen ott volt Gustáv Husák, a CSKP KB fő­titkára, Csehszlovákia köztársa­sági elnöke és a külföldi vendé­gek egyikeként Romesh Chand­ra, a Béke-világtanács elnöke is. Megjelentek továbbá a Vi­lág ka n g resszu s összeíh ívá sót kezdeményező NDNSZ vezetői, élükön az ausztráliai Freda Brown asszonnyal, a szövetség el nőkével. A tanácskozás színhelyéül szolgáló • palotában és az erre az alkalomra ünnepi díszbe öl­tözött Prága sok pontján olvas­hatók transzparensek a kong­resszus hármas 'jelszavával: „Egyenjogúság, nemzeti függet­lenség, béke”. Ezek a progra­mot adó, célokat hirdető szavak jellemzik a kongresszus napi­rendjét is. A nagy prágai találkozó — amint az előző napi nemzetkö­zi sa jtó értekezlete n az NDNSZ elnöke hangoztatta — a jelen­legi nemzetközi (helyzet, az im­perializmus agresszív politikája és a nukleáris háború általa előidézett veszélye miatt első­sorban békefórum, de részlete­sen meghatározza a nők élet- és munkakörülményeivel, társa­dalmi egyenjogúságával, politi­kai szerepével és minden irá­nyú érdekképviseletével össze­függő feladatokat is. A rendkívül széles képvisetetű világkongresszust október 14-én és 15-én Prágában az NDNSZ- nek, a viliág legnagyobb nem, zetközi nőszervezetének Vili. kongresszusa követi majd, amely nemcsak időrendben kapcsoló­dik a megelőző nagyszabású ta­lálkozóhoz, hanem tartalmilag is, annak eredményeit felhasz­nálva.

Next

/
Thumbnails
Contents