Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-08 / 236. szám

1981. október 8.

e Képújság

Szomorú hírt kaptunk Gyönk- ről. Móricz Mihály egykori labdarúgó, aki Nagymányokon közel két évtizedén át a posta hivatalvezetői beosztását töltötte be, október 1-éni, 64 éves koráiban elhunyt. Temetése október 6-án volt Gyönkön, melyen nagy számban 'jelentek meg egykori munkatársai mellett volt sporttársai is. Móricz Mihály mintegy tíz éven át volt lapunk sportrovatának tudósítója.

*

A Szekszárdi Dózsa úszószakosztálya várja mindazokat a 10—16 év közötti, úszni tudó fiúkat, ak-ik kedvet éreznek a vízi- laibdasport iránt. Jelentkezni lehet minden szerdán, csütörtökön és pénteken 17.30-kor az uszodában, Szauter László testnevelő tanárnál.

Kettős vereség: A TÁÉV NB 11-es férficsapata — Szekszárdon — a Pápai Ezüstnyíl együttesétől 6-2-es, míg a TAÉV NB ll-es női csapata a Szombathelyi- Sa- bariától 8-0 arányiban kapott ki.-Kézilabda-játékvezetőink közül vasárnap az NB ll-es Szentes-Testvériség (női) mérkőzést az Andriska—Antal, az Ajka- Szombatheiyi Latex (női) találkozót a Savanyú-Szeltner páros vezeti. Az ugyancsak NiB lles Nagykaoizsa-'Pécsi BTC találkozón a Kincses testvérpár bíráskodik. A Tapolca-Győri Magasépítő NB ll-es férfimérkőzésen a Kaszap—Kerekes páros lesz a bíró.

A Pincehely megóvta az Ozo- ra ellen elvesztett felnőtt labdarúgó-mérkőzés eredményét. A tárgyaláson a Pincehely nem tudta bizonyítani, hogy az óvási díjat befizették, így az ügyet nem tárgyalták, az óvást elutasították.

*

Tatabányán az úttörők cselgáncs vidékbajnokságón az 58 kilogrammos súlycsoportban Krausz Tamás, az Atom SE versenyzője a 3. lett és ezzel jogot szerzett, hogy ott legyen október 25-én Miskolcon az országos bajnokságon. Az egyesület másik versenyzője, Lencse Tamás a 38 kilogrammosok súlycsoportjában a tizennyolc induló közül 5. lett.

A serdülő korú kosarasok részére tornarendszerben kerül sor az idén. a mérkőzésekre. Négy egyesület nevezte serdülőcsapatát: a Bajai SK, a Dombóvári VMSE, a Szekszárdi Dózsa és az Atomerőmű SE. A négy csapat először október 18-án, Baján a Türr István sportcsarnokban találkozik. A második forduló színhelye Szekszárd, Zrínyi utcai tornacsarnok, időpont november 15. A negyedik forduló Pakson, az erőmű lakótelepi általános iskolában november 29-én. Az úttörő bajnokságra is az előbbi négy férficsapat nevezett, ők először Dombóváron játszanak, időpont október 17. A második forduló november 1-én Baján lesz, november 22-én Szekszárdon játszanak, majd a december 6-i forduló Pakson lesz. A szövetség közölte: a felnőtt korú férfiak részére nem tud bajnokságot rendezni, mivel egyetlen csapat sem jelentkezett.

*

Az október 10-re, szombatra tervezett tömegsportnap, melyet a Közalkalmazottak Szakszervezete Tolna megyei Bizottsága rendez, egy héttel később, október 17-én lesz Szekszárdon, a városi sporttelepen.

Vitorlázórepülés

Minden eddiginél

eredményesebb ev

Nincs megállás, mindig akad tennivaló

Szombaton délelőtt még eső áztatta az őcsényi repülőteret, de délre, mire megérkeztek a sportolók, kisütött a nap. Megkezdődött a már szokásos hétvégi program. Ezen a délutánon viszonylag kevés volt a felszállás, de előttük állt még a vasárnap, amikor folytatták.

Vasárnap délelőtt Kenderes Lászió volt az ügyeletes, az irányítószobában ő figyelt a telefonokra, a központi jelzésekre. Viszonylag csendes volt a délelőtt, így tudtunk vele beszélgetni.

— A klub minden eddiginél eredményesebb évét zárjuk. Jóval a négyezer felszállás felett vagyunk és — szerintem — ma lesz a négyezer-egyszázadik felszállás. Október 1-ig a repült időnk megközelítette az ezerhatszáz órát, tizenhármán B-, négyen f-vizsgát tettek, négyen szereztek ezüstkoszorút és Kóré Vilmos személyében lett egy aranykoszorúsunk. Harmincöt olyan repülés volt eddig, mely öt óra feletti volt, ugyanakkor az ezer méter feletti repülések száma túlhaladta a 260-at. Százötvenkét távrepülést hajtottunk eddig végre.

— És mi várható a hátralévő hetekben?

— Mór nem sok, a szezon végén járunk.

Néhány perc múlva már Csák Péterrel folytattuk az eszmecserét, aki ezen a vasárnapon a repülésvezetői tisztséget töltötte be. Az időmérést Illés Mária ezüstkoszorús végezte. Ezúttal a starthelyen csak egy kutyát láttunk és mindjárt megkérdeztük, hol a másik.

— Sajnos csak a Villamos van meg, a Mórest agyonlőtték. Hát, most szóljon hozzá. Vagy három-négy méterről szétlőtték a fejét itt a repülőtér szélén. Hogy kinek volt útjában az a kutya, jó lenne tudni — mondta szomorúan Illés Mária.

— Hány kiló vagy fiam?

— Negyvenöt.

— Akkor vigyél magaddal ejtőernyőt, hisz 52 kilónak kell lenni a terhelésnek — mondta Csák Péter Füredi Gábornak, aki néhány perc múlva a levegőbe emelkedett oktatójával, Takács Mártonnal, aki hetedik éve űzi e szép sportot, fél éve oktatja a fiatalokat.

A gépek, amilyen hamar levegőbe emelkedtek, olyan hamar földet is értek. Mindössze öt-hat percet tartózkodtak a levegőben. Hiába, látszik, vége a szezonnak, nincs olyan jó emelés, mint a nyári hónapokban.

— Egy-két alapvizsga befejezése a célunk, október végéig — ha az időjárás engedi — repülünk, majd november 1-én kezdünk Gyöngyös mellett — mondta Csók Péter.

— Mi van Gyöngyösön?

— Gyöngyös és Kékes között úgy a fele úton van Pipishegy. Ott van egy elhanyagolt repülőtér, melyet tíz éve bezártak. A repülőklubok megbízásából mi, szekszárdiak rendbe hoztuk és a téli hónapokban ott végzünk hullámrepüléseket. A magyar magassági rekordot is ott állították fel.

— Tudjuk, hogy nehéz röviden megfogalmazni, mégis az

a kérdésünk, próbálja olvasóinknak megmagyarázni a lényegét.

— A hegyek széllel ellentétes oldalán örvénymozgás kezdődik, melynek következtében nagy emelő- és merülőáramlatok alakulnak ki. A levegő hullámmozgása következtében ott a széllel szemben rendkívül könnyű az emelkedés.

— És kik vesznek részt az ottani repüléseken?

— Csak olyanok, akik e sportágat már a legmagasabb szinten űzik. Szekszárdról leszünk vagy hatan-heten, az országból összesen negyvenen, maximum ötvenen.

— A szekszárdiak üzemeltetik a repülőteret?

— A reptér megbízott parancsnoka Kóré Vilmos, aki pillanatnyilag is ott van. Az üzemeltetéshez a pénzt a klubok adják össze. A szervezés, irányítás, tehát maga az üzemeltetés a szekszárdiaké.

Visszaérkezett egy gép, Csák- né szállt ki belőle és lelkendezve mondta: — Csodálatos szépen látni Paksot és az atomerőmű-építkezést.

Ebben a sportágban egy mindenkiért, mindenki egyért. Itt nem számít a már elért teljesítmény, mindenki kiveszi részét a munkából. Néhány perce például az időmérést Csák Péter vette át Illés Máriától, akire csak kora délután került sor, hogy felszálljon. Figyeltük a gépet, amint a csörlő levegőbe emelte, majd — abban a pillanatban még nem tudtuk miért — a gép vízszintes irányba repült, megszakította a felfelé ívelést. A következő másodpercben Csák Péter megszólalt: kötélszakadás. Figyeltük Illés Máriát, aki — lentről is lehetett látni — nem vesztette el lélekjelenlétét, higgadtan, nyugodtan irányította a gépet, majd földet ért. Még néhány perc és gépét behuzat- ták a starthelyre. Mindjárt megkérdeztük: — Megijedt?

— Váratlan volt, de nem ijedtem meg, nem ez volt az első eset.

— Sajnos elég gyakran van ilyen — mondta Csák Péter, — rosszak a köteleink így szezon

Szabó László

végén. Különben mielőtt egyedül repülnek a fiatalok, háromszor gyakoroljuk velük ezt a helyzetet, ami tulajdonképpen abból áll, hogy a csörlőről leveszik a gázt, tehát megszűnik a húzás. Ezt megszokják, és váratlan helyzetben sem jönnek zavarba.

— Hát akkor nézzük, ki lesz a négyezer-egyszázadik felszálló, mert lassanként ő következik — mondtuk.

Néhány másodperc, és kiderült, Szabó László a négyezer-egyszázadik. Hat-nyolc perc után az ő gépe is földet ért. Utána beszélgettünk vele.

— Hol és milyen körülmények között ismerkedett a repüléssel?

— Ennek hosszú története van, de megpróbálom röviden elmondani. Apám az első háborúban az Osztrák—Magyar Monarchiában kapott kiképzést és pilóta lett. A világháború után a Tanácsköztársaság Vörös Hadseregének katonájaként is, mint pilóta sokát repült. Különben a neve szerepel A magyar repülés története című könyvben is. Tőle örököltem a repülés iránti vonzalmat, szeretetet. Békéscsabán jártam technikumba és az ottani klubnál kezdtem. Aztán elkerültem Békéscsabáról, a 60-as években Űcsényben az ejtőernyőzést űztem, közel ötven ugrásom volt. Aztán jött a katonaság és utána megszakadt a kapcsolat. Hosszú-hosszú évek során érlelődött bennem a gondolat, ismét el kellene kezdeni. A harmincon túl voltam már jóval, amikor bekapcsolódtam ismét e szép sportágba. öt éve repülök rendszeresen, ezalatt megszereztem az ezüstkoszorút.

— És mit szól mindehhez a család?

— Tudomásul veszik, ők is gyakran eljönnek velem. A fiam öt-, a lányom tizenkét éves, de mindig boldogok, ha Öcsényben lehetnek. Igaz, én is így vagyok, hisz ez a sportág csodálatos élményeket ad.

Csendes vasárnap délután volt, különösebb esemény nélkül. Mindenki végezte a munkáját — mint mindig — ezúttal is egymást segítették, igyekeztek, hogy minél több felszállást tudjanak végrehajtani. Az idő sürget, közeleg október vége, de addig is még közbeszólhat egy hét végi eső, netán erős szél és máris oda a felszállási lehetőség.

Az irányítószobában a sok szakkönyv között megtaláltuk A magyar repülés története című könyvet is. Belelapoztunk és három helyen találkoztunk Szabó László édesapjának nevével. A könyv szerint az olasz fronton a felderítő századnál volt és tagja volt a vörös repülőszázadnak.

Körülnéztünk az irodában, az asztalon láttunk egy félig kész kimutatást, mely szintén azt bizonyítja, vége a szezonnak. A táblázat rangsorolja — az eredmények, a teljesítmények alapján — a sportolókat. Pillanatnyilag még nem végleges, lehetnek még kisebb korrigálások, de egy héten, tíz napon belül „összeáll" a végleges idei rangsor.

Annyi már bizonyos: minden eddiginél eredményesebb évet zártak.

Füredi Gábor, mögötte oktatója, Takács Márton

Feszül a kötél, elindul a Góbé. A gépben: Illés Mária.

Atlétika

Véget ért a Szekszárdi Dózsa SE négy versenyből álló minősítő versenysorozata, melyen csupán az egyesület versenyzői vettek részt. A rendezés jó ötletnek bizonyult, mivel több, MASZ-ranglfetára esélyes eredmény is született.

Kiemelkedőt Kovács Attila •10,5 másodperces 100 méteres, kézi méréses és Mozolai Annamária 568-as távolugró eredményével nyújtott. Kár, hogy más egyesületek nem éltek a' versenyzés lehetőségével.

Jobb eredmények: Férfiak: 100 m: Kovács 10,5, Konrád 11,2. 400 m: Tusa 53,8. 800

m: Uhlár 1:59,1, Taibl 2:02,1. 5000 m: Laimuth 15:09,5, Molnár 15:35,5. 1500 m akadály:

Gallusz 4:25,8. Magasugrás: Kovács 205, Bíró 185, Sümegi 185. Súly lökés: 7,25 kg: Tóth 14,64, Steife 12,98. 6,00 kg:

Gyulai 14,15. Dlszkoszvetés: 1,5 kg: Gyulai 45,40, Ferencz 40,06, Probszt 40,04, Kollár 39,30.

Nők: 100 m: Csaba 12,8. 200 m: Gombár 27,3, Csende 28,0. 400 m: Gombár 62,2. Magasugrás: Vaszkó 170, Mozolai 163, Ulbert 155. Távolugrás: Mozolai 568, Csende 509. Súly- lökés: Kelemen 11,08. Diszkosz- vetés: Kelemen 36,52. Gerelyhajítás: Györkő 40,86.

Kovács Miklós (Sz. Dózsa) edzésen már többször ugrotta a 210-es magasságot, versenyen viszont „csak" a 208 centiméteres megyei csúcsig jutott el

ASZTALITENISZ NB I

Még lehet ezüstérem is?

A Tolnai Vörös Lobogó NB I- es asztalitenisz-csapatának még három mérkőzése von hátra. Október 11-én, vasárnap 11 órakor a Nagykanizsai Bútor csapatát látják vendégül Tolnán. Két nappal később, kedden, 17 óraikor a Statisztika együttese látogat Tolnárat Papírforma szerint a Statisztika a mérkőzés esélyese, de a sportban gyakran születnek meglepetések. Amennyiben a tolnai lányoknak sikerülne — akárcsak 13-12-re — nyerni a Statisztika ellen, úgy az NB I. 2. helyén végeznék az évet, ezüstérmesek lennének. A tolnaiak harmadik - egyben idei utolsó — mérkőzése november 1-én 11 órakor lesz, amikor a Budapesti Spartacus csapata látogat Tolnára.

A Dráva-csoport területi versenybizottsága október 12-én, hétfőn 14 órai kezdettel Pécsen munkaértekezletet tart. Erre a Baranya megyei Tanács székházának magasföldszinti termében kerül sor (Pécs, Rákóczi u. 34.). A munkaértekezletre a Dráva-, csoportban szereplő tizenhat csapat egyesületi képviselőit meghívták.

IMint a meghívóból kiderül, a bajnokság eddigi tapasztalatait vitatják meg, de szóba kerül a játékosok fegyelme, magatartása és várják a szövetség vezetői a játékvezetők működésével kapcsolatos észrevételeket