Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-06 / 234. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! AZ MSZMP TOLNA MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXI. évfolyam, 234. szám. ARA: MO Ft 1981. október 6., kedd. Mai számunkból A MAGYAR MÁRTÍROK (2. old.) ÚJ GÉPEKKEL, RÉGI TECHNOLÓGIÁVAL (3. old.) NÉGY NÖVÉNY, EGY SZAKEMBER (3. old.) DEZSŐ MARIANN ÉS LÁNYI PÉTER KONCERTJE (4. old.) SZÁZMILLIÓ KORSZERŰSÍTÉSRE (3. old.) Törvények a gyakorlatban Csütörtökön délelőtt megkezdi munkáját az országgyűlés őszi ülésszaka. A képviselők ezúttal nem valamilyen új tör­vény elfogadására készülnek, hanem a parlament jó ha­gyományait követve néhány, korábban alkotott magas szin­tű jogszabály végrehajtásának helyzetéről szeretnének az ágazat felelős vezetőitől pontos képet kapni. Az országgyű­lés ellenőrző funkcióját gyakorolva beszámoltatja a mező- gazdasági és élelmezésügyi minisztert a mezőgazdaság és az élelmiszeripar helyzetéről, a földtulajdont, a földhaszná­latot és a földvédelmet szabályozó törvények végrehajtásá­ról. A parlament számadásra kérte az Országos Környezet­és Természetvédelmi Hivatal államtitkárát is: hogyan ha­lad az emberi környezet védelméről szóló 1976. évi II. tör­vény végrehajtása. A két téma sok vonatkozásban összefügg, s manapság valóban a közvélemény érdeklődésének középpontjában áll. Ezt igazolták az előzetes országgyűlési bizottsági ülések is, amelyeken a képviselők több órás vitában, nemegyszer szen­vedélyes hangon mondtak véleményt. Az észrevételeket egy­értelműen a konstruktív szándék jellemezte, amely minden bizonnyal rányomja majd a bélyegét az országgyűlési ülés­szakra is. A honatyák készséggel elismerték a mezőgazda­ságban és az élelmiszeriparban, valamint a környezetvéde-' lemben eddig elért eredményeket, mégis inkább a hibák­ról, a kedvezőtlen jelenségekről, a megoldandó feladatok­ról beszéltek. Mert joggal lehetünk ugyan büszkék a meg­tett útra — s ennek olykor valóban imponáló adatai sem mányozhatnak a parlamenti beszámolókból —, de az embe­reket elsősorban a jelen és a jövő kérdései izgatják. Váncsa Jenő miniszter és dr. Gonda György államtitkár, a napiren­den szereplő két téma előadója még az előzetes bizottsági üléseken ígéretet tett arra, hogy a képviselők észrevételeit messzemenően figyelembe veszik az országgyűlési expozé szövegének végleges megfogalmazásánál. A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter legutóbb 1972-ben számolt be az országgyűlésnek, most tehát egy újabb, alapvetően sikeres évtized eredményeiről és gondjai­ról adhat számot a Tisztelt Háznak. Elmondhatja például, hogy miközben ezt az ágazatot világszerte háttérbe szorí­totta a dinamikus iparosodás, hazánkban ez a folyamat csak mérsékelten érvényesült. Ennek köszönhetően a mező- gazdasági termelést tekintve Magyarországot világszerte a leggyorsabban fejlődő országok mezőnyében tartják számon. Az elmúlt évtized tényei beszédesen igazolták, hogy ná­lunk a termőföld a népgazdaság egyik legfontosabb erő­forrása. Ma már ott tartunk, hogy élelmiszer-gazdaságunk mind több termékből a hazai szükségleteket jóval meghala­dó árumennyiség előállítására képes. A szántóföldi növény- termesztés értéke az elmúlt tíz évben több mint másfélsze­resére nőtt. Csupán egy. de rendkívül fontos példát említ­ve: a negyedik ötéves terv időszakában átlagosan 3325 ki­logramm búzát és 4172 kilogramm kukoricát termeltünk egy hektáron. Az utóbbi öt év átlaga pedig 4065, illetve 4852 kilogramm. Az elmúlt tíz év állattenyésztésünk eddig leg­eredményesebb időszaka volt. A termelési érték 40 százalék­kal emelkedett. A legdinamikusabban a baromfi- és a ser­téstenyésztés fejlődött, de jó példaként említhetjük a szako­sított, iparszerű tehenészeti telepek létrejöttét is. A miniszteri beszámoló nem hallgat majd természetesen a gondokról sem. Arról például, hogy a termelés növekedé­sével nem mindenütt tartott lépést a gazdaságosság, a ver­senyképesség. Vagy, hogy a szükségesnél lassabban fejlő­dött a növénytermesztés és továbbra sem sikerült számotte­vően javítani a kedvezőtlen adottságú gazdaságok helyze­tét. lehetőségeit. S ha már a problémáknál, a megoldandó feladatoknál tartunk, ezekről a másik napirendi pont, a környezetvédelem kapcsán is bőven esik majd szó. Legalábbis erre lehet követ­keztetni azokból a meglehetősen szenvedélyes képviselői fel­szólalásokból, amelyek á téma kapcsán a bizottsági ülése­ken hangzottak el. Az észrevételek lényege valahogy úgy foglalható össze, hogy nagyon jó környezetvédelmi törvé­nyünk van, ami szép elveket deklarál. Ezekből azonban — legalábbis egyelőre — vajmi kevés valósul meg a gyakor­latban. A képviselők szinte egyöntetűen a jelenleginél sokkal na­gyobb szigort, határozottabb felelősségre vonásokat kértek számon az illetékesektől környezetülik szennyezőivel szem­ben. Legyenek azok akár vállalatok, akár pedig magánsze­mélyek. Többen is felvetették, hogy hiába vannak megfelelő jogi lehetőségek, ha az arra hivatottak nem élnek velük. Jellemző például, hogy a törvény hatályba lépése, 1976. óta mindössze 27 személyt ítéltek el környezetvédelmi bűncselek­mény miatt. Két évvel ezelőtt felemelték az egyes környezet- védelmi szabálysértésekre kiszabható bírságok összegét, sőt egyes tanácsi dolgozókat helyszíni bírságolásra is feljogo­sítottak. Mindennek ellenére konkrét felelősségre vonásokra csak a legritkább esetben kerül sor. Több képviselő hangsúlyozta az előzetes viták során — s ez a vélemény bizonyára a plenáris ülésen is elhangzik majd —, hogy a környezetvédelmet jelenleg még egyszerű­en nem kezeli megfelelő rangján a társadalmi közfelfogás. A különféle szennyezéseket sokan bocsánatos bűnnek te­kintik és gyakran ezt a véleményt támasztja alá a hatóságok liberalizmusa is. Semmilyen társadalmi gondot — így a kör­nyezetvédelmet sem — lehet természetesen pusztán admi­nisztratív eszközökkel, így szigorú bírságolásokkal megolda­ni. De mindenképpen a jelenleginél következetesebb fele­lősségre vonásokra van szűk ég ahhoz, hogy ezen a területen valóban előre lépjünk. Az országgyűlés mindenesetre helyesen tette, hogy felis­merve a téma rendkívüli fontosságát, a T. Ház napirendjére tűzte a környezetvédelmet. Az ülésszakon elhangzó javas­latok, figyelmeztetések valamennyiünk számára elgondol­kodtatok lehetnék. DEÁK TAMÁS Kádár János fogadta Romesh Chandrát Kádár János, o Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára hét­főn a KB szék'házában fogadta Romesh Chandrát, a Béke-vi- lágtanács elnökét. A szívélyes légkörű találkozón véleménycse­rét folytattak o nemzetközi hely­zet időszerű 'kérdéseiről, s a béke-világmozgalom előtt álló feladatokról. A megbeszélésen részt vett Sebestyén Nándorné, az Orszá­gos Béketanács elnöke, vala­mint Laukó Károly, a Béke-vi- lágtanács magyar titkára. New Yorkból illeti, azokat igen hasznosnak, gyümölcsözőnek tartom. E meg­beszélések nemcsak o közgyű­lés napirendjén szereplő kérdé­seket fogták át, hanem a nem­zetközi élet további, égetően fontos problémáit is. Örömmel á;l lapítottam' meg, hogy országunk tekintélye mind az ENSZ-ben, mind a világszer­vezet tagállamainak köreiben *töretlen. A nemzetközi helyzet kedvezőtlen aíakulása arro kö­telez bennünket, hogy Magyar- ország jó hírnevére, külpoliti­kánk jelentős eredményeire alapozva a jövőben még aktí­vabb nemzetközi tevékenységet fejtsünk ki népünk törekvései és a szocialista közösség külpoliti­kai elképzeléseinek valóra vál­tása érdekében — zárta nyilat­kozatát Púja Frigyes. Angolai párt- és állami küldöttség érkezik hazánkba Kádár Jánosnak, a Magyar Szocialista Munkáspárt Közpon­ti Bizottsága első titkárának, és Losonczi Pálnak, az 'Elnöki Ta­nács elnökének meghívására Jósé Eduardo Dos Santosnak, az MPLA-Munkopárt és az An­golai Népi Köztársaság elnöké­nek vezetésével ma angolai párt- és állami küldöttség ér­kezik hazánkba hivatalos, bará­ti 'látogatásra. \(A delegáció vezetőjének, Jó­sé Eduardo Dos Santosnak élet­rajzát a 2. oldalon közöljük.) Gáspár Sándor befejezte kubai látogatását Gáspár Sándornak, a SZOT főtitkárának vezetésével hétfőn hazaérkezett Kubából a Szak- szervezetek Országos Tanácsá­nak vezető szintű delegációja, amely a Kubai Dolgozók Köz­pontja titkárságának meghívá­sára tartózkodott Havannában. Púja Frigyes Hétfőn Púja Frigyes külügy­miniszter hazaérkezett New Yorkból, ahol az ENSZ-közgyű- lés 36. ülésszakán vett részt. Hazaérkezését követően az MTI tudósítójának nyilatkozatot adott: — Az Egyesült Nemzetek Szervezetének idei ülésszakának napirendjén is fontos nemzet­közi kérdések szerepelnek - mondotta. — Az általános vita még tart, de az eddigiekből is levonható néhány következtetés. Az egyik az, hogy a világ leg­különbözőbb országaiban föko- zódik az aggodalom a nemzet­közi feszültség növekedése mi­att. A fegyverkezési hajszát a népek elítélik, s a leszerelés kü­lönböző problémáinak megol­dását kívánják. hazaérkezett Úgy érzékeltem, hogy az ülés­szakon felszólöiló külügyminisz­terek többsége mellőzte a Nyu­gaton egy idő óta használt hi­degháborús hangnemet. Ez töb­bet jelez a puszta 'retorikánál, Földünk országainak többsége nyílván tartózkodni kíván az amúgy is feszült nemzetközi helyzet további élezésétől. Nem hallgathatom el azt sem, amivel nem értünk egyet, s ami­nek a közgyűlési beszédemben is hangot adtam. Az ENSZ te­kintélyét nem növeli, hogy a tagállamok többsége — főként néhány nagyihatalom nyomására — még mindig napirenden tart­ja az úgynevezett afgán és kambodzsai kérdést. Ami az ENSZ-közgyűlés ülés­szakán résrt vevő külügyminisz­terekkel vailá megbeszéléseimet Napirenden a mezőgazdaság Ágazati aktívaértekezlet Szekszárdon 'Ezekben a- napokban az or­szág hat városában, közöttük Szekszárdon tartottak mezői- gazdasági ágazati akitívaérte- kezleteL A tegnapi tanácskozá­son Baranyo, Somogy és Tollna megye mezőgazdasági, élelmi- szeripari üzemeinek vezetőit tájékoztatta dr. Kovács Imre mezőgazdasági és élelmezés- ügyi miniszterhelyettes, vala­mint dr. Kostyál Rezső, a. Pénz­ügyminisztérium mezőgazda- sági főosztályvezetője az élel­miszergazdaság 1981. évi tervé­nek teljesítéséről, valamint a következő év feladatairól. Szó esett az aktívaértekezleten az ágazatot érintő közgazdasági szabályozók változó sáliról is. Az érteloezletten részt vett dr. Szabópál Antal, o megyei ta­nács elnöke és dr. Gyugyi Já­nos, a megyei pártbizottság titkára. ■Dr. Kovács Imre elmondotta, hogy a következő évi tervfel­adatok sarok számai már kiala­kultak, s a kormány jóváhagy­ta a szabályozórendszer vál­tozásait. is. Jelenleg a termelés növekedésében, a' nemzeti jö­vedelem alakulásában lemara­dás tapasztalható a tervhez viszonyítva’, a beruházások és O' személyes jövedelmek vonat­kozásában pedig előrelépés mutatkozik. Ezért volt szüksé­ges előkészíteni a következő évre vonatkozó intézkedéseket, amelyek igazodnak a hatodik ötéves terv gazdasági célkitű­zéseihez. A feladat az, hogy a szabályozók jobban ösztö­nözzenek az életszínvonal nö­velésére, a- hatékonyság ja.vítá'- sára. Esősorban időjárási okok­ra vezethető vissza, hogy a me­zőgazdasági termelés a terve­zett háromszázalékos növeke­dés helyett az idén az 1980-as átlagot ismétli. A növényter­mesztésen belül elsősorban a kalászos gabonáknál igen je­lentős volt a kiésés, csakúgy, mint a kertészeti növényeknél, a szőlőnél és a zöldségnél. A tervezettnél többet hoztak a gyümölcsösök és az ipari nő­vé nyék. Az állattenyésztés bevételei kedvezőén alakúinak, de ez nem kompenzálja a növényter­mesztés kieséseit. Az őszi mun­kák most jó ütemben halód­nak, remélhető, mi nim á ll s vesz­teséggel tudjuk betakarítani a kínaiévá termést, s az átlagok az előző évihez hasonlóan alakulnak. A mezőgazdasági beruházások volumene a ter­vezettet 10 százalékkal haladja meg. Az exporttervet teljesíte­ni tudjuk, noha idén nagyobb mennyiséget exportálunk, mint tavaly. Az élelmiszeripari ter- mélésihez szükséges alapanyai- gok rendelkezésre állnak, így a tervezett 3,1 százalékos nö- vékedés megvalósulhat. Élelmi­szerekből a belföldi ellátás jó, s az év hátralévő hónapjaiban sem lesz fennakadás. Mindezek ismeretében, lehet dolgozni a mezőgazdaságii és élelmiszer­ipori üzemekben a jövő év tervszámóio'. Kiemelkedő feladat a gabo­natermesztés, hiszen az idén a gabonatermő terület nagy­ságában its, hozamában is. el­maradt az átlagostól. A követ­kező évben a gabonatermő te­rültet 6—7 százalékkal lesz na­gyobb, mint volt az idén. Az 1982-es évre előirányzott terv­feladatokat csak nagyobb te­rületen és magasabb termés­átlagokkal tudjuk teljesíteni. Az állattenyésztésen' belül min­den főbb állatfajtánál kétszá­zalékos termelésnövekedéssel számolunk. A jövőben még na­gyobb gondot kell fordítani a racionálisabb energiagazdál­kodásra.. Kiemelkedő feladat a melléktermékek ésszerű haszno­sítása. A jövőben is elsődleges a lakosság jó színvonalú, nyu­godt, kiegyensúlyozott ellátása, méghozzá bővülő választék mellett. Dr. Kovács Imre tájékoztató­ja után dr. Kostyál Rezső a közeljövőben, illetve jövő év január jótól bekövetkező köz­gazdaság: szabályozó változá­sokról szólt. Ezt az egyensúlyi helyzet javulása, a nemzeti jö­vedelem növelése, a beruházá­sok .racionalizálásai, a gazda­ságos export feltétteleinek javí­tása, valamint a kedvezőtlen adottságok között gazdálkodó üzérnek eredményesebb gaz­dálkodásának megteremtése Indokoltja. A változásokról a következő napokban, hetekben .részlete­sen tájékoztatják a. mezőgaz­dasági szakembereket a szak­lapokban:

Next

/
Thumbnails
Contents