Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-04 / 233. szám

12 Képújság 1981. október 4. MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN 111 MAGAZIN JHH MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN ■ : mm MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN MAGAZIN Üstökösök vizsgálata Bár az utóbbi három évszá­zad csillagászati megfigyelései során rengeteg információt sze­reztek a 'kutatók az üstökösök­ről, mégis viszonylag keveset tudunk az égbolt e különös vándoráról. A naprendszer jobb 'megismerését szolgáló űr- kísértetek eddig' főleg a Föld, a Hold és a nagybolygók, il­letve a Nap félé irányultak. El­érkezett az ideje annak is, hogy a bolygórendszer kisebb töme­gű, első pillantásra' tán jelen­téktelennek tűnő testecskéivel, a nagybolygók szatellité ival és az üstökösökkel is behatóbban foglalkozzunk. E célból figye­lemre méltó kísértet végrehaj­tásával' foglalkozik az ameri­kai űrkutatás, amelyre 1985- ben a híres Ha'lley-üstökös leg­közelebbi feltűnésekor kerül sor. Az amerikaiak tervei sze­rint az 'üstökösszonda, miután megközelítette az üstököst, egy kisebb műszeres egységet juttatna az égitest magijának közelébe. Ily módon lehetőség nyílna arra, hogy ne csak az égitest fényének elemzéséből vonjanak te következtetéseket. Korszerű vadgazdálkodás A vadászatnak, mint sport- ■ nak, szórakozásnak, kikapcso­lódásnak — társadalmi hatása csak áttételesen, közvetve ér­zékelhető, pénzben nehezen kifejezhető. Nem mérhető ob­jektív módon a vadállomány és a vadon élő egyéb állatok kultúrértéke sem-. Szorosan hoz­zátartoznak az erdő és a me­ző életközösségéhez, nélkülöz­hetetlen elemei az ember ter­mészetes környezetének. A vad­dal való találkozás vagy a vad jelenlétének csak egyszerű sej­tése élményt, tiiitko Ihatatlan iz­galmat jelent nemcsak a vadá­szok, hanem, minden természet­szerető ember számára is. Az iramló szarvas vagy őz harmo­nikus, lendületes mozgása, a ragadozó madarak merész íve­lése egyaránt gyönyörködtető gyermeknek-felnőttnek. A va­dászat és a vadgazdálkodás lényegében alkalmazott termé­szetvédelem. A kutatök tudományos ala­pon vizsgálják a. vad és kör­nyezete közötti ökológiai kap­csolatokat. A vad természetes táplálékát képező lágy szárú és fás növények, növényrészek mennyiségével, és az ezek vegyelemzéséből nyert ásványi- anyag-össze tétellel jellemzett viszonyok alapján vadeltartó képesiségi fokokat, osztályokat állítottak fel. Vizsgálják a te­rület 'meteorológiai adatait, fő­leg a. napsütéses órák számát, a területek zavartsógát, a vad­fajok populációinak az érté­két. Ezen adatok alapján dol­gozzák ki a táji vadgazdálko­dást. Meghatározzák a nagy­vadfajok állományainak opti­mális ivararányát, korösszeté­telét és a selejtezési irányel­veket. A mezőgazdasági vadkár oka elsősorban a túlszaporo­dott nagyvadáUomány. Ennek A lágy szárú és fás növényzet az őz és a szarvas legfőbb tápláléka megfelelően, ha szükséges, mérséklik a nagyvadállomány mennyiségét a minőség egy­idejű javítása mellett. Ez az ál­lománycsökkentés nálunk min­denekelőtt a legjelentősebb kárt okozó két fajnál, a szarvasnál és a vaddisznónál alapvető feladat. Az állomány- szabályozás — ha minőségja­vulással jár együtt — kedve­zően befolyásolja <}■ vadgazdál­kodás eredményét, hiszen a bevételt döntő mértékben, a kapitális trófeák biztosítják, és nem a mennyiség. Veszélyben Babilon romjai A Bagdadtól 90 kilométerre délre lévő egykori Babilon rom­jai eltűnhetnek a föld színéről, ho a legrövidebb időn belül nem találnak hatékony mód­szert a föld alatti vizek meg­fékezésére. Erre a következte­tésre jutott az ókori város res­taurálását végző tudósak cso­portja. Gondolatok ____________________________________________ N övényi sejtbank A ma élő növények génállo­mányának megőrzése több sa­játos problémát vet fel. A nö­vények génállományának táro­lása mélyhűtéssel, illetve edény­ben tenyésztett csírastruktúrák- kal képzelhető el. A mélyhűtés­sel végzett tárolás látszik hasz­nosabbnak, mivel így mód nyí­lik a faj, illetve fajta újraelter­jed és éré. Eddig több mint hat­vcnféle növény regenerálási módszerét dolgozták ki. Ezeket dísznövények szaporításában már tömegesen alkalmazzák is. Nagy előnye, hogy mélyhűtés­kor elpusztulnak a növényi be­tegségeket akozó vírusok, aimi lehetővé teszi a patogén anya­goktól mentes növények ter­jesztését. Vasúti távközlés - napelemekkel amelyek hetvenkét csatornán biztosítják a mikrohullámú táv­közlési összeköttetést.. Az új, napelemeken alapuló energia­ellátó-rendszer összteljesítmé­nye 30 kilowatt és rövidesen elkészül mintegy ötmillió dollá­ros költséggel. Az ausztráliai vasutak táv­közlési rendszerének energia­ellátását a hálózattól függetle­nül napfénycelláikkal oldják 'meg. E célból napelem-modu­lokkal és megfelelő akkumulá­tortelepekkel szerelik fel a vas­út huszonnégy erősítőállomását, A hót karikatúrája Szöveg nélkül Mindenki azt hiszi, hogy a fejlődés végtelen. Hiszen nem nő-e nagyobbra az elefánt, mint a borjú? Igen, valóban nagyobb lesz a borjúnál, de az elefántoknál nem lesz nagyobb. (Brecht) Évszázadunk a papucslérjek százada és következésképpen az elhanyagolt leteségek százada. (C. Northcote Parkinson) Míg a la minden évben ugyanolyan gyümölcsöt hoz, addig az emberiségnek minden új nemzedékkel új értékeket kell teremtenie.----(Albert Schweitzer) Em bernek lenni annyit jeleni, mint felelősnek lenni. (Saint-Exupéry) Bretagne és az olajszennyezés 'Franciaország északnyugati félszigetén, Bretagne-ban va­laha a kelták éltek. Bretagne ró'mai uralom alatt is volt. A bretonok a IV. század végén kezdtek átvándorolni Britanniá­ból' erre a .félszigetre. Bretagne csak 1532-ben csatlakozott a francia koroná­hoz. Még a múlt század ele­jén is izolált vidéke volt Fran­ciaországnak, ahol a lakosság megőrizte ősi hagyományait, nyelvét, szokásait. A vasút és az utak kiépítése után integ­rálódott Bretagne szorosabban az anyaországba.. A - má sód i'k vi Iá g hó bo rú utó n turizmusa fellendült, ma már évente 600 000 francia polgár tölti itt nyári szabadságát, ezen a zord szépségű, sziklákkal tűzdelt tengerparton. 'Bretagne partjai.és vizeinek élővilága az elmúlt tíz évben meglehetősen sokat szenvedett a tankhajó-katasztrófák során kiömlött olajtól. A szennyezés hatására vízimadarak, halók és más tengeri állatok tízezrei pusztultak el, elszennyeződtek a tengerparti sziklák és föve- nyes szakaszok. Felvételünk -Bretagne dél­nyugati csücskénél, a Raz-fok- nál készült A part itt gránit- sziklákkal! van tűzdelve. A ten­ger az idők folyamán hatalmas barlangokat vájt a sziklákba, amelyek szigetszerűen elszórva nyúlnak be a tengerbe. 'Ezen a partvidéken a bioló­gus kutatók gyakran végeznek méréseket a tengervíz szennye­zésével 'kapcsolatban. Innét fi­gyelik a sziklákon élő madár­világot, számba veszik költésü­ket és fogyatkozásukat egy­aránt. Bretagne-i sziklák A halászok országa „Fatörzsből vájt csónakunk­nak” lehet fordítani az Afrika nyugati partján fekvő Szenegál állam nevét. A Salum folyó deltájában kialakult szigeteken végzett régészeti kutatások eredményei azt bizonyítják, hogy az itt élők már 10 ezer éve foglalkoznak tengeri halá­szattal. A mai napig is sok szenegálit tart el a tenger, s így nem véletlen, hogy a csó­nakról örök időkre megemlékez­nek az ország nevében. Az ásatások során csontból és kőből készített szigonyokat találtak, valamint más haszná­lati eszközöket is, amelyek majd részét képezik a Dakarban megnyíló történeti múzeum ki­állításának. A segítőkész termeszek €gy faragott faszobrokat elő­állító ismert tajvani cég egye­bek között „régiségeket" is gyárt. Ebben segítségére van­nak a termeszek is. A kész szobrot bekenik mézzel, s hagyják, hogy a rovarok fél évig munkálkodjanak rajta. Az idő leteltével a kis szobor iga­zi régiségnek látszik. Hordozható művese A vesebetegségek és a vese­elégtelenség még negyven év­vel ezelőtt is igen nagy való­színűséggel halálhoz vezettek. Elég hosszú ideig tartott, amíg sikerült megoldani — legalább kórházi körülmények között —• a betegek vérének mestersé­ges szűrését az óriás méretű, helyhez kötött készülékekkel, a művesékkel. Sajnos, ezek a kü­lönleges berendezések oly sok­ba kerültek, és olyan szakkép­zett kezelőszemélyzetet igényel­tek, hogy igazán széles körben nem terjedhettek el. (gy azután az orvosoknak kellett eldönte­niük a nehéz kérdést, kinek tegyék lehetővé a gép haszná­latát, s kit fosszanak meg ettől az utolsó tehetőségtől. Az utóbbi években születtek meg a hordozható dialízisállo­mások, amelyek már többek számára nyújthatnak reményt. Mindent, mi élet Képzőművészeti rejtvénysorozatunk 11. feladványában a következőkre kell választ adni. A két világháború közötti ma­gyar festészet legjellegzetesebb alakja volt. A kérdés: ki az itt látható kép festője és mi a mű cime? A 10. számú rejtvény helyes megfejtése: Pór Bertalan. A 9. számú rejtvény nyertesei: Ambrus László, Szakály, Bartók B. u. 473. Kovács József, Tolna, Eötvös u. 11. és Bézi Sándorné, Paks, Marx tér 20. A nyerteseknek a könyvjutalmat postán küldjük el. A 11. számú rejtvény megfejtését kérjük, hogy 1981. októ­ber 9-én 12 óráig juttassák el a következő címre: Családi Iroda, Szekszárd, Bezerédj u. 1. sz. A borítékra vagy levelező­lapra szíveskedjenek ráírni: „Minden, mi élet”. • • Üveg az esztergapadon A holland Philips cég 'kísér­teti laboratóriumában az opti­kai üveget bizonyos 'hőmérsék­letre fel melegítve speciális for­gácsolószerszám mai sikerült esztergagépen megmunkálni. A folyaimat során a fémforgácso- lásihoz hasonlóan forgács ke­letkezik. A .kísérleteik célja Olyan lencsék esztergagépes gyár­tási tedhnotógiájáriak kidolgo­zása, amelyeket csiszolással nem lehet előállítóini, Az ilyen lencsék jóval kevésbé torzítják el a fókuszolt képet, ami lehe­tővé teszi az objektívekben és a mikroszkópok optikájában az elemek számának csökkentését. A szerelőnél — Szeretném, ha megjaví­taná a kocsimat, de csak há­rom hét múlva tudok fizetni. — Rendben van. — És mikor lesz kész? — Három hét múlva. Hajszálnál vékonyabb fűrész Egy angol cég olyain gépet fejlesztett ki1, amelynek segít­ségével a fémalkatrészeken rendkívül finom fűrészelést le­het végezni. A 0,033 mm vas­tagságú gyémántfűrészek o ti­tánból vagy ötvözött acélból gyártott aikarészek felületén olyan finom barázdákat fűré­szelnek, amelyek a terhelés ha­tására megjelenő repedéseket imitálják. A gép tehetővé teszi a fém pusztulásának elmélyül­tebb tanulmányozását. Új vakcina 'Finn kutatóknak sikerült olyan vakcinát előállítaniuk, amely védelmet nyújt bizonyos baktériumok okozta agyhártya­gyulladás (meningitisz) ellen. Ez a betegség különösen a két éven aluli gyermekeknél lehet végzetes. A vakcina az A törzs­beli Meningococci baktériu­mok okozta agyhártyagyulladás ellen nyújt védelmiét: legtöbb esetben ezek okozzák a járvá­nyos meg'betegedést.

Next

/
Thumbnails
Contents