Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-31 / 256. szám
U NÉPÚJSÁG 1981. október 31. Szakszervezeti élet Bemutatkozik a Helyiipari és Városgazdálkodási Dolgozók Szakszervezete A Helyiipari és Városgazda- sági Dolgozók Szakszervezetéhez a tanácsi ipari árutermelő, a kommunális szolgáltató vállalatok és költségvetési üzemek, valamint a kisipari termelő és szolgáltató szövetkezeti hálózat tartozik. 1979 óta a bonyhádi 504. sz. Szakmunkásképző Intézet szakmunkástanulóival is foglalkozunk. így a HVDSZ Tolna megyei Bizottsága közvetlen irányítása alatt 22 alapszervezet áll, 5095 szakszervezeti taggal. Ez az állományi létszám 97 százaléka. A 11 fős megyei bizottság mintegy 25—30 aktívával együtt irányítja a mozgalmat. Az aktívák 5 munkabizottságban tevékenykednek. A megyei bizottság titkára és annak helyettese függetlenített. A fentiekből következik az, hogy szakmai szakszervezetünk munkája igen szerteágazó. Megtalálható területünkön a többfajta árutermelés (bútor, bőr- és szőrmekészítmények, betonelemek, ruházati cikkek), továbbá a kommunális és lakossági szolgáltatás széles köre. Megyei bizottságunk a megyei tanács vb ipari és ÉKV osztályával, a KISZÖV-vel és a KlOSZ-szal működik szorosan együtt. Az elvi irányítást az MSZMP mb. pto. és gazdaságpolitikai osztálya, a szakmai irányítást a HVDSZ központi vezetősége és a szakszervezetek megyei tanácsa gyakorolja. Jó a kapcsolat a különböző egyéb, jórészt társadalmi-szakmai szervezetekkel is, mint pl. a MTESZ, a Magyar Közgazdasági Társaság Tolna megyei Szervezete, a TIT, stb. Az általános, hagyományos, szakszervezeti feladatokon túl — mint amilyen a dolgozók érdekvédelme és érdekképviselete, a gazdasági építőmunka segítése, stb. — sajátos, jórészt a területünket különösen jellemző feladatokat is ellátunk. Ilyenek pl: — az alacsony társadalmi .presztízsű munkakörökben foglalkoztatottak élet- és munkakörülményeinek javítása (pl. köz- tisztasági dolgozók), —■ a magánkisiparosoknál foglalkoztatott alkalmazottak érdekvédelme, — a háztartási alkalmazottak szervezése, érdekvédelme, — igen jelentős a környezetvédelem érdekében végzett tevékenység. Hiszen a három legfontosabb elem: a talaj, a víz és a levegő szennyezésének megakadályozása, illetve a szeny- nyezettség csökkentése jórészt a területünkhköz tartozó vállalatok, illetve költségvetési üzemek feladata. (Kommunális Szolgáltató V., T. m. Víz- és Csatornamű V., T. m. Kéményseprő V.) — az ipari termelő és szolgáltató szövetkezetekben dolgozó alkalmazottak érdekvédelme és érdekképviselete. Az új szervezeti felépítés szerint a HVDSZ megyei bizottsága 20 alapszervnél bizalmitestület, 2 alapszervnél hagyományos szakszervezeti bizottság megválasztását javasolta az 1980. évi választások alkalmával. Az alapszerveknél 279 bizalmi és ugyanennyi helyettes tevékenykedik, egyre nagyobb hozzáértéssel. Ez — a helyes kiválasztás mellett — annak is köszönhető, hogy ez ideig a 279 bizalmiból 248 fő, az ugyanennyi helyettesből 241 fő vett részt a bizalmiak számára előírt alap-, illetve továbbképző tanfolyamokon. A bizalmiak túlnyomó többsége eleget tesz a velük szemben tanúsított elvárásoknak. Az alapszervekben egyébként — a bizalmiakon kívül — még 198 fő választott tisztségviselő tevékenykedik, mint a szakszervezeti bizottságok tagjai. Tehát elmondhatjuk azt, hogy a tagságunk élet- és munka- körülményei alakításában a különböző tisztségviselők igen széles rétege vesz részt, akik mind jobban megfelelnek a társadalmi elvárásoknak. Jellemző, hogy tartalmasabbá vált részvételük a rétegpolitikai munkában. Több alkalommal vizsgálták a vállalatoknál a nők és fiatalok helyzetét. Körültekintően foglalkoztak az üzemi értelmiség helyzetével, gondjaival. Foglalkoztak a vezetők és a kollektíva viszonyával, az üzemi demokratizmus kérdésével. Ha e téren helyenként találkozunk is még bizonyos visszásságokkal, egyértelmű a dolgozók azon véleménye, hogy az üzemi demokratikus fórumok mind jobban betöltik azt a szerepet, amire hivatottak: a dolgozók bevonása a vállalati ügyek vitelébe, a vezetésbe, az ellenőrzésbe. Ennek egyik legjellemzőbb példája az, hogy az éves, HIetve középtávú vállalati gazdasági terveket a dolgozók széles körével most már rendszeresen megvitatják. E tervek megvalósítását hatékonyan segíti a szocialista munkaverseny, melynek szervezésében a szakszervezeti szervek nagy erőfeszítéseket tesznek. Területünkön 153 szocialista címmel rendelkező brigád van, 1731 taggal. Természetesen a fentebb vázolt feladatokon kívül még igen sok — pl. szociálpolitikai, kultúrpolitikai, stb. — kérdésben nyilvánítunk véleményt, Célunk az, hogy az egész tagsággal együtt, minél sikeresebben formálhassuk dolgozóink élet- és munkakörülményeit, hogy végrehajtsuk az erre vonatkozó párt- és szakszervezeti határozatokat. DR. SZENDE! IMRE, a HVDSZ mb-titkára A megújulás gondjai az oktatásügy területén AZ 1981-82. tanév folytatása az oktatásügy területén megkezdett nagy munkának, közoktatásunk tartalmi, módszertani korszerűsítésének. Lesz azonban újdonság az idén is: ötnapos tanítási hét kipróbálása (a megyében 5 általános és egy középfokú intézményben), fakultatív tantárgyak bevezetése a gimnáziumokban, folyamatosan válnak általánossá az új tantervek követelményei és cserélődnek ki a régi tankönyvek. A tanév előkészítő munkája egész nyáron intenzíven folyt. Gondos, átgondolt tervezés jellemezte a megyei, a városi, járási tanácsok, az intézmények és a társszervek előkészítő tevékenységét. Szükség is volt az alapos tervezésre és az együttgondolkodásra, hiszen a közismert demográfiai változások következtében megnövekedett gyermeklétszám elhelyezése, az oktató-nevelő munkához szükséges tárgyi és személyi feltételek biztosítása sok fejtörést okozott az oktatás irányítóinak. Míg a tartalmi korszerűsítés-- bői fakadó többletterhek valamennyi pedagógust érintenek, a demográfiai változások hatása csak differenciáltan jelentkezik. Elsősorban a városokban nőtt meg a létszám, és az óvodák zsúfoltsága mellett, inkább az általános iskolákban okoz nagy feszültséget. Középfokon pillanatnyilag még nem jelent gondot, de már ma gondolnunk kell az ott is várható jelentkezésére. A MEGNÖVEKEDETT gyermeklétszám mellett a nevelőoktató munka megújulása komoly feladat elé állítja a pedagógusokat. Hiszen az igényesebb, korszerűbb nevelési és oktatási tervek megvalósítása fokozottabb figyelmet, állandó önképzést, új pedagógiai gyakorlatot követel meg tőlük. A munkakörülményekben jelentkező kedvezőtlen változások (zsúfoltság, nagy csoport-, osztály- és iskolalétszámok, tanteremhiány, szükségtantermek, megnövekedett napközis igények, váltakozó tanítás - Szek- szárd, Dombóvár —, elhúzódó felújítások és beruházások, késve érkező tankönyvek, hiányos segédeszközök) megnehezítik az oktató-nevelő munkát, a hátrányos helyzetű tanulók megkülönböztetett segítését, a tehetséges tanulók kellő ösztönzését, a veszélyeztetett gyermekek védelmét és gondozását. Sohasem kellett a mulasztások pótlásával párhuzamosan ekkora gyermeksereg ellátásának feltételeit megteremteni, mint napjainkban, mégpedig az oktatás és nevelés színvonalának csökkenése nélkül. A hatékonyabb nevelőmunka, a magasabb tanulmányi teljesítmény iránt felkeltett társadalmi igény és nevelői elvárás, illetve a gyakorlat szembesítése feszültséget teremt a pedagógusokban. ÉPPEN EZÉRT talán sohasem volt az oktatásügy területén dolgozóknak annyi megértésre, bizalomra és társadalmi segítségre szüksége, mint napjainkban. Hiszen gyermekeinkről van szó, a felnövő új generáció jövőjének megalapozásáról. Egyetlen fiatal nem kerülhet csak azért hátrányba, mert egy népesebb korosztály tagjaként született. Az eddiginél nagyobb megértést kell kérni szülőktől és pedagógusoktól egyaránt, hogy a demográfiai hullám és a korszerűsítés, a közoktatás tartalmi megújulása okozta átmeneti többletterhek és nehézségek ne ingassák meg sem a szülők, sem a pedagógusok hitét, de az iskoja presztízsét sem. A társadalmi összefogásnak nagyon sok követendő példáját láttuk már eddig is megyénkben, amely az oktatásügy segítését szolgálta. Hasonlóra lenne szükség a tanteremfejlesztésben is, mint amelyet az óvodáknál már eddig is tapasztalhatunk. Minden helyi lehetőség mozgósítására szükség van (bővítés, felújítás, tantermi célra véglegesen vaqy átmenetileg hasznosítható lyiségek igénybe vért MÉG SZOROSAB^^ nia az iskola és nuz kapcsolatának az öirRjÄ tanítási hétre történő áttérés bevezetésével, amely óhatatlanul megváltoztatja az évtizedek alatt kialakult szokásokat, a tanulók életrendjét. Úgy kell a közoktatás területén is áttérni az új munkarendre, hogy az oktató-nevelő munka eredményessége ne csökkenjen, és a tanulók napi terhelése ne, vagy csak minimális mértékben növekedjék. Nem lesz könnyű a feltételek megteremtése, mint ahogy arra is időben fel kell készülnünk, hogy a diákok megnövekedett szabad idejének hasznos eltöltéséhez milyen segítséget tud nyújtani az iskola, a közművelődési intézmények és a család. MEGYEI bizottságunk egyik legfontosabb mozgalmi feladatának tartja, hogy segítse oktatásügyünk megújulását, az átmeneti nehézségek megoldását. Fülöpné Szűcs Mária, a MB titkára Útközben ’81 művelődési akció kérdései 1981. szeptember /17—október 18- ig megjelent újságcikkekből. Népszabdság 1. A spanyol munkanélküliség méretei elrettentőén nagyok. A kereső lakosság hány százaléka munkanélküli és ezek hány százaléka-kap munkanélküli segélyt? 2. „Ez történt" címmel cikksorozat foglalkozik az 1956-os ellenforradalom eseményeivel, annak leverésével. Az egyik cikkből megtudhatjuk, hogy 1956. november 4-én alakult meg a Forradalmi Munikás-Pa. raszt Kormány, melynek tagjai között szerepéit a Nagy lm- re-kormány négy volt tagja is, akik november 1-én megszakították minden kapcsolatukat ezzel a kormánnyal. Kik voltak ők? MAGYARORSZAG 3. 1981. októberében Kairóban meggyilkolták AnVar Szádat egyiptomi elnököt, 'önök hogyain vélékednek erről a gyilkosságról? 4. Nagy tekintélyű kancellár. Hetvenedik életévén túl is nagy érdeklődést tanúsít a nyugat- keleti enyhülés iránt. Több beszédében is fölhívta a lengyel „Szolidaritás” figyelmét a nemzetközi szerződések betartására, a belgiumi Brugge-ben mondott beszédében pedig azt ajánlotta, Nyugat-Európa ál- lamférfrai folytassanak párbeszédet az USA vezetőivel az enyhülés előnyeiről. Ki ő? Népújság 5. Sze'kszárdon tartott mezőgazdasági ágazati aktívaértekezleten dr. Kosgál Rezső szólt a bekövetkező közgazdasági szabályozó változásokról. Mi indokolta a változtatások szükségességét? Új Tükör 6. Dalia László: Hátrányok hálójában c. cikke a SZET-es fiatalokkal és az ezzel kapcsolatos jó-rossz gyakorlattal foglalkozik. Korunk, népgazdaságunk a változásók korát éli, a SZET- nek is jobban a szükségletek irányába kellene mozogni. A cikk és salját tapasztalataik alapján hol-hogyan lehetne továbblépni? Élet és Tudomány 7. Van-e jövőjük az antibiotikumoknak a tudomány ma'i állása szerint? 8. Az ún. Fbeidole dentata hangyák különös riasztó-mozgósító akció megszervezésével védekeznék a betolakodók ellen. IMi ennek a lényege? 9. A ma embere élni kíván a több lehetőséggel, egyszersmind fokozódó szükségleteit is ki kívánja elégíteni. Mihez vezethet az idővel való állandó versenyfutás, há nem okosan osztjuk be saját és családunk idejét? (X. 2. — Rohanunk, rohanjunk c. cikk.) A válaszok beküldési határideje: (a megjelenéstől számított 2 hét!) Hírek - események A MEDOSZ Tolna .megyei Bizottságához tartozó alapszervezeteknél befejeződtek a Föld- munkósák Országos Szövetsége megalakulásának 75. jubileumi évfordulójára meghirdetett vetélkedők. A vetélkedőkön összesen 36 brigád vett részt. A megyei vetélkedő megrendezésére 1981. november 9-én, 14 órakor kerül sor Szekszárdon, az SZMT-székház első emeleti tanácstermében. * A Pedagógusok Tolna megyei Bizottsága értekezletet tártott az alapszervezeti titkárok részére. Az értekezleten megbeszélték az ‘'ifjúsági parlamentek megrendezésével kapcsolatos szakszervezeti feladatokat, az 1982. évi tagdíjbesorolásökkal összefüggő teendőket, továbbá ismertették az 1982. évi költségvetések elkészítésének irányelveit. * Az SZMT-iskola az 1981—82- es oktatási évben levelező tanfolyamot szervezett a,lapszervezeti nőfelélősök, könyvtárosök és TT-elnökök részére. A hallgatók havonta egynapos foglalkozáson vesznek részt. Bejáró nődolgozók a Bonyhádi Cipőgyárban iparának, szolgáltatásának és intézményhá ózatának helyzete, szerkezete olyan, hogy szükségszerűen sok ember jár be a falvakból a városokba, vagy a nagyobb falvakba dolgozni. Ez azt jelenti, hogy Tolna megye dolgozólétszámának 31 százaléka bejáró. Közöttük igen sok a nő. Indokolt tehát, hogy a társadalmi szervek, különösen a szakszervezet fog'al- kozzék a bejáró nők helyzetével, gondjaival. Nálunk sok az olyan üzem, ahol a dolgozók nagy hányada — esetleg többsége — nő. Ilyen sok nőt foglalkoztató gyár a Bonyhádi Cipőgyár. Ezért esett elsőként a szakszervezetek megyei tanácsa nőbizottságának választása erre az üzemre — elsőként, hiszen a jövőben követi több másik is. Kovács Mihálynénak, az üzemi szakszervezeti bizottság nőfelelősének előterjesztésében vitatták meg a témát. A Bonyhádi Cipőgyár egy központi teleppel és egy me- cseknádasdi üzemegységgel dolgozik. A létszáma 1468, ennek 74,5 százaléka nő. A me- cseknádasdi üzemegység csak felsőrészkészítő üzem, ebből következőleg itt csak nőket foglalkoztat a vállalat. A vállalati összetételnek megfelelően alakult a szakszervezet női aktivistáinak aránya is. A 95 fős bizalmitestület 71 tagja nő, ebből bejáró kilenc, a 13 tagú szakszervezeti bizottságnak nyolc tagja nő, közülük bejáró egy. De megtalálhatók a cipőgyári nők a lakóhelyi társadalmi életben, így a községi tanácsokban, a nép- frontbizottsánokban és a szülői munkaközösségekben is. összesen 412 fő jár be a közeli községekből az üzembe dolgozni — harminckét helységből —, közülük 280 a nő. A bejáróknak ötvenszázalékos útiköltségtérítést biztosít a vállalat. Kétműszakos munkarendben dolgozik az üzem, ez bizonyos mértékig megnehezíti a be- és hazajárást. Az autóbuszjárat több vonalon, a hazautazásnál nehezíti a dolgozók körülményeit, így például Győré—Iz- mény, Aparhant—Nagyvejke vonalán kénytelenek jelentős időt várakozással eltölteni a cipőgyári dolgozók, amely egy és negyed óra, s ami súlyosbítja, ez az éjszakai órákra esik. A vállalat már több ízben kérte ennek módosítását, egyelőre azonban nem sikerült elérni. A közeli községekbe utazókm nem kell várakozniok. A vállalati munkaerőhelyzet különösen indokolja a gyesről visszatérő kismamákról való kiemelt gondoskodást. Ezért két tüzödei futószalagot állítottak be állandó délelőtti műszakra, Ennek ellenére nagyon sok olyan kismama nem jön vissza a gyárba dolgozni, aki annak előtte vidékről járt be. Ennek elsősorban a lakóhelyi óvodahelyzet az oka, vagyis otthon a kismama nem tudja elhelyezni gyerekét, így kénytelen otthon maradni. A szakszervezeti bizottság igyekszik segítséget nyújtani abban, hogy a gyár dolgozói a bonyhádi bölcsődékben, óvodákba helyezhessék el gyerekeiket, de így is csak hat kisgyereket hoznak be vidékről és csak a legközelebbi községekből. A vállalati üzemi étkeztetést biztosít dolgozóinak, elfogadható áron, ezt a vidékről bejárók többsége igénybe is veszi, még akkor is, ha délutáni műszakos. Kétévenként — kétéves időtartammal — szakmásító tanfolyamot indítottak be, amelyen a vidékről bejáró nők is tanulnak, turnusonként hat-nyolc fővel. Most a bedolgozási rendszer további szélesítését tervezi a cipőgyár gazdasági és társadalmi vezetése, vagyis olyan munkalehetőségek megteremtését, amelyet az otthon maradt kismamák is el tudnak látni. Ez mind az üzemnek, m'nd a körülmények folytán otthon maradt nődolgozóknak hasznos lesz. Az idősebb nők inkább a-------------------------- lakóhelyük k ulturális életében vesznek részt, a fiatalabbak viszont a bonyhádi művelődési központ rendezvényeit látogatják. Az idősebbek közül nagyon sokan tevékenykednek a „Röpülj páva körökben”. Otthoni elfoglaltságukra jellemző a háztáji gazdálkodás, úgyszólván nincs is olyan bejáró nődolgozója a Bonyhádi Cipőgyárnak, aki ne foglalkozna háztáji kertészkedéssel, állattartással. Megyénk
