Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-03 / 232. szám
Mai számunkból (4. old.) XXXI. évfolyam, 232. szám. ARA: 1,40 Ft 1981. október 3., szombat OLVASÓSZOLGÁLAT MÉRLEGEN AZ IDEGENFORGALOM (2. old.) KCJÁL-ELLENÖRZÉSEN (3. old.) EGY JÓ PÉLDA (3. old.) ELKÉSZÜLT A SPORTUDVAR Habszivacs... Rendetlen munkahelyek voltak láthatók a képernyőn. A munkaasztalon összevissza hevernek az alkatrészek tárolására szolgáló papírdobozok, a telefonkagyló szereléséhez szükséges kéziszerszámok. A munkaasztal túl alacsony, a szék viszont magas, a szerelést végző munkásnő lehetetlen testtartásban görnyed. Egyik kezében a munkadarabot tartja, a másikkal az alkatrészek és szerszámok között matat. Apró csavarokat és alátéteket cserél a csúszós asztallapon, s nem csoda, ha e korántsem bonyolult műveletet csak többszöri próbálkozás után sikerül végrehajtania. A filmet a munkahelyszervezők készítették, s mutatták be. Kommentárként elmondták, hogy miután e munkafázist filmre vették, egy habszivacs lemezt adtak a csavarokkal és alátétekkel kínlódó munkásnőnek. „Tegye erre a csavarokat, akkor nem csúszkálnak" — ajánlották a szervezők, a munkásnő pedig keresetlen kifejezésekkel kommentálta a filmfelvevőkkel és stopperórákkal sürgölődő emberek javaslatát. A szervezők csak néhány nap múlva tértek vissza a műhelybe. Időközben ugyanis méréseik és vizsgálódásaik eredményeit elemezték, hogy rendet teremthessenek az üzemben. Azt látták, hogy mindazok, akik csavarokkal és alátétekkel dolgoznak a futószalag mellett, ama bizonyos habszivacsról szedegetik fel az apró kis alkatrészeket. Egyetlen mozdulattal, nem úgy, mint korábban. „Akkor most megpróbáljuk e habszivacs-módszert végig, a futószalag mellett" — mondták a szervezők, és senki nem tiltakozott. Túlzás lenne azt állítani, hogy mindenki lelkesedéssel fogadta az újra megjelenő szervezőket, inkább csak afféle „majd meglátjuk, mire mennek..." hangulat uralkodott a műhelyben. Másfajta képek ugyanarról a műhelyről. Áttekinthető rend a munkahelyeken, ügyes célszerszámok segítik a szerelést. A munkásnő már két kézzel dolgozik, az asztalán sorakozó alkatrészek és szerelési anyagok speciálisan kialakított tárolókban vannak, a szék kényelmes. A korábban majdnem négy percig tartó művelet elvégzése alig egy percig tart. A kommentárból az is kiderült, hogy a szervezők kikötötték: óránként legalább tíz percnyi szünetet kell tartani, vagyis nyolcórás műszakból nyolcvan perc a munkaszünet. S a termelékenység még így is — vagy éppen ezért? — negyven százalékkal emelkedett a szalag mellett. E filmekkel s a hozzájuk fűzött kommentárokkal a munkaszervezők bizonyítani kívánták: nem az a céljuk, hogy az elviselhetetlenségig fokozzák a munkaintenzitást, hanem az, hogy kényelmesebbé, elviselhetőbbé — s persze: gyorsabbá — tegyék a munkát. S bár hozzászoktak, hogy jelenlétüknek sehol sem örülnek, felelősséggel állíthatják, hogy munkájuk végeztével nyoma sincs a kezdeti gyanakvásnak. Visszaidézve az imént említett „habszivacs"-módszert: nem más ez, mint amit a szakemberek „gyalogszervezésnek" neveznek. Nem kell óriásT összegeket felemésztő beruházás, nincs szükség drága számítógépre, mellőzhető a „rendszerelmélet”, mindössze (?) csak néhány „ötletes", jól képzett szakember agilis tevékenységére van szükség ah- f hoz, hogy racionális rendben menjen a munka. S e „gya- j logszervezésre" képes szervezők mégis panaszkodni kénytelenek. Mert módszerük egyszerű, olcsó és célravezető, ám annyira mégsem olcsó, hogy egy fillérbe se kerülne. Az ilyen és ehhez hasonló munkaszervezésekre az egyik nagy műszergyár az elmúlt évben összesen négymillió forintot költött. Mindaddig azt hitték, hogy ez az összeg is túl kevés, amíg a pénzügyi revizorok firtatni nem kezdték, hogy mi értelme volt ennek a négymillió forintos költségnek. Mert ők sokallták ezt az összeget egy „kis" szervezésre! „Akkor most mit tegyünk?" — kérdezte a műszergyár szervezője. S vajon csoda-e, ha a szigorúbbá váló gazdasági helyzetben a vállalatok egyre kevesebb figyelmet fordítanak a legegyszerűbb módszerekkel megvalósítható racionalizálásokra? — kérdezzük mi is, nem tikolt ólmélko- dással. Hiszen mindenütt a világon, éppen a szigorú gazdasági helyzet kényszeríti ki a munkaszervezésben rejlő — és lehetőleg olcsón feltárható — belső tartalékok hasznosítását. Szerte a világon arra ügyelnek, hogy ha egyszer már pénz jutott a beruházásra, akkor annak megtervezésével és megvalósításával nemcsak a műszaki, a technológiai és a pénzügyi szakembereket, és nemcsak a gyárépítőket foglalkoztatják. Hanem a szervezőket is! Nálunk nem így van. Nálunk felépül a gyár — a statisztikai jelentésekben szereplő „beruházás" —, aztán következik a próbaüzem, majd a termelés „teljes gőzzel", és néhány év múltán fölfedezik, hogy lenne mit javítani a munkahelyszervezésen. S csak ekkor jelennek meg — ha egyáltalán hívják őket — a munkahelyszervezők. Ne bízzuk a pénzügyi revizorokra annak eldöntését, hogy ez normálisnak ítélhető gyakorlat-e! VÉRTES CSABA Kádár János megbeszélése Alvaro Cnnhallal Alvaro Cunhal és Kádár János lKádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken délelőtt a KB székházában fogadta a Portugál Kommunista Párt küldöttségét, amely Alvaro Cun'hal, főtitkár vezetésével, az MSZMP Központi Bizottságának vendégeként tartózkodik hazánkban. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen kölcsönösen tájékoztatták egymást pártjaik helyzetéről, tevékenységéről és feladatairól. Véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, valamint a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom időszerű 'kérdéseiről. A megbeszélésen kifejezésre jutott a Magyar Szocialista Munkáspárt és a Portugál Kommunista Párt nézetazonossága, valamennyi érintett kérdésben. Áttekintették a két párt hagyoAz olasz képviselőház pénteki ülésén folytatódott a külpolitikai vita. A legnagyobb figyelmet és visszhangot eddig Emilio Colombo külügyminiszter expozéja keltette, amely fő téziseiben változatlanul és sok ponton elég homályosan ismételte meg az olasz külpolitika irányát. E külpolitikának az alapjait Colombo a szövetségesek iránti hűségben, a nemzeti függetlenség és a béke védelmének közös céljában jelölte meg. A békét az olasz külügyminiszter szerint a kelet—nyugati és mányosan jó kapcsolatait és megerősítették azt a kölcsönös szándékot, hogy az MSZMP és a PKP kapcsolatai a marxizmus—leninizmus és a proletár internacionalizmus szellemében tovább .fejlődjenek. az észak—déli párbeszéd, valamint a nagyhatalmak közötti kapcsolatok megszilárdulása mellett „a lehető legalacsonyabb szintű erőegyensúly biztosíthatná”. A nemzetközi helyzetről azt mondta, hogy felszínes dolog lenne „tendenciaváltozásról" beszélni akkor, amikor a kelet—nyugati válság, valamint a válsággócok változatlanul léteznek. Az utána felszólalt képviselők közül többen számon kérték a legfontosabb kérdésekben való egyértelmű állásfoglalást. A .találkozón részt vettek: Albano Nunes és Francisco Lopes, a Portugál KP Központi Bizottságának tagjai, valamint Berecz János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a KB külügyi osztályának vezetője. Giancarlo Pajetta, az OKP képviselője egyenesen „pásztorlevélnek" nevezte Colombo beszédét. A külügyminiszter a neutronfegyverrel kapcsolatban még annyit sem tett meg, mint Lagorio hadügyminiszter néhány nappal ezelőtt — mondta Mar- telli szocialista képviselő. Colombo ugyanis egyértelműen az Egyesült Államok szuverén döntéseként fogja fel Reagan bejelentését. Csupán azt tette hozzá, hogy a fegyvernek Európába való telepítéséhez „európai konszenzus is kell”. Lázár György fogadta Nyikolaj Faggyejevet Lázór György, a Minisztertanács elnöke pénteken hivatalában fogadta Nyikolaj Faggyejevet, a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának titkárát. Megbeszélésükön - amelyen jelen volt Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese - a szocialista gazdasági integráció és a KGST munkájának időszerű kérdéseivel foglalkoztak. A SZOT-elnökség ülése Pénteken ülést tartott a SZOT elnökesége. A testület többek között megtárgyalta az Országos Anyag- és Árhivatal elnökének előterjesztését az egyéni védőfelszerelés, a védő- és munkaruha-ellátás helyzetéről, a további tennivalókról. Az elnökség — a vitában elhangzottak alapján - szükségesnek tartja, hogy az 1977-es minisztertanácsi határozat maradéktalan végrehajtása érdekében hatékony állami intézkedésék történjenek. Előterjesztést vitattak meg a szakszervezeti testületek munkavédelmi feladatairól, a munkavédelmi felügyelők jog- és hatáskörének gyakorlásáról. Az elnökség a továbbiakban az október 16-ára összehívott SZOT-ülés előkészítésével foglalkozott és megtárgyalta az ülés elé kerülő előterjesztéseket. Külpolitikai vita az olasz parlamentben Önkéntes rendőrök eskütétele Gáspár Sándor Havannában ünnepi nagygyűlést tartottak Havannában csütörtök este a Szakszervezeti Világszövetség megalakításának 36. évfordulója alkalmából, a Lazaro Pana- róf, a kiemelkedő kubai szak- szervezeti személyiségről elnevezett impozáns színházban (Elsőként Roberto Veiga lépett a szónoki emelvényre. Beszédében méltatta a Szakszervezeti Világszövetség megalakulása, a jövőre Havannában tartandó X. szakszervezeti világ- kongresszus jelentőségét és éltette a kubai—magyar barátságot. Kiemelte, hogy az Egyesült Államok és a reakciós erők példátlan méretű fegyverkezési hajszát indítottak, amivel szembe a dolgozók egyértelmű békeakaratát kell állítani. A világ dolgozóinak tömörítése szempontjából — mondotta - nagy felelőség hárul az SZVSZ Kubában tartandó X. kongresszusára. Gáspár Sándor beszédében kiemelte, hogy a kubai dolgozók munkájuk minőségének javításával köszöntik az SZVSZ évfordulóját és munkafelajánlósokkal ligyekeznek hozzájárulni a X. kongresszus előkészítéséhez. Meggyőződését fejezte ki, hogy Kuba méltó házigazda lesz, s hozzáfűzte: 36 évvel ezelőtt, az SZVSZ megalakulásakor még a legmerészebb latinamerikai álmodozók sem hihették, hogy 1982-ben Kubában, az Egyesült Államok tőszomszédságában, a földrész szocializmust építő országában ülhet össze a X. kongresszus. Tolna megyében másfélezer ember segíti mint önkéntes rendőr a belügyi rendészeti, közlekedésbiztonsági munkát. Tegnaptól számuk tizenöttel szaporodott, ugyanis két csoport alakult, s tett ünnepélyes külsőségék között esküt. A KPM Tóina megyei igazgatóságán volt a tanfolyam, itt volt az ünnepség is. Az egyik csoport tagjai a megyei közlekedési vállalat dolgozói, míg a másik csoport közlekedési ismereteket oktató és vizsgáztató szakemberekből áll. A közlekedési dolgozók főleg közlekedésrendészeti, közbiztonsági munkát végeznek, míg az oktatók a KBT megyei titkársága mellett folytatnak majd dktató-, nevelőmunkót. Eigner György r. őrnagy, a megyei főkapitányság közbiztonsági és közlekedési osztályának vezetője előtt tették le az esküt. Részt vett az ünnepségen Boksái Ervin, a megyei igazgatóság vezetője is. Az eskü szövegét mondják az önkéntes rendőrök
