Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-18 / 245. szám
1981. október 18. Képújság n Mindent, mi élet lelhetne az alcím., hiszen, nem cél Bartók Béla magánéletének, szellemi., művészi útjának mindem .részletre kiterjedő bemutatása. A hét stáció törté- netii-lkronológiik-us rendben, követi egymást, de közlendőjük érvényes más korszakokra is Bartók életében és utóéletében. Minden, állomás három részegységet foglal, magában., amelyek a rendezőik szándéka szerint tartalmúikban, kiegészítik egymást — ám- még így is csak jelezhetik Bartók egy-egy korszakának, vagy a. .felmerülő problémáknak összetettségét. A tér jobb oldalán ritmikusan minden, állomásban egy-egy filmet vetítenek; a középütt húzódó pilíérsaroikon fotódokumentációt helyezzenek el-, bal oldalon, pedig-, a pillérek sorától némileg. különválasztott ténfűzérfben- eredeti dokumentumokat állítanak ki. A hét állomáson' végtelenit-ve forgatott 4—6 perc terjedelmű filmek részben Bartókhoz szorosan kapcsolódó autentikus anyagokat, részben általánosabb, de Bartók világát sa-rkalatosan meghatározó dokumentumokat mutatnak be-. A filmek mottója mindenkor Bartók-idézet: .. .a magyar nemzet és magyar haza java.... ....vágyódás az ismeretlen után.... .. .az integritás-gondolat megtestesülése.. .. .. .erdő sűrűjében... .. .a- magyarországi modern zenéről.!.. .. ja művészek kötelessége tiltakozni... .. .per fi-nlne... A pillér sor fotódokumentációim. a filmekből 'kiemelve, vagy azokat kiegészítve, Bartók általános és zenei- világ- és Magyarország-képének néhány jellemző'nek vélt motívuma szerepel. A bal oldali térsor Bartók kézirataiból, leveleiből, birtokában. volt könyvekből mutat be válogatást. A festmények, szobrok, grafikáik, tervek éppen olyan, dokumentumok, vagy jelképek, mint a filmek, fényiképek, vagy Bartók Béla személyes tárgyai. Csak ott és olyan- formában jelennek meg, ahol- szellemi párhuzam, vonható a bartóki életmű és az adott kor vizuális művészetének jelenségei között, vagy egy periódus adekvát művészi magatartásának jellemzőjeként és nem utolsósorban- Bartók utóéletének, szellemi hagyatékának hatásaként is. Mint jelzésék és jelképek tehát nem törekednek és nem is törekedhetnek teljességre. Az egyes állomásokhoz csatlakozva így követik egymást a századforduló stilusá-nak, a szecessziónak, majd a. Nyolcak és aktivistáik Bartókkal személyes barátságot is tartó képviselői. Őket követik a bartóki ideálokat programként hirdető szentendreiek, a kükkel párhuzamoson. jelentkeznek a nemcsak a szembenállást, hanem a tetteket is vállaló szocialisták egy- egy alkotásé. Csupán villanásnyi látható a Bartók Béla egyéniségének, lenyűgöző életművének hatására keletkezett, má-r napjaink művészeti áramlatait tükröző műveikből. Az életpálya stációi és a térrendezés ritmusa olyan, folyamatba- szervezte a jelentősnek: ítélt dokumentumokat! és momentumokat, hogy a látogató részese legyen a közös megemlékezésnek. A fillm.re vett, fényképezett és eredeti dokumentumok több- zónás bemutatása, lehetővé teszi a lényeges elemek kiemelését. Különösen segíti ezt a vizuális és auditiv hatások kombinálása, illetve a tér- és fényhatások ritmizálása, A kiállítás november 30-ig tekinthető meg a Magyar Nemzeti Galériában, A családi és társadalmi eseményeket rendező irodák az idei évtől kezdtek megemlékezni fennállásuk tizedik esztendejéről. Szerte az országban különböző eseményeket kapcsolnak az évfordulóhoz. Tolna megyében a szekszárdi családi iroda olyan képzőművészeti kiállítást tervezett, melyben az ember életének, a család kiemelkedő eseményeinek pillanatai tükröződnek. A kiállítást megelőzte a Tolna megyei Népújsággal közösen rendezett képzőművészeti rejtvény, ahol az egyetemes művészetből válogatott reprodukciók segítették az élet nagy pillanatainak bemutatását. E játék eredmény- hirdetése a kiállítás megnyitóján lesz, ahol neves művészek alkotásai láthatók. A művészekkel való beszélgetések közben fény derült, hogy kinek mit jelent szóban fogalmazva a születés, ifjúság, szerelem, házasság, elmúlás, gyász fogalma. Bazsonyi Arany; Mindennek szabálya van. Az ember saját szabályának tisztának kell lennie. Két összetartozó ember szellemi magatartásának is közösnek kell lenni. Hosszan, sokáig keresni, találni szellemi pluszt a másikban. Azonos szellemi fokon kell lenni a két embernek, akik szövetkeznek az életre, a házasságra. A festő- pálya «önzést kíván. Két festő nehézségei mellett az asszony nem tud megmaradni. A férfi érdeme, ha a másik érzékeny lelke nem csorbul. A lemondások, az elfojtott dolgok kitörésekkel járnak. A férjemmel, Ve- csési Sándorral mi együtt küszködünk dolgainkban. Bencze László: őt szó, de benne van az egész élet. Ebben az öt szóban lényegében minden benne van, ami az emberek életét summázza, a többi az öt szónak járuléka. S a festő, ha az emberek számára maga is teremteni kíván valamit, ami az embert emberebbé, fogékonyabbá, gazdagabbá teszi, teheti: elkerülhetetlen, hogy az emberről szóljon, valljon, képekben, formákban. Festettem, mert az ember iránti fogyhatatlan érdeklődésem szükségszerűen tett és tartott meg figuralista festőnek. Festettem az öt szó birodalmát. S most, hogy félszázada Dudorra költözésemnek — ahol évekig éltem nyomorban, de emberien meleg közösségben —, megfestettem hálám és barátságom jeléül a 200x400 cm-es „Dudari tr'ptichont”, a Szerelmesek — Dudari lakodalmas — Család c. képemet. Világi oltárképet kívántam festeni ... Nem tudok elfordulni az embertől. Számomra hit és parancs az emberfestés. Breznay József: Az emberi élet normái évezredek óta le vannak fektetve. Ez elég lenne a jó munkához, élethez, ha elgondolkodnánk rajta, meg dolgaink következményein. Elmúlás? Furcsa érzés. Tizennégy éves lehettem, amikor rajztanárom megjósolta anyámnak a pályámat. Most is érzem a pillanatot: ott, a kapuban álltunk akkor és énráirtelen úgy láttam, hogy egy hegy mögött feljött a nap. Gánóczy Mária: A szerelem különös varázslat — igazolja ezt férjem, Breznay József is —, amihez fogható még eqy van, a művészet, ami éppen úgy átváltoztatja az embert, szárnyakat ad, ha igazi. A család? Óriási összetartó, védelmet adó erő, kohézió. Nálunk 25 éven keresztül mindig volt olyan gyerek, akinek kezét kellett fogni az óvodáig. Ma már nem egy fészekalja, de velük tágul a világ, amit a testvéri közösség tart össze. Hock Ferenc: Régen, még ifjúkoromban e kérdéseket — születés, ifjúság és a többit nagyon sokszor misztifikálták, egy részüket fellengzős rózsaszínűnek, másikat feketének festették. Egy tekintélyes ifjúsági lapban arra a kérdésre, hogy mi a szerelem, a válasz: „örömforrás"!? Ha ez a lapban elszigetelt jelenség lenne, nem tenném szóvá, de ez jellemző. Nagyon nagy baj, hogyha a szerelem csak örömforrás, főleg erkölcsi, etikai szempontból, de gyakorlati káros következményei is súlyosak. Túlhangsúlyozzák a szabadság szerepét a házasságban, holott a kötés legalább olyan fontos. Az eredmény: szabadság-felelőtlenség a szabadság és az egymásért felelős magatartás helyett. Tudom, nem mondtam újat, de azt hiszem, ez a téma túl is feszíti az ilyen beszélgetések kereteit. Kiss István: Mi van a születés és halál között? Miért erőlködik az ember? Mert az életet akarja élni. Azért van minden. A művészet is azért van, hogy az életet tegye jobbá. Az életben hinni kell és szeretni kell. Hogy mit tudnak mondani a szobraim? Egy dolgot tudnak: közvetíteni. Az ember a maga képére igyekszik formálni a világot. Az életigenlés — ami összefogó, ami a szabadságérzést jelenti szobraimban. Martinék József: Az élet kenyere a szerelem. Ebből táplálkozik minden. A korral szeretetté nemesedik. Ez a kenyér a fiataloké. Az időseké a megfontolt munka, a megélt élmények továbbadása. Mözsi-Szabó István: Félek a szavaiktól. Almit az ember fci- mb'nd, az kflosit éli is veszik. Ezeket nem fogalmazza meg az ember, hanem, éli, ha tudja. Csák élünk, aztán nem is igen gondoljuk át, hogy az az élet, almit élünk, miiből falkad, milyen. körpálya, milyen törvény, folytonosság, aminek mindenképpen! két ember az alapja. Az egyik csodá ennek a két embernek a találkozása. A másik, hogy ebből- a két. emberből fdkad a harmadik. Ebben- a csírában ott az elmúlás, amely nem lezárja, hanem forgatja az állandóan, mozgó bolygó életet. Az elmúlás nem elmúlás, hanem a holnap diófája, amit a nagyapa ültet, aki tudván tudja, hogy nem élvezheti a gyümölcsét. Patay László: Amióta világ a világ, a képzőművészet ezzel foglalkozik. Ezek a banalitások kísérik a kezdetektől. Kivéve talán, a kultikus jellegű dolgokat. Az éni munkásságom is ezek körül, forog. Hitem szerint keresem ezeket a- banal témákat, annak ellenére, hogy ezek lejárt lemeznek tűnnek. Szentgyörgyi Kornél: Mik ezek az ügyek? Ezeket át kell élni, Mindenki számára- más. Ha úgy alakul az élete, hogy ezekkel az emberi feladatokkal találkozik, ha átélte a szerelmet, a nehéz és örömteli dolgokat, • akkor elmondhatja, élt. Mindez közösségben folyik, ami szabályozza, esetleg gátat vet neki1. Ez újabb feladatokat ad. Az alkotó szándék vezeti az ember életét akkor is, ha. szerelmes, ha családot alkot, vagy munkát végez. 45 évvel ezelőtt az első képem, amit kiállítottam, Ádárn és Éva volt. Ez végigkísér. Izgalmas, érdekes feladat az emberpár. 34 éves házas vagyok. Ennél többet nem kell mondanom. Vecsési Sándor: Az öröm a legnagyobb hiánycikk a világon. A szerelem: önfeledtség, ami mindenek fölött van. Szellemileg is egybekapcsol két embert. A halál éppen, olyan funkciója- az életnek, mint a szerelem. A családomban. — sajnos — nincs meg. az a, jó: hogy elöl az apád, hátul gyereked véd. Ha elmegy az előd, magadra maradsz. Apám halálakor sok mindent megértettem az életéből, de nem akartaim elhinni:, elveszíteni. így maradt meg a festményemen; van is, meg nincs is. Az apámmal lezárult váltam! ? Talán mint férfiág zárult?... Végeztem?... Nem tudom, érted-e? DECSI KISS JANOS Kiss József Kossuth-díjas filmrendező vezetésével felvételeket készített a MAFILM Népszerű Tudományos Stúdiójának forgató csoportja a mórágy- tűzkődombi neolitikus feltáráson. A dr. Zalai Gaál István irányításával évek óta folytatott kutatómunka már eddig is sok Vörös festésű sirkerámia új adattal bővítette a közel hatezer évvel korábban itt élt elődeinkkel kapcsolatos ismereteinket. Az idei ásatási időszakban feltárt csaknem 40 neolitikus sír anyaga, s az ahhoz kapcsolódó megfigyelések pedig Wosinsky Mór működése óta a legnagyobb eredménynek számítanak megyénk őskorának kutatásában. A különleges, úgynevezett „zsugorított” helyzetben eltemetett csontvázak feltárásáról, az ezek mellékleteként földbe került, igen szépen díszített agyagedényekről; a „mórágyi Madonnáról”; valamint az ugyancsak agyagból készített álarcos istenszobrocskáról készített képsorok részét képezik majd egy ismeretterejsztő-tudo- mányos filmnek, melyet „Ég és föld elválasztása” címmel ezekben a hetekben készít Kiss József, s amelynek célja az újkőÁlarcos isten ______________/ k ori ember hitvilágának, vallásos hiedelmeinek, kultikus emlékanyagának a bemutatása. Ez a film része lesz egy négy vagy öt részből álló sorozatnak, mely az őskőkortól napjainkig vizsgálja a hitvilág különböző jelenségeit, a vallás és az egyén, valamint a vallás és az állam kapcsolatait. A sorozat első filmjével — melynek szakértője a világhírű magyar régész professzor, László Gyula volt — „Lélek és szellem!’ címmel már ez év nyarán megismerkedhettek a mozilátogatók. A tervek szerint rövidesen forgatni kezdik a római időszakról, valamint a sámánizmusról készülő filmeket is, s ahol csak lehetséges — ugyanúgy, mint a mórágyi feltárásnál —, a magyarországi ásatások anyagára, a hazai régészeti leletekre építenek elsősorban. Munkában a forgatócsoport A most készülő filmen is szereplő tűzkődombi leleteket november végéig a simontornyai Vármúzeumban lévő régészeti kiállításon tekinthetik meg az érdeklődők. DR. GAÁL ATTILA megyei múzeumigazgató h.
