Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-18 / 245. szám

1981. október 18. SÜÉPÜJSÁG A mongol népi forradalom győzelmének 60. évfordulója tiszteletére hazánkban mongol kulturális események zajlottak, amelyeken a mongol zene-, tánc- és filmművészet egyaránt reflektorfénybe került. A ren­dezvények sorát A mai Mon­gólia című fotókiállítás nyitot­ta meg. A gazdag anyagával csalogató kiállítást a budapesti Pataky István Művelődési Köz. pontban rendezték meg. A képeket szemlélve a láto­gatók megismerkedhetnek e tá­voli szocialista ország jelené­vel, nyomon követhetik az el­múlt hat évtized eredményeit. Jóllehet, a kiállítás számszerű eredményekről nem vall, de az kétségtelenül kirajzolódik az összeállításból, hogy a forra­dalom előtti elmaradott, feu­dális Mongólia napjainkra kor­szerű iparral, fejlett és gépesí­tett mezőgazdasággal, virágzó kultúrával büszkélkedő szocia­lista állammá alakult. Vadregényes mongol tájak, a magyar szem számára szokat­lan műemlékek, új ipari létesít­mények és 'kulturális intézmé­nyek láthatók a csaknem száz kiállított képen. Láthatjuk pél­dául Csojdzsin láma 1942-ben múzeummá nyilvánított templo­mát, az új Lenin Múzeumot, a gyermekszínházat. De nemcsak a mongol tárgyi világ rajzoló­dik ki előttünk, hanem megje­lenik a mongol ember is. Képek Mongóliáról Óceánok titkai Rég nincsenék már fehér fol­tok a földrajzi atlaszokban. Még a sarkvidékek mostoha időjárá­si körülményeihez is hozzáed­ződtek a tudósok, s hosszabb- rövidebb időre megtelepednek a sarki kutató állomásokon. A nagy földrajzi felfedezések, az Ázsia- és Afrika-kutató expedí­ciók hőskora elmúlt. Nem így az óceánkutatásé. A világ ma Cousteau kapitány fölfedezé­sein és az alig félévszázados víz alatti régészet eredményein ómul, s legalább olyan figye­lemmel követi az oceanológu- sok munkáját, mint a világűrbe kimerészkedő kozmonauták te­vékenységét. Mit rejt a tenger mélye, mi­lyen titkokat őriz a világóceán, hogyan befolyásolják időjárá­sunkat az óceáni áramlatok és a szinoptikus viharok? — olyan kérdések ezek, amelyeket az oceanológusok hivatottak meg­fejteni. A szovjet oceanológusok leg­újabb kutatási eredményeiről Andrej Monyin, az Oceanoló. giai Intézet igazgatója számolt be az APN tudósítójának. — Oceanológusaink legjelen­tősebb eredménye a szinopti­kus viharok felfedezése volt. Ezek a különös viharok hirtelen keletkeznek a víz felszínén, s többszáz kilométer hosszúság­ban terjednek tova. A szinopti­kus viharok a légköri ciklonok­hoz és anticiklonokhoz hasonló­an erőteljesen befolyásolják az óceán időjárását. Ezért igen fontos, hogy alaposan tanulmá­nyozzuk a jelenséget, mert en­nek alapján megtanulhatjuk az óceáni áramlatok változásainak előrejelzését, s így biztonságo­sabbá válhat a hajózás. iNem régiben a POLIMODE szovjet—amerikai közös kísérlet keretében kutatásokat végez­tünk, s megállapítottuk, hogy az óceánok és a légkör hőcse­réje a nagy viharok alkalmával megy végbe. Ezzel a kísérlettel is hozzájárultunk a Földön vég­bemenő éghajlati változások mechanizmusának megértésé­hez. Intézetünk tudósai - egyéb munkák mellett - jelenleg a RAJREZI-program megvalósítá­sában vesznek részt. A prog­ram, amelyet Marcsuk akadé­mikus dolgozott ki, előirányoz­za az óceánok hőmérsékleté­nek mérését, valamint az óceán és a légkör tekintélyes hossz­metszetű térfogatában lezajló különböző fizikai és egyéb fo­lyamatok vizsgálatát. A különféle kutatási progra­mokat az intézet jól felszerelt flottáján végezzük. Régóta jár­ja az óceánokat a Kurcsatov és a Mengyelejev kutatóhajó. Az idén vettük át a finn hajóépí­tőktől a hatezer tonna vízkiszo- rítású Keldis óceánjárót, amely­hez hasonló korszerű hajóval ma még egyetlen ország sem rendelkezik. A Keldis számító­gépeit például a Philips cég szállította. Lengyelországban rendeltük meg a Vityazt, amely majd az ugyanilyen nevű öreg kutatóhajót váltja fel. A régi Vityaz, amely harminc évig jár­ta a nagy vizeket, a kalinyin- grádi Ocean ol ág ia-i Múzeumba kerül. A víz alatti kutatásokat köny- nyű, gyors mozgású merülő­kabinokban végezzük. A -két­es háromszemélyes kabinokat repülőgépen szállítjuk a kuta­tás helyszínére. Merülési mély­ségük: 2000 méter. A kabinok jól beváltak. A Bajkál-tó és a Vörös-tenger mélyére harminc alkalommal merültünk le velük, s ritka éles felvételeket készí­tettünk a földkéreg-törésekről. A merülő kabinok ma mór nél­külözhetetlenék az óceánkuta­tók munkájában. A geológusok onnan kényelmesen fényképez­hetnek, tetszésük szerint vehetik a mintát, s készíthetik a video- magnetofon-felvételek soroza­tait. A kabinban 200 kiló- grammnyi kőzetmintát is fel­színre tudunk juttatni. Újabban az űrhajósok is a segítségünkre siettek. A világ­űrből hatalmas óceáni térsége­ket tudnak megfigyelni és fel­térképezni. Jól követhetik a tengermozgásokat, a ciklono­kat. a tájfunokat, s mindez is­mét csak a hajósokat segíti. A nyáron többhónapos kuta- tóútra indítottuk a Mengyele­jev és o Kurcsatov óceánjáról, A -hidrofizika-i expedíció célja of áramlatok és hőmérsékletek színoptikai változékonyságának vizsgálata. Új hajóinkat a Vi­tyazt és a Keldist egy Barents- tengeri kutatóút során avatjuk fel. A jövőben nagy feladatok várnak a szovjet oceanológu- sokra. Kutatásik kiterjednek a tengerhajózás biztonságára, a nagy olajszállító tartályhajók navigációs gondjainak megöl, dósára, a halászat fejlesztésé­re. Tovább vizsgálják majd az óceán és a légkör kölcsönhatá­sát, az éghajlat alakulásának mechanizmusát, valamint kere­sik az időjárás-előrejelzésének legjobb módjait. Teherautó óriások 1917 előtt Oroszországnak nem volt saját autógyártása, mindössze néhány kis autójavító üzem és műhely működött. Az egyik ilyen vállalattal - a moszkvai AMO-üzemmel — kez­dődött el a szovjet autógyártó­ipar 'kialakulása. 1924 végén az AMO-ban összeszereltek 10 te­herautót. Voltaképpen ekkor született o szovjet autógyártó­ipar. Ma mintegy 300 gyár tar­tozik az ágazathoz. Ezek a vál­lalatok tavaly 787 ezer teher­autót és 1 millió 327 ezer sze­mélyautót gyártottak. A szerelő- szalagokról mintegy 230 teher- autó-modell, 60 személygépko­csi változat, 36 féle autóbusz, 50 típusú pótkocsi került le. A Szovjetunióban mind na­gyobb mennyiségű áru szállítá­sát kell megoldani ágy, hogy a gépkocsivezetők száma ne nö­vekedjék. Ezen a pályán ugyan­is égető a hiány. Ezért mind nagyobb szerepe van a kocsik raksúlyának és a pótkocsinak. Az elmúlt ötéves tervidőszak folyamán a tehergépkocsik át­lagos raksúlya másfélszeresére növekedett. A moszkvai Liha­csov autógyár például 5 ton­nás kocsrkon kívül 8 tonnás te­herautókat is gyárt. Az uráli autógyárban szintén készülnek 8 tonnás kocsik. A kremencsu- gi autógyár 14,5 tonnára növel­te autóinak raksúlyát. A belo­rusz autógyári egyesülés 32 változatot gyárt, amelyek rak­súlya 8 tonnától 120 tonnáig terjed. A belorusz konstruktőrök jelenleg o külszíni fejtőhelyek­hez 180 tonnást!) billenőszek­rényes teherautót készítenek. A hossza 15, a magassága 5 mé­ter. A kocsiba 2200 lóerős dí­zelmotort építenek be. A kómái üzem is újdonsággal szolgál. Az itt készült kocsikat három- tengelyesnek tervezték, amelyek után pótkocsi is kapcsolható, de a tengelyterhelés ebben az esetben sem haladja meg a 6 tonnát. így sokkal 'kevésbé ron­gálják az utakat, mint elődeik. A nyolcvanas években foly­tatódik az ország autóállomá­nyának dízelesítése. A belo- russziai, a ikremencsug-i, a ká­mai autókat dízelmotorokkal fogják kibocsátani. A 2000. esztendőig -kidolgoz­ták a -Bajkál vízvédelmi övezet tervezetét, amely a tó környé­kének hatalmas nemzetközi tu­risztikai központtá való átalakí­tását célozza. E kérdéskomip- lexumról -beszélt az APN tudó. sítájána-k kérésére Grigorij Ga- lazi-j, a Bajkáli Limnológiai In­tézet igazgatója, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának le­velező tagjai- A Bajkál földünk legmé. lyebb édesvízi tava (1620 m) a világ felszíni édesvizeinek egy­ötödét tartalmazza. A tavat benépesítő állati és növényi szervezetek háromnegyed része a világon máshol nem találha­tó. Az utóbbi -két évtizedben Szi­bériában bekövetkezett válto­zások a Sajkáit is érintették. A tó déli partján cellulózkombi-nát épült Északi partján a-z épülő Bajkál—Amúr vasútvonal húzó­dik. A Bajkált évente több mint félmillió turista keresi -fel. A tó vízvédelmi övezetének tervezete a legteljesébb mér­tékben -kiküszöböli a termelő­erők fejlődése és e hatalmas régió ökológiai egyensúlya meg­őrzése közötti ellentmondás©­Baikal 2000-beii kát. A Bajkál vízvédelmi öveze­tében ipari vállalatot nem léte­sítenek. A 31 ezer négyzetkilo­méter területű tavat és a part. menti, -legfestőibb tájakat, nem­zeti parkká -nyilvánítják. A Bajkál környezetének ter­mészetvilága csodálatosan ere­deti és sokszínű: geológiai tö. rés-vonalak, vízesések, jégglecs- cserek, futóhomok, mintegy száz, 30-90 fokos termálvízfor- rás. Az egyes szigetek és a part egy része különböző ár­nyalatú márványrétegből áll. A partok közelében ősemberek szálláshelyéül szolgáló -barlan­gokat, sziklara-jzokat fedeztek fel. Az övezet éghajlata eny­hébb, mint a környező terüle­tekké az alpesi éghajlathoz hasonló. A Bajkál partján üdülőket, szanatóriumokat, szállodákat, kempingeket, tu rista szá I Iá sokat építenék. Fejlesztik a vitorlás, és hegymászósportot, a- sport- horgászatot és a vadászatot. A Bajkál télen is vonzó. Decem­ber-január körül a tó jegének vastagsága olykor a métert is meghaladja. A szikrázó jégfe­lület síelésre, vitorlaszánkózás­ra, jég alatti halászatra ad le­hetőséget. A tervezők számítá­sai szerint az -új évszázad ele­jére a Bajkál egymillió turis­tát fogadhat. A tó partján berendezett Limnológiai Intézet múzeumát évente 200 ezren látogatják. A szakemberek tanulmányoz­zák annak lehetőségét is, hogy a Bajkál vizet adjon Kelet- és Nyugat-Szibéria egyes városai­nak, az ország vízben szegény nyugati és déli körzeteinek. Egyes tudósok szerint a jövő században lehetővé válik a Bajkál vizének exportja is. Megjegyzendő, hogy a tó szint­je magasabb a világóceánénál, így lehetséges természetes* fo­lyású vízvezetékek építése. —IBM« 'imilll —

Next

/
Thumbnails
Contents