Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-18 / 245. szám
1981. október 18. SÜÉPÜJSÁG A mongol népi forradalom győzelmének 60. évfordulója tiszteletére hazánkban mongol kulturális események zajlottak, amelyeken a mongol zene-, tánc- és filmművészet egyaránt reflektorfénybe került. A rendezvények sorát A mai Mongólia című fotókiállítás nyitotta meg. A gazdag anyagával csalogató kiállítást a budapesti Pataky István Művelődési Köz. pontban rendezték meg. A képeket szemlélve a látogatók megismerkedhetnek e távoli szocialista ország jelenével, nyomon követhetik az elmúlt hat évtized eredményeit. Jóllehet, a kiállítás számszerű eredményekről nem vall, de az kétségtelenül kirajzolódik az összeállításból, hogy a forradalom előtti elmaradott, feudális Mongólia napjainkra korszerű iparral, fejlett és gépesített mezőgazdasággal, virágzó kultúrával büszkélkedő szocialista állammá alakult. Vadregényes mongol tájak, a magyar szem számára szokatlan műemlékek, új ipari létesítmények és 'kulturális intézmények láthatók a csaknem száz kiállított képen. Láthatjuk például Csojdzsin láma 1942-ben múzeummá nyilvánított templomát, az új Lenin Múzeumot, a gyermekszínházat. De nemcsak a mongol tárgyi világ rajzolódik ki előttünk, hanem megjelenik a mongol ember is. Képek Mongóliáról Óceánok titkai Rég nincsenék már fehér foltok a földrajzi atlaszokban. Még a sarkvidékek mostoha időjárási körülményeihez is hozzáedződtek a tudósok, s hosszabb- rövidebb időre megtelepednek a sarki kutató állomásokon. A nagy földrajzi felfedezések, az Ázsia- és Afrika-kutató expedíciók hőskora elmúlt. Nem így az óceánkutatásé. A világ ma Cousteau kapitány fölfedezésein és az alig félévszázados víz alatti régészet eredményein ómul, s legalább olyan figyelemmel követi az oceanológu- sok munkáját, mint a világűrbe kimerészkedő kozmonauták tevékenységét. Mit rejt a tenger mélye, milyen titkokat őriz a világóceán, hogyan befolyásolják időjárásunkat az óceáni áramlatok és a szinoptikus viharok? — olyan kérdések ezek, amelyeket az oceanológusok hivatottak megfejteni. A szovjet oceanológusok legújabb kutatási eredményeiről Andrej Monyin, az Oceanoló. giai Intézet igazgatója számolt be az APN tudósítójának. — Oceanológusaink legjelentősebb eredménye a szinoptikus viharok felfedezése volt. Ezek a különös viharok hirtelen keletkeznek a víz felszínén, s többszáz kilométer hosszúságban terjednek tova. A szinoptikus viharok a légköri ciklonokhoz és anticiklonokhoz hasonlóan erőteljesen befolyásolják az óceán időjárását. Ezért igen fontos, hogy alaposan tanulmányozzuk a jelenséget, mert ennek alapján megtanulhatjuk az óceáni áramlatok változásainak előrejelzését, s így biztonságosabbá válhat a hajózás. iNem régiben a POLIMODE szovjet—amerikai közös kísérlet keretében kutatásokat végeztünk, s megállapítottuk, hogy az óceánok és a légkör hőcseréje a nagy viharok alkalmával megy végbe. Ezzel a kísérlettel is hozzájárultunk a Földön végbemenő éghajlati változások mechanizmusának megértéséhez. Intézetünk tudósai - egyéb munkák mellett - jelenleg a RAJREZI-program megvalósításában vesznek részt. A program, amelyet Marcsuk akadémikus dolgozott ki, előirányozza az óceánok hőmérsékletének mérését, valamint az óceán és a légkör tekintélyes hosszmetszetű térfogatában lezajló különböző fizikai és egyéb folyamatok vizsgálatát. A különféle kutatási programokat az intézet jól felszerelt flottáján végezzük. Régóta járja az óceánokat a Kurcsatov és a Mengyelejev kutatóhajó. Az idén vettük át a finn hajóépítőktől a hatezer tonna vízkiszo- rítású Keldis óceánjárót, amelyhez hasonló korszerű hajóval ma még egyetlen ország sem rendelkezik. A Keldis számítógépeit például a Philips cég szállította. Lengyelországban rendeltük meg a Vityazt, amely majd az ugyanilyen nevű öreg kutatóhajót váltja fel. A régi Vityaz, amely harminc évig járta a nagy vizeket, a kalinyin- grádi Ocean ol ág ia-i Múzeumba kerül. A víz alatti kutatásokat köny- nyű, gyors mozgású merülőkabinokban végezzük. A -kétes háromszemélyes kabinokat repülőgépen szállítjuk a kutatás helyszínére. Merülési mélységük: 2000 méter. A kabinok jól beváltak. A Bajkál-tó és a Vörös-tenger mélyére harminc alkalommal merültünk le velük, s ritka éles felvételeket készítettünk a földkéreg-törésekről. A merülő kabinok ma mór nélkülözhetetlenék az óceánkutatók munkájában. A geológusok onnan kényelmesen fényképezhetnek, tetszésük szerint vehetik a mintát, s készíthetik a video- magnetofon-felvételek sorozatait. A kabinban 200 kiló- grammnyi kőzetmintát is felszínre tudunk juttatni. Újabban az űrhajósok is a segítségünkre siettek. A világűrből hatalmas óceáni térségeket tudnak megfigyelni és feltérképezni. Jól követhetik a tengermozgásokat, a ciklonokat. a tájfunokat, s mindez ismét csak a hajósokat segíti. A nyáron többhónapos kuta- tóútra indítottuk a Mengyelejev és o Kurcsatov óceánjáról, A -hidrofizika-i expedíció célja of áramlatok és hőmérsékletek színoptikai változékonyságának vizsgálata. Új hajóinkat a Vityazt és a Keldist egy Barents- tengeri kutatóút során avatjuk fel. A jövőben nagy feladatok várnak a szovjet oceanológu- sokra. Kutatásik kiterjednek a tengerhajózás biztonságára, a nagy olajszállító tartályhajók navigációs gondjainak megöl, dósára, a halászat fejlesztésére. Tovább vizsgálják majd az óceán és a légkör kölcsönhatását, az éghajlat alakulásának mechanizmusát, valamint keresik az időjárás-előrejelzésének legjobb módjait. Teherautó óriások 1917 előtt Oroszországnak nem volt saját autógyártása, mindössze néhány kis autójavító üzem és műhely működött. Az egyik ilyen vállalattal - a moszkvai AMO-üzemmel — kezdődött el a szovjet autógyártóipar 'kialakulása. 1924 végén az AMO-ban összeszereltek 10 teherautót. Voltaképpen ekkor született o szovjet autógyártóipar. Ma mintegy 300 gyár tartozik az ágazathoz. Ezek a vállalatok tavaly 787 ezer teherautót és 1 millió 327 ezer személyautót gyártottak. A szerelő- szalagokról mintegy 230 teher- autó-modell, 60 személygépkocsi változat, 36 féle autóbusz, 50 típusú pótkocsi került le. A Szovjetunióban mind nagyobb mennyiségű áru szállítását kell megoldani ágy, hogy a gépkocsivezetők száma ne növekedjék. Ezen a pályán ugyanis égető a hiány. Ezért mind nagyobb szerepe van a kocsik raksúlyának és a pótkocsinak. Az elmúlt ötéves tervidőszak folyamán a tehergépkocsik átlagos raksúlya másfélszeresére növekedett. A moszkvai Lihacsov autógyár például 5 tonnás kocsrkon kívül 8 tonnás teherautókat is gyárt. Az uráli autógyárban szintén készülnek 8 tonnás kocsik. A kremencsu- gi autógyár 14,5 tonnára növelte autóinak raksúlyát. A belorusz autógyári egyesülés 32 változatot gyárt, amelyek raksúlya 8 tonnától 120 tonnáig terjed. A belorusz konstruktőrök jelenleg o külszíni fejtőhelyekhez 180 tonnást!) billenőszekrényes teherautót készítenek. A hossza 15, a magassága 5 méter. A kocsiba 2200 lóerős dízelmotort építenek be. A kómái üzem is újdonsággal szolgál. Az itt készült kocsikat három- tengelyesnek tervezték, amelyek után pótkocsi is kapcsolható, de a tengelyterhelés ebben az esetben sem haladja meg a 6 tonnát. így sokkal 'kevésbé rongálják az utakat, mint elődeik. A nyolcvanas években folytatódik az ország autóállományának dízelesítése. A belo- russziai, a ikremencsug-i, a kámai autókat dízelmotorokkal fogják kibocsátani. A 2000. esztendőig -kidolgozták a -Bajkál vízvédelmi övezet tervezetét, amely a tó környékének hatalmas nemzetközi turisztikai központtá való átalakítását célozza. E kérdéskomip- lexumról -beszélt az APN tudó. sítájána-k kérésére Grigorij Ga- lazi-j, a Bajkáli Limnológiai Intézet igazgatója, a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának levelező tagjai- A Bajkál földünk legmé. lyebb édesvízi tava (1620 m) a világ felszíni édesvizeinek egyötödét tartalmazza. A tavat benépesítő állati és növényi szervezetek háromnegyed része a világon máshol nem található. Az utóbbi -két évtizedben Szibériában bekövetkezett változások a Sajkáit is érintették. A tó déli partján cellulózkombi-nát épült Északi partján a-z épülő Bajkál—Amúr vasútvonal húzódik. A Bajkált évente több mint félmillió turista keresi -fel. A tó vízvédelmi övezetének tervezete a legteljesébb mértékben -kiküszöböli a termelőerők fejlődése és e hatalmas régió ökológiai egyensúlya megőrzése közötti ellentmondás©Baikal 2000-beii kát. A Bajkál vízvédelmi övezetében ipari vállalatot nem létesítenek. A 31 ezer négyzetkilométer területű tavat és a part. menti, -legfestőibb tájakat, nemzeti parkká -nyilvánítják. A Bajkál környezetének természetvilága csodálatosan eredeti és sokszínű: geológiai tö. rés-vonalak, vízesések, jégglecs- cserek, futóhomok, mintegy száz, 30-90 fokos termálvízfor- rás. Az egyes szigetek és a part egy része különböző árnyalatú márványrétegből áll. A partok közelében ősemberek szálláshelyéül szolgáló -barlangokat, sziklara-jzokat fedeztek fel. Az övezet éghajlata enyhébb, mint a környező területekké az alpesi éghajlathoz hasonló. A Bajkál partján üdülőket, szanatóriumokat, szállodákat, kempingeket, tu rista szá I Iá sokat építenék. Fejlesztik a vitorlás, és hegymászósportot, a- sport- horgászatot és a vadászatot. A Bajkál télen is vonzó. December-január körül a tó jegének vastagsága olykor a métert is meghaladja. A szikrázó jégfelület síelésre, vitorlaszánkózásra, jég alatti halászatra ad lehetőséget. A tervezők számításai szerint az -új évszázad elejére a Bajkál egymillió turistát fogadhat. A tó partján berendezett Limnológiai Intézet múzeumát évente 200 ezren látogatják. A szakemberek tanulmányozzák annak lehetőségét is, hogy a Bajkál vizet adjon Kelet- és Nyugat-Szibéria egyes városainak, az ország vízben szegény nyugati és déli körzeteinek. Egyes tudósok szerint a jövő században lehetővé válik a Bajkál vizének exportja is. Megjegyzendő, hogy a tó szintje magasabb a világóceánénál, így lehetséges természetes* folyású vízvezetékek építése. —IBM« 'imilll —
