Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-17 / 244. szám
XXXI. évfolyam, 244. szám. ARA: 1,40 R 1981. október 17., szombat Mai számunkból SZÖVETKEZETEK ÉS NAGYVÁLLALATOK EGYÜTTMŰKÖDÉSE (2. old.) MEZSGYEHATAR BETONBÓL (3. old.) GYALOGOSOK A KÖZLEKEDÉSBEN (4. old.) OLVASÓSZOLGALAT CÉLVIZSGÁLAT A MOZSI SÜTŐÜZEMBEN (3. old.) Baráti szövetség ben A Magyar—Szovjet Baráti Társaság rendszeresen, ötévenként tart országos értekezletet, az MSZBT országos elnöksége ezúttal a hetedik alkalommal hívta össze a tagcsoportok küldötteit. A mai értekezleten az 1664 tagcsoport 483 küldöttén kívül részt vesznek o hazai párt- és állami testületeknek, tömegszervezeteknek, továbbá a Szovjet Baráti Társaságok Szövetségének és a Szovjet—Magyar Baráti Társaságnak a képviselői is. Ez a tény jelzi, hogy az MSZBT tevékenysége szervesen illeszkedik abba a sokoldalú kapcsolatrendszerbe, amely hazánkat a Szovjetunióhoz fűzi. Nyilvánvaló ugyanis, hogy a magyar—szovjet barátság ápolása, elmélyítése hazánkban nem pusztán egy baráti társaság feladata, hanem a párt és a kormány politikájának alapvető eleme, az egész társadalom ügye. Mégis, vagy éppen ezért tölt be fontos szerepet a Magyar—Szovjet Baráti Társaság, amely alakulása óta azon munkálkodik, hogy a Szovjetunióval való barátságot nemzeti érdekükként tudatositsaa társadalom minden rétegében, hogy így erősítse a magyar és a szovjet népben a testvériség érzését, a két ország szoros szövetségét, s egyben hozzájáruljon ahhoz, hogy a hazafíság és a szocializmus fogalma népünkben elválaszthatatlanul forrjon össze, s hogy ezt a szocialista hazafiságot a proletár nemzetköziség eszméje és mindennapi gyakorlata hassa át. Történelmi tapasztalatunk, hogy a proletár internacionalizmust a magyar társadalom fejlődése, társadalmi vívmányaink megőrzése sem- nélkülözheti; tehát a Szovjetunióval való barátság ápolása, erősítése, elmélyítése, az új nemzedékekben való megújítása népünk nemzeti érdeke. A nemzeti érdek és a barátság összetartozásának tudatosítása azonban szervezett tevékenységet is igényel, ezért nevezi a Magyar—Szovjet Baráti Társaság önmagát mozgalomnak, hiszen a mozgalom szó lényegében társadalmi méretű szervezett tevékenységet jelent; s ma már valóban nem túlzás azt állítani, hogy a Magyar—Szovjet Baráti Társaság a legutóbbi negyedszázadban az egész társadalmat átfogó politikai tömegmozgalommá érett. A társaság helyzetét és mai feladatait hivatott meghatározni az országos értekezlet. Illusztrációképpen álljon itt néhány statisztikai adat: a Magyar—Szovjet Baráti Társaság tagcsoportjainak száma az utóbbi öt évben 1205-ről 1664-re gyarapodott. Ezen belül a megyékben 821-röl 1193-ra, Budapesten 384-ről 471-re. Nem érdektelen tudni azt sem, hogy az MSZBT aktivistái ma 809 ipari. 316 mezőgazdasági, 373 tanintézményi, valamint 166 egyéb intézményi tagcsoportban fejtik ki tevékenységüket. És érdekes tény, hogy az utóbbi öt évben a leginkább éppen az oktatási intézményekben működő tagcsoportok száma növekedett, feltehetően annak eredményeként, hogy 1973-ban megalakult az Orosz Nyelv- és Irodalomtanárok Nemzetközi Szövetségének (MARPJAL) magyar szekciója, amely az MSZBT országos elnöksége mellett működve ma kétezernél több magyarországi oroszszakos tanárt tömörít. Ez a szekció koordinálja az iskolai és iskolán kívüli orosz nyelvoktatást, amelyek minőségi fejlesztése — ahogyan az az országos értekezletet megelőző megyei és kerületi értekezleteken is megfogalmazódott — fontos része az MSZBT tevékenységének. De legalább ilyen fontos része ennek például a propagandamunka, egyebek között a jeles évfordulókról való méltó megemlékezések, a magyar—szovjet gazdasági, tudományos-műszaki együttműködés témaköreivel foglalkozó fórumsorozatok, vagy éppen a politikai ismeretterjesztést szolgáló különféle vetélkedő- sorozatok megrendezése. Ez utóbbiak népszerűségét jelzi, hogy például a „Kell a jó könyv” olvasópályázatnak — amelyet a Nagy Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére két ízben is megrendeztek — több mint 150 ezer résztvevője volt. s hogy a legutóbbi alkalommal 74 ezer 714 pályamű született. A Magyar-r-Szovjet Baráti Társaság hetedik országos értekezletének a végzett munka értékelésén kívül a további feladatok meghatározásához természetesen figyelembe kell vennie a megváltozott nemzetközi körülményeket, és a társadalomban bekövetkezett fejlődés új igényeivel is számolva kell törekednie tevékenységének tartalmi, módszerbeli megújítására. Éppen a barátság további elmélyítéséért lehet célja a társaságnak, hogy fokozottabban népszerűsítse pártjainak, kormányainak és népeinek a béke, a nemzetközi biztonság, a társadalmi haladás érdekében tett együttes erőfeszítéseit, hogy az építőmunka nehezebbé vált külső és belső felvételeivel összefüggésben mutassa be a Szovjetunió törekvéseit és eredményeit nálunk, illetve a mi törekvéseinket és eredményeinket segítse ismertetni a Szovjetunióban. E tevékenység révén ahhoz is hozzájárulhat, hogy a magyar és a szovjet nép kölcsönösen hasznosítsa egymás tapasztalatait. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság október 17.-Í országos értekezlete is ezt a közös érdeken nyugvó barátságot hivatott tovább erősíteni. ACZÉL GÁBOR A tagországok egyittmíködéséril tanácskozott a KGST Véirehajtí Bizottsága a vb moszkvai ütéséről 1981. október 13. és 15. között Moszkvában megtartotta 101. ülését a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának Végrehajtó Bizottsága. Az ülésen a tagállamok állandó képviselői, a miniszterelnök-helyettesek vettek részt. Bulgáriát Andrej Lukanov, Csehszlovákiát Rudolf Rohlicek, Kubát Flavio Bravo Pardo, Lengyelországot Zbigniew Madej, Magyarországot Marjai József, Mongóliát Miatavin Pel Zse, az NDK-t Gerhard Weiss, Romániát Nicolae Constantin, a Szovjetuniót Nyiko- laj Talizin, Vietnamot Huynh Tan Phat képviselte. A KGST és a jugoszláv kormány közötti megállapodás értelmében a végrehajtó bizottság munkájában részt vett Szlobodan Gligorijevics, a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács (a kormány) tagja, Jugoszlávia állandó képviselője a KGST mellett Jelen volt a tanácskozáson Nyikolaj Faggyejev, a KGST titkára. A végrehajtó bizottság ülésén Marjai József miniszterelnök-helyettes, hazánk állandó KGST-képviselője elnökölt. AZ ÜLÉS résztvevői a testvér- Japok vezetőinek 1981-ben megtartott találkozóin létrejött megállapodások és o KGST XXXV. ülésszakán született határozatok szellemében meghatározták azokat oz intézkedéseket, amelyeknek célja, hogy elmélyítsék a tagországoknak az anyagi termelésben folytatott együttműködését. Elhatározták, hogy meg kell gyorsítani több fontos, korszerű gép és berendezés közös kifejlesztését, biztosítani kell ezek közös gyártását. A következő ötéves terv első éveiben meg kell kezdeni ezeknek a gépeknek és berendezéseknek a tagországok közötti kölcsönös szállítását. Annak érdekében, hogy meg lehessen határozni a fűtőanyag- és nyersanyag problémák távlati megoldását szolgáló együttműködés irányait, a tagországok közösen előrejelzéseket készítenek nyersanyag- és energiatermelő ágazataik fejlődéséről. A végreható bizottság meghallgatta a KGST gépipari és mezőgazdasági állandó bizottságainak tevékenységéről szóló jelentéseket MEGÁLLAPÍTOTTA, hogy a gépipari együttműködés elősegítette a tagországok gép- és berendezésigényeinek jobb kielégítését. A KGST-tagországok többségében a gépgyártás a népgazdaság egyik vezető ágazatává vált. Gépipari importigényeik több mint kétharmadát jelenleg a kölcsönös szállításokból elégítik ki a tagországok. Az egymásnak szállított gépek és berendezések egyhar. mada a szakosított gyártás keretében készült termék. A KGST-országak kommunista és munkáspártjainak kongresszusain a gépgyártás minőségileg új szintjének eléréséről született határozatokból kiindulva a végrehajtó bizottság javasolta a tagországoknak, hogy az 1981 —1985 közötti időszakban erőfeszítéseiket a következő területekre összpontosítsák: az élenjáró technikák és technológiák kifejlesztésére és használatba vételére, a termelés anyag- és energiaigényének csökkentésére, a szakosított gyártásban készülő termékek minőségének és versenyképességének javítására, a termelési kooperáció széles körű fejlesztésére az egységesített alkatrészek és gépegységek gyártásában, a termelési kooperációban résztvevő szervezetek közötti közvetlen kapcsolatok továbbfejlesztésére. A végrehajtó bizottság meg. állapítotto, hogy a tagországok együttműködése kedvezően hatott a KGST-tagállamok mező- gazdaságának fejlődésére. Az utóbbi években az agráripari területen megvalósuló gazdasági és tudományos-műszaki együttműködés eredményeinek széles körű felhasználósával a KGST tagállamaiban következetesen folytatódott a mező- gazdasági termelés intezívebbé tétele, a mezőgazdaság műszaki felszereltségének javítása, a kemizálás és a talajjavítás. Jelentős sikerek születtek a növénynemesítés és a magtermesztés, oz állati tenyészállo- mány kialakítása, az állatorvos- tan, a. gépesítés és a kemizálás, valamint az erdőgazdálkodás terén folytatott együttmű(Folytatós a 2. oldalon.) Kádár János fogadta Kurt Hagert Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken a KB székházóban fogadta Kurt Hagert, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Óvári Miklós, a Politikai Bizottság tagjo, a Központi Bizottság titkára. Jelen volt Rudolf Ross- meisl, az NDK budapesti nagykövete. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának meghívására október 14—16. között látogatást tett hazánkban Kurt Hager, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára. Kart Hager megbeszélést folytatott Óvári Miklóssal, a Központi Bizottság titkárával, és Aczél Györggyel, a Minisztertanács elnökhelyettesével, a Politikai Bizottság tagjaival. A tárgyalásokon részt vett Hannes Hőmig, az NSZEP KB tagija, a tudományos osztály vezetője és Korrtidesz Mihály, az MSZMP KB tagja, a tudományos-közoktatási és kulturális osztály vezetője. A szívélyest elvtársi légkörű megbeszéléseiden. a két párt képviselői o szocialista építőmonka időszerű kérdéseiről, a kulturális és ideológiai munka feladatairól tanácskoztak. Kurt Hager pénteken^ elutazott Budapestről. * Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára pénteken a KB székházában fogadta a hivatalos, baráti látogatáson hazánkban tartózkodó Phoune Sipraseufh-ot, a Laoszi Forradalmi Néppárt Politikai Bizottságának tagját, a Központi Bizottság titkárát, a Laoszi Népi Demokratikus Köztársaság miniszterelnök-helyettesét, külügyminisztert. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón részt vett Púja Frigyes külügyminiszter és Zegnál János, hazánk vientianei nagykövete. Jelen volt S. Souban, a laoszi külügyminisztérium főtitkára. Lázár György, a Minisztertanács elnöke pénteken hivatalában fogadta Phoune Sipra- seuth-ot A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen részt vett Házi Vencel külügyminiszter-helyettes, és Zegnál János. Jelen volt S. Souban is. Kádár János, Kurt Hager és a megbeszélés résztvevői Az ipari szövetkezetek kongresszusa Csaknem 300 ezer szövetkezeti dolgozó képviseletében, 471 küldött részvételével pénteken az Építők székházábon megkezdte munkáját az ipari szövetkezetek VHI. kongresszusa, amely értékeli, megvitatja cm előző kongresszus óto végzett munkát, és kijelöli az új, megváltozott követelményekhez igazodó feladatokat. A tanácskozás elnökségében helyet foglalt Havasi Ferenc, az MSZMP KB titkára. Sarlós István, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a Politikai Bizottság tagjai. Marjai József, a Minisztertanács elnökhelyettese. Jelen voltak a minisztériumok, a társadalmi szervezetek és a társszövetkezeti ágazatok képviselői. Az Ipari Szövetkezetek Országos Tanácsának korábban kiküldött írásos beszámolójához Rév Lajos, a« OKISZ elnöke fűzött szóbeli kiegészítést. A beszámolót széles körű vita követte, amelyen felszólalt Havasi Ferenc is. Dalmandon befejezték a vetést A Dalmandi Állami Gazdaság 652 hektár őszi árpa és 1461 hektár őszi búza — összesen 2113 hektár őszi kalászos gabona — vetését pénteken befejezte. A jövő évi gabonaprogram teljesítését jelentős •mértékben elősegíti, hogy optimális időben sikerűit a munkát elvégezni; A kukoricabetakarítással 50 százalékra állnak, és most, a vetési munkák befejeztével e fontos betakarítási munkát tudják meggyorsítani, mivel minden erő erre a feladatra csoportosítható.
