Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-02 / 231. szám

1981. október 2.

NÉPÚJSÁG 5

Múzeumok a közművelődésért

Avar kori lakóház (Béri Balogh Ádám Múzeum)

A múzeumok, közgyűjteimé- nye'k léte, 'közművelődési munkája kulturális életünk egyik leglátványosabb színtere.

* A kiállítások, állandó bemutatók, időszaki táHIatók, vándorkiállítások színesítik napjainkat — esztétikai élményt, eseményt kínálva. Csak tavaly2073 kiállítás közül válogathattunk. 691 állandó, 794 időszaki és 588 vándorkiállítás várta a látogatókat országszerte. Az újonnan rendezett bemutatók száma: 69 állandó, 684 időszaki és 588 vándorkiállítás. Volt köztük képzőművészeti, ipar- és nép- művészeti, természettudományos, műszaki, munkásmozgalmi, régészeti és történelmi kiállítás. Volt csoportos és egyéni bemutató. Stílusokkal, művészeti, történelmi ‘korszakokkal, egy- egy kiemelkedő művész alkotásával ismerkedhettünk. Évfordulók, eseményék, a gyűjtemény gyarapodása adtak alkalmat kiállítások rendezésére.

A múzeumi közművelődési munka legtöbb színterei a kiállítások. Tavaly a 487 hazai múzeumnak és kiállítóhelyiségnek összesen 16 216 593 látogatója volt. A fővároson kívül a Győr-Sopron megyei, a Heves, a ‘Komárom, a Pest, a Veszprém megyei múzeumokat tekintették meg legtöbben. E megyékben egymillión felül volt a látogatók száma. A korábbi adatokhoz hasonlítva, csökkent Magyarországon a múzeumok ‘látogatottsága — 1980-ban 550

ezerrel kevesebben fordultak meg a kiállításokon, mint 1979- ben. Ezen nem kívánnak különösebb akciókkal, rendezvényekkel változtatni. Ám a hazai nagyközönség és a múzeumok közül kialakult törzsközönség számára egyre változatosabb programok, a kiállítások mellett múzeumi foglalkozások, baráti körök, s más formák állnak rendelkezésre.

Szervezetten illeszkedik a múzeumok közművelődési munkája a helyi - megyei, városi, községi - kulturális életbe. Gyakran rendeznek közös programot, művelődési házakkal, iskolákkal, munkahelyekkel, szocialista brigádokkal. A tárlatvezetés minden múzeum alapszolgáltatása - bejelentett csoportoknak, egyéni ‘látogatóknak általában több idegen nyelven tartanak tárlatvezetést a legtöbb helyen. De kidolgoztak sajátos formáikat is — Győrben, Székszárdon, Szolnokon a szocialista brigádókat vagy a M u nlk á sm ozg aim i iM ú ze uimban, a családos látogatókat speciális tárlatvezetéssel várják. A Magyar Nemzeti Múzeumban a szabad szombat, a szomibathe- lyi múzeumokban o szocialista brigádhap még teljesebb ismeretet kínál. Segítséget nyújtanak a: múzeumok (például Pécsett, Szegeden, Debrecenben, Egerben, Gyöngyösön, Békéscsabán, Szombathelyen, Simon. tornyán) vetélkedőkre, szellemi játékokra való felkészülésre.

‘Se szeri, se száma a múzeumi előadásoknak', a hasonló témájú T'IT-előadásoknak — amelyek az intézményekben folyó tudományos tevékenységgel - például restaurálás, műtárgymentés stb. —ismertették meg a ‘közönséget. E témakörben rendezték meg az elmúlt év múzeumi hónapjában például a Magyar Nemzeti Galériában a Múzsák kertje közelről című kiállítást, a miskólti ‘Herman Ottó Múzeumban a néprajzi, Székesfehérváron a régészeti műtárgyvédelem volt a ‘kiállítás trágya.

A múzeumba rá tök, munkahelyi közösségék nem egy helyen bekapcsolódtak a múzeum tudományos munkájába, így a gyűjtésibe, kutatásba. Főleg ipari jellegű megyékben munkahelyi kollektívákat inspiráltak tárgyi dokumentumok összegyűjtésére, üzemtörténeti krónikák, dolgozatok megírására.

Tatabányán és Salgótarjánban a bányászat és életmód,

Simontornyán a bőrgyár történetének tárgyi és írásos emlékeinek gyűjtésében működtek ‘közre társadalmi segítők, Bács. Kiskun, Békés, Győr-‘Sopron, Komárom, Tóina,, Somogy megyék m u nk á siko l'lék tfvá i h e I y tö rté ne ti, ipar- és üzemtörténeti gyűjtésben tevékenykednek. Gyöngyösön akció indult „‘Mindenki egy tárgyat a múzeumnak” címmel.

A múzeumóktól nem idegenek o társművészetek sem.

Gyakran színesíti a múzeumi

programokat a zene, tánc, irodalom, film. A ‘Magyar Nemzeti Galéria ‘hangversenyei, a Magyar Munkásmozgalmi Múzeum kórus-hangversenyei, a Nemzeti Múzeum történeti zenés estjei, a szentendrei múzeumok zenés délutánjai, — eseményszámba mennek. ‘A fővárosiban a ikiscel- li múzeum kertje ad teret hangversenyeknek. Gorsiumban az antik romok közt tartják a. szabadtéri játékok színielőadásait. Tatán, az Antik Másolat Múzeum antik irodalmi estek színhelye. Versek, énekszámok hangzanak el kiállítások megnyitóin, táncosok, amatőr együttesek lépnek fel a kiállítási tárgyak között. Borsodban évék óta siker a Zene a képtárban, Kecskeméten a Múzeum-kerti nyári esték, Hajdú-Bihar megyében múzeumi mozi és múzeumi muzsika oímmel rendeznek prog- ra mot.

Csaknem minden múzeumiban van iskolai, vagy iskolánk ívüli program gyerekeknek, tanulóknak szóló rendezvény, tanórák a múzeumban, óvodai foglalkozások. Különlböző játékokat, versenyeket tartanak alkotókészség-fejlesztő szakköröket működtetnek. Népszerűek a Néprajzi, helytörténeti jellegű nyári táborok, amelyet fiataloknak szerveznek, például Tolna, Pest, Somogy, Fejér megyékben.

IM úzeu maink, kiál lításb ink fiataloknak és felnőtteknek, munkásoknak és értelmiségieknek, múzeumbairátokaafc és a művészetekkel most ismerkedőknek egyaránt nyújtanak új ismeretet, élményt, szórakozást.

KÁDÁR MÁRTA

(Fotó: G. K.)

Szőlőprés a múlt század elejéről (Béri Balogh Ádám Múzeum)

Új karnaggyal az élen

Ez év május 15-től Jobbágy Valér, a Péosi Tanárképző Fői- iskola adjunktusa vette á‘t a Szekszárdi Szövetkezeti Madrigál Kórus vezetését.

Néhány hónap elteltével megkérdeztük: — Milyen tapasztalatokat szerzett a közös munka során?

— Az együttes elfogadja azokat az újdonságokat, amelyeket a hangiképzésben, a művek elsajátításában, a műsorválasztásban alkalmazok — mondotta. — Úgy érzem« emberileg jó kapcsolót alakult ki az énekesekkel, amli alapvető feltétele a zavartalan együttműködésnek. Lényeges, hogy a fenntartó szervek is megértést, támogatást tanúsítanak törekvéseim1 líráafc

— Mint ismeretes, az énekkar „Hangyersenykárus" minő- sítéssefi rendelkezik. Ez magas kvalifikáció. Miben látja az előrelépés lehetőségeit?

— A hagyományos klasszikus kórusrepertoárt olyan kevésbé ismert művekkel szeretném felfrissíteni,, melyek alkalmasak az együttes műsorának bővítésére, másrészt alkalmat adnak a reneszánsz stílus újszerű megszólaltatására. A XX. századi műveik felkarolása is sok izgalmas feladatot jelent. Ezen a téren' különösen' a Bartóki, Kodály utáni nemzedék — hazai és külföldi — megszólaltatására gondolok. Jó volna, ha az e nemzedékhez tartozó szerzők műveiben jelentkező teljesen új hangzásfor- mák a m:i együttesünk számára is megközelíthetőkké válnának, mert ez véleményem szerint elengedhetetlen, a meglévő minősítés szinten tartásához.

— Melyek a közeljövő legfontosabb feladatai?

— A váci Dunakanyar-fesz- tivál, a budapesti országos kamaraikor us napok, a jövő év tavaszán a pécsi országos kamarakórus fesztivál és meghívást kaptunk a debreceni nemzetközi fesztiválra1 is, mely a világ geyifc legnehezebb versenye. ‘Ezekre a fellépésekre igyekszem olyan műsort összeállítani, amely részben' figyelembe veszi a kórus jelenlegi összetételét, de ugyanakkor nagy erőipróba elé állítja az együttest

— Köszönjük a beszélgetést.

LEMLE ZOLTÁN

AE szabadidő-klub Pakson

A harmadik „nekifutásra” sikerült

Bizonyára akad, aki nem tudja, mit jelent az, hogy AE szabadidő-klub. Nos, a meghatározásban szereplő ,,AE(' tulajdonképpen az „alkoholizmus elleni” szópár két kezdőbetűje, s ebből pedig következtetni lehet arra, hogy a klubtagok gyógyult, vagy gyógyulófélben lévő — volt alkoholisták. Ám az utóbbi kifejezés könyörtelenül hangzik, még a „volt” szócska múlt időre való utalásával is, ezért Pakson diszkréten AE szabadidő-klubról beszélnek, noha a legtöbben ismerik a rövidítés lényegét.

*

A munkásművelődési központban hetente egyszer, hétfőn este találkoznak a klubtagok. Orvos vezetőjük dr. Ságh János.

— Hogyan kezdődött?

— Országos érvényű rendelet ad lehetőséget AE szabadidő-klubok működésére, a konkrét kezdeményező pedig a pa- lánki munkaterápiás- intézet KISZ-alapszervezete. Szekszárdi segítséggel alakult meg — két sikertelen „nekifutás" után — ez év februárjában a paksi ÄE- klub.

— Nehéz volt a kezdés?

— Igen, hiszen az első két próbálkozás azért volt sikertelen, mert nem jött elég jelentkező. Azonban az alakuló megbeszélésen 19-en voltak jelen, s ma már 33 név szerepel a naplóban.

A programokról Darócziné Szalai Edit, a művelődési központ dolgozója, a klub kultúro- sa gondoskodik, természetesen közvéleménykutatás és az érdeklődési körök ismerete alapján. Most egy iratot mutat, amelyben ez olvasható:

„A gyógyult és gyógyulni vágyó, akaró alkoholisták, valamint az alkoholmentes életre törekvők szórakozási, művelődési és közösségi igényeinek kielégítésére klubközösséget hoznak létre (az alapítók), amely

— soraiba zárja az alkoholelvonó kúrák résztvevőit, akik kóros szenvedélyeiktől valóban meg akarnak szabadulni;

— segíti tagjait egészségi, családi, munkahelyi problémáik megoldásában;

— biztosítja tagjai bensőséges és kulturált életét."

Az idézet az „Alapszabály"- ból való, s érthetően nevén nevez mindent, precízen fogalmaz.

— Beszélnek is itt az alkoholizmus betegségről?

— Természetesen nem tabu ez a téma — mondja dr. Ságh János. — Sokan fordulnak hozzám is a még meglévő gondjaikkal, ám a múltat nem feszegetjük.

*

Este 6-kor hatan vannak a szépen berendezett, színes tévével felszerelt klubszobában. Ketten hatvanhatoznak, a többiek beszélgetnek. Csupa férfi.

A klubtagok feleségei általában csak a legelső alkalommal jönnek el a gyakran szorongó férjükkel, pedig jó lenne, ha többször is ezt tennék — tájékoztat az orvos, ám mindjárt hozzáteszi: „Megtört a jég”. Ugyanis közben egy házaspár lépett be az ajtón, s ők itt voltak az elmúlt hétfőn is.

— Milyen programjaik vannak?

— Éppen a családi és a közösségi kapcsolatok erősítésére szerveztünk már olyan összejövetelt, amelyre a házastársakat is meghívtuk. A már említett szorongások, a gátlásosság-ér- zetek, feszültségek előbb-utóbb feloldódnak az együttes rendezvényeken, mint például a Paks múltjáról, jelenéről és jövőjéről szóló előadássorozaton, a közösen megtekintett Hofi-esten vagy a Bartók-megemlékezésen.

— Megismerkedtek a klubtagok a könyvtárral is — említi Darócziné Szalai Edit, s Gyuri bácsi — mutat az egyik férfira

— azóta rendszeres könyvtárlátogató lett.

— Valamennyien paksiak?

— Többségük igen, de járnak ide Dunaföldvárról, s Bölcskéről is.

— Mára mit terveztek?

— Kötetlen beszélgetést, miközben rendelkezésre állnak folyóiratok, 'játékok, hanglemezek.

A „téma" azfírt napirenden marad. Az egyik zömök férfi éppen ezt mondja:

— Nem szabad azzal kísérletezni, hogy újra mérsékelt ivó legyen az ember. Én kétszer is megpróbáltam, de mindkétszer újra elvonókúra lett a vége.

— Hogyan fogadta önöket vissza a családjuk, s a munkahelyük?

A válaszok: „örültek...”: „Nem heccelődnek velem...”: „Persze, azért szemléletváltozásra is szükség lenne, mert néha úgy érezzük, nem vagyunk teljes értékű emberek. Idő kell a rehab'ilitálódásra!"

*

Az AE szabadidő-klub Pakson

— úgymond — gyermekcipőben jár, pedig már eddig is sokat léptek előre február óta. Sá-’h doktor nem számit arra, hogy valamiféle „világrengető" eredményeket érnek el az alkoholisták utógondozásának e formájával. Valami jó dolog azért elkezdődött, s már az is nagy siker, hogy a megalakulás óta csupán 2—3-an estek vissza a tagságból, s szorultak ismét kórházi kezelésre, holott ez a szóm klub nélkül egészen biztosan nagyobb lett volna.

—k —n

A jogról mindenkinek

Kisajátítások, kártalanítás

A tanácsok évente mint------------------------ egy negyezer

k

isajátítási ügyet intéznek, s ezek az eljárások csaknem 30 ezer embert érintenek. A tanácsi határozatokban megállapított kártalanítás összege évről évre megközelíti a kétmilliárd forintot.

A kisajátítás két szempontból is közérdekű. Egyrészt azért, mert kisajátításra mindig közérdekből kerül sor. Másrészt az sem lehet közömbös, hogy a kisajátítási hatóságok eljárásuk során mennyire tudják úgy védeni a társadalmi tulajdont, hogy közben azért a kisajátításra kerülő ingatlanok tulajdonosainak jogos érdekei se szenvedjenek csorbát. Számolni kell bizonyos szubjektív tényezőkkel is: érhető, hogy sokan — bármennyire is megértik, tisztelik a közérdeket — nehezen válnak meg szívükhöz nőtt házuktól, földjüktől.

Ezért is nagyon fontos, hogy a kisajátítási eljárás kezdettől alapos, körültekintő legyen. Például a szanálási terveket már jó előre ismertetni kell az érintettekkel, hogy nekik így lelkileg is legyen idejük felkészülni a kisajátításra.

Az eljárás során is indokolt figyelmet kell fordítani az ügyfelek jogaira, tájékoztatására. Ha a kártalanításra jogosult ingatlantulajdonosokat időben értesítik a kisajátításról, annak várható időpontjáról és kihatásairól, ők is alaposabban fel tudnak készülni az eljárásra, eldönthetik, hogy állami bérlakást kérnek-e, vagy vásárolnak, esetleg építenek maguknak másik lakást.

Célszerű a kártalanításra vonatkozó szakvéleményt több nappal a tárgyalás előtt megküldeni az ügyfélnek. Indokolt felhívni a kisajátítandó ingatlanok tulajdonosainak figyelmét arra is, hogy az ingatlannal kapcsolatos fontosabb iratokat a tárgyalásra feltétlenül vigyék magukkal. Ezek hiányában ugyanis meglehetősen problematikus, körülményes az ingatlan mértékét növelő beruházások elszámolása.

A kisajátítások körül a legtöbb vita természetesen a kártalanítási összeg meghatározásából származik. Nyilvánvaló, hogy a tanácsok által megállapított pénzbeli kártalanítás nem adhat módot munka nélküli jövedelemszerzésre, az azonban mindenképpen indokolt, hogy a kártalanítási összeg megállapításakor a tényleges forgalmi értékből induljanak ki.

A korábbi években a tanácsoknak jogszabályi kötöttségek miatt egyszerűen nem volt le- f hetőségük a reális kártalanítási összeg megállapítására. így gyakorlatilag minden kisajátítási ügyből per lett, s a bíróságok rendre jelentős összegű többlet-kártalanítást ítéltek meg. Ma már a kártalanítás döntő tényezője a korábbi irányár helyett az ingatlan forgalmi értéke. Ezzel máris érzékelhetően csökkent a kisajátítási perek száma.

Az Utóbbi időben azon- ----------------------ban ismét növekvő eltérések tapasztalhatók a tanács és a bíróság által ugyanazért az ingatlanért megállapított kártalanítási összegek között. Ez elsősorban a szakértői véleménykülönbségekből adódik.

Nyilván sokakat érdekel az a kérdés: hogyan is számítják ki a szakértők a kisajátítandó ingatlanok forgalmi értékét. Az értékelés ma már nem a korábban alkalmazott irányár-rendszerrel történik, hanem más fontos tényezőket vesznek figyelembe. Így az ingatlanra jellemző természeti és műszaki adottságokat, valamint a hosz- szabb idő alatt, szélesebb körben kialakult forgalmi értéket. A reális forgalmi érték kiszámítása csakis kellő számú, hasonló adottságú ingatlan ösz- szehasonlító adatai alapján történhet. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az így kiszámított forgalmi érték nem lehet a

kártalanítás megállapításának kizárólagos tényezője. Nyilvánvalóan figyelembe kell venni a konkrét ingatlan adottságait, sajátosságait is. így a ház műszaki állapotát, a telekre épített egyéb létesítmények, a növényzet, ültetvény stb. értékét.

Gyakran ad okot vitára a beköltözhető és a lakott érték közötti különbség. Nyilvánvaló, hogy egy épület, ház értéke nem utolsó sorban attól függ, hogy lakott-e vagy sem. Magyarán: a tanács nyilván nem fizethet teljes kártalanítást annak a tulajdonosnak, akinek ingatlanában kiköltözése után még lakó marad. Más a helyzet, ha maga a tulajdonos gondoskodik a lakó elhelyezéséről. A gyakorlat az, hogy a kisajátítandó ingatlant lakottnak kell tekinteni — azért tehát csökkentett összegű kártalanítás jár — ha a lakáshasználót, tehát például a tulajdonos bérlőjét a kisajátítást kérő szerv helyezi el. A Legfelsőbb Bíróság állás- foglalása szerint jogcím nélküli lakáshasználat esetén a lakott értéket kell figyelembe Venni, ha lakójának elhelyezéséről a tulajdonos nem gondoskodott, holott az az ő feladata lett volna.

Előfordul h°gy a tanács------------------- nem egy egész

i

ngatlant, hanem csak a teleknek egy részét sajátítja ki, ha a részletes rendezési terv alapján közút létesítéséhez, bővítéséhez, vagy szabályozásához terület szükséges, az építésügyi hatóság a teleknek a közút céljára nélkülözhetetlen részét kisajátítás nélkül is igénybe veheti. Ilyenkor az ingatlan egyötöd részéért nem jár kártalanítás, a tulajdonos azonban az igénybevétel folytán felmerült egyéb kárait a kisajátítási kár- talanítíás szabályai szerint követelheti.

D. A.