Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-02 / 231. szám

1981. október 2. NÉPÚJSÁG 5 Múzeumok a közművelődésért Avar kori lakóház (Béri Balogh Ádám Múzeum) A múzeumok, közgyűjteimé- nye'k léte, 'közművelődési mun­kája kulturális életünk egyik leglátványosabb színtere. * A kiállítások, állandó bemu­tatók, időszaki táHIatók, ván­dorkiállítások színesítik napja­inkat — esztétikai élményt, ese­ményt kínálva. Csak tavaly2073 kiállítás közül válogathattunk. 691 állandó, 794 időszaki és 588 vándorkiállítás várta a lá­togatókat országszerte. Az újon­nan rendezett bemutatók szá­ma: 69 állandó, 684 időszaki és 588 vándorkiállítás. Volt köztük képzőművészeti, ipar- és nép- művészeti, természettudomá­nyos, műszaki, munkásmozgal­mi, régészeti és történelmi ki­állítás. Volt csoportos és egyéni bemutató. Stílusokkal, művésze­ti, történelmi ‘korszakokkal, egy- egy kiemelkedő művész alkotá­sával ismerkedhettünk. Évfor­dulók, eseményék, a gyűjte­mény gyarapodása adtak alkal­mat kiállítások rendezésére. A múzeumi közművelődési munka legtöbb színterei a ki­állítások. Tavaly a 487 hazai múzeumnak és kiállítóhelyiség­nek összesen 16 216 593 látoga­tója volt. A fővároson kívül a Győr-Sopron megyei, a Heves, a ‘Komárom, a Pest, a Veszprém megyei múzeumokat tekintették meg legtöbben. E megyékben egymillión felül volt a látoga­tók száma. A korábbi adatok­hoz hasonlítva, csökkent Ma­gyarországon a múzeumok ‘lá­togatottsága — 1980-ban 550 ezerrel kevesebben fordultak meg a kiállításokon, mint 1979- ben. Ezen nem kívánnak külö­nösebb akciókkal, rendezvé­nyekkel változtatni. Ám a hazai nagyközönség és a múzeumok közül kialakult törzsközönség számára egyre változatosabb programok, a kiállítások mellett múzeumi foglalkozások, baráti körök, s más formák állnak ren­delkezésre. Szervezetten illeszkedik a múzeumok közművelődési mun­kája a helyi - megyei, városi, községi - kulturális életbe. Gyakran rendeznek közös prog­ramot, művelődési házakkal, is­kolákkal, munkahelyekkel, szo­cialista brigádokkal. A tárlatve­zetés minden múzeum alapszol­gáltatása - bejelentett csopor­toknak, egyéni ‘látogatóknak ál­talában több idegen nyelven tartanak tárlatvezetést a leg­több helyen. De kidolgoztak sajátos formáikat is — Győrben, Székszárdon, Szolnokon a szo­cialista brigádókat vagy a M u nlk á sm ozg aim i iM ú ze uimban, a családos látogatókat speciá­lis tárlatvezetéssel várják. A Magyar Nemzeti Múzeumban a szabad szombat, a szomibathe- lyi múzeumokban o szocialista brigádhap még teljesebb isme­retet kínál. Segítséget nyújta­nak a: múzeumok (például Pé­csett, Szegeden, Debrecenben, Egerben, Gyöngyösön, Békés­csabán, Szombathelyen, Simon. tornyán) vetélkedőkre, szellemi játékokra való felkészülésre. ‘Se szeri, se száma a múzeumi előadásoknak', a hasonló témá­jú T'IT-előadásoknak — amelyek az intézményekben folyó tudo­mányos tevékenységgel - pél­dául restaurálás, műtárgymen­tés stb. —ismertették meg a ‘kö­zönséget. E témakörben rendez­ték meg az elmúlt év múzeumi hónapjában például a Magyar Nemzeti Galériában a Múzsák kertje közelről című kiállítást, a miskólti ‘Herman Ottó Múze­umban a néprajzi, Székesfehér­váron a régészeti műtárgyvéde­lem volt a ‘kiállítás trágya. A múzeumba rá tök, munkahe­lyi közösségék nem egy helyen bekapcsolódtak a múzeum tu­dományos munkájába, így a gyűjtésibe, kutatásba. Főleg ipa­ri jellegű megyékben munkahe­lyi kollektívákat inspiráltak tár­gyi dokumentumok összegyűjté­sére, üzemtörténeti krónikák, dolgozatok megírására. Tatabányán és Salgótarján­ban a bányászat és életmód, Simontornyán a bőrgyár törté­netének tárgyi és írásos emlé­keinek gyűjtésében működtek ‘közre társadalmi segítők, Bács. Kiskun, Békés, Győr-‘Sopron, Ko­márom, Tóina,, Somogy megyék m u nk á siko l'lék tfvá i h e I y tö rté ne ti, ipar- és üzemtörténeti gyűjtés­ben tevékenykednek. Gyöngyö­sön akció indult „‘Mindenki egy tárgyat a múzeumnak” címmel. A múzeumóktól nem idege­nek o társművészetek sem. Gyakran színesíti a múzeumi programokat a zene, tánc, iro­dalom, film. A ‘Magyar Nemzeti Galéria ‘hangversenyei, a Ma­gyar Munkásmozgalmi Múzeum kórus-hangversenyei, a Nemzeti Múzeum történeti zenés estjei, a szentendrei múzeumok zenés délutánjai, — eseményszámba mennek. ‘A fővárosiban a ikiscel- li múzeum kertje ad teret hang­versenyeknek. Gorsiumban az antik romok közt tartják a. sza­badtéri játékok színielőadásait. Tatán, az Antik Másolat Múze­um antik irodalmi estek színhe­lye. Versek, énekszámok hang­zanak el kiállítások megnyitóin, táncosok, amatőr együttesek lépnek fel a kiállítási tárgyak között. Borsodban évék óta si­ker a Zene a képtárban, Kecs­keméten a Múzeum-kerti nyári esték, Hajdú-Bihar megyében múzeumi mozi és múzeumi mu­zsika oímmel rendeznek prog- ra mot. Csaknem minden múzeumiban van iskolai, vagy iskolánk ívüli program gyerekeknek, tanulók­nak szóló rendezvény, tanórák a múzeumban, óvodai foglalko­zások. Különlböző játékokat, versenyeket tartanak alkotó­készség-fejlesztő szakköröket működtetnek. Népszerűek a Néprajzi, helytörténeti jellegű nyári táborok, amelyet fiatalok­nak szerveznek, például Tolna, Pest, Somogy, Fejér megyék­ben. IM úzeu maink, kiál lításb ink fiataloknak és felnőtteknek, munkásoknak és értelmiségiek­nek, múzeumbairátokaafc és a művészetekkel most ismerke­dőknek egyaránt nyújtanak új ismeretet, élményt, szórakozást. KÁDÁR MÁRTA (Fotó: G. K.) Szőlőprés a múlt század elejéről (Béri Balogh Ádám Múze­um) Új karnaggyal az élen Ez év május 15-től Jobbágy Valér, a Péosi Tanárképző Fői- iskola adjunktusa vette á‘t a Szekszárdi Szövetkezeti Madri­gál Kórus vezetését. Néhány hónap elteltével megkérdeztük: — Milyen ta­pasztalatokat szerzett a közös munka során? — Az együttes elfogadja azokat az újdonságokat, ame­lyeket a hangiképzésben, a művek elsajátításában, a mű­sorválasztásban alkalmazok — mondotta. — Úgy érzem« em­berileg jó kapcsolót alakult ki az énekesekkel, amli alapvető feltétele a zavartalan együtt­működésnek. Lényeges, hogy a fenntartó szervek is megértést, támogatást tanúsítanak törek­véseim1 líráafc — Mint ismeretes, az ének­kar „Hangyersenykárus" minő- sítéssefi rendelkezik. Ez magas kvalifikáció. Miben látja az elő­relépés lehetőségeit? — A hagyományos klasszi­kus kórusrepertoárt olyan ke­vésbé ismert művekkel szeret­ném felfrissíteni,, melyek alkal­masak az együttes műsorának bővítésére, másrészt alkalmat adnak a reneszánsz stílus új­szerű megszólaltatására. A XX. századi műveik felkarolása is sok izgalmas feladatot je­lent. Ezen a téren' különösen' a Bartóki, Kodály utáni nemzedék — hazai és külföldi — megszó­laltatására gondolok. Jó vol­na, ha az e nemzedékhez tar­tozó szerzők műveiben jelent­kező teljesen új hangzásfor- mák a m:i együttesünk számá­ra is megközelíthetőkké válná­nak, mert ez véleményem sze­rint elengedhetetlen, a meglé­vő minősítés szinten tartásához. — Melyek a közeljövő leg­fontosabb feladatai? — A váci Dunakanyar-fesz- tivál, a budapesti országos ka­maraikor us napok, a jövő év ta­vaszán a pécsi országos ka­marakórus fesztivál és meghí­vást kaptunk a debreceni nem­zetközi fesztiválra1 is, mely a világ geyifc legnehezebb ver­senye. ‘Ezekre a fellépésekre igyekszem olyan műsort össze­állítani, amely részben' figye­lembe veszi a kórus jelenlegi összetételét, de ugyanakkor nagy erőipróba elé állítja az együttest — Köszönjük a beszélgetést. LEMLE ZOLTÁN AE szabadidő-klub Pakson A harmadik „nekifutásra” sikerült Bizonyára akad, aki nem tud­ja, mit jelent az, hogy AE sza­badidő-klub. Nos, a meghatá­rozásban szereplő ,,AE(' tulaj­donképpen az „alkoholizmus elleni” szópár két kezdőbetűje, s ebből pedig következtetni le­het arra, hogy a klubtagok gyó­gyult, vagy gyógyulófélben lévő — volt alkoholisták. Ám az utóbbi kifejezés könyörtelenül hangzik, még a „volt” szócska múlt időre való utalásával is, ezért Pakson diszkréten AE szabadidő-klubról beszélnek, noha a legtöbben ismerik a rö­vidítés lényegét. * A munkásművelődési köz­pontban hetente egyszer, hét­főn este találkoznak a klubta­gok. Orvos vezetőjük dr. Ságh János. — Hogyan kezdődött? — Országos érvényű rende­let ad lehetőséget AE szabad­idő-klubok működésére, a konk­rét kezdeményező pedig a pa- lánki munkaterápiás- intézet KISZ-alapszervezete. Szekszárdi segítséggel alakult meg — két sikertelen „nekifutás" után — ez év februárjában a paksi ÄE- klub. — Nehéz volt a kezdés? — Igen, hiszen az első két próbálkozás azért volt sikerte­len, mert nem jött elég jelent­kező. Azonban az alakuló meg­beszélésen 19-en voltak jelen, s ma már 33 név szerepel a naplóban. A programokról Darócziné Szalai Edit, a művelődési köz­pont dolgozója, a klub kultúro- sa gondoskodik, természetesen közvéleménykutatás és az ér­deklődési körök ismerete alap­ján. Most egy iratot mutat, amelyben ez olvasható: „A gyógyult és gyógyulni vá­gyó, akaró alkoholisták, vala­mint az alkoholmentes életre törekvők szórakozási, művelődé­si és közösségi igényeinek ki­elégítésére klubközösséget hoz­nak létre (az alapítók), amely — soraiba zárja az alkohol­elvonó kúrák résztvevőit, akik kóros szenvedélyeiktől valóban meg akarnak szabadulni; — segíti tagjait egészségi, családi, munkahelyi problémá­ik megoldásában; — biztosítja tagjai bensősé­ges és kulturált életét." Az idézet az „Alapszabály"- ból való, s érthetően nevén ne­vez mindent, precízen fogalmaz. — Beszélnek is itt az alkoho­lizmus betegségről? — Természetesen nem tabu ez a téma — mondja dr. Ságh János. — Sokan fordulnak hoz­zám is a még meglévő gondja­ikkal, ám a múltat nem fesze­getjük. * Este 6-kor hatan vannak a szépen berendezett, színes té­vével felszerelt klubszobában. Ketten hatvanhatoznak, a töb­biek beszélgetnek. Csupa férfi. A klubtagok feleségei általá­ban csak a legelső alkalommal jönnek el a gyakran szorongó férjükkel, pedig jó lenne, ha többször is ezt tennék — tájé­koztat az orvos, ám mindjárt hozzáteszi: „Megtört a jég”. Ugyanis közben egy házaspár lépett be az ajtón, s ők itt vol­tak az elmúlt hétfőn is. — Milyen programjaik van­nak? — Éppen a családi és a kö­zösségi kapcsolatok erősítésére szerveztünk már olyan összejö­vetelt, amelyre a házastársakat is meghívtuk. A már említett szorongások, a gátlásosság-ér- zetek, feszültségek előbb-utóbb feloldódnak az együttes rendez­vényeken, mint például a Paks múltjáról, jelenéről és jövőjéről szóló előadássorozaton, a közö­sen megtekintett Hofi-esten vagy a Bartók-megemlékezésen. — Megismerkedtek a klubta­gok a könyvtárral is — említi Darócziné Szalai Edit, s Gyuri bácsi — mutat az egyik férfira — azóta rendszeres könyvtár­látogató lett. — Valamennyien paksiak? — Többségük igen, de járnak ide Dunaföldvárról, s Bölcské­ről is. — Mára mit terveztek? — Kötetlen beszélgetést, mi­közben rendelkezésre állnak fo­lyóiratok, 'játékok, hangleme­zek. A „téma" azfírt napirenden marad. Az egyik zömök férfi ép­pen ezt mondja: — Nem szabad azzal kísérle­tezni, hogy újra mérsékelt ivó legyen az ember. Én kétszer is megpróbáltam, de mindkétszer újra elvonókúra lett a vége. — Hogyan fogadta önöket vissza a családjuk, s a munka­helyük? A válaszok: „örültek...”: „Nem heccelődnek velem...”: „Persze, azért szemléletváltozás­ra is szükség lenne, mert néha úgy érezzük, nem vagyunk tel­jes értékű emberek. Idő kell a rehab'ilitálódásra!" * Az AE szabadidő-klub Pakson — úgymond — gyermekcipőben jár, pedig már eddig is sokat léptek előre február óta. Sá-’h doktor nem számit arra, hogy valamiféle „világrengető" ered­ményeket érnek el az alkoholis­ták utógondozásának e formá­jával. Valami jó dolog azért el­kezdődött, s már az is nagy si­ker, hogy a megalakulás óta csupán 2—3-an estek vissza a tagságból, s szorultak ismét kórházi kezelésre, holott ez a szóm klub nélkül egészen biz­tosan nagyobb lett volna. —k —n A jogról mindenkinek Kisajátítások, kártalanítás A tanácsok évente mint­------------------------ egy negyezer k isajátítási ügyet intéznek, s ezek az eljárások csaknem 30 ezer embert érintenek. A taná­csi határozatokban megállapí­tott kártalanítás összege évről évre megközelíti a kétmilliárd forintot. A kisajátítás két szempont­ból is közérdekű. Egyrészt azért, mert kisajátításra mindig köz­érdekből kerül sor. Másrészt az sem lehet közömbös, hogy a ki­sajátítási hatóságok eljárásuk során mennyire tudják úgy vé­deni a társadalmi tulajdont, hogy közben azért a kisajátítás­ra kerülő ingatlanok tulajdono­sainak jogos érdekei se szen­vedjenek csorbát. Számolni kell bizonyos szubjektív tényezőkkel is: érhető, hogy sokan — bár­mennyire is megértik, tisztelik a közérdeket — nehezen vál­nak meg szívükhöz nőtt házuk­tól, földjüktől. Ezért is nagyon fontos, hogy a kisajátítási eljárás kezdettől alapos, körültekintő legyen. Például a szanálási terveket már jó előre ismertetni kell az érintettekkel, hogy nekik így lelkileg is legyen idejük felké­szülni a kisajátításra. Az eljárás során is indokolt figyelmet kell fordítani az ügy­felek jogaira, tájékoztatására. Ha a kártalanításra jogosult in­gatlantulajdonosokat időben ér­tesítik a kisajátításról, annak várható időpontjáról és kihatá­sairól, ők is alaposabban fel tudnak készülni az eljárásra, eldönthetik, hogy állami bérla­kást kérnek-e, vagy vásárolnak, esetleg építenek maguknak má­sik lakást. Célszerű a kártalanításra vo­natkozó szakvéleményt több nappal a tárgyalás előtt meg­küldeni az ügyfélnek. Indokolt felhívni a kisajátítandó ingatla­nok tulajdonosainak figyelmét arra is, hogy az ingatlannal kapcsolatos fontosabb iratokat a tárgyalásra feltétlenül vigyék magukkal. Ezek hiányában ugyanis meglehetősen proble­matikus, körülményes az ingat­lan mértékét növelő beruházá­sok elszámolása. A kisajátítások körül a leg­több vita természetesen a kár­talanítási összeg meghatározá­sából származik. Nyilvánvaló, hogy a tanácsok által megálla­pított pénzbeli kártalanítás nem adhat módot munka nélküli jö­vedelemszerzésre, az azonban mindenképpen indokolt, hogy a kártalanítási összeg megállapí­tásakor a tényleges forgalmi értékből induljanak ki. A korábbi években a taná­csoknak jogszabályi kötöttségek miatt egyszerűen nem volt le- f hetőségük a reális kártalanítási összeg megállapítására. így gyakorlatilag minden kisajátí­tási ügyből per lett, s a bíró­ságok rendre jelentős összegű többlet-kártalanítást ítéltek meg. Ma már a kártalanítás döntő tényezője a korábbi irányár helyett az ingatlan forgalmi ér­téke. Ezzel máris érzékelhetően csökkent a kisajátítási perek száma. Az Utóbbi időben azon- ----------------------ban ismét nö­vekvő eltérések tapasztalhatók a tanács és a bíróság által ugyanazért az ingatlanért meg­állapított kártalanítási összegek között. Ez elsősorban a szak­értői véleménykülönbségekből adódik. Nyilván sokakat érdekel az a kérdés: hogyan is számítják ki a szakértők a kisajátítandó in­gatlanok forgalmi értékét. Az értékelés ma már nem a koráb­ban alkalmazott irányár-rend­szerrel történik, hanem más fontos tényezőket vesznek fi­gyelembe. Így az ingatlanra jel­lemző természeti és műszaki adottságokat, valamint a hosz- szabb idő alatt, szélesebb kör­ben kialakult forgalmi értéket. A reális forgalmi érték kiszá­mítása csakis kellő számú, ha­sonló adottságú ingatlan ösz- szehasonlító adatai alapján történhet. Hangsúlyozni kell azonban, hogy az így kiszámí­tott forgalmi érték nem lehet a kártalanítás megállapításának kizárólagos tényezője. Nyilván­valóan figyelembe kell venni a konkrét ingatlan adottságait, sajátosságait is. így a ház mű­szaki állapotát, a telekre épített egyéb létesítmények, a növény­zet, ültetvény stb. értékét. Gyakran ad okot vitára a be­költözhető és a lakott érték kö­zötti különbség. Nyilvánvaló, hogy egy épület, ház értéke nem utolsó sorban attól függ, hogy lakott-e vagy sem. Ma­gyarán: a tanács nyilván nem fizethet teljes kártalanítást an­nak a tulajdonosnak, akinek in­gatlanában kiköltözése után még lakó marad. Más a hely­zet, ha maga a tulajdonos gon­doskodik a lakó elhelyezéséről. A gyakorlat az, hogy a kisajá­títandó ingatlant lakottnak kell tekinteni — azért tehát csök­kentett összegű kártalanítás jár — ha a lakáshasználót, tehát például a tulajdonos bérlőjét a kisajátítást kérő szerv helyezi el. A Legfelsőbb Bíróság állás- foglalása szerint jogcím nél­küli lakáshasználat esetén a lakott értéket kell figyelembe Venni, ha lakójának elhelyezé­séről a tulajdonos nem gon­doskodott, holott az az ő fel­adata lett volna. Előfordul h°gy a tanács------------------- nem egy egész i ngatlant, hanem csak a telek­nek egy részét sajátítja ki, ha a részletes rendezési terv alap­ján közút létesítéséhez, bővíté­séhez, vagy szabályozásához terület szükséges, az építésügyi hatóság a teleknek a közút cél­jára nélkülözhetetlen részét ki­sajátítás nélkül is igénybe ve­heti. Ilyenkor az ingatlan egy­ötöd részéért nem jár kártala­nítás, a tulajdonos azonban az igénybevétel folytán felmerült egyéb kárait a kisajátítási kár- talanítíás szabályai szerint kö­vetelheti. D. A.

Next

/
Thumbnails
Contents