Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)
1981-10-15 / 242. szám
1981. Október IS. tfÉPÜJSÁG 5 Ösztönző ösztöndíj FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Ezúttal technika... iE hasábokon sokszor szóltunk már énekesekről, együttesekről. Azonban még sohasem beszéltünk a discók nap mint nap látható technikai berendezéseiről. Ennek pótlásaként Éliás Gyula budapesti lemezlovast kértem meg arra, hogy mutassa be felszerelését. — Lemezpultomat 1975-ben készítettük elektromérnök barátommal. 'Kialakításánál a legfőbb szempont a kiváló hangminőség biztosítása volt. Emellett meg kellett oldani a mixe- léshez (keveréshez) szükséges berendezés beépítését, és figyelembe kellett venni a biztonságos szállítás követelményét is. így kapott helyet a pulton két 1237-es Dual lemezjátszó. Ehhez kapcsolódik egy négycsatornás keverőerősítő. A berendezést természetesen elláttuk a lemezek hangzásának javításaira szolgáló korrekciókkal is. — Az utóbbi időben egyre több lemezlovas dolgozik szalagról, kazettáról. - Miért követed ezt a módszert te is? — Művelődési házak nem egyszer labilis színpadán, vagy nyáron, hajón dolgozva rendkívül nehéz a lemez használata'. Az előbb említett okok miatt vált számomra is szükségessé egy kazettás magnókból álló pult megépítése. Hosszas keresgélés után jutottam el az ITT cég 850-es kazettás deck- jéhez. — A dalok keresésénél a megszokott fülhallgatópár helyett nálad csak egy van... — Ez az évek során alakult ki nálam. A színpadon dolgozó műsorvezetőnek a közönségre és a következő zeneszámra is figyelnie kell. Ekkor nincs szükség a sztereó élményre. — Beszéljünk a hanglánc többi részéről is. — Mikrofonom beszédre kialakított ütésálló termék. Teljesen külön üzemeltethető a kétszer 250 wattos erősítő, amely biztosítja a megfelelő hangerőt. KINDL GABOR A szeikszárdi Rózsa Ferenc szakközép iskolába- közel négyszáz diák jár. Az elmúlt esztendőben az iskola tanulmányi átlaga 3,14 volt. Megemlítjük, hogy ugyanekkor a Garay Gimnázium diákjai 3,7-et értek el. Hogy miért az összehasonlítás? Csupán azért, hogy eltűnődjünk azon-, miit is takarnak a számok. A helyzet, sajnos^ kissé szomorú, ugyanis az1 a következtetés vonható le az említett adatokból, hogy a szakközépiskolások nem képesség hiányában', de jóva.1 gyengébben tanulnak, mint a gimnazisták. Hogy miért? — A szakközé piOkolások tanulását a társadalom nem motiválja' megfelelően — mondja Péter Mihály, a szakiközépiskola -igazgatója. — Nálunk a jó tanulók is gyakran- gondolkodnak azok, hogy egyáltalán to- vábbtaniu-lijanalk-e. Ugyanis- az anyagi dolgok csökkentik a tanulási kedvet. Érdemes körülnézni' és számolni. Amennyiben- leérettségizik és szakmunkás-bizonyítványt szerez iskolánkban egy fiatal, öt-tíz munkahely is kínálkozik számára, valamint a, keresete is jóval magasabb lesz, mint négy vagy öt év múlva, ha- elvégezte a főiskolát vagy az egyetemet. Részbeni ezért hozott az iskola az elmúlt évben egy határozatot, mely alapján a három legjobban- tanuló diáknak há-romszázötven- forint havi ösztöndíj adható. A határozatot az iskolavezetés-, a pártszervezet és a KlSZ-alapszervezet nevében- írták alá az illetékesek. 1980. decemberében tájékoztatták a tanulókat a határozatról-, melyben- a-z áll, hogy a bizonyos ösztönző ösztöndíjat azok kaphatják, akiknek tanulmányi átlaguk- 4,5 fölött van, rendszeresen- részt vesznek a társadalmi munkában és a közösségi 'megmozdulásokban!. — Az iskola tanműhelyében bérmunkát is végzünk — mondja ismét Péter Mihály. — Évi 300 ezer forint értéket termelünk, melynek- 20 százalékát a-z érvényben lévő rendelkezések szerint az fi-júsági mozgalom segítésére és a tanulók támogatására fordíthatjuk. * Az igazgatón kívül négy diák ül az asztal körül, pontosan- az a négy, akik méltónak, bizonyultak elmúlt évi munkájuk alapján arra, hogy megkapják az ösztöndíjat. — A határozatunkban szereplő három diák helyett négyen lettek- ösztöndíjasok — mutat a fiúk felé Péter Mihály. — Ugyanis- a bérmunka-túlteljesítésből adódott a lehetőség a-z ösztöndíjasaink számának Ipacs József Péter Mihály igazgató növelésére. Megemlítem még, hogy három- tanuló, aki kiemelkedő mozgalmi tevékenységet végzett a nyáron, jutalamüdü- lésen- vett -részt a bolgár tengerparton, Balassa György negyedik osztályba jár, s- nemsokára gépszerelő- és- karbantartó szakmunkás lesz. Tan-nulmányi átlaga 4,7, s így havonta 650 forint tanulmányi ösztöndíjat kap. Tehát, mostantól pontosan- 1000 forint- lesz a- „járandósága". — Persze, ez csak az első félévre biztos, ugyanis ha 4,3 alá esik az átlagom, akkor megvonják tőlem az összeget. De igyekszem tartani az eddig elérteket, s a mozgalmi munkában is változatlanul aktívan részt veszek. — Mire költi az ösztöndíjat? — Most egyszerre kéthavit kapok, azaz 700 forintot. Ebből tetőantennát -szeretnék venni a kocsimra. — Kocsijára? — Volt egy motorkerékpárom, amit eladtam. Gyűjtöttem hozzá még, s így vettem 5 ezer forintért egy alaposan elhasznált Zaporozsecet. Ugyanis hobbim az autózás és a szerelés. Elektroműszerésznek készült Ipacs József, aki szintén' negyedikes.. Korábban 3,9-es volt a bizonyítványa, de amikor megtudta az ösztön-díjs-zerzés lehetőségét, „ráhajtott". — Az osztályban többen úgy gondolták, hogy a határozatban kiírt átlagot képtelenség elérni. Gondoltam, megpróbálom. Azért is örültem nagyon, hogy sikerült, mert ezzel a bizonyítvánnyal valóba próba I - kozhatom továbbtanulni. Hogy mit csinálhatok a pénzzel? ötszáz forintot adok a szüleimnek, akik az összeget ifjúsági takarékba teszik. A többi elSzente András Balassa György megy a napi dolgokra-: mozira, motorjavítás-ra, könyvre... ■Ugyancsak gépszerelőnek és karbantartónak tanul a másodikos Mezei Ferenc. Ö Tiszáké cs-k én járt általános iskolába. Saját maga is meglepődött, ami-kor a nyolcadik osztályos 4,3-as bizonyítványát a nem könnyű szakközépiskolában 4,8-ra- sikerült javítania. — Persze, sokat tanulok. Ebéd után fél óra pihenés, majd este 7-ig, a vacsoráig tanulok, utána még átismételem a tananyagot. De futja időmből társadalmi munkára is. Az osztályunk ősszel társadalmi munkában rendbe tette- az újvárosi ABC-áru'ház melletti lépcsőfeljáró környékét, és részt vettem az iskola focipályájának felújításában i-s, Szente András harmadik osztályos elektroműszerész tanuló folytatja a sort: — Most már megszoktam az intenzív tanulást és a kollégiumi életet is. Az első osztályt nehéznek találtam, de ahogy följebb léptem, egyre- könnyebben ment a tanulás. Hogy milyen társadalmi munkához lenne kedvem? Szeretnék ifivezető lenni a 2-es számú Általános Iskolában. Már szóltam' is ez ügyben a KISZ-titká.rnak, aki felveszi a kapcsolatot az általános iskolával. Ha sikerülne, úgy gondolom, nagyon sok érdekes — a gyerekeket érdeklő előadást tartanék nekik, sportversenyeket rendeznék, megszervezném az őrsi- és raj- fog la ík-ozá sokat. — Az előadások tartása pluszmunkával -jár. — Az nem baj. Szívesen vállalom-, hiszen a felkészülésikor én- magaim is tanulok, s remélem, a gyerekeknek hasznos, okos dolgokat tudok átadni. — vhm — Fotó: szí. Mezei Ferenc Országos politikai plakátpályázat A Kommunista- Ifjúsági Szövetség megalakulása negyed- százados évfordulójának tiszteletére a Debreceni Orvostudományi Egyetem és az Alföldi Nyomda KlSZ-bízottságal politikai plakátok készítésére hirdettek pályázatot. Ezen részt vehet minden olyan fiatal — egyénileg és csoportosan egyaránt —, aki nem hivatásszerűen foglalkozik képzőművészettel. A plakátok bármilyen technikával és tetszőleges alakban készülhetnek. Az alkotásokat szakzsüri bírálja el, és dönt a díjak odaítéléséről. Két kategóriában - 25 éves a KISZ és aktuális kül- és bel. politika - várják a pályamunkákat 1981. december 31-ig. Cím, melyre a pályamunkákat küldeni lehet: Debreceni Orvostudományi Egyetem KISZ- bizottsága, III. országos politika iplakát-pályázat, Debrecen, Móricz Zsigmond körút 22. 4032. A beküldött munkákhoz mellékelni kell egy zárt borítékot, melyben fel kell tüntetni a nevet, a lakcímet, a pontos lakcímet és a mű (művek) nevét. A boríték hátoldalára fel kell vezetni a jeligét és a személyi számot. A kiállítás megnyitására és a díjkiosztásra 1982. március 19- én-, délután fél ötkor a forradalmi ifjúsági napok egyik rendezvényeként a DOTE emeleti tömbjében kerül sor. Ifjú Gárda Polgári védelmi szakalegységek megyei találkozója A hét végén találkoznak Szekszárdon az Ifjú (járda polgári védelmi szakalegységei. Az idei találkozó valóban találkozó és ismerkedés lesz, mert nem a versengés a lényeg, hanem az, hogy a polgári védelmi szakalegységek tagjai megismerjék egymást. A versenyzésnek már csak azért sem lenne értelme, mert a találkozón részt vesznek kezdők és már kiképzett gárdisták is. A találkozó különféle rendezvényein remélhetően minél több középiskolás és szakmunkástanuló fiatal vesz részt, akik így megismerkedhetnek az Ifjú Gárdával általában, részletesebben pedig a polgári védelemmel és ebben a gárdista szakalegységek tevékenységével. A találkozó szombaton kezdődik az 505-ös szakmunkás- képző intézetben, öt középfokú tanintézet — az egészségügyi szakközépiskola, a Garay, a Gőgös és a bátaszéki gimnázium, valamint a tamási -szakmunkásképző intézet — polgári védelmi szakalegységei lesznek jelen. Az első nap legfontosabb programja Bátaszéken lesz. Itt a technikai bemutatón a polgári védelem, a honvédség és a tűzoltóság mutatkozik be technikai eszközeivel, nemcsak az ifjúgárdistáknak, hanem minden érdeklődő előtt. A bemutatót követően a polgári védelem tevékenységéről szóló filmet vetítenek, majd fórum következik. A fórumon az összes fegyveres testület vezetői találkoznak a fiatalokkal és válaszolnak kérdéseikre. Este kulturális program, játékos vetélkedő, ismerkedési est és diszkó szerepel a programban. Másnap lesz a harci túra. A csapatok maguk készítik el a túra útvonalának vázlatát, majd az állomásokon ifjúság- politikai kérdésekre kell válaszolniuk a gárdistáknak. Lesz ezenkívül lövészet, gázá'arcos gyakorlat, elsősegélynyújtás és úszás is. A túra végén minden csapat azonos értékű jutalmat kap. Ettől függetlenül a sikerért és az erkölcsi elismerésért érdemes hajtani. Jelentkezés katonai Iskolára A Honvédelmi Minisztérium jelentkezésre hívja fel a dolgozó népünk fegyveres szolgálatát hivatásuknak választó férfiakat, akik a Magyar Néphadse. reg tisztjei kívánnak lenni. A jelentkezés feltételei: — magyar állampolgárság, — feddhetetlen előélet és erkölcsi-politikai megbízhatóság, — hivatásos katonai szolgá. latra való egészségi alkalmasság, — érettségi bizonyítvány vagy annak a folyó tanévben történő megszerzése, — nőtlen családi állapot, — 23 évnél nem idősebb életkor. Pályázni lehet a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolára, ahol repülőgép-vezetői helikaptervezetői, repülőműszaki képfés keretében sárkányhajtó, mű üzembentartó, fedélzeti rá. diótechnikai berendezés üzem. bentartó, 'fedélzeti fegyvertech. nikai berendezés üzembentartó, fedélzeti műszertechnikai berendezés üzembentartó, vadászirányító - megfigyelő, valamint a polgári repülés szakterületei részére sárkányhajtómű üzembentartó és fedélzeti műszertechnikai ’berendezés üzembentartó szakokon folyik képzés. A pályázók a katonai főiskola mellett egyidejűleg más felsőoktatási intézményekbe is jelentkezhetnek. Pályázati határidő: a repülőgép- és helikoptervezetői szakra november 15. Fogalmak változása Ha mondjuk a harmincas-negyvenes években valakit úgy mutattak be, hogy ötholdas paraszt, a lényeget elmondták róla. Nevezetesen, hogy mihez ért, milyen helyet foglal el a talu hierarchiájában. Ma legfeljebb statisztikai címszó lehet, annak is pontatlan, hogy „mezőgazdaságban dolgozó fiatal", nem több, mint az „ipari munkás" megjelölés. Az ipari munkásság rétegződése régebbi keletű, a mezőgazdasági dolgozóké tizenöt-húsz éve kezdődött igazán. Ezen belül a döntő fordulat a szocialista nagyüzemi gazdálkodás létrejötte. Mára a mezőgazdasági nagyüzemekben a szakosodás a speciális szakmai képzettség ugyanolyan természetes, mint az iparban. A különbség: szakmunkás-bizonyítványa, mezőgazdasági iskolai végzettsége a fiatalabb nemzedéknek van. Az állattenyésztőnek, a növénytermesztőnek, a növényvédőnek, a gépszerelőnek. A közfelfogással ellentétben a régi, a felszabadulás előtti falu sem tiszta mezőgazdasági település volt. Lakták szép számmal ipari munkások is, sőt a korabeli statisztikák szerint 1945-ben az ipari munkásság többsége falun élt. Mégis, falu és a parasztvilág — máig hatóan — összekapcsolódott a közgondolkodásban. És a falu a városhoz képest elmaradottságot is jelképezett, város és falu közötti különbség, a város javára való különbséget jelentette. A falu szocialista átalakulása egyúttal a különbség csökkenését hozta magával, ló néhány nagyközségben városi körülményeket teremtettek. Az igényesség persze önmagában kevés. Miből? Honnan a többre vágyás anyagi fedezete? A nagyüzemek gazdasági megerősödésével párhuzamosan nőtt a szövetkezetekben dolgozók jövedelme, részben a közösből származó jövedelme, de nem elhanyagolható a háztáji föld, az állattartás sem. Szociológiai felmérések szerint — avagy hivatkozhat ki-ki személyes tapasztalatára -— o mezőgazdasági nagyüzemekben dolgozók munkája korántsem fejeződik be a szövetkezet földjén. A háztájiból származó hús, zöldség stb. javítja az ellátást, gazdagítja a piacot, ellenértéke megjelenik egyebek között az újonnan épülő otthonokban. Mielőtt idillire, azaz hamisra sikeredne a kép: az iskolázottság messze meghaladja a korábbi évtizedekét, de nem általános érvényű a szakmunkássá, netán diplomássá válás igénye. Különösen nem, ha a lányok továbbtanulásáról árulkodó adatokat nézzük. A szorgalom, a többletmunka hasznát nem kisebbíti, de: mikor jut ideje ennek a rétegnek a művelődésre, a szórakozásra? Akinek a napi programja úgy alakul, hogy „kelek, amikor az állatokat etetni, itatni kell, s fekszem, amikor etettem, itattam, közben pedig mindig van mit csinálnom", akinek a huszonnégy árából jó, ha nyolc-tiz marad pihenésre, megróható-e, mert könyvet ritkán vesz a kezébe, mert elalszik a televizió előtt, mert az alvást többre becsüli a művelődésnél? A „mezőgazdaságban dolgozó fiatalok" megteremtik maguknak a jobb életkörülményeket, munkájuktól függ a mezőgazdaság előrehaladása, de azzal, amit megteremtettek és azzal, amit a szocialista falu már nyújt nekik, még nem élnek, még nem tudnak élni mindannyian. Bizonyos azonban, hogy szakmájuk fejlődése, otthonuk kulturális ösztönző erőként hat. Ezek nélkül aligha remélhetnénk, hogy a szellemi javak iránti fogékonyságuk, igényük belső kényszerré válik. M. D.
