Tolna Megyei Népújság, 1981. október (31. évfolyam, 230-256. szám)

1981-10-02 / 231. szám

1981. október 2.

NÉPÚJSÁG 3

Sínen vagyunk ?

Horváth Attila, a Csavöripari Vállalat dombóvári — 4. számú — gyárának pártSiíkára segít előkeresni a fiúikat, Müller Artúrt és Hurta Jánost. Artúrt a tmk-ból, Jánost a termelőüzemből. Egyébként együtt kezdték tanúin« is és kóstolgatni is a szakmát, mindketten itt, ebben a gyárban.

— Édesapáim' mozdonyvezető, tőfe láttáim szinté nap, mint nap a gépek szerelését. Nyolcadik után tulajdonképpen csak egyetlen dologban voltam biztos, abban, hogy olyan szakmát kell tanulnom', ami kapcsolatos a gépekkel. Egyszer átjött hozzánk a nagybátyám és ő javasolta a géplakatossá got — summázza a szakma- választás kérdését Müller Artúr, aki naponta autóbusszal jár be a gyárba Kurdról.

A gyárnak szerződése van’ a Magyaróvári Kötöttárugyár dombóvári konfekcióüzemével, amelynek értelmében közösen szállítják dolgozóikat a környező köz síé ge kiből, így Kurdról és Cslibrákról is, ahol Artúr barátja és munkatársa, Hurta János is él.

— Megmondom őszintén — kezdi a serdülőikor leplezhetet- len nyomait arcán- viselő- csib- rá'fci fiú —, nekem nem jelentett semmiféle különös érzést július 28-án- az első munkanapom.. Talán azért nem,, mert az ipari suli gyakorlati foglalkozásait is mindig itt tartották nekünk a gyárban. Ugyanazokk'a-I az emberekkel találkoztam, aklilklkel korábban. Csak egy kicsit féltem. Belegondoltam: Na öreg, kezdődik a meló, a kötöttség, nem lehet semmi grtm-busz, mert most már az -isten sem ment meg. Mert amíg az ember diáik, addig úgy félvállról veheti a munkát, de ha már van m-unkakönyv... Egészen másmilyenre keli venni a figurát.

Müller Artúr élete első fizetéséről! beszél:

— Eltettem- az első cédulát. Igazán jó érzés volt fölvenni azt a kéteze-r-nyolcsráz forintot, amiért én dolgoztam.

— Tizenöten végeztünk az osztályban, közülünk csak mi ketten nem voltunk sorozáson — mondja Artúr —, de legkésőbb tavasszal biztosan- megyünk mi is. Szeretném elvégezni a hegesz-tőtainfolyamot, mert.az iskolában megtanultunk ugyan hegeszteni, de papírt nem kaptunk róla. És milyen egy géplakatos hegesztő- bizony-itván-y nélkül.

€z a kérdés, úgy tűnik, Hurta Jánost kevésbé izgatja, ő a pécsi Zipernowszky szakközépiskolában szeretne techniifcus- bizonyitvá-nyt szerezni az elkövetkezendő1 években — munka mellett.

*

A megye talán legifjabb üzeme a dombóvári Pátria Nyomda. Olyannyira fiatal, hogy teljes egészében még el sem- kiés-zült, hiszen még akad munka a „ház” körül. De már üzemel és a jelek szerint kitűnőén- sikerült a start. Erről beszél Fauszt Mátyás műveztő.

— Kitűnőek a munkakörül- ményéin-k. Jórészt fiatalok dolgoznak itt, aminek van egy „hátul-ütője” is, nevezetesen az, hogy nincs egy -igazi szabi, akitől tapasztalaitokat szerezhetnénk.

Fauszt Mátyás érettségi után Karl-iM-arx-S-tadtba került egyetemre, ahol nyomdaiparii mérnök diplomát szerzett 1979-ben. Ö tulajdonképpen nem- igazán kezdő ai munkában, hat hétig dolgozott, mielőtt bevonult volna katonának. Leszerelése után jött vissza a nyomdához.

— Az egyetemi évek alatt gyakiran jártam- a budapesti központban-, intéztem az ügyeimet, mindenképpen- a dombóvári nyomdához szerettem volna kerülni. Ez szerencsére sikerült.

Fauszt Mátyás egyik beosztottja, Berki Attilái huszonegy esztendős. A dombóvári Gőgös Ignác Gimnázium- általános tagozatán érettségizett, majd felFauszt Mátyás

Müller Artúr

kereste a nyomdát és a munkaügyön tapogatózott, mit kinő Inak, milyen lehetőségek vannak. Aztán jött Kaposvár, az 512. számú Ipari iskola, majd ai magasnyomó gépmesteri vizsga,. Berki Attila augusztus 25-é,n állt először munkába, a vizsgák és az első munkanap közötti- -időt többnyire a g-unta-raisi strandon- és a Balatonon töltötte.

— A gyakorlati foglalkozások a Somogy megyei nyomdában voltaik, s ott kellett számot adni gyako-rlati tudásunkról- Is a sza km u niká svizsgá n.

Attila mindenesetre szerelmese lett a szakmának-, olyannyira, hogy mindenképpen szeretne továbbtanuln-i -Budapesten, a könnyűipari főiskola nyomdaipari szakán.

— Gyorsain- elment az első hónap — meséli —, s a legnagyobb boldogság életem első fizetése volf. Háromezerkétszáz forint — tulajdoniképpen tanulóidőben. -Eb-bői- félre is tettem, lemezjátszóra gyűjtök, s a szüleimnek is adtaim belőle.

A két nyomdász tervekről beszél.

— Miivel az NDK-batn megszerzett diplomával együtt fel - sőfokú német nyelvvizsgát is szereztem-, most úgy érzem-, nem szabad megáíl-nom két nyelvismeretnél, tovább kell- tanulnom-. Beiratkoztam- egy TIT - nyelvtan-folyamra, s mindenképpen- azon vagyok, hogy mielőbb megtanuljak angolul- — mondja Fauszt Mátyás.

'Berki Alttilla- közelebbi tervei között a jogosítvány megszerzése az első, s ezután a- főiskola, ahol- nappali- tagozaton próbálkozik.

Cser Ilonái -kéziiszedő, most tizenhét éves. Tizenhét éves, és naponta négy órát utazik Jógának és Dombóvár között.

Varga Anikó

— Nem fáradt?

— Megszoktam már az iskola- alatt, s különben is, megéri. Megéri, mert szeretem ezt a munkát, megbecsülnek, még ha fiatal is vagyok. Itt tanultaim az 51ő-osba-n a szakmát, gyakorlati foglalkozásokra is ide jártunk a. dombóvári nyomdába. Csak akkor még a régi csarnokba. -Szinte hihetetlen, mekkora a két csarnok között a különbség.

A kéziszedő kislánynak nem jelentett egetre-nge.tő- élményt élete első munkatkönyves munkanapja, olyan volt számára is, mint a. több-i, -iskolaidőben' végzett im-uhka.

*

A Ma-gyárává ri Kötöttárugyár dombóvári konfekc-ióüze- mében -mindössze a portás férfi. Sipos Ildikó tizenhét éves, júnlitft 25-én- vol-t élete első munkanapja.

— Idejártunk gyakorlati foglalkozásra az üzembe, de hiába volt itt'pár méternyire a tanműhely., nemigen- találkoztunk a későbbi- munkatársaimmal. így nem csoda-, ha féltem Oz e'teö naptóf. A legnagyobb gondom az volt, hogy sos-e-m tanultunk a műhelyben- olyan dolgokat, am-it már mint dolgozó, kötő-hurka ló szakmunkás, végeztettek velem. Egyetlen olya-n gépünk nincs a tanműhelyben, m-i-nt amilyenen most dől go zo mi

Ildikó az első fizetésről beszél:

— Biztosan megérti mindenki, akii volt ipa-r-i tanuló, mekkora öröm- az első nagy pénz, munkáért járó pénz. Én ai suliiban négyes tanuló vatla-m, azért háromszáz forint ösztöndíjat kaptam, havonta. Most a keresetemből b-útorré-szletre és magamra kölltök.

A iko-nfekaiióiüzemben nemcsak szakmunkások, segéd- és betanított munkások is dolgoznak. Varga Anikó, annak éllenére, hogy szép szakmája van, mégis az üzemben- dolgozik, betanított munkásként.

— Szelkszárdon-, az egészségügyi szakislkoiában végeztem az idén. Július közepén fejeztem be az utolsó vizsgákat. Próbálkoztam elhelyezkedni Dombóváron, de nem sikerült, így megpróbáltam itt a konfekcióinál. Hairmiin-dhárom munkanapot tanulóként kellett dolgoznom, utána, már én is dolgozója lettem a- vállalatnak. Az élső napok szokatlannak tűntek; hiszen- sosem csináltam ilyen munkát, de gyorsan belejöttem, megszoktam és megszerettem.

*

Eszembe jut ozorai házinénim-, aki negyvenkilenc évesen ment el- az ipa-r-i szövetkézéihez- dolgozni. Addig ő is a htb-sek kenyerét ette, csők a férj keresett. Hátul őz udvarban mindig kaiplirgált vagy hatvan- baromfi és decemberben is volt m-i-ndlíg vágni való. De hát a- nyugdíj... Ki tudja, mi lesz, s jobb biztosra menni. Mikor megkérdeztem tőle, hogy ízlik a munkai, ő mondta:

— Az elején -meg voltam egy kicsit bolondulva, de azért most már sínen vagyok...

SÁRKÖZI JÁNOS Fotó: Bakó Jenő

A vállalati pénzügyi-gazdasági ellenőrzés új szervezete

A Minisztertanács csütörtöki ülésén újonnan szabályozta a vállalati pénzügyi-gazdasági ellenőrzés szervezeti rendjét. Az intézkedésre az államigazgatási, a pénzügyi-gazdasági munka egyszerűsítése, korszerűsítése érdekében került sor.

A szabályozás szerint 1982. január 1-től valamennyi vállalati rendben gazdálkodó szervezet pénzügyi-gazdasági ellenőrzését -egységesen a Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatóságának irányítása alatt álló, a fővárosban és a megyeszékhelyeken létesítendő igazgatóságok látják el. Megszűnik az a különbség, amely a minisztériumok felügyelete alatt álló vállalatok, illetőleg a tanácsi vállalatok és szövetkezetek adóztatásában, pénzügyi-, gazdasági ellenőrzésében és törzskönyvezésében jelenleg fennáll, és a mostani hármas tagozódású szervezet (főigazgatóság, területi igazgatóságok és megyei hivatalok) helyébe kétfokozatú (főigazgatóság, megyei igazgatóságok) szervezet lép.

Az új szabályozás a vállalati pénzügyi-gazdasági ellenőrzés egységes szervezeti rendjét alakítja ki: a megyei igazgatóságok hatásköre a - területükön működő valamennyi gazdálkodó szervezetre kiterjed. Míg a vállalatok a jelenlegi szervezeti rend szerint gyakran száz kilométernél is távolabb vannak az ellenőrzést -ellátó szervezettől, az új szabályozás szerint lényegesen közelebb kerülnek ehhez. Így az ellenőrző apparátus és a vállalatok között az eddiginél közvetlenebb, intenzívebb kapcsolat alakulhat ki: minden vállalat és szövetkezet a székhelye szerinti megye központjában kaphatja meg azokat a felvilágosításokat, tájékoztatásokat, amelyekért ma esetleg félnapokat kell utaznia.

Tovább erősödik a pénzügy'- gazdasági ellenőrzést végző szervezet és a tanácsok kapcsolata is. Míg a tanácsok a területükön működő gazdálkodó szervezetek tevékenységéről, a náluk tartott ellenőrzések megállapításairól eddig csak több

helyről (igazgatóság, hivatal) együttesen beszerezhető adatok alapján nyerhettek tájékoztatást, 1982. január 1-től az egységesen megyei szervezettől kaphatják meg a szükséges információkat, a megyei igazgatóságok rendszeres adatszolgáltatási kötelezettsége alapján.

A vállalati pénzügyi-gazdasági ellenőrzés szervezetének átalakításától a revíziók színvonalának további emelkedése, hatékonyságuk növekedése várható. Emellett az átszervezés jelentős létszámmegtakarítással jár. Végül számottevő csökkenés várható mind a gazdálkodó szervezetek, mind az ellenőrző apparátus kiküldetési költségeiben.

Az ellenőrző szervezet korszerűsítése felelősségteljes munka. A Pénzügyminisztérium Ellenőrzési Főigazgatósága az átszervezés sikeréhez kéri a párt- és állami szervek, a vállalatok és szövetkezetek megértését, segítségét és a konstruktív együttműködést.

Az ifjúsági parlament - munkamegbeszélés

Országszerte, így megyénk, ben i-s -megkezdődtek az ifjúsági parlamentek. Tolna megyében az élső szeptember 22-én volt, a legtöbb október végétől december végéig lesz. Mármint a munkahelyiek.

— Mi mádon kell az idén megrendezni a pa-rlamente- iket? — kérdeztük Keresztes Jánostól, a megyei ta-nács ifjúsági titkárától.

— Az idén a parlamentek „elmennek” egészen ágazati szintig. Ahol a fiatalok létszáma indokolttá teszi, és a munka- beosztás, vagy területi elhelyezkedés miatt szükséges, ott meg lehet rendezni -üzemrészenként, ahol -küldötteket választanak, őlk képviselik csoportjukat a vállalati parlamenten. Például egy 100 főnél több fiatalt foglalkoztató munkahelyen már jobb, ha -nem együtt van a tanácskozás. A Minisztertanács, a SZOT, a KISZ és az Állami Ifjúsági Bizottság döntése értelmében 5 évenként két ifjúsági parlamentet kell megszervezni, ebből az egyik csak -munkahelyi, a másik felmenő rendszerű az országos ágazatok szintjéig. Közben vannak a megyei parlamentek.

— Milyen döntési joggal rendelkeznek a tanácskozások?

— Az állami vezetés beszámol, nemcsak a két évvel -ezelőtti munkahelyi parlamenteken született -döntések végrehajtásáról, 'hanem az 1976 óta végzett ifjúságpolitikai -munkáról is. Az eredményekről, a hibákról egyaránt, és élőterjeszti a következő öt évre szóló ifjúság-politikai tervet. Ezeket a dokument-umdkat a parlamentinek eí kell fogadnia és akkor a következőn szómon kérhető Határozattá válnak.

— Tízéves az ifjúsági törvény. -Eddig is így -rendezték meg a megbeszéléseket, van az idei tanácskozásnak új vonása?

— Új az, -hogy a parlamenteknek meg kell határozniuk az ifjúságpolitikai ala-p felhasználásának az irányát, tehát dönthet a tanácskozás abban, hogy ezt milyen területre vagy területékre fordítsák. Nyilván arra kell -költeni a pénzt, ami legjobban hiányzik. Ezt követően a gazdasági vezetés, a szakszervezet -és a KISZ együtt dönt évente a konkrét -felhasználásról.

— Mi történik akikor, ha a parlament a 'beszámolót nem fogadja él, vagy nem ért egyet -a feladatterwel?

— Azért van- az ifjúsági parlament, hogy a gazdaságvezetés és a fiatalok megbeszél ié'; a tennivalókat. Ha a tanácskozást előkészítették, és ebben részt vett a gazdaságvezetés, a párt, a szakszervezet és a KISZ, nem tudom elképzelni, hogy ne

fogadja el a, parlament a beterjesztett anyagokat. Nem is csaik arra van jogosítványuk a tanácskozásoknak, -hogy igent vagy -nemet -mondjanak, hanem feladatuk, hogy a fiatalok megtegyék javaslataikat a saját munkájukat, munkakörülményeiket érintő kérdésekben. Külön a fiatalság számára megrendezett fórum ez, ahol elmondhatják problémáikat is, és a saját munkájuk javítására tehetnek javaslatokat, amin-keresztül nyilván az egész üzem, gyár, szövetkezet tevékenysége is javulni fog. Ha mégsem fogadná el a parlament az előterjesztett anyagokat, -akkor dönteni kell azok -kiegészítéséről, a javaslatok,, módosítások átvezetését a KISZ és a szak- szervezet ellenőrzi.

A parlamentek előkészítése folyamán az a helyes, ha az állami vezetés -elbeszélget a fiatalokkal, és a közben felvetett problémákra már a beszámolóban, vagy a határozattervezetben reagál. Ugyanígy feladata a -politikai szerveknek az előkészítésben való részvétel. A KISZ szerepét külön hangsúlyozom, nekik -nemcsak -joguk, de kötelességük is, hogy a fiatalok érdekeit az ifjúsági parlamenteken is képviseljék.

— Kik azok a fiatalok?

— Attól függ, milyen szempontból nézzük. Az OTP-n-él a 35, jelen esetben pedig a 30 alattiak a fiatalok, az ő fórumuk a parlament. Az idén 10 éves az ifjúsági törvény. Azt szeretnénk, ha nemcsak -ünneplés lenne a tanácskozássorozat, hanem olyan munkamegbeszélés, ahöl a fiatalok felelősen szállnak hozzá nemcsak a saját m u n ká j uka t, ,m-u nka kö rü-l mé n ye-i - két érintő kérdésekhez, hanem lesznek javaslataik munkahelyük, -iskolájuk -előtt álló feladatok minél jőb'b elvégzésére.

— -Ismeretes, hogy a gazdasági élet most nem iköny- -nyű munkaterület, van elég gondjuk a gazdasági vezetőknek. Az ifjúsági parlamentek újabb munkát, feladatot jelentenek számukra.

— Ez -így van, de mint ahogy meggyőződésem, hogy a fiatalok többsége 'jól és felelősen dolgozik, részt vesz a közéletben, úgy a gazdaságvezetők többsége is szívesen foglalkozik az ifjúsággal. Ha ezt sosem tekintette -kampányfeladatnak, hanem folyamatosan törődött ifjúságpolitikai kérdésekkel, a fiatalok beilleszkedésével, nevelésével, akkor most sincs nehéz dolga, mert csak összegezni -kell az eddig elvégzetteket és ebből könnyen meg lehet határozni a tennivalókat. A figyelmet, a törődést a fiatalok még jobb munkával fogják viszonozni.

— Véleményem szerint a fiatalsággal foglalkozni nem gazdaságtalan szellemi befektetés. Erre Tolna megyében is számta-la-n példát tehetne sorolni. A legjobban dolgozó szövetkezetekben, üzemekben, intézményekben nincsenek problémák az ifjúságpolitikával, ott a fiatalok feladatokat kapnak, erkölcsileg, anyagilag -megbecsülik, odafigyelnek a problémákra és meghallgatják javaslataikat.

— Mi a megyei parlamentek feladata?- Ugyanaz, de már egész megyét érintően. Ott már szóba kerülnek a munkahelyi parlamentek olyan kérdései, javaslatai, problémái, amelyek az adott munkahely, iskola hatáskörét meghaladják. Ugyanígy az itt megválasztott küldöttek továbbviszilk az országos hatáskört igénylő problémákat. A megyei szervek, tehát a megyei tanács osztályai a parlamenteket követő összegzések után dolgozzák ki a- szükséges intézkedések tervét és adnak választ a hatáskörükbe tartozó -kérdésekre és javaslatokra.- Általában az a cél, hogy minden kérdésre az -adott szinten kapják -meg a -választ a fiatalok. Amire lehet, arra ott a hélyi parlamenten kell adni választ. A megyei parlamentekre januárban, februárban kerül 6 or.

— Néhány megbeszélés

már megvált. Mik a kezdeti

tapasztalatok?- Valóban csak kezdetiek. Az egyik az, hogy a -fiatalok nagy létszámban megjelennek ezeken a tanácskozásokon. Az eddigiek alapján nagyobb aktivitásra» nyílt 'beszédre össztönöz- ném őket. A fórum éppen azért született, hogy a fiatalok elmondhassák véleményüket.

— Milyen ma a megyében

élő fiatalok helyzete?

_ Csak egyike vagyok azoknak, akik erről nyilatkozhatnak, mert az ifjúságról szóló párthatározat, az ifjúsági törvény szelleme és betűje szerint még sokan másoknak is illetékesnek kell lenniük az ifjúság ügyeiben. Úgy gondolom, hogy az ifjúságpolitikát -nőm lehet és nem szabad más társadalmi kérdésektől elszigetelten vizsgálni, -mert sök -mindennel ösz- szefügg. Csak egy példa: a m-egyében mintegy 'hatezer fiatal nő van gyesen, -ha róluk szólunk, akkor már nemcsak ifjúságpolitikáról beszélünk, mert érintettük a nőpolitikát, az -oktatást, közművelődést is. Ugyanígy, a -fiataloknak megvannak a csak ráj-uk jellemző sajátos prdblémái'ki, iHyenek a sóik közül a pályaválasztás, majd o munkahelyi beilleszkedés, az említett gyes, vagy éppen a lakáskérdés, Az '.ifjúságpolitika kérdései csak a társadalom más tennivalóval együtt -értékelhetőek, éppen ezért reméljük, -hogy az ifjúsági parlámentéken -is sok kérdésről sok vélemény -és javaslat hangzik el. — i -