Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-13 / 215. szám

1981. szeptember 13. /'touia'N ™=PÜJSÄG 3 A legnehezebb feladat: az üzembe helyezés Interjú dr. Vajda Györggyel, az OAB elnökhelyettesével Tegnap 'befejeződött Pakson, a irmin'kásművelődési központ­ban a II. atomtechniikai szimpo- zion. A háromnapos rendez­vény dr. Vajda Györgynek, az Országos Atomenergia Bizott­ság elnökhelyettesének zársza­vával ért véget. Ebből az alka­lomból kértük, hogy nyilatkoz­zon lapunknak. — Mindenekelőtt azt kell le­szögezni, hogy a Paksi Atom­erőmű építése nem egy a sok magyar beruházás közül, hanem egy teljesen új, kiemelkedő fel- készültséget igénylő 'beruházás. Ez megmagyarázza azt is, hogy a felkészülés rendkívül bonyo­lult, összetett feladat. Ebben a felkészülésben segít nekünk minden olyan rendezvény, ahol az olyan országok szakemberei elmondják tapasztalataikat, akik már építettek és üzemeltet­nek atomerőművet.- Tehát tanulnunk kell? — Amikor megítélünk egy ilyen nagyságrendű vállalkozást, azt is meg kell vizsgálnunk, hogy milyen előzménye volt az országiban. Magyarországon az atomtechnikának — amikor bele- kezdtünk az építésibe - kevés előzménye volt. Ugyanakkor tudni kell azt is, hogy nem le­het az iskolapadban megtanulni ezt a tudományágat, csak a gyakorlatban. Ebből következik, hogy akár tetszik, akár nem; meg kell fizetni a tanulópénzt. Ebben segítenek nekünk a szim- pozionon részt vevő külföldi szakemberek. Ők már egyszer megfizették azt a bizonyos ta­nulópénzt. Tehát nekünk az ő tapasztalataik alapján feltétle­nül csökkenteni kell a 'bizony­talansági tényezőket. Ebből a szempontból pedig ez a. három­napos rendezvény nagyon sokat jelent számunkra, s a Pakson dolgozó szakemberek részére is.- Következik az üzembe helyezés. Milyen feladatok vannak még vissza?- A legnehezebb feladat: az üzembe helyezés. Az biztos, hogy egészen másképp néz ki, mint a hagyományos erőművek beindítása. Ott van és volt arra lehetőség, hogy indítás után, ha valami nem stimmelt, akkor leálltunk, kicseréltük a rossz be­rendezést, újból összeszereltük, s üzeméit az erőimű. .Itt ilyen lehetőség nincs. Ha a reaktor­ban elindul a láncreakció, ak­kor már nincs próbálkozásra le­hetőség. Ebből következik, hogy minden egyes 'berendezést ala­posan át ’kell vizsgálni, kont­rollálni a rendszereket, besza­bályozni az irányító berendezé­seket. Közben folyamatosan kell vizsgálni a biztonságtechnikát. Ahogy végeztek egy-egy kisebb részegység üzembe helyezésé­vel, akkor mindig — csak ara­szolva - egyre nagyobb egység vizsgálatára kerülhet sor. Köz­ben a Paksi Atomerőmű Állami Indító és Ellenőrző Átvételi Bi­zottsága több fázisban ad en­gedélyt az üzembe helyezésre. Ellenőrzik, hogy minden vizsgá­lat megtörtént-e, az összes ha­tóság - egészségügy, vízügy, környezetvédelem stb. - enge­délye birtokában van-e az üzembe helyezőnek. Ezután nyo­máspróba alá helyezik az egész rendszert, ha az tökéletes, akkor megtörténik az üzemanyag be­rakása a reaktorba, majd a fi­zikai indítás következik. Ekkor ■már beindítják (a láncreakciót, de imég nem ad le teljesítményt a rendszer. Ezután újabb vizs­gálatok következnek . . . egyszó­val bonyolult művelet az egész.- Megtanultunk atomerö- vet építeni?- Megtanulunk! Furcsa, de azt kell mondanom, hogy meg­tanulunk. A mi iparunk nem volt felkészülve atomerőmű-épít­kezésre. Amikor elkezdtük, nem gondoltuk, hogy ennyire bonyo­lult. Teljesen új technológiát kellett bevezetni az építőknek, a gépgyáriaknak, a szerelőknek. Ahhoz, hogy ezt megtanuljuk, idő kell. 'Nemcsak a vezetők­ről van szó, hanem az itt dol­gozó munkásakról üs, a hegesz­tőtől kezdve az ácsmesterig. Ez az a bizonyos tanulópénz. Na­gyon sok iparvállalatra volt pa­nasz az utóbbi időkben, nem tudták teljesíteni a határidőket, a megfelelő minőséget. Ma már egyre inkább tudnak atomerőműül berendezéseket gyártani. Abban biztos vagyok, hogy a második, a harmadik reaktor építése és üzembe he­lyezése lényegesen könnyebb lesz. De azt tudni kell: hazánk ipartörténetében ez minden szempontból ugrásszerű, minő­ségi követelményt jelent. Ma­gasabb iskoláiba lép az energe­tikai ipar és a kivitelező ipar is.- Beszélhetünk ipari forra­dalomról? — Az ipari forradalom nagy szó, mást is értünk alatta'. De, mint az előbb mondottam, az atomenergia-ipar átrendezi az energetikát, az egész ipart. Na­gyon sok iparvállalatunk a kez­deti nehézségek ellenére, ma már profitál. Az új technológiák, amiket a Paksi Atomerőmű révén kellett, hogy bevezessenek, ma már exportot, piacot hoznak. Korszerűbb, minőségileg jobb terméket tudnak előállítani. Te­hát az a bizonyos tanulópénz, amit a beszélgetés elején emlí­tettem, visszatérül. H. J. HÉTRŐL hírről Elmúlt a nyár. Gondolom, ezt nem tőlem tudják meg, ész­revehettük valamennyien. Megkezdődött az is­kola, s már készülnek hosszú útjukra a kedves madarak, a fecskék. Nagy testű „rokonaik”, a gólyák már el is hagyták az országhatárt, s ki tudja, talán már valahol a Földközi-tenger fölött szárnyalnak úticéljuk, Afrika felé. Elfe­ledtük a nagy kánikulát, emlékeink is halvá­nyulnak, csak a színes fotók maradtak a nyár­ból. Több előfizetőt Igen, több előfizetőt szeretne a posta és a lapok terjesztésével foglalkozó „hivatal”. Er­ről tanácskoztak a héten Szekszárdon, a régi megyeháza tanácstermében a megye postahi­vatalainak vezetői, s a lapterjesztéssel foglal­kozó szakemberek. Az előadásokban elhang­zott statisztikai adatok nem festettek rózsás színt a jelenlegi helyzetről, hiszen jó néhány országos napi- és hetilapnál meglehetősen nagy számmal csökkent az előfizetők száma. A korábbiakhoz viszonyítva kevesebben olvas­sák a Nők Lapját, a Magyarországot és a Lu­das Matyit. Hogy haza is beszéljek, szerencsé­re ilyen veszély nem fenyegeti a mi lapunkat, a Tolna megyei Népújságot. Igaz, a nyár ele­jén 177-tel csökkent az előfizetők száma, de augusztusban már újabb százhúsz olvasó ren­delte meg a lapot. Benizs Sándor, a Tolna megyei Lapkiadó Vállalat igazgatója az érte­kezleten néhány javaslattal élt az előfizetők számának növelését illetően. A jövőben sze­retnék „bevinni” a lapokat a kereskedelmi és vendéglátóipari egységekbe, ami régebben nagyon is népszerű dolog volt. Minden bizony­nyal a ma újságolvasó embere is szívesen venne kezébe egy-egy kávé vagy hűsítő ital elfogyasztása közben újságot. A másik javaslat az üzemi hírlapárusítás, melynek lényege, egy olyan automata, amelyet az üzemek kapujában szerelnének föl, s a megfelelő pénzösszeg bedobása fejében min­denki hozzájuthatna saját kedvenc lapjához. Elhangzott olyan javaslat is, amely szerint nagyobb gondot kellene fordítani a pavilonok­ban a napi-, hetilapok és folyóiratok árusítá­sára. Rádióműsor, kudarccal Munkabizottság az agitáció és propaganda segítésére „A pártbizottságok... az irányitó munka segítésére ál­landó jellegű munkabizottságokat választanak.” (Az MSZMP Szervezeti Szabályzatából.) A NAGYKÖZSÉG egészség- ügyi ellátásáról és a' környezet­védelem helyzetéről dr. Harmat Béta tanácstitkár, a közműve- lőidé'si intézmény keretében szervezett nyári kulturális prog­ramok értékeléséről Götzinger Károly, az intézmény igzagató- ja adott tájékoztatót a duna- iöldvári községi pártbizottság agitációs és propaganda mun­kabizottságának szerdai ülésén. Szerteágazó és sokoldalú vita követte, különösen az első té­makört, mindenki kérdezett és nyilvánított véleményt. A má­sodikhoz „csők” hárman szól­tak hozzá.- Végűi napirenden kívül, Szászvári Lajos, az okta­tási bizottság vezetője az ok­tatási év indulásával kapcsola­tos tapasztalatokról szólt. Ezt tudomásul vette a bizottság. A három és fél órás tanács­kozás után beszélgetünk Szé­les István pb-titkárral, Sziegl Ferenc általános iskolai igaz­gatóval, az agitációs és propa­ganda munkabizottság elnöké­vel', valamint a bizottság ke­retében működő oktatási cso­port vezetőjével, Szászvári Lai- jossali, a munkabizottság tevé­kenységéről. — Munkabizottságunk a pártbizottság által jóváhagyott program szerint dolgozik — így Sziegl Ferenc. — Egyrészt, a testületi ülés elé kerülő té­mákban vizsgálódunk és tájé­koztatjuk a végrehajtó bizott­ságot, majd ennek alapján ké­szül a pártbizottság elé a je­lentés. Másrészt, vannak úgy­nevezett saját témáink is, ame­lyek sem a végrehajtó bizott­ság, sem a pártbizottság elé nem kerülnek. Ilyen volt a mai kettő is. — A múlt év tavaszán tör­tént választás után a pártbi­zottság határozatban szabta meg mindhárom — köztük az agitádiós és propaganda1 — munkabizottság feladatait és tevékenységi körét. E bizottsá­gok vizsgálnak, elemeznek, ja­vaslatot tesznek, mintegy elő- készitiik, megalapozzák a párt- bizottság döntéseit. A folyama­tos poMtSköii irányítómunkát egyedül a végrehajtó bizottság képtelen lenne ellátni — mond­ja Széles István. — SZÉLES KÖRŰ aktívalhá- lózatta! dolgozik az oktatási munkacsoport, munkánk, folya­matos. Helyszíni segítséget ad­ni a beiskolázáshoz, a foglal­kozások megtartásához, időn­ként ellenőrizni azokat, ele­mezni, feldolgozni a jelentése­ket, megválaszolni' a „nyitva maradt” kérdéseket, módszer­beli segítséget nyújtani a' pro­pagandistáknak. Ez évben kü­lön feladatot is kaptunk: a pártibizottság elé kerülő beszá­molóhoz felmértük munkahe­lyenként, szinte egyes embere­kig menve a káderképzési, to­vábbképzési ötéves terveket — tájékoztat Szászvári Lajos. Mint a beszélgetésiből kide­rül, a mal első témakörnek igen sok köze van mind az agitá dióst mind a p ro pagan da - munkához. A pártoktatás tan­folyamain is gyakorta merül­nek fél községpolitlikai kérdé­sek, de még inkább a munka­helyeken, a m'iodtennapi élet­ben. A mostani ülésen, ha va­laki számolta volna» hány probléma, agitációs érv, tény hangzott el, nemigen állt vol­na meg. a százas szám előtt. Az ilyen — mostanihoz ha- soló — tanácskozások; bizott­sági ülések fontos fórumai az oda-vissza információnak. A kilenctagú agitációs és pro­paganda munkabizottság tag­jai — egy kivételével — párt- propagandisták, közülük, kerül ki a marxizmus'—leninlzmus esti középiskola vezetője és helyettese, hatan az alapszer­vezetekben vezetnek tanfolya­mat. Tehát ők itt elmondják, milyen kérdések» foglalkoztat­ják hallgatóikat. A „kívül­állók" akik tájékoztatják a bi­zottságot a napirendre tűzött témában, elmondják tapaszta­lataikat, értékelésüket, ám so­kat „kapnak” — érveket, tény­adatokat — a bizottság tagjai­tól is. így történt ez a> pár hónap­pal ezelőtti ülésen, ahol az if­júság lehetőségeiről a szabad idő hasznos eltöltésében — volt a téma. Az úttörőcsbpat- vezető, a könyvtár vezetője és a gimnázium igazgatója szá­molt be és távozott nem ke­vés hasznos észrevétellel, ja­vaslattal gazdagodva. A bizott­ság' által, készített összegezés, elemzés a vb-, majd a párt- bizottság ülése elé került, ha­tározat született, majd ennek nyomán több tanácsi intézke­dés. A MUNKABIZOTTSÁG hatá­rozatot nem hoz, csak elemez, véleményt nyilvánít, javaslato­kat tesz. Ezek egy része hasz­nosul1, amikor az adott téma­körben a végrehajtó bizottság kér tájékoztatást, vagy az elő­terjesztés a pártbizottság ülése elé kerül. A többi — mint a mostanitak is — a propagan­disták felkészítő tanácskozásán és titkári értekezleten, kierül szóba. Emellett természetes, hogy a munkabizottság tagjai saját alapszervezetükben köz­vetlenül segítik az agitációs és propagandáim unkát. ' (J) Sediánszky János riporter igazán nem tehet a kudarcba fulladt rádiós vetélkedőről, ame­lyet kedden sugárzott volna a rádió a szek­szárdi Arany János utcai könyvesboltból, a Könyvről — könyvért című műsorban. Minden­esetre egy jól sikerült összejövetelt okos kérdé­sekkel, jó feleletekkel sikerült megszervezni, a műsor technikai része azonban csődöt mon­dott, a posta ördöge valahogy nem nyugo­dott, nem sikerült vonalat teremteni, így az adás elmaradt. Betakarítás Ahogy a nyarat, úgy az aratást is elfelej­tettük már. Akkoriban azt írtuk: a legnagyobb mezőgazdasági munka, most azt, hogy a még nagyobbhoz, az őszi betakarításhoz érkez­tünk ... A megyében megkezdődött a napra­forgó, a cukorrépa betakarítása. Elsőként a kocsolai termelőszövetkezetben mentek rá a napraforgótáblákra a kombájnok, majd a bonyhádi Pannónia téesz kezdte meg a tányé­Megyénkben elsőként a decs! Egyetértés Tsz kezdte meg a cukorrépa betakarítását. A szál­lítmány vasúti szerelvényekre vár. HÉTRE hírre ros növény „aratását". A vasútállomásokon már megjelentek az első cukorrépával megtelt vagonok. A termés — mint az elmúlt eszten­dőben is — a kaposvári cukorgyárba kerül, ahol felkészültek a „rohammunkára". 'Már csak néhány mezőgazdasági üzemben van kinn a földben a burgonya, amelyből az idén szép termés lett. Az időjárás — csak el ne kiabáljuk — kedvez a mezőgazdasági mun­káknak, mindenütt a terveknek megfelelően haladnak a betakarítással. Sok helyütt folynak a silózási munkák, s ha­marosan megkezdődik a megye történelmi borvidékén a szüret. Ahogy lapunkban beszámoltunk róla, meg­bízható az idei őszi vetőmagellátás is, csak néhány fajtából jelentkezik hiány. Van bőség­gel új fajta is, amelyet minden bizonnyal sok mezőgazdasági üzem alkalmaz örömmel az idei őszi vetéskor. Karl-marx-stadti delegáció A Tolna megyei Szolgáltatóipari Szövetke­zet meghívására — immár hetedik alkalommal — az ND'K-ból, testvérvárosunkból, Karl-Marx- Stadtból hatfős munkásdelegáció érkezett. A delegáció tagjai megismerkedtek megyénk ne­vezetességeivel, s valamennyien — ki-ki a sa­ját szakmájában — munkát is végeztek. A delegáció a fogadáson. Tegnap délelőtt dr. Rúzsa János, a szekszár­di városi pártbizottság első titkára fogadta a vendégeket. A fogadáson jelen volt Pálinkás István, a szolgáltatóipari szövetkezet elnöke is. Bölcsőde, játszótér A nyár folyamán két alkalommal is tartot­tak szünetet Szekszárdon a Kadarka utcai böl­csődében, radiátorszerelés és tatarozási mun­kák miatt. Sok szülő panaszolta, hogy az egy­szer három, másodszor két hétig tartó szünet nem volt elegendő a Szakály testvérek Építő­ipari Szövetkezetnek a munkák elvégzésére, s most, amikor már harmadik szünetet „nem mernek" elrendelni, a bölcsisek egyetlen kis helyiségben vannak, mert a többinél most vég­zik a festést és a radiátorszerelést. Érdeklődé­sünkre azt a választ kaptuk, hogy már csak néhány napig tart a „szükségállapot", s az apróságok birtokukba vehetik az egész böl­csődét. Ha már az apróságoknál tartunk; A szekszárdi Bezerédj utcai OTP-s ház ud­varán új játszótér született, amihez nem kel­lett különösebben nagy költség, csupán né­hány gerenda, s jókedvű munka, a lakók ösz- szefogása ... Utakról Lapunkban nem múlik el hét, hogy ne szá­molnánk be valamilyen új út építéséről. Tet­tük ezt az elmúlt héten is, nem is egy alka­lommal. Üj utat és utcát kaptak a kövesdiek, s vég­re most már igazán Tolna megyei község lesz Jógának, azok után, hogy a megyei tanács két és fél millió forintot költ egy új út építésére, amelyen a korábbinál könnyebben és gyorsab­ban lesz megközelíthető a falu. Ez ideig Já- gónakot csak úgy tudtuk megközelíteni, ha egy kis vargabetűt írtunk le — Baranyában. Baromfioltás Nem találtam semmiféle statisztikát, hogy Tolnában mennyi baromfi kapirgál az udvarok­ban. Mindenesetre elképzelem, milyen munka kell ahhoz, hogy kivétel nélkül valamennyit be­oltsák. Az oltást évről évre ismétlik — nem so­kan érik meg a másodikat — s ilyentájt, szep­tember közepén, október elején végzik ezt, a baromfiak számára minden bizonnyal kelle­metlen műveletet. De ha egyszer fő az egészség. SÁRKÖZI JÁNOS

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents