Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-09 / 211. szám
1981. szeptember 9. NÉPÚJSÁG 3 Harminckét turistacsoport Barátságos Báta Mit tehet egy tsz-tagcsoport? Báta, a kis Tolna megyei falu bizonnyal ismertebb a Szovjetunióban, mint Magyarországon. Csak az elmúlt évben negyvennyolc 30—40 fős, szovjet turistacsoport járt a termelőszövetkezetben, ismerkedett a község életével. Az idén már harminckét IBUSZ-csoport volt a falu vendége. Bátán nincsenek híres műemlékek, képtárak, üdülőterületek, csak emberek vannak. Vendégszerető, dolgos emberek, akik az elvégzett munka után akarnak, szeretnek és tudnak is kikapcsolódni. Valaha azt mondták, hogy a bátaiak mulatósak, és ma is igaz, hogy szeretnek szórakozni és szeretik a vendégeket. Akik a Szovjetunióból hozzánk érkeznek, nemcsak a nevezetességekre kíváncsiak, hanem az emberekre, az itt élők mindennapjaira. Az általában egynapos bátai program ezt nyújtja a szovjet és ritkábban a más szocialista országokból érkező vendégeknek. Mint minden más községnek, Bátának is van specialitása: a népművészete. Ezzel is megismertetik a kedves vendéget. Régebben a felnőtt népi együttes adott műsort, ma már inkább csak az úttörők kedveskednek az érkező csoportoknak, aztán barátsági est következik. Zene, beszélgetés, tánc. Hagyományok Az babona, hogy egy termelőszövetkezeti MSZBT-tagcso- port nem képes olyan jól működni, mint mondjuk egy gyári, vagy éppen iskolai. Azért babona ez, mert szerencsére a megyében is sok rá a cáfolat, és azért is, mert e két területen működő tagcsoport tevékenységét nem egymással kell összehasonlítani, hanem a lehetőségekkel. A lehetőségekhez és helyi igényekhez kell igazítani a tagcsoport programját, és akkor a hatása nemcsak a szövetkezetre, de az egész községre kiterjedhet, mint Bátán. Valamikor látványosabbak voltak a külsőségek. Nagy barátsági esteket rendeztek, mondhatni az egész falu részvételével. Ma már csak kisebb körben lehet ezeket az esteket megtartani, de még mindig eseményszámba megy egy-egy szovjet művészegyüttes fellépése a faluban. Igaz, Bátán a magyar—szovjet barátságnak megvannak a hagyományai. Már 1949-ben voltak tagjai a községben a Magyar—Szovjet Művelődési Társaságnak. Közöttük volt Bajnok Sándor is, aki ma a termelőszövetkezet párttitkára és az MSZBTBajnok Sándor, az MSZBT országos elnökségének tagja tagcsoport ügyvezető elnöke. Az ő megfogalmazása szerint ma a tartós közösségek életébe építik be a barátság gondolatát és a programokat. Ezek a közösségek lehetnek munkahelyiek, vagy művelődésiek, gondolunk itt a főágazatokra és ’a művelődési ház szakköreire. Testvérkapcsolat A tagcsoportnak múltja van, éppen az idén 10 éve, hogy testvérkapcsolatot létesítettek a Tambov megyei Goreloje falu kolhozával. Ezt a lehetőséget már akkor, a testvérmegyei kapcsolatok kezdetén, ki kellett érdemelni a megelőző jó munkával. Kapcsolataik politikai, kulturális téren egyaránt erősek. És ezen felül vannak a személyes találkozások, kezdetben évente, majd kétévenként cserélték ki a 4—5 fős delegációkat. A tagcsoportot 11 fős elnökség'irányítja, méghozzá az általános elveknek és gyakorlatnak megfelelően képviseleti rendszerben. Báta nemcsak vendégszerető falu, hanem demokratikus közösség is. Az MSZBT elnökségében is megvannak a gazdasági ágazatok, a fiatalok és a nők képviselői. Eddig a szervezeti séma megengedte, hogy a termelőszövetkezet fenntartásában működő művelődési ház igazgatója legyen az elnökség „operatív embere". Időközben tanácsi irányítás alatt egyesültek a közművelődési és az oktatási intézmények. — Nem kis gondot jelent ez a változás most nekünk — mondja Bajnok Sándor. — Át kell szervezni sok mindent, így az MSZBT elnökségét is, de úgy látjuk, hogy az új rendszer beváltja majd a hozzá fűzött reményeket. Eredetileg éppen azt terveztük, hogy a tagcsoport szorosabb kapcsolatot létesít az iskolával, de ezt az átállás miatt elhalasztottuk. • • Összehangoltan 'Minden ágazatban van MSZBT-híradó: itt használják egyrészt az MSZBT-központ kiadványait, másrészt a testvérkapcsolatok dokumentumait, például a fényképeket. A rendezvények egy részét is ágazati szinten szervezik. Érdekes és más község számára is tanulságos az a jól működő, minden részletet áttekintő demokratikus községvezetési rendszer, amit Bátán tudatosan alakítottak ki. Van például községi közművelődési bizottság, amelyik a kulturális programok tartalmával törődik, és összehangolja a termelőszövetkezet — ezen belül az MSZBT-tagcsoport — programjait az iskolával és művelődési házzal. Van ezenkívül a községi operatív bizottság, ez főleg községi politikai rendezvények szervezésével, irányításával foglalkozik. Jelentősége abban van, hogy egy szocialista brigádtagnak például nem kell megünnepelni ugyanazt az évfordulót a brigádjában, az üzemrészben, a pártszervezetében, a KISZ- rendezvényen és a községi ünnepségen. Minden szerv és szervezet tud a többiek rendezvényéről, ezért nincsenek átfedések. Két dátumhoz kapcsolódik a tagcsoport éves működése, az egyik május 9., a győzelem napja, ezzel kezdődik a béke- és a barátsági hónap, majd pedig november 7.-e, amikora megyei MSZBT-napok vannak. Ilyenkor általában 8—10 napos differenciált programot állítanak össze. Mármint az igények szerint differenciáltak. Van ebben a párt-, állami és tömeg- szervezetekkel közös községi nagyrendezvény és aztán csoportonként, érdeklődési körönként kisebbek. Azt mondják — és így is van —, hogy mindenütt olyan a tagcsoport, amilyen figyelmet fordít a barátsági munkára az illetékes pártszervezet. Bátán erre külön figyelmet nem.is kell fordítani, hiszen a tagcsoport ügyvezető elnöke maga a párttitkár. Bajnok Sándor tagja az MSZBT országos elnökségének is. Ezért a kérdés, hogy mi a véleménye a megyében folyó barátsági munkáról? Hogyan látja a helyzetet most a közelgő országos értekezlet előtt? — örvendetes a fejlődés, amit az utóbbi öt évben elért a megye. Sok tagcsoport alakult, működésük rendszeres. Számomra külön öröm, hogy ezek nagy része iskolákban működik. Semmi sem lehet fontosabb, mint a fiatalok internacionalista nevelése. Jó, hogy az MSZBT-központ sok kiadvánnyal, illusztrációs anyaggal segíti a munkánkat, terjeszti a Szovjetunióról a legfrissebb híreket. Keveseljük viszont a mező- gazdasági információkat, ma már az kevésnek tetszik, ha elvétve kapunk egy-egy képet a legújabb mezőgazdasági- gépről. Többre kíváncsiak az emberek. Gondolom ez külön .gond lehet azokban a mező- gazdasági tagcsoportokban, ahol testvérkapcsolatok sincsenek. — Ezenkívül milyen gondjaik vannak? — A már elért színvonalból nem akarunk engedni, de a pénz kétségkívül kevesebb. Ugyanakkor a másodlagos gazdálkodás Bátán is felfutott. Főágazatnak tekintjük a háztájit és ennek termése az utóbbi években nvolmmllió farint termelési értékről 20 millióra növekedett. Ez azt jelenti a barátsági munkában, hoav kevesebb az emberek szabód ideje, a rendezvényeknek ehhez alkalmazkodniuk kell. IHÁROSI IBOLYA Ifjúságpolitika a Bonyhádi Zománcgyárban Vagy húsz évvel ezelőtti emlékeket ébresztett fel bennem a bonyhádi városi párt-végrehajtó bizottság vitája. A zománcgyári fiatalok helyzetét vizsgál- gattam, pontosabban: hogyán találják föl magukat a fiatal műszakiak. Három kezdő technikussal' beszéltem, mindhárman elégedetlenek voltak. Az udVaron találtaim meg őket, amint kocsival vitték a sajtó- lóból a savazóba a készülő edényeket. Érdeklődtem az illetékeseknél, miért nem kapnak ezek a fiatalok „testhezállóbb" munkát. — Ideküldték őket, egyelőre' nem tudunk mit csinálni velük — vo’llt a válasz. Szabály volt akkoriban, hogy a technikum elvégzése után meghatározott időtartamra üzemekbe küldik a, fiatotokat gyakorlati munkára'. Ez történt az említettekkel is. A cél oz lett volna, hogy üzemi gyakorlatot szerezzenek, az elméleti tudás birtokában elsajátítsák a gyakorlati ismereteket, idővel jó vezető váljék belőjük. A gyárban azonban fura, helyzetbe kerülitek. És le kellett vonnom a riportban a következtetést: a kisebb-nagyobb beosztásban lévő műszaiki vezetők féltékenyek. Legtöbbjüknek nem volt kellő iskolai végzettségük és féltek,, hogy ha gyakorlati tudásukat átadják a fiataloknak, azok eiőbb-ufóbb „túlnőnek" rajtuk és a helyükbe kerülhetnek. 'Egy évvel később már egyiküket sem' találtaim' a gyárbam Eggyel találfcoztalm; a megye- székhely egyik vállalatánál dolgozott, műszaki beosztásban. Nos, a városi pártbizottság legutóbbi ülése elé került beszámolóiból: — a, zománcáru- gyári pártvezetőség munkája az ifjúságpolitikai KB-'határozat végrehajtásáért... — és a vitából kiderült: azóta gyökeresen megváltozott a helyzet. Ezt erősítette meg nemcsak a párt- vezetőségi titkár, az igazgató, hanem a KlSZ-titkár hozzászólása ii!s. Akkor — húsz éve — még nem volt ifjúságpolitikai párthatározat és ifjúsági törvény. Ma már a tizenegy évvel ezelőtt hozott KB-haitározat és az ifjúsági törvényen kívül egy sor előírás, jogszabály kötelezi a pártszerveket, ' -szervezeteket, válla,Iátokat, intézményeket az ifjúsággal való fokozottabb törődésre. És erre kötelez a, jól felfogott vállalati érdek is. Maradjunk egyelőre a, műszakiaknál. A gyár • pályázatok útján „szerez" fiatal műszakiakat, az utóbbi időben megemelte a kezdő fizetéseket, három évig hozzájárul az albérleti díjhoz és „testhezálló” munkát biztosít. Ami nem azonos az azonnali vezető beosztással imérn'ökli, üzemmérnöki munkát lehet beosztottként is végezni. A gyári beruházásnál például a technológiai előkészítés feladatát harminc éven aluli műszakiak kapták Am ma nincs olyan — legalább tízéves diplomával rendelkező — mérnöki, aki ne vezetőként dolgozna. A kisebb-nagyobb vezető beosztásban dolgozók közel egyötöde 30 év alatti, de a káderfejlesztés'i tervekben szereplő, utánpótlásként szám- baveftelk közt 57,6 százalék az arányuk. A fiatal' szakmunkások is megbecsült tágjai' a gyári kollektívának. Végzett munkájuk szerint részesülnek — hasonlóképpen az idősebbekhez — a munkabérben és a, többi juttatásban. E tekintetben mindösz- sze egy alkalommal volt probléma: a KISZ-bizottság jelezte, majd a gyári pártvezetőség, is foglalkozott vele. A bérfejlesztésnél a fiatalok hátrányba kerültek, az elosztásnál, az „alsó szinteken" elsikkadt az ifjúsági törvény és a gyári ifjúságpolitikai intézkedési terv előírása. A gyári pártvezető'ség javaslatára külön keretet biztosítottak a béremelésre, amit csak a fiataloknak lehetett szétosztani. A gyár lakásépítési állapjából — mind végleges juttatás, mind kamatmentes kölcsön'formájában — 80—90 százalékban fiatalok részesülnek. A munlkásilakások. elosztásánál 90 százalék a fiatalok aránya. Megközelítően a gyári össz- létszámi egynegyede a harminc éven aluliak aránya. A szocialista' versenymoz-ga lomban részt vevőknek azonban egyfvarma- da a fiatat, nyolc ifjúsági brigád tevékenykedik. Számarányuknál nagyobb arányban vesznek részt a fiatalok a politikai képzésben, szakmai továbbképzésben. Az állá,mii oktatásban tanuló 28 személyből 17 a fiatal. A pártvezetőség rendszeresen elbeszélget a vezetőnek előléptetett fiatalokkal, tevékenységüket később is figyelemmel' kíséri. A vezetők minősítésekor számon kérik, hogy az illető jól foglalkozik-e a beosztása alatt dolgozó fiatalokkal, végrehajtja-e az ifjúságpolitikai intézkedési terv előírásait. Évenként hívják ösz- sze közös megbeszélésre a fiatal szakembereket, ahol azok elmondhatják észrevételeiket, javaslataikat. Ezeken a tanácskozásokon a pártvezetőség képviselője minden alkalommal részt vesz. Gondoskodik a vállalat a fiatalok művelődési lehetőségeinek biztosításáról. Külön ifjúsági klubhelyiséget biztosítottak — jó felszereléssel, — számukra.. Ez azonban — miután a városközpontban lévő gyári művelődési' házat most iskola céljára vették igénybe, megszűnt. A városi párt-vb álláspontja: mindenképpen lehetővé kell tenni az ifjúsági klub életét, meg kell találni a megoldást, esetleg a városi művelődési központban. Fontosnak tartja'a pártvezetőség a sportéltet fejlesztését is. A pártvezetőség javaslatára: hoznak létre egy gyári sportpályát, üzemi bajnokságok: lebonyolítására. A gyári pártvezetőség segítséget nyújt a KlSZ-nek nemcsak — és nem is elsősorban — érdekvédelmi tevékenységében, hanem az ifjúság, szocialista szellemű nevelésében. A pártszervezetek képviselői rendszeresen részt vesznek a KISZ- rendezvényeken, és elmondják véleményüket, a KlSZ-blzottság titkára részt vesz a pártvezető,sági üléseken. Hiányosság, hogy ez a kapcsolat nem kielégítő egyes alapszervezetek- nél, ezen javítani kell. Kevés az olyan fiatal párttagok száma, a-kiiik pártmegbízatásként kapták a KISZ-ben végzendő munkát. Itt is szükség van az előrelépésre. * J. Takarékossági törvény Betartjuk, de karneválokon lazítunk A költségvetési szervekre vonatkozó takarékosági szabályozóknak általában pozitív hatása volt; a megszigorított körülmények új lehetőségek keresésére is ösztökélték az érintetteket - tájékoztatták a Minisztertanács Tanácsi Hivatalánál az MTI munkatársát. • A közvélemény általában takarékossági törvény néven ismeri a kormány 2018—1979. számú határozatát a költségvetési szervek előirányzatainak mérsékléséről. Meghozatalát annak idején egyebek között oz indokolta, hogy az V. ötéves tervidőszak közepe táján, világossá vált: az a társadalmi közkiadási előirányzat, amelyet a terv javasolt - az ismert világpiaci helyzet és a hazai gondok miatt - nem valósítható meg. Ezért különböző takarékossági intézkedések születtek, ezek összefoglalója, egyben meghatározója is volt a 2018-as határozat. Ez egyebek között rögzítette, melyek azok az úgynevezett alapellátási területek, melyekhez a költségeket mindenképpen biztosítani, illetve a lehetőségek szerint növelni kell. Ez a „besorolás" ma is érvényes. Alapellátásnak minősülnek a fekvő- és járóbeteg-ellátás, az anya-, csecsemő- és gyermekvédelem, az óvodai és általános iskolai oktatás, a különböző szociális feladatok, valamint a köztisztasággal, belvízelvezetéssel és az épületek felújításával kapcsolatos munkák. A határozat egyúttal rendelkezett bizonyos költségek, így a reprezentációs kiadások, a kiküldetési, megbízási és egyéb díjak 25 százalékos csökkentéséről. Ugyanekkor alkották meg a 2019-es számú határozatot, amely a különböző rendezvények és kiadványok 30 százalékos redukálásáról intézkedik. A rendeletek meghozatala óta eltelt időszak tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az alapellátás körébe tartozó területek minden támogatást megkaptak, terfnészetesen a lehetőségek határain belül. Ismeretes, hogy sok, társadalmilag fontos és indokolt feladata — például az egészségügy területén - több pénzt kívánna, de tudomásul kell venni, hogy a népgazdaság „teljesítőképessége” véges. Fontos tény, hogy a központi árintézkedéseket az alapellátási területeken minden esetben „ellentételezték”. Az alapellátás fejlesztése a VI. ötéves tervben is kiemelt feladat, olyannyira, hogy például a felújítási költségeket az előző tervidőszakhoz képest 50 százalékkal növelték. A határozat értelmében nem emelkedhetnek bizonyos, aránylag kevesebb embert érintő költségek. Nem növelhetők a középiskolai ellátásra, a különböző kulturális feladatokra, a sportra, valamint némely gazdasági vonatkozású munkára — például községrendezésre, köz- világításra - fordítható összegek. E területeken o tételek „befagyasztása" az emelkedő ártendenciák miatt esetleg gondokat is okozhatott volna. Ám a szigorú követelmények a legtöbb helyen új módszerek alkalmazására késztették a költségvetési szervek vezetőit. Kialakultak például a művelődési házak, a könyvtárak, a klubok közös fenntartásának különböző formái, ezek többcsatornás finanszírozási rendszerei, erősödtek az üzemek és az iskolák kapcsolatai. A művelődési házak kultúrpolitikaillag fontos ugyanakkor gazdaságos, nagyobb bevételt adó programokat rendeztek. A határozat kibocsátásakor a költségvetési szervek meghatározták saját területükön a konkrét takarékossági intézkedéseket. Az utóbbi időben viszont ismét szaporodnak a fesztiválok, a karneválok, a tájjellegű bemutatók. Több más területén sem sikerült általános alapelvvé tenni a takarékosságot. A jövőben a különböző irányító szerveknek is egységesebben kell értelmezniük a takarékos- sági intézkedéseket. Jelenleg ugyanis megtörténik, hogy a tanácsok takarékossági koncepciói azért nem valósulnak meg teljesen, mert a különböző érdekek kereszttüzében, mintegy ütközőpontként állnak. Minden szervezeti rendszerben javítani kell az ellenőrzési munkát, úgy, hogy elemzőbb, gondosabb legyen, kizárjon minden pazarlást, nemtörődömséget. Mindehhez azonban újabb intézkedésekre, és főleg morális, gondolkodásbeli változásokra van szükség. El kell jutni annak felismeréséhez, hogy bár adott területen a megtakarítás „csak” tíz-húszezer, esetleg egy-kétszáz ezer forint, ám egy új kórházi ágy, óvodai férőhely megteremtéséhez - tehát .az egész társadalmat érintő gondok enyhítéséhez - az is hozzájárul.
