Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-09 / 211. szám
XXXI. évfolyam, 211 ^ szám. ARA: 1,40 Ft 1981. szeptember 9., szerda. Mai számunkból BARÁTSÁGOS BÁTA (3. old.) ON KÉRDEZ — Ml VÁLASZOLUNK (4. old.) MONOKULTÚRÁBAN TERJED A FENYÉRCIROK (5. old.) MÉG ÍGY IS KÖZEL HÁROMSZÁZAN VOLTAK (6. old.) „Kistermes” rendezők Sokakat ér elég gyakran — szemtől szembe, avagy „hát mögött” — bírálat azért, mert szabad idejük szórakozásra szánt részében csak a könnyű műfajoknak áldoznak: krimit olvasnak, csak bűnügyi filmet néznek a moziban, színházban pedig csak az operett jöhet számításba. Amennyiben ez így igaz, akkor jogos a kritizálás, hiszen magának az egyénnek, de a társadalomnak is az a célja és érdeke, hogy minél többen használják ki az értékesebb kikapcsolódási lehetőségeket. Mindezzel együtt nem találom bűnnek, amikor a színházak operettet is műsorra tűznek, s a darabot a bérleteseknek is bemutatják, még azon sem fintorgok, ha az többeknek tetszik, többek szórakoznak azon az estén is kellemesen. Emellett viszont rendszeres nézői a drámának, az operának is... S mivel a színház kapcsán máris a tömegszórakoztatásnál tartunk, érdemes szólni a filmről is, vagyis arról a kikapcsolódási formáról, mely valóban sokakat vonz, illetve kellene vonzania. A filmszakembereket évek óta az a filmforgaímazási probléma foglalkoztatja, hogy végre nálunk is —■ hasonlóan a franciákhoz — kistermes, úgynevezett rétegmozikat kellene csinálni. Ugyanis a mozifilmek készítői rendületlenül vallják, hogy alkotásuk jó, a hiba csakis a nézőkben van, akik jórészt nem igénylik, sőt nem értik az eléjük kínált művészetet, azaz a kitűnő filmet. Pontosan ezért van szükség olyan mozitermekre, vetítőhelyiségekre, ahol húsz-harminc ember adja át magát a mű élvezetének. Vitatkozom ezzel a felfogással, elsősorban azért, mert a nézők javát lekezeli, a tömeg igényét pedig elutasítja. Vitatkozom azért is, mert egy-egy film előállítási költsége több millió forintra rúg, a moziterem, a vetítőberendezés megvásárlása, azok üzemeltetése sem olcsó, sőt a filmszállítás is pénzigényes. Úgy vélem, ilyen jelentős kiadások mellett luxus lenne a kistermes mozik üzemeltetése, azaz olyan filmek készítése, melyek csak itt - „állnák” meg helyüket. (Sajnos, volt már rá precedens, hogy az öt-hatszáz személyes mozik rétegmozikként működtek, ugyanis olyan filmeket vetítettek, melyek valóban csak húsz-huszonöt ember érdeklődését keltették föl.) Szóval bizonyos vagyok benne, hogy nem elsősorban a nézőkben van a hiba. Nem az ő érdektelenségük, igénytelenségük miatt konganak oly gyakran a vetítőtermek. Hanem a kutya ott van elásva, hogy többen csinálnak filmet, mint ahányon tudják is azt jól csinálni. Vagyis vannak — és működnek — tipikusan kistermes, középtermes alkotók. A hiba az ő „készülékükben" keresendő. Ennek bizonyítékául mi sem könnyebb, mint úgynevezett sikerfilmeket fölemlegetni, mert szerencsére még vannak olyanok is. S amennyiben egy film valóban jó, tömeg-vonzását nem a témája és a műfaja határozza meg... Kádár János fogadta Athos t Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára kedden a KB székházában fogadta a hazánkban tartózkodó Athos Favát, az Argentin Kommunista Párt főtitkárát. A szívélyes, elvtársi légkörű megbeszélésen tájékoztatták egymást pártjaik tevékenységéről és véleményt cseréltek a nemzetközi helyzet, a nemzetközi kommunista és munkás- mozgalom időszerű kérdéseiről. Áttekintették a pártközi kapcsolatokat és kifejezték készségüket az együttműködés erősítésére. A találkozón jelen volt Julio Laborde, az Argentin Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja és Gyenes András, az MSZMP Központi Bizottságának titkára. Losonczi Pál látogatása • Borsod megyében Losonczi Pál, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az Elnöki Tanács elnöke, aki hétfőn az esti órákban hivatalos látogatásra Borsod megyébe érkezett, kedden Miskolcon, a megyei pártbizottság székházában meghallgatta Grósz Károly első titkár tájékoztatóját a megye gazdasági, politikai helyzetéről. Jelen volt Ladányi József, a Borsod megyei Tanács elnöke is. Losonczi Pál ezután vendéglátóinak kíséretében a diósgyőri gépgyárat kereste fel. Ott Drótos László, a miskolci városi pártbizottság első titkára és Rózsa Kálmán, a miskolci Városi Tanács elnöke üdvözölte. Énekes Sándor, a diósgyőri gépgyár vezérigazgatója számolt be azokról az erőfeszítésekről, amelyeknek a gyártmányszerkezet korszerűsítése, a termelékenység javítása és a munkafegyelem megszilárdítása a fő célja. A látogatás következő állomása a hernádnémeti Hernád- völgye Tsz volt, ahol Bialis József, a miskolci járási pártbizottság első titkára és Mikita Ferenc, a miskolci járási hivatal elnöke fogadta az Elnöki Tanács elnökét, majd Losonczi Pál megtekintette a tsz korszerű szarvasmarhatelepét, végül határszemlére indult. Az Elnöki Tanács elnökének Borsod megyei látogatása a Bocs község határában lévő Borsodi Sörgyárban fejeződött be. Ott Hosszú István, a gyár igazgatója tájékoztatta az 1973 óta működő sörgyár és üdítőital-készítő üzem termeléséről. Losonczi Pál kíséretével együtt megtekintette a sör-, az üdítőital- és a malátakészítő részleget, majd visszautazott Budapestre. Hazánkba érkezett Valid Vírizlay Gyula előadása Bonyhádiul A Hazafias Népfront Országos Tanácsának meghívására ' küldöttség élén kedden hazánkba érkezett Valid Dzsumblatt. a Libanoni Haladó Nemzeti Mozgalom Központi Politikai Tanácsának elnöke és a Libanoni Haladó Szocialista Párt elnöke. A delegációt az országos tanács székházában fogadta SárDzsumblatt lós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront főtitkára. Megbeszéléseket folytattak a két felet érintő kérdésekről. Virizlay Gyula, a Szakszervezetek Országos Tanácsának titkára tegnap Bonyhádra látogatott. A cipőgyárban tájékozódott a gyár munkájáról, problémáiról, majd délután a városi művelődési központban az üzemek, intézmények szakszervezeti bizalmijainak és gazdasági vezetőknek élőadást tartott a szakszervezeti munka aktuális kérdéseiről, különös tekintettel a bizalmiak és partner gazdasági vezetők együttműködésére. Saj totajekoztato Megbízható az őszi vetőmagellátás Csomagolják a kisgazdaságok részére is a tavaszi vetőmagot Nem találhattak volna jobb „akadályt” a dombóvári Vetőmag-központban, mint az út közepére rakott két raklapon, mintegy húsz mázsa takarmány- borsó-vetőmagot... A somogy- jádi Alkotmány Mgtsz vásárolta a Dalibor fajtaborsót. S a vétőmagellátásra kíváncsi szakemberek arról is meggyőződhettek, hogy szép rend van a központi telepen, s a nagy sürgésforgásból következtethettünk, a szezon kellős közepén vagyunk. Szakái László, a területi központ igazgatója megnyitó előadásában, majd a zárszóban is azt hangsúlyozta, hogy területükön — Somogy, Tolna és Baranya megyében — a gazdaságok ijó vetőmagot termeltek, s a rossz időjárás ellenére is kiváló volt a magfogás, megkezdték a rendelések szerint' szállításokat: gabonafélékből, takarmánynövényekből az igények hetvenöt-nyolcvan százalékát már kielégítették. Reizinger József főmérnök részletesen szólt az ellátási helyzetről, kedvező képet kaphattak a három megye vezető szakemberei, megnyugtató a helyzet. Öszibúza-vetőmagot 23 gazdaságtól vásároltak fel, ösz- szesen 28100 tonna mennyiségben. Az igen keresett Ju- bilejnaja 50-esből nem tudtak minden rendelést azonnal teljesíteni, Fejér és Nógrád megyéből hoztak pótlást A mi vidékünkön inkább az MV—4-es — 1332 tonna a rendelés —, és főleg az MV—8-as — 1585 tonna vetőmagot kérnek a megyei gazdaságok — a keresett. A korai érésű búzák aránya idén ősszel ismét nő, a vetésterület 42,6 százalékára kerülnek az ilyen fajták, a takarmánybúza az összes területnek tíz százalékára kerül. A gazdaságok korábbi rendeléseit teljesíteni tudják, de mód van még pótrendelésre is. Az őszi kalászosok között egyre nagyobb területet foglal el az árpa. Tavaly 2650 tonna árpavetőmagot adott el a dombóvári központ, idén 3465 tonnát. Főleg a Kom- polti korait keresik, a megyében e fajtát használják kilencven százalékban. A rozsvetőmagot is kiszállították a gazdaságokba, a megyében csak 42 tonnára volt szükség. Az őszi vetésű takarmány- növényekből és egyéb takarmánynövényekből is jó a vetőmagellátás. Őszi repcéből egytonnányit kértek a megyei gazdaságok, a Tyfonból is egyet, a pannonbükkönyből is, s a különféle füvekből hat tonnát. A burgonya-vetőgumó termesztésére sem volt kedvező a helyzet, bár a szaporítóterület nőtt. Új termelője volt a területi központnak a mözsi termelőszövetkezet. Az összes szaporítóterület 348 hektár, ezen 7,2 ezer tonna vetőgumó termett, amit ugyancsak élőre kiszállítanak a termelőkhöz, mert a központi telepen nincs elegendő raktár. A régen várt hazai nemesítésű Magyar Rózsa is kapható lesz, sőt, egy korábbi érésűvel is gyarapodott a választék: Grácia Holland az új fajta neve. A lakosság vetőmagellátását is fontos tennivalói közé sorolják a Vetőmag vezetői. A területi központban már befejeződött a tavaszi-nyári vetőmagok visszáruzása, igen nagy mennyiségben jött vissza tasakos áru, a kiszáliítottnak tíz százaléka. Ezek nagy részét meg kell semmisíteni. A kisgazdaságoknak szánt jövő évi vetőmagot is megkezdték csomagolni, szállítani. A megyében 115 üzletben lehet majd vásárolni vetőmagvakat, tavaly csak százban árultak. A megyének 1 081 798 tasak különféle vetőmagot küldenek, a területi központ a három megyébe összesen 4 966 122 tasak kai. A hazai vetőmag kelendő külföldön is. Több ezer tonnányit küldenek a szocialista országokba, főleg lucernamagot, mustárt, repcét, borsót és napraforgót madáreleségnek.-PjV. HORVATH M. Somogyiadra viszik a borsóvetőmagot Gépesített rakodás a területi központ udvarán
