Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-06 / 209. szám

1981. szeptember 6. Képújság 13 SIMÁI MIHÁLY: Szíícs-mondóka Kisködmön, nagyködmön — de sokat kell ködnöm. Cérnát tűbe fűzködnöm, tűmet bőrbe tűzködnöm. Nekilátok zöld húsvétkor, virágpiros pünkösdön. Hosszú tűvel hosszan varrom, legszebb kedvem belévarrom: Kiskarácsony víg napjára kész is lesz a kisködmön. Jön a Kicsi, hazaviszi. Aztán jön a Nagy: neki lesz a nagy. — Hát az enyém mikor lesz kész?- Majd ha fagy! A tolvaj és az állatok (Indiai népmese) Élt egyszer egy gazdag em­ber. Sok-sok tehene volt meg egy hatalmas bikája. Ahányszor ez az ember kihajtotta a csor­dáját az erdőbe legelni, a tig­ris mindig azt mondta: „Bár­csak megehetném ezt o bikát — olyan kövér, hogy biztosan sok napra elég lenne". Élt ott egy tolvaj is. Ű meg folyton azt mondogatta: „Bár­csak ellophatnám ezt a bikát. Ha eladnám, sok pénzt kapnék érte”. Végül a tigris rászánta ma­gát, hogy tényleg megszerzi a bikát. Ugyanakkor gondolt er­re a tolvaj is. A tigris még napközben el­rejtőzött a kukoricaföldön, meglapult, és várt. „Hadd men­jenek az emberek aludni — morogta magában -, azután én egy pillanat alatt elkapom a bikát, és behurcolom az er­dőbe”. A tolvaj pedig észre­vette a tigrist, és a sötétben azt gondolta: „Lám, a bika magától kijött az istállóból. El se kell lopnom, ő jön ki hoz­zám”. Fogta a kötelét, és a tigris nyakába dobta. Ahogy rádobta a kötelet, meghúzta, és futásnak eredt. Akkor már hajnalodott, és így a tolvaj tel­jes erejéből futott az erdő felé, vonszolta maga után a kötelet, de úgy, hogy a tigris egészen belekábult. Lassan világosodott. A tolvaj meqlátjai, hoav eay tigrist von­szol maga után. Eldobta a kö­telet azonnyomban. és ész nél­kül futni kezdett. Ő az eavik irányba, a tigris pedig a má­sikba, eqyenest az erdőbe, ahoqy csak cr néqv lába bírta. Meglátta őt a sakál és meg­kérdezte : — Hova igyekszel ilyen sebe­sen, öregapám? — Jaj földi, magam sem tu­dom - felelt a tigris. — iMa éj­jel egy fejretámadó kezébe ju­tottam. Egész éjjel szünet nél­kül a fejemet csapdosta. — De miféle szerzet ezt a fej­retámadó, öregapám? Gyere, mutasd meg nekem! — Az már biztos, fiacskám, hogy a fejretámaöónak a köze­lébe sem megyek. Ha erre el­nézel, meglátod. Menj csak egyedül. — Hát ez igazán érdekel en­gem, öregapám. Elmegyek és megnézem — szólt a sakál, és útnak eredt. A tolvaj pedig a közelben ücsörgött, és ijedten tépelődött. „Ez a tigris igazán széttéphetett volna. Nem értem, hogy miért nem tépett szét”. Hirtelen ész­revette a sakált, a földre la­pult, és a ruháját a fejére húz­ta. A sakál körbejárta, és azt motyogta: „Micsoda fejretáma­dó ez? Jó lenne közelebbről is megnézni". És a tolvaj feje fe­lé közelített. A tolvaj ekkor óvatosan ki­nyújtotta a kezét, elkapta a sa­kált, jól megragadta a farkát, és elkezdte pörgetni, pontosan úgy, mint a kagylóhéjjal meg­töltött batyut, mielőtt meszet égetnének belőle. Addiq for­gatta, amíg bele nem fáradt, akkor pedig elhajította mesz- szire. A sakál halálra rémült. Egész testében remegett, futott, amer­re látott. Odafutott a tigrishez, és azt mondta neki: — Ej nagyapó, ez nem fejre­támadó ám, hanem farokforga­tó. Alaposan becsaptál engem. Együtt futottak tovább, és összeakadtak a medvével. — Hé földiek, hová siettek? - kérdezte tőlük a medve. — Jaj nagyapó, el sem hi­szed - felelte p sakál. - Egy fairokforgató oly szörnyen meg­forgatott a farkamnál fogva, hogy azt hittem - rögtön belé- halak. — No-no, hát ez miféle lény, földi? - kérdezte a medve. - Nem valami olyasféle, amilyet már sokszor ettem? — Tévedsz, nagyapó! Ilyent biztosain nem ettél még. Ha akarod, ám próbáld meg, meg bírod-e enni. Elment a medve arra, amer­re mutatták neki. A tolvaj még ott ült a régi helyén. Meglátta a medvét, és így gondolkodott: „Ez egyenest felém tart. Meg fog enni engem. Hiába ka­paszkodom föl a fára, akkor is megesz”. De azért csak fölmá­szott az egyikre, a medve meg követte. A tolvaj magán kívül volt a félelemtől, és remegve mászott egyre följebb. A med­ve meg utána. Már egész a te­tején jártak, ahol már egészen vékony a fa, a csúcs letört, és mind a ketten lepotyogtak. Először a medve ért földet, a tolvaj pedig egyenesen a nya­ka közé. A medve nagynehezen föltápászkodott, és futásnak eredt. Ahogy összetalálkozott a sa­kállal, mindjárt mondta neki: — No, nagy tréfamester vagy te, földi! Alaposan elámítottól engem - azt mondtad, hogy ez egy farokforgató. Nem farok- forgató ez, hanem föntrőlpotyo­gó. (MIGRAY EMÖD fordítása) T udod-e? Kenyeret adó fák A kenyér az emberiség legismertebb és legnépszerűbb tápláléka, melyet évezredeken át megszökött és igen nagy becsben tart. Hazánkban például a búzát, melynek lisztjé­ből finom, ízes, illatos, rugalmas bélzetű kenyér készül, még í ma is sok helyen „életnek” hívják, mert biztosítja az em- j bér életbenmaradását, létét. Az iparilag fejlett államok­ban általában gabonaféléből készítik a kenyeret, igen sok­féle összetételben, változatban. Búza, rozs, árpa, zab, kukorica, lisztjét használják fel tésztaké­szítéshez. Hogy milyen gabonát őröltetnek lisztté, az attól függ, hogy milyen egy-egy terület éghajlata, milyen a termőtalaja, mezőgazdasági kultúrája — meg, hogy milyen a lakosság igénye. Nálunk búzalisztből készül a kenyér, csak szükség esetén kevernek bele más ga­bonafélét, illetve annak lisztjét (rozs, árpa, zab, kukorica). Néha, mint például a II. világ­háború idején, szójával dúsí­tották a búzalisztből készített kenyeret vagy kölest is kevertek bele. Más államokban, mint például Németországban, Svéd­országban a rozslisztet részesí­tik előnyben. Amerika nagy te­rületein, főleg az indiánoknál és a mexikóiaknál, a kukorica- liszt adja a kenyér alapanya­gát. A világ igen nagy részén, fő­leg a trópusi vidékeken, fák termése vagy részei biztosít­ják a lakosság alaptáplálékát. Ezeken a területeken viszonylag kevés húst fogyasztanak. Meg­szokták a vadon élő kenyéradó fák ingyenes felhasználását. Sok ilyen fát ismerünk. Dél-Amerikában a maurícia- pálma fáját kunyhók építésére, házieszközök faragására hasz­nálják fel. Levelével, mely bőr­szerű, erős anyag, a kunyhókat fedik be. A levélből kihúzott vékony szálakból fonalat készí­tenek és szövésre használják. A levél hüvelye cipő készítésére alkalmas. A pálma belét kenyér helyett eszik, gyümölcsét nyer­sen is, sütve is fogyasztják. A szágópálma Indonéziá­ban, Óceánia szigetvilágában, a Molukki- és Szunda-szigete- ken erdőségeket alkot. Puha belsejéből készül a rizsre em­lékeztető szágó. A pálma 30 éves korában virágzik először, de ezt nem várják be. A 10— 15 éves fát kivágják és felda­rabolják a törzsét. A pálmafa belsejében lévő keményítő tar­talmú anyagot vízzel kimossák, napon megszárítják, majd ros­tán átnyomkodják, egyforma szemcsékké alakítják, azután kissé megpörkölik. Egyetlen pálmafa 2—300 kg szágót ad­hat. A szágólepényt főleg In­diában készítik úgy, hogy a szágólisztből lepényt gyúrnak, majd előre felhevített agyag­edénybe teszik és abban né­hány perc alatt átsül, kalács­szerűvé válik. A pálmafélék családjába sokféle kenyéradó fa tartozik. A kafferpálma főleg Kelet-Afriká- ban tenyészik. Tetején nagy szárnyas levelek, és ezek alján tobozszerű gyümölcsök terem­nek. A kenyér a fa vastag be­léből készül úgy, hogy átdol­gozzák, majd kisütik (kaffer- kenyér). A majomkenyérfa Afrika hí­res fája, mely ezer évig is elél, törzse nagy kerületű, lombja véd a nap égető tüze ellen. Az Indiai- és Csendes-óceán mel­lett mindenütt megtalálható. A Molukki-szigeteken minden újszülött érkezésekor egy ma- jomkenyérfát ültetnek, amely a gyermek rendelkezésére áll, s amely évente 7—9 hónapon át terem. 3 fa egy embert eltart. A gyümölcse körülbelül 2 kg súlyú, frissen fogyasztják, vagy megsütik, mint a lepényt. Fá­ját házépítésre és kéziszerszá­mok kifaragására, bútorok ké­szítésére használják. Amerika tropikus vidékein él a mi eper- fánkhoz hasonló kenyérdiófa. Nemcsak a fák, de más nö­vények is adnak kenyeret pótló élelmet az emberiségnek. Ilyen növények például a burgonya, ennek egyik fajtája az édes­burgonya (más néven batáta), továbbá a manióka, mely mér­get tartalmaz, de felhasználás előtt kipréselik, kisütik belőle a méreganyagot. A kurkuma lisz­tes gyökértörzséből készítenek ételeket. A táró vastag gyökér­törzsét csak főzés után lehet elfogyasztani. íze a főtt geszte­nyéhez hasonló. A megfőtt tá­rót kovásszal készítik el, minta mi kenyerünket, de sütés he­lyett napon szárítják meg. A jamgyökér egy futónövény gyökértörzséből származik. Víz­ben áztatják, hogy elveszítse keserű ízét. Megaszalva évekig eltartható. Frissen jó ízű étele­ket készítenek a lisztes gyö­kérből. íme, nemcsak gabonából lehet kenyeret sütni, hanem a természet adottságait kihasználva, más növényekből is. Az ősember már évezredekkel ezelőtt felismerte ezeket a lehe­tőségeket, melyek fennmaradását, életét biztosították. Az­óta is sokféle kenyeret esznek szerte a világon, de minden népnek a maga kenyere ízlik a legjobban. RUDNAY JÁNOS Valaki ezen a papírdarabon szorzást végzett, majd a papírt eltépte. Egy számot megszoroz­tak a másikkal és az eredmény az első szám fordítottját mutatja. Mi volt az eredeti számtani művelet? Múlt heti rejtvényünk helyes megfejtése: 1. visszaüt; 2. pártol; 3. letép; 4. visszarak. MESTER ATTILA: ti A különös uszoda Ez egy különös uszoda, se feneke nincs, se fala, egymásnak csak a nádbugák integetnek a vízen át. S bár úszni senki nem tanít, mégis mindenki bajnok itt, féllábú gólya tartja számon: békák az elsők mellen, háton. Szárcsa szabálytalankodik, föl-fölröppen, meg lebukik. Bíró! A játék így nem ér! — zsong körben a sok sáslevél. Nád közül réce ring elő, magányos és előkelő. Hajrá Ruca! - zúgnak a fák - ő föl se néz, csak ring tovább. Vasárnap KOSSUTH RÁDIÓ 7.23: Vizeink völgyében. A Surján­patak mentén. 8.10: öt kontinens hét napja. 8.26: Örökzöld dallamok. 9.30: Nagyítás. 10.08: Bumbele Cirkusz. Irta Gálvölgyi Judit és Peterdi Pál. 11.14: Vasárnapi koktél. 12.10: Édes anyanyelvűnk. 13.00: Falusi történe­tek. 13.10: Hilde Güden operettfelvé­teleiből. 13.30: Rádiólexikon. 14.00: Miért szeretem Bartókot? 14.33: Hattyúdal. Részletek. 14.40: Pillantás a nagyvilágba. 15.14: Vavrinecz Béla féld.: Magyar képeskönyv. 15.33: Svéd Sándor emlékezetes szerepei. 16.09: A nyolcadik stáció. Pap Károly regénye. 17.10: Metronóm. 17.30: Mű­vészlemezek. 18.45: Lűdláb királyné. Anatole France regénye. 20.03: Házy Erzsébet és Radnay György énekel. 20.36: Nagy siker volt! Ä Liszt Fe­renc Kamarazenekar hangversenye. 22.10: Közvetítés a Jugoszlávia— Szovjetunió vízilabda EB mérkőzésről. 23.00: Történelmi operákból. 0.10: Bicskei Géza cimbalmozik. PETŐFI RÁDIÓ 6.00: Népszerű muzsika — korán kelőknek. 7.00: A római katolikus egyház félórája. 7.30: Orgonamuzsi­ka. 8.05: Mit hallunk? 8.30: Miska bácsi levelesládája. 9.00: Britten: Karácsonyi dalok. 9.23: Világvasár- nap. 10.26: Randevú pirosban. Ko­lozsvári Grandpierre Emil derűs tör­ténetei. 11.23: Láthatatlan múzeum. 12.50: A vietnami kultúra hete. 14.05: Híres előadók albuma. 14.33: Táska­rádió. 15.30: A világlíra gyöngysze­mei. 15.40: Színházi esték Szabad­kán. 16.10: Király Györgyi népballa­dákat énekel. 16.35: Slágerek min­denkinek. 17.25: Mit üzen a Rádió. 18.03: Közvetítés a Magyarország— NSZK vízilabda EB mérkőzésről. 19.15: Nótakedvelőknek. 20.02: A va­sárnap sportja. Totó. 20.43: Társalgó. 22.10: Slágermúzeum. 23.10: A deb­receni dzsessznapok történetéből. III. III. MŰSOR 7.00: A pécsi körzeti stúdió szerb- horvát nyelvű nemzetiségi műsora. 7.30: _A pécsi körzeti stúdió német nyelvű nemzetiségi műsora. 8.11: Ma­gyar zeneszerzők. 8.39: Romantikus kamarazene. 10.10: Úi Zenei Üiság. 10.45: öt kontinens hét napja. 11.06: Bach és Händel műveiből. 13.05: Hovanscsina. Részletek. 14.15: Nem­csak javítunk — avagy repülőgép­gyártó autójavító Szombathelyen. 14.30: Kis magyar néprajz. 14.35: A Juilliard vonósnégyes Mozart-lemezei- ből. 15.40: A zeneirodalom remekmű­veiből. 17.15: Rádiószínház. Égiháború. Gáspár Margit színművének rádió­változata. 18.07: Magyar művészek operafelvételeiből. 19.03: A Magyar Rádió és Televízió szimfonikus zene­kara játszik. 20.36: A magyar szép­próza századai. 179. 20.51: Sztárok sztereóban. 21.35: A Magyar Rádió és Televízió énekkara énekel. 22.00: Liszt-átiratok. 22.36: Zenekari opera­részletek. 23.00: Csengery Adrienne magygr szerzők műveiből énekel. PÉCSI RÁDIÓ 8.30—9.30: Hírek, lapszemle. Tamás Ervin jegyzete. — Bányásznapi ma­gazin. Szerkesztő: Lenk Irén és Nóg­rádi Erzsébet. 18.00: Bányásznap. — Fele sport, fele muzsika. Szerkesztő: Müller Istváin. 1-8.30: Szerb--horvát műsor. (Kulturális panoráma. — Kí­vánságműsor.) 19.15: Német műsor. (A 30 éves szocialista bányaváros. Ripartösszeál lítás Kőim lóról. Szer­kesztő: Hetényi Árpád.) 20.00—21.00: ,Grass und Kuss” Radio Budapest zenés riport-, üzenet- és kívánság- műsora külföldi és hazai németek számára. A műsort szerkeszti és ve­zeti: Hambuch Géza és Hartmann Helga. MAGYAR TV 9.00: Tévétorna. (Ism.)' (SZ) 9.05: Óvodások filmműsora. Kisfilm-össze- állítás. 9.25: Telefénykép. (Ism.) 9.45: Anicska iskolába megy. Csehszlovák játékfilm. (Ism.) 11.00: Hírek. 11.05: Pincérfrakk utcai cicák. (Ism.) 11.35: Dalszínpad. (SZ) 15.10: Lipták Gábor: Villám. Tévéfilm. (Ism.) (SZ) 16.10: Műsorainkat ajánljuk! (SZ) 16.35: Reklám. 16.40: Cirkuszlexikon. — Gálaest I. (Ism.) (SZ) 17.30: Rek­lám. 17.35: Vasárnapi muzsika. (SZ) 18.25: Reklám. 18.35: A Közönség­szolgálat tájékoztatója. 18.40: Tévé­torna. (SZ) 18.45: Esti mese. (SZ) 19.00: A HÉT. (SZ) 20.00: Hírek. 20.05: Az Angyal visszatér. Angol bűnügyi tévéfilmsorozat. (SZ) 20.55: Kapcsoltam. (SZ) 21.35: „Mindig tűz­ben égni” Emlékműsor. (SZ) 23.05: Hírek. II. MŰSOR 20.01—kb. 23.00: Telesport. Úszás. Vízilabda Európa Bajnokság. Ma­gyarország—NSZK vízilabdamérkőzés. (SZ) Sporthírek. Atlétikai Világ Ku­pa. (SZ) JUGOSZLÁV TV 10.00: Barázdák *— faluműsor, utána gyermekműsor magyar nyel ven. 11.00: Zenei csúszda — gyér mekműsor. 12.30: Népi muzsika 13.00: Földművelőknek. 14.00: Jugo­szlávia, jó napot — tájékoztató* szórakoztató műsor. 14.30: Szervusz­tok fiatalok. 15.00: Pro et contra 15.30: A trapéz — amerikai játék­film. 17.00: Néha vasárnap. 18.30 Játékfilm. 19.00: Rajzfilm. 20.27: Ma este. 21.00: Terepmunikások — drá masorozat. 22.00: Dokumentummű sor. 22.50: Spartszemle. 23.20: Split Úszó EB — műugrások, nők (felvé télről). II. MŰSOR 19.45: Képzőmvész-frarcosok. 20.27 Ma este. 21.00: A dzsessz idején 21.40: Split: Úszó EB, vízilabda 22.50: Szórakoztató zene. Hétfő KOSSUTH RÁDIÓ 8.25: Mit üzen a Rádió? (Ism.) 9.00: A hét zeneműve. — Haydn G-dúr vonósnégyes Op. 77. No. 1 9.30: Dutka Ákos versei. (Ism.) 9.40 Ki kopog? 10.05: Nyitnikék. — Kis­iskolások műsora. 10.35: Alexandra, Részletek. 11.20: Mikonyiv uram mappái. 11.40: Tom Jones. Henry Fielding regénye. XXI/10. 12.20: Ki nyer ma? 12.35: Válaszolunk hallga-. tóinknak. 12.50: Zenei érdekességek. 14.44: Hét krajcár. Móricz Zsigmond elbeszélése. (Ism.) 14.54: Édes anya­nyelvűnk. 15.10: Horváth István éne kel. 15.28: Hétszínvirág. 16.05: Be mutatjuk új felvételeinket. 16.30: „Véges föld, véges energiaforrások — avagy indokólt-e az optimizmus? 17.10: Bartók-művek legszebb hang- felvételeiből. 17.59: Hegedűs a ház­tetőn. Részletek. 18.15: Hol volt, hol nem volt . . . 19.15: Tudósítás úszó EB-ről. 19.25: A III. humorfesz­tivál előtt. 20.35: összeállítás köny* nyűzenei hangversenyekből. 22.30: Halló, itt vagyok! 23.30: Lemezmú­zeum. 0.10: Malek Miklós táncdalai­ból. PETŐFI RÁDIÓ 8.05: Mai magyar szerzők kórus­műveiből. 8.20: Figyelmébe óján lom . . . 8.33: Népdalok. 9.10: Slá­germúzeum. 10.00: Zenedélelőtt. 12.00: Jónás Mátyás népi zenekara játszik. 12.33: Kis magyar néprajz. 12.38: Tánczenei koktél. 13.25: Vi< lágújsáq. 14.00: Kettőtől ötig . . , 17.00: Piaci hangulat. 17.30: ötödik sebesség. 18.33: Egy énekes — több szerep. 19.35: Ortolani és Ro­dgers filmzenéiből. 20.00: Mexikó a harmadik világ. 20.33: Melis György nótákat énekel. 21.00: Köz­vetítés a Magvarorszáa—Jugoszlávia vízilabda EB-mérkőzésről. 22.15: Kör­mendi Vilmos szerzeményeiből. 23.15: Verbunkosok, nóták. III. MŰSOR 9.00: Szimfonikus zene. 10.30: Rá­diólexikon. (Ism.) 11.05: Világhírű előadóművészek lemezeiből 12.39 Magyar énekkarok felvételeiből. 13.07: A hollókői skanzen. 13.25: Zenekari muzsika. 14.05: Hangáj pi ros virága. Balássy László doku­mentumműsora. (Ism.) 14.50: Ope­rakórusok. 15.25: Orosz szerzők mű veiből. 16.30: Harminc perc beat. 17.00: Teli Vilmos. Részletek. 18.12 Hangfelvételek felsőfokon. 19.05: Glenn Gould zongorázik. 20.00: Mg gyár előadóművészek. 21.12: Villa- Lobos-művek. 21.52: Király László féld.: Győr-Sopron megyei népdalok. 22.00: A hét zeneműve. — Haydn: G-dúr vonósnégyes Op. 77. No. 1. PÉCSI RÁDIÓ 17.00: öttől hatig. A pécsi stúdió esti hangos újságja. Szerkesztő ri porter: Kovács Imre. 18.00: Dél- dunántúli híradó. 18.15: A tegnap slágereiből. 18.30: Szerb-horvát mű­sor. (Hírek, tudósítások. — Iskola­kezdés a Pécsi Janus Gimnázium­ban. — Pereg a tomburica. — A fafaragó portréja. — Kívánságmű­sor.) 19.15—20.00: Német műsor. (Hétfői magazin: Hírek. — Zenés beszámoló a móri III. német nemze­tiségi f úvásf esztivá írói.) JUGOSZLÁV TV 16.55: Mesék a bábos vonatából. — Tv-sorozat gyermekeknek. 17.20: Animációs film. 17.25: Tv-naptár. 17.55: Szervusztok, fiatalok. 18.25: Split: Úszó EB. — Úszás, döntő. 20.15: Rajzfilm. 20.27: Ma este. 21.00: Split. Úszó EB. — Vízilabda: Jugo­szlávia—Magyarország (közv.). 22.00: Színházi előadás felvételről. 23.20: Kiválasztott pillanat. 23.25: Körkép. — Kulturális műsor. 0.25: Dokumen­tumfilm. II. MŰSOR 15.55: Split: Úszó EB. — Műugrá­sok, férfiak (közv.). 19.45: Sportgra- Tikon. 20.27: Mo este. 21.00: A meg­ismerés útjai. 21.50: Zágrábi körkép. 22.15: A fekete mozog. — Filmsoro­zat. 23.15: Válogatás.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents