Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-06 / 209. szám

8 nHPCUSÁG 1981. szeptember 6. Bulgária Üzemek a barátság folyója mentén A Duna alsó folyásának mindkét partja -hatalmas ipari területté fejlődött az elmúlt években. A két szomszédos or­szág, Románia és Bulgária szá­mos nagyberuházását itt létesí­tették. A többi között itt épült meg a Rusze—Giurghiu Nehéz­gépgyár bolgár—román üzeme, a Nikopol—Turnu—Magurele-i Hidrotechnikai 'Kombinát és a Duna Vegyesgazdasági Tár­saság. Negyedszázada építették meg a Barátság-hidat Rusze és Giurghiu közöt, amely a két or­szág baráti, gazdasági szövet­ségének jelképe. Ezen a hídon keresztül érkeznek a román partnervállalatakhoz a Bal- kancar emelő- és szállítógépei, elektronikai termékei, szerszám­gépei, textil- és élelmiszeripari gépei, berendezései és ugyan­ilyen úton kapja meg Bulgária a megrendelt dízel- és villany- mozdonyokat, kőolajtermékeket, magasfeszültségű vezetékek mű­szereit, és egyéb termékeket. A tudomány és a termelés integrációja a szovjet mezőoazdaságban Fajták közötti keresztezés a Krasznodari Mezőgazdasági Tudo­mányos Kutatóintézet fitotronmelegház komplexumában. A fi- totronmelegház komplexum az intézetben 2 hektárnyi terüle­tet foglal el, és lehetővé teszi, hogy az új búza-, kukorica-, és más mezőgazdasági növényfajtákat nem 12 év alatt, mint régebben történt, hanem csak nem kétszer gyorsabban áíift­sák elő. Gennagyij Nabokov tudomá­nyos főmunkatárs és Taiszija Szoljarek főlaboráns a Krasznodari Mezőgazdasági Tudományos Kutatóintézet fi­totronmelegház komplexumá­ban, munka közben. A szovjet vetőmagtermesztő gaizdaságokban nagyon elter­jedtek a fitotronmelegház komplexumok. Ezek üvegházból, mesterséges klímakamrátoól áll­nak, ahol minden környezeti tényezőt — hő, fény, páratarta­lom, stb. - tetszés szerint lehet szabályozni, bármilyen éghaj­latnak megfelelően. A fitotron segítségével a tudósok egy év alatt 2-4 növénynemzedéket tudnak felnevelni, s ilyen mó­don az új faijták kitenyésztésé­nek az ideje a felére csökkent­hető. A tizenegyedik ötéves tervidőszakban tovább fejlesz­tik a vetőmag-termesztés anya­gi-technikai bázisát, az ország különböző övezeteiben befeje­zik a szelekciós központok épí­tését. Ukrán tudósok Kijanka né­ven új őszibúza-fajtát nemesí­tettek, amelynek első termését idén nyáron 20 ezer hektárnyi területről takarítják be. A faj­tavizsgálati parcellákon ez a fajta hektáronként 70 mázsás termést adott. Az elkövetkező öt évben a Kijev közelében lévő Mironov- kai Növénynemesítési és Vető- magfermesztési Tudományos Kutatóintézet tudósai négy új őszibúza-fajtát adnak a ter­mesztőknek, amelyeknek poten­ciális terméshozama 80-85 mázsa hektáronként. Az intézet kollektívája befejezi két új ta­vaszi búza-fajta nemesítésének munkálatait, amelyek hektá­ronként 60 mázsás termést ígér­nek. Tovább dolgoznak a ma­gas terméshozamú árpafajták nemesítésén is. Csehszlovákia Családi költségvetés A csehszlovák állampolgárok pénzbevételei az utóbbi öt év­ben gyorsabban növekedtek, mint a megélhetési költségek. Fokozatosan nőtt a lakosság vásárlóereje. Az elmúlt ötéves tervben, 1976 és 1980 között 292 milli- rád cseh koronáról 357 milliárd- ra nőtték meg a_ lakossági pénzbevételek. Ebben szerepet játszott a munkaviszonyban állók számának növekedése - 7,06 millióról 7,34 millióra —, valamint az átlagjövedelmek emelkedése. A munkások és al­kalmazottak havi bruttó kerese­te az 1975. évi 2306-ról, öt év alatt 2640 cseh koronára emel­kedett. A háromezer koronán ■felül keresők aránya a korábbi egyötöd részről egyhármad részre nőtt. A szövetkezeti pa­rasztság keresete alapjaiban elérte a munkásokét és alkal­mazottakét. A nyugdíjak és a táppénz összege öt év alatt 51,7 milli- árdról 68,1 milliárd cseh koro­nára növekedett. A nyugdíjak átlagos összege a VI. ötéves terv alatt több mint 20 száza­lékkal lett több. Emelték a csa­ládi pótlékot is: 1978 óta a családi pótlék összege egy gyermek után 140, két gyermek után 530, három gyermek után pedig 1030 cseh korona. A fizetett terhességi szabad­ság és a heti szabadság a gyermek második életévéig ve­hető igénybe. Az első 26-30 hét alatt az anya napi kerese­tének 90 százalékát kapja, ha két vagy több gyermekről gon­doskodik, a havi jövedelem el­éri az 500 cseh koronát. A keresetek és egyéb jutta­tások alapján Csehszlovákiá­ban egy-egy állampolgárra 1980-ban havi 1948 korona ju­tott, a,z önálló családi háztar­tásokra pedig 5743 korona. Sok anyagi gondot megolda­nak a borítékon kívüli juttatá­sok is. Alacsonyak a lakibérek, állami dotáció biztosítja az ol­csó közlekedést, csekély össze­gekért vehetők igénybe o szak- szervezeti és üzemi üdülők, nincs tandíj, az iskolai étkezte­tés sem drága. A létfenntartási összegek 10 százalékkal, az átlagos bérek 14,5 százalékkal, a nyugdíjak pedig 20 százalékkal növeked­tek. A lakosság összbevétele a legutóbbi öt év során 23 szá­zalékkal emelkedett. Számos tanú jele van a vá­sárlóerő növekedésének. 1975- ben 212 milliárd cseh korona értékű árut adtak el az ország­ban, 1980-ban pedig már 255 milliárd értékben vásároltak az emberek. Jelentősen nőtt a fo­gyasztási cikkek forgalma. A csehszlovák háztartások 87 szá­zaléka rendelkezik hűtőszek­rénnyel, televízióval, 83 száza­léka mosógéppel és 38 száza­léka személygépkocsival. 'Kerül pénz a takarékbetét­könyvekbe is: 1975-ben egy ta­karékbetétkönyvre átlagosan 7800, 1980-ban már 10 ezer cseh korona jutott. gyerekek lió lakos 18 éven aluli. Az or­szágban mintegy 50 ezer böl­csőde működik - a rászoruló gyermekek majd felét tudják felvenni. Vietnami [Nem túlzás kijelenteni: Viet­nam fiatal ország. A körülbe­lül 51 milliós állam lakosságá­nak a becslések szerint több mint fele, legalább 26-28 mil­Vidám hangulat uralkodik a Ba Dinh-i körzet egyik óvodájá­ban. A gyermekek - némi segítséggel — bambuszból készíte­nek játékokat.--------------------------------------------------------------------------------------------I A hanoi Lenin-parkban külön vidámparkszerű rész várja a körhinta ifjú hódolóit. Magyar részvétel a Tokamak-kutatásokban A TOKAMAK kifejezés orosz betűszó. Olyan kísérletekre szol­gáló berendezés, amelynek végső célja a Nap energia- termelő módszerének lemáso­lása földi körülmények között. E módszer alapja a mag­fúzió, amelyben a könnyű atom­magok egyesülése szabadítja fel az energiát. Sajnos, a hid­rogénbombákban is. A cél most ennek a folyamatnak a békés energiatermelés szolgálatába állítása. A magfúzió előnye a mag­hasadásra alapozott energia- termeléssel szemben nyilván­való. Például egy-egy deuté­rium és trícium atommag egye­sülésekor 17,6 millió elektron- volt szabadul fel. Vagyis, amíg egy szénre alapozott 1000 me­gawattos teljesítményű erőmű naponta több teljes vasúti sze­relvény szenet „fogyaszt el", e két könnyű elem keverékéből évente csak 10—20 kg-ra van szükség ugyanehhez a teljesít­ményhez. Ráadásul a deuté­rium minden vízben egyaránt megtalálható, tríciumot pedig a minden kőzetben fellelhető lí­tiumból elő lehet állítani. Sőt, valószínűleg a magfúzióra ala­pozott úgynevezett termonuk­leáris erőműveknek a követ­kező évszázad végén már csak deutériumra lesz szükségük. A magfúzió megszelídítésére az erőfeszítések már kb. három évtizede megkezdődtek a Szov­jetunióban, az USA-ban és Angliában, de az eredménye­ket a katonai vonatkozások miatt titokban tartották. 1956- ban azonban I. V. Kurcsatov, a neves szovjet kutató Angliában ismertette a szovjet kísérleteket, és ezt követően a többiek is felhagytak a titkolódzással. így derült ki, hogy e téren a szov­jet kísérletek indultak el a leg­célravezetőbb úton. A TOKAMAK voltaképpen egy forró plazma előállítására és tárolására szolgáló kísérleti be­rendezés. Ennek az erős mág­neses térbe helyezett „kisülési csőnek" a belsejében lévő plaz­mán rövid ideig több százezer amper erősségű áram folyik át és fokozatosan sok millió fok­ra melegíti fel a plazmát. Az egyre forróbbá váló plazmában mind nagyobb atommagról sza­kadnak le az elektronok. Ezek a pozitív töltésű atommagok a hőmérséklet emelkedésével pár­huzamosan mind gyorsabban mozogva egyre gyakrabban üt­köznek, illetve olvadnak össze, energiát szabadítva fel. A plaz­mafolyamatot a mágneses tér tartja távol a cső falától, amely így legfeljebb 5000 C-fokra me­legszik fel, ami elég is az áramtermelés megindításához és fenntartásához. A MÁGNESES pajzson csak a röntgensugarak és az a né­hány semleges atom jut át, amelyet véletlenül hoz létre az atommagok és elektronok ösz- szeolvadása, áthatolnak az esetleges tdciumból kisugárzó neutronok is. Viszont éppen ezek a „hírnökök" hoznak in­formációkat a belső állapotok­ról. Hogy a TOKAMAK megter­melje az önfenntartásához szük­séges energiát, sőt még a há­lózatot is táplálja, tehát igazi „erőmű” legyen, a plazmában köbcent iméterenk ént legalább sok trilíiónyi részecskének kell száguldoznia, a hőmérsékletnek el kell érnie a 70—100 millió C-fokot és a folyamatot meg­indító, s a hőmérsékletet meg­felelő szintre emelő elektromos kisülésnek a 10—100 másod­percet. Miinél nagyobb a TOKAMAK, annál jobban közelíti meg eze­ket az értékeket. Jelenleg a Szovjetunióban, Japánban, az USA-ban és az EURATOM együttműködésben már kb. 4,5 méter átmérőjű berendezéseket építenek. Ezek már egyszerre megközelítik mindhárom érté­ket. A Szovjetunióban, az USA- ban, Japánban és az EURA­TOM keretében már a kiviteli tervén dolgoznak annak a kö­zös, több mint 6 méter átmérő­jű TOKAMAK-nak, amelyet In­ternational TOKAMAK reaktor- bak — INTOR-nak — neveztek el, amely már termelni fog ára­mot, bár csak kb. tizedét an­nak, amire működéséhez szük- séq van. Építése a tervek sze­rint 1985-ben kezdődik és 1990- ben fejeződik be. öt évve! utóbb megkezdődik a még na­gyobb „demonstrációs erőmű” ugyancsak öt évig tartó építé­se. Ennek energiatermelése már meghaladja majd saját ener­giaszükségletét, de még nem lesz gazdaságos. 2005 és 2010 táján pedig hozzálátnak az el­ső „kereskedelmi”, tehát az energiát gazdaságosan teje­lő erőmű építéséhez. Az iNTOR- erőmű 0,5—1, a demonstrációs berendezések 1—2, a kereske­delmi pedig 2—4 milliárd dol­lárba, illetve rubelbe fog ke­rülni, de az utóbbi már minden befektetést vissza fog fizetni. Ha a nemzetközi helyzet 1984—85 táján nem teszi lehe­tővé az INTOR közös megépí­tését, akkor 3—4 majdnem azo­nos berendezés épül majd a világ különböző részein. Na­gyon drágán és lassan fognak elkészülni, s tudományos és műszaki szempontból semmivel sem nyújtanak majd többet, mint egy közös TOKAMAK. A korábbi eredménytelen próbálkozások után az 1970-es évek közepén a moszkvai Kur­csatov Atomenergia Intézet ja­vaslatára a magyar fizikusok is bekapcsolódtak a termonukleá­ris kutatásokba. Szerepet kap­tak a Szovjetunióban folyó munkálatokban, a Központi Fi­zikai Kutatóintézetben — a KFKl-ban — megépült az egy méter átmérőjű MT—1 nevű magyar kísérleti berendezés, amelyhez a TOKAMAK-ot a szovjet partner, a kiszolgáló berendezéseket a KFKI készí­tette. A világ első szupraveze­tő mágnessel készülő TOKA- MAK-jának, a szovjet T—7-nek a létrehozásánál magyar szá­mítógépekkel vezérelt elektro­nikus egységekből összeállított mérési adatgyűjtő és vezérlő rendszereket alkalmaztak. E SIKER nyomán ők készíthe­tik el az említett négy nagy berendezés egyike, a T—15 TOKAMAK számára a számító- gépes vezérlőrendszert, amely tucatnál több TPA—1140 típu­sú, igen nagy teljesítményű kis számítógépből és rengeteg egyéb berendezés együtteséből áll. A TPA—1140 rendkívül gyors és bármilyen vezérlési és adatgyűjtési feladatra alkal­mazható. A magyar fizikusok részt vesz­nek a szovjet TOKAMAK-okkal kapcsolatos mérésekben, a T— 15 TOKAMAK számára pedig kifejlesztették az infravörös lé­zersugarakkal működő inter- ferométereket és röntgendetek­tor rendszereket, amelyek fi­gyelik és jelentik majd a plaz­ma mindenkori állapotát. Ma már egyre jelentősebbek: a technológiai kérdések, a nagy komplex berendezések, az óriási felületek, a nagy térfo­gatok, a hatalmas mágneses terek és a nagyfokú vákuum kialakítása, nem is szólva a különleges vezérlési feladatok­ról. Kutatásaikban a magyar fi­zikusok a moszkvai Kurcsatov Atomenergia Intézettel, a Jof- fe-ről elnevezett leningrádi Műszaki Fizikái Intézettel, vala­mint a Szovjetunió Tudományos Akadémiája Fizikai Intézetével és a novoszibirszki Magfizikai Intézettel működnek együtt. Magyarországon részt vesznek ezekben a munkálatokban a debreceni Atommagkutató Inté­zet, a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegye­tem és a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem illetékes tan­székei is. Ez a kooperáció nagy lehető­ségeket rejt számos más szak­terület, például a tervezők és a gépipar számára is. A ma­gyar mérnököknek előnyös len­ne, ha már most bekapcsolód­nának a következő TOKAMAK- ok tervezésébe, hiszen ennek során bukkannak elő a még megoldandó új problémák. Az fNTOR elhelyezéséről még nincs döntés, de a szovjet kutatók szívesen vennék Magyarország­ra telepítését. Ebben az eset­ben a legkorszerűbb technika és technológia áramlana be az országba, a világ élvonalába emelve az érdekelt magyar szakterületek színvonalát. Min­denhonnan idejönnének tanul­mányozni az INTOR-t, kitűnő referenciaüzeméül a termonuk­leáris erőműveknek, de a ma­gyar technika teljesítőképessé­gének is. SŐT, TALÁN még azt is re­mélni lehetne, hogy Magyar- országon nem a legutolsók kö­zött épülne meg az Energia- termelő termonukleáris erőmű. DR. TÖRÖK ZOLTÁN

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents