Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-06 / 209. szám
1981. szeptember 6. irlfePÜJSAG 5 Az óvodáknak 20 vállalat segített A társadalom adja HRegkezdSddtt... önmagának önkéntességgel kapcsolatos tevékenység aiigiha van még egy, ami ilyen óriási méretű, s egyben folyamatos, sőt vég nélküli, mint a társadalmi munkavégzés. Nekem legalább is nem jut eszembe, bármennyire töprengek, A véradásban is tömegek vesznék részt, de jóval kisebbek, különben pedig annak jelentőségét nem lehet mérni, hasonlítani más önkéntes „adománnyal". Életünk részévé vált a társadalmi munka. Nem megszokásból. Szükségből. Meg talán azért is csináljuk, mert magunk látjuk hasznát. Valószínűleg akkor kezdődött ez a mozgalom, amikor a fel- szabadulás utón el kellett takarítani a romokat, hozzá kellett látni a vasútépítéshez. Megmozdult a nép. Sokat változott persze a társadalmi munka, ma már szervezni kell és adminisztrálni is. Szervezni olyképpen, hogy fölmérik az igényeket egy-egy városban, mit lehetne megépíteni, ha még hozzájön a meglévő pénzhez félmillió forint értékű társadalmi -munka, vagy éppen kétmillió. Óvodák épültek így. Sok minden létrejött. És csak így jöhetett létre. iEz a dolgok lényege, az öröm ad értelmet és egyben buzdítást a további munkákhoz, amelyekért nem jár fizetés, csupán köszönet. Mindenütt szükség van társadalmi munkára, a kis községektől a városokig, de legjobban egy-egy újonnan várossá lett település igényli az önkéntes segítséget. Paks tipikus példa erre. Az utóbbi években rengeteget fejlődött Paks, a régi városrész is. Elsősorban közös pénzből, országos beruházásból. De nem jelentéktelen az a munka sem, amit a társadalmi munka címszó alatt tartanak nyilván és aminek látható, élvezhető eredményei vannak, lépten-nyomon. Új óvodai, új parkok, játszótér, bölcsőde, főtér, utcatakarítás, járdaépítés, nagyon sok minden. Évenként társadalmi munkatervet készítenek a városi tanácsnál, amelyet egyrészt a Hazafias Népfront városi bizottságának javaslatai, másrészt a tanács műszaki osztályának felmérései alapján szerkesztenek meg, pontosan, érthetően, Stencilezett anyag. Az idei munkaterv 19 oldal. Mielőtt ismertetnék néhány érdekes és Paksra jellemző feladatot, hadd jegyezzem meg: a terv megvalósítását javarészt tervszerűen végzik. Tehá.t nem úgy megy, hogy aki véletlenül belenéz és netán van kedve valamit vállalni, az esetleg elvállal valamit. Nem ez a jellemző. A nyolcmillió forintos program nagyobb részét úgy valósítják meg különböző vállalatok, szövetkezetek, intézmények dolgozói, hogy eleve számítanak rá: kérnek és kapnak munkát. A tanács együttműködési szerződést köt évek óta sok vállalattal, s ebbe a közös tevékenységbe tartozik a társadalmi munka is. Tehát jól megszervezték a társadalmi munka tervének végrehajtását. Ezzel magyarázható, hogy -bár rengeteg a tennivaló, amit el akar végezni a város — fogalmazzunk így, hiszen az egyetértés olyan, mintha egy emberként határoznának - évről évre megvalósul a terv. Tavaly i.s csaknem hétmillió forint értékű tevékenységet lőhetett elkönyvelni. Nézzük tehát a-z idei tervet. Kóstoljunk bele. Az 1. számú feladat: „A téglagyári anyagdepó kedvezőtlen esztétikai hatásának ellensúlyozására a depó 6-os út melletti szélén zöldsáv kialakítását tervezzük. A füvesítendő terület nagysága 1500 négyzetméter, melybe fák és cserjék elültetése is szükséges. A növényanyagot 15 ezer forint értékben a városi tanács vb biztosítja. A feladat ,..-ig végezhető (időpont-megjelölések). A társadalmi -munka értéke 30 ezer forint. Tanácsi felelős: Vass György (telefon: 10-048)”. Lehet, illetve lehetett jelentkezni. A feladatok változatosak. ,,A város úthálózatának jelentős része földút... javasoljuk, hogy a földmunka-gépekkel rendelkező vállalatok és szövetkezetek vállalják el egy-egy utca karbantartásának földmunkáit. A városi tanács vb ... kohósalakot fog biztosítani... a salak elterítése és a vízelvezető árok profilozása az érdekelt utcák lakóinak segítségével valósítható meg. A társadalmi munka értéke 750 ezer forint" (!) Csinálják is szépen. A tanácsnál Bodajki Lászlóné tervügyi főelőadó tartja nyilván az elvégzett munkákat, az ő dolga, egyebek mellett, hogy félévenként kérje az „elszámolást” mindenhonnan, és ezt szó szerint kell érteni. Xórsadalmi munka elszámolási lapot küld ki félévkor és évvégén, mindazoknak, akikről tudnivaló, hogy végeznek önkéntes, városfejlesztő munkát. Azért fogalmazok most így, mert ez a fogalom pontosan fedi, amiről szó van, másrészt unalmas dolog mindig csak azt írni, hogy társadalmi munka. Elszürkült a kifejezés, mert sokat koptatjuk. Szerencsére a tartalom nem szürkül Lássunk ennek bizonyítására jó, sőt nagyon szép példákat, továbbra is Paksnál maradva. Boncolgassuk a témát, annak megvalósulását. Bodajkiné ugyan mentegetőzik, hogy nincs még teljes kimutatás az első félévről, mert sok helyen késlekednek az elszámolással, de azért így is képet kaphatunk, milyen nagy dolgok mennek végbe ennek a fiatal kisvárosnak az életében, Nemcsak öt kilométerrel arrébb, az atmoerőmű építésében vannak említésre méltó események. Persze az erőműépítés összefügg a társadalmi munkák megvalósításával, tudniillik sok ott tevékenykedő vállalat vesz részt a városfejlesztésben, többnyire kemény munkával, ingyen, önkéntesen, „társadalmion”. A már rendelkezésre álló adatokból idézek. Németh Terézia vezető óvónő jelentése - két óriási lap, feleírva — arról ad számot, hogy a paksi óvodáknak az idei első félévbe™ összesen 20 vállalat segített és a szülők is dolgoztak természetesen. Az elvégzett munka értéke 214 ezer forint. Tulajdonképpen a TÁÉV-et kellene elsőként dicsérni évek óta. A legújabb elszámolási lap 542 ezer forintos munkáról beszél: gyermekintézmények építése, felújítása. Más példa: a költségvetési üzem dolgozói a cseresznyést napközis tábor építésében is dolgoztak, részt vettek a Duna melletti játszótér kialakításában is, és helyrehozták egy idős asszony házát. PAV-brigádok egy öreg iskola felújításának villanyszerelését végezték el. A tanácsi főelőadó azt mondja, „a legjobb partnerek a TÁÉV, a költségvetési üzem, a honvédség, a tsz-ek..." De aztán sorolja tovább. Szerencsére hosszú a sor. Letargia, az évnyitót követően Bátai elsősök a tanévnyitón Az elsőosztályos birodalma Egy kicsi mozgás... könyve mindenkiSajat van Két szekszárdi srác az első tanítási napon Egy bátaszéki hatéves, virág* gal Apa és fia A papírbolt előtt Szekszárdon Fotó: Bakó Jenő GEMENCI JÓZSEF Az első gondok, iskolaügyben
