Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-04 / 207. szám

1981. szeptember 4. "képújság 5 A szedresi Kossuth otca... A közoktatás kérdései A férfiak dolgoznak, a nők a családot látják el A tankönyvek világképe Más vidékeken Kassuthröl nevezték. el! legtöbb település főutcáját. Itt. Tollnúfobm ez nem szokás. Ez lehet az oka, hogy Szedresben, a falu tengelyének számító Széchenyi utcáról elő­ször a BeZerédj-be kellett for- dülinli, s ebből nyíllilk az, ame­lyet Kossuth Lajosról1 neveztek el. Ez a. faluszél'i utca — külle­mén ez egyáltalán nem. lát­szik — különbözik valamiben a többitől. Cigányok .lalkiják. Az utcán fekete hajú emberek járnak, s a játszadozó csöpp­ségeknek csak. úgy villog, a sze­mük. Ignác Sándor hívott egyszer, nézzem meg, hogyan élnek, laknak óik, akikről annyi, de annyi rosszat is beszélnek. Kossuth utca 16. Ez áll a noteszaimban a neve mellett. Megtalálom. A hajlék bepu- colatlan, egy szobai, konyhás téglaépület. De mielőtt bemen­nénk, a gazda hátravezet a1 fészerszerű istállóhoz. — Nézze, most vettem a napokban, 22 ezerért. Hathó­napos csikó. Gyönyörű, ugye? Én, aki nem értek a paripák­hoz, elismerően bólogatok. — Tudja — folytatja lelke­sen — most nevelligetem, ha majd egy éves lesz, bekocsii- zom, aztán eladom. Többért persze. Mert kell a pénz. Bő­víteni akarom a. házat még egy szobával legalább. Hogy ez is szép legyen, mint a többi. — Kié most o légszebb az utcában? — Hát, az Ignác Imréé, az fgmálc Mihályé, és van még jó pár. A konyhában két tizenéves kislány. Ha befejezik o nyolc általánost, dolgozni me'nnek. — Hová? Hát, a dpő-ktsz- be, vagy a bútorgyárba Szek- szárdra.. Többen járnak oda in­nen. Ignác Sándbr megint a ház­ról' beszél1. — A kerítést kell először megcsinálni. Már a'z anyag jó- része megvan., esOk cement kell. De nagyon drága, az épí- tőanyag. A keresztkomám már tavaly megkezdte az építkezést, de még miin dig nnlícs tető a latt a háza. Hiólnyzlk a pénz. De meglesz, idővel. Nekem, is lesz több. Már lejár a 16 év, addig kellf fizetnemi a> gyerektartóst, ami a fizetésem húsz százalé­ka. Aztán eladom o lovat, meg- rajzoltatom a tervet, és megyek az OTP-be, kölcsönért. És épí­tem. nagyobbra a házat. Az utcabeliek jórésze még a félszalbOdulás előtt telepedett Szedresre. A falu alá. Akikor itt sok jegenyefa volt. Meg­vették, a törzséből' teknőt csi­náltak. Aztán, az Acsádi-völgy- ben verték taynát, s onnan költöztek a Kossuth utcoi há­zaikba. A szedresi cigánysoron min­denki dolgozik. „Csak azok nemi, alklik nyugdíjasok" — egé­szíti ki Ignác. A többiek a tsz- be járnak, meg Kajmádra, az állami gazdaságból Középhíd- végre és sokam Szekszárdra. Az asszony ai TÁÉV konyhájáln van, a fiú pedig a húskombi­nátnál hegesztő. — Hol szórakoznak a fiata­lok? — kíváncsiskodom. — Von itt a faluban egy ci- gányklub. Ott beszélgetnek, táncolnak. Nagyon jó hely. Ráveszem., jöjjön velem. Sé­táljunk végig az utcájukban. 'Komótosan cipőt húz, az ut­cáiról még visszamegy a sap­kájáért, aztán útrakelünk. — Ott jobbra., látja, ott áll­nak a kérész tkom áék házának falai. Amire neun jutott még tető. A fal tövében — a régi és új ház között — fristen ásott áfák. Benne már a vízvezeték csöve. Jó pár házban van für­dőszoba. Egy Zsiguli húz el mellettünk. — Egyre többen vesznek. Tudja, gazdagodik az utca. Az egyik munkatársam, is most vett. A fia tud vezetni. Egy olyan házihoz érünk, amely majdhogynem villának is beiillik. — A Kalámyoséké. A férfi kőműves. Odébb a kerítéslécek kö­zött fékete szemek Villannak. Az apróságok figyelik az ide­gent. A fényképezőgép kicsalja őket az utcáira.* — BácsikO, engem is fény­képezzen 1e! Látni és láttatni magukat. Mutatni, hogy másként élnek, m.iint elődeik a. telepen. Több helyről is kihaliatszilk a kukoriaadOráló zörgése. — Disznóikat tartanaik? — Igen, sokon. De még töb­ben bükiát nevelnek. Tudja1, ab­ban van a pénz. .Az egyik kapun kisgyerek bújik ki. — Mór másodikos vagyok. Elmeséli, hogy kedvenc tan­tárgya a matematika, az írás, és hogy olvasásból dicséretet is kapott. A másik ház előtt a Szek­szárdi Állalmi Gazdaság Ikó­rusai áll. — Itt lakik a1 gépkocsiveze­tő. Ö viszi a gazdaságba az embereket dolgozni — így Ig­nác Sándor. Az út sima. Leszúrták törme­lékkel és már eső utón sem kell a pocsolyákat kerülgetni. — Régebben akkora volt itt a sár, hogy o mentő a sarkon megállít, és hordággyal kellett az utcán véglgg.yalogolni. Most málr sokkal jobb. De az igazi később készüli el, mert sok még a földes út Szedresen, és sor­rendben halódnak — magya­rázza 'kísérőm. — Járda már von, mindkét álldalón. — Igen, az egyik fele ta­vasszal készült el. Mi is sokat segítettünk. A tetőkön mindenütt tévé- aintennia. S éppen arra jár az újságos. Tőle tudom meg, ti­zenheten fizetnek elő a fétszáz csalódból újságra. — Főleg a rádióújság, meg a megyei lap megy — mondja. Ö kevesli a tizenhetet. 'Pár éve Zaláiban egy közle­kedési ellenőrzés során a rend­őrökkel' mentem el egy cigány­telepre. Karóra tűzött műanyag zsá.ltóóil' álltak a „házak”. S az emberek egy részének nem volt személyi igazolványa.. Új­ság? Legtöbben analfabéták voltaik. Csak éltek a nagyvi­lágba.. .. Itt a. kislány olvasásból di­cséretet kapott. A nagyobbak szakmát tanulnak és mindenki dolgozik. Visszafelé ballagunk, mikor Ignác Sándor így fogalmaz: Ma már van lehetőség, és ahol a család összetart, ott sokra viszik. A szedresi Kossuth ut­cában legalábbis ez így van... SZEPESI LÁSZLÓ •A ta.nkönyvirás talán az egyik legnehezebb alkotó mun­ka1, hiszen a'z oktató-nevelő, is­mereteket közlő szándékkal pa­pírra vetett sorok megfogalma­zásaikor szinte .megszálmlá Iha­tatlan 'körülményre kell figye­lemmé! tenni. Különösen, nehéz annak a> helyzetei aki a legki­sebb diákoknak ír tankönyvet, hiszen az általános iskolai tan­könyv, ezen belül is az olvasó­könyv tartalmazza azokat a tudnivalókat, amelyekről álta­lában úgy vélekednek: kötelező ismeret mindenki számára em­berről, vilá giról', társad éi ómról, emberi kapcsolatokról, értékek­ről. Mivel a tankönyv számos bírálaton, lektoráláson, szűrőn megy át, végül is a benne fog­laltaikat értékelhetik úgy is, mint a, társadalomról' egy adott történelmi időszakban vallott', elfogad ott, megfog aim ázott képet. Ezért is választotta Háber Judit és H. Sas Judit szocioló­gus az általános iskola első négy osztályának tankönyveit tudományos elemzés tárgyául. Azt Vizsgálták, hogy az érvény­ben. lévő tankönyvek hogyan tükrözik a társadalomról való tudnivalókat, milyen értékren­det tükröznek, sugallnak. Tanulmányuk egyik fontos része annak a vizsgálata, hogy a kisiskolások olvasókönyvei A introk és kötelességek ^végigkísérik az embereket az oktatási intézmé­nyekben az óvodától az egye­temig. Melyek a legfontosabb tudnivalók? Kezdjük rögtön az óvodajo­gosultsággal! Óvodába a har­madik életévet elért, testileg, szellemileg egészséges gyer­mek vehető fel, s nevelésben, gondozásban ott a hatodik életévének betöltését követő szeptember elsejéig részesül­het. 'Ebből a szabályból már az is kiderül, hogy azok a gyerme­kek, akiknek testi, érzékszervi vagy értelmi fogyatékosságuk van, óvodába az egészséges gyermekekkel együtt nem jár­hatnak. Sok vita származik eb­ből, ezért nem árt tudni, hogy az alkalmasság, elbírálására’ a területileg illetékes körzeti gyer­mek-szakorvos, illetve a Gyer- mékideggondozó Intézet, vagy a nevelési tanácsadó szakorvosa jogosult. Ha a gyermekkel probléma van, a szülő a tanács művelődési osztályától kérheti a speciális, gyógypedagógiai óvo­dai elhelyezést. Ahöl több tanácsi óvoda mű­ködik, a gyermekek arányos el­osztása és a férőhelyek megfe­lelő kihasználása érdekében úgynevezett óvodai körzeteket alakítanak ki. A gyermekek azonban indokolt esetben más körzethez tartozó óvodákba is járhatnak. A gyermek óvodai felvételét jelentkezés előzi meg, amely­nek pontos időpontjáról a ta­nács művelődési osztálya tájé­koztatja a szülőket. Ahol túl­jelentkezés van - ez sajnos ma még gyakran előfordul —, az igényeket felvételi bizottság bí­rálja el. A felvételnél előnyben kell részesíteni az egyedülálló szülők és a sorkatonai szolgá­latot teljesítő apák gyermekeit, a sokgyermekes és kis keresetű munkás szülők kérelmét, vala­mint azokat a gyermekeket, akik a következő tanévben már iskolába mennek. Az üzemi óvo­dáknál figyelembe lehet venni hogyan mutatják be a mumlka világát. Itt kínálkozik ugyanis a legfőbb lehetőség arra, hogy a gyerekek megismerkedjenek a társadalommal, az egyes konkrét munkafajtákkal, feltá­ruljon előttük a munkát végző emberek élete. A szociológusok sorra vették például, hogy melyek azok a foglalkozások, amelyekkel a kisgyerekek az olvasókönyvek lapjain találkoznak, s azt álla­píthatták megi hogy az olvasó­könyv a szellemi munkák kö­rén kívüli tevékenységekről na­gyon szűkös ismereteket nyújt. Az olvasmányok szereplőinek 44 százaléka értelmiségi (eb­ből pedagógus 26 százalék), tisztéteelő, alkalmazott 9 szá­zalék — tehát a szellemi fog- lailkozásúak összesen 53 száza­lékban szerepelnek. Ipari szak­munkái 15 százalék, mezőgaz­dasági fizikái dolgozó 18 szá­zalék, szolgáltatásban tevé­kenykedő 8 szátoalék, segéd­munkás 6 százalék. Tehát a fizikai foglalkozásúak aránya összesen 47 százalék. Feltűnő a szellemi foglalko­zások aránytalanul mágas szá­zaléka a1 fizikaiakhoz viszo­nyítva1. A foglalkozások nemek szerinti megoszlása pedig egy avitt, hagyományos szemléletet tükröz. Az 53 konkrét foglaliko­a szülő törzsgárdatagságát és más szempontokat is. Az óvoda után beszéljünk az iskoláról. A tankötelezettség Magyarországon a gyermek 6. életévének betöltését követő szeptember elsején kezdődik és tíz tanéven át tart. Megszűnik a szorgalmi idő befejezésével óbban a tanévben, amelyben a tanköteles a 16. életévét betöl­ti. Azok a tanulók tehát, akik az általános iskolát nyolc év alatt nem végzik el, annak a tanévnek a végéig kötelesek is­kolába járni, amelyben 16 éve­sek lesznek. Egy-egy évre a ta­nulót fel lehet menteni az isko­la rendszeres látogatása alól, ha az egészségét veszélyezteti, szülőjével, gondviselőjével, ide­iglenesen külföldre távozik, vagy a felmentést a 14. életévét már betöltött tanuló rendkívüli körülményei indokolttá teszik. Erről az iskola igazgatója dönt. Napközi otthoniba elsősorban azokat a tanulókat lehet fel­venni, akiknek mindkét szülője dolgozik. A tanulók foglalkozta­tása itt a tanév tartama alatt általában naponta 8-tól 18 órá­ig tort. A nyári szünetben a napközisek részére foglalkozást, tábort kell szervezni. Tanulószo­bára vagy menzára elsősorban a fizikai dolgozók gyermekei, il­letve a bejáró tanulók kérhetik felvételüket. A középfokú oktatás ----------------1----------- egyik fon­tos színtere a szakmunkás-kép­zés. Milyen fontosabb kedvez­mények, juttatások illetik meg itt a tanulókat? A két tanév kö­zött egybefüggően legalább 30 nap nyári, két hét téli és egy hét tavaszi oktatási szünetet kell biztosítani számukra. A nyári szünet azonban az utolsó­éves tanulót már nem illeti meg. A szakmunkásképző intézet­ben sem tandíjat, sem pedig beíratási díjat nem kell fizet­ni. A tanuló a választott szak­mától, az évfolyamtól és tanul­mányi eredményétói függően ösztöndíjban részesül. Megha­gyet képviselnek nők, s ezek szinte kivétel nélkül olyanok, amelyeket mát régóta jelleg­zetes muinka'körnek tekintenek. Mindössze öt olyan szakmától esik 'szó, amely egyformán nyitva ál! a férfiak és a nőik előtti: ilyen a bolti eladó, a postás, a1 tsz-dolgozó, az orvos és a pedagógus. Az olvasó­könyvekből kirajzolódó kép sze­rint tehát a munka világában döntő többségben a férfiak tevékenyíkedneki ők azok, akik­nek szakmájuk, foglalkozásuk van, a nők pedig elsősorban otthont teendőikkel, a család ellátásával vannak elfoglalva. A szociológusok a legtuóbb 1972-ben és 1973-ban újra megjelent olvasókönyvet ele­mezték. A vizsgálat elvégzése és a* tanulmányok megírása óta több új olvasókönyv jeltent meg, mások némileg módosul­tak. Taokönyveltem'zésük azon­ban így sem vesztett időszerű­ségéből', általános érvényű ta­nulságain túl azért sémi, mert a vizsgált könyvekből tizenhét év óta1 tanultak a gyerekek. Akik először kapták kezükbe az általuk etemzett tankönyve­ket, azok maist lépnek felnőtt­korba', s akik néhány éve még tanulnak belőlük, azok a szá­zadfordul ó körül nevelik majd gyerekeiket. K. M. tározott feltételek esetén a végzős tanuló ösztöndíj helyett szakmunkásbért is kaphat, ami órabér vagy teljesítménybér egyaránt lehet. Az ösztöndíj, il­letve a szakmunkásbér átlaga a tanulót az oktatási szünet alatt is megilleti. Betegsége idejére is ösztöndíjat, illetve ha szak­munkásbérért foglalkoztatják, táppénzt kap. Mindezen felül kaphat jutalmat, s a vállalattal tanulmányi szerződést is köt­het. A szakmunkástanulót meg­illeti napi .egyszeri kedvezmé­nyes étkezés (ebéd), valamint munkaruha-juttatás is. A szakközépiskolákban és gimnáziumokban is lehetőség van arra, hogy a tanulók ösz­töndíjat kapjanak. A minden év január 31-ig meghirdetett ösz­töndíjat az a gimnáziumba'vagy szakközépiskolába készülő nyol­cadikos diáik nyerheti el, aki-, nek legalább egyik szülője fizi­kai dolgozó és közösségi* em­beri magatartásai, illetve tanul­mányi eredménye e juttatásra érdemessé teszi. Ezt az ösztön­díjat egyébként a középiskola első három osztályának tanulói is megpályáhatják. Az évente 2—4 ezer forint között mozcjó középiskolai tanulmányi ösztön­díjat évenként felülbírálják. A juttatás megtartásának tanul­mányi feltétele, hogy a diák félévkor legalább két érettségi tárgyból „jó” osztályzatot érjen el, elégtelen osztályzata pedig egyetlen tárgyból se legyen. Végül néhány szót a felső­-----2— fokú oktatásról. Itt a n appali tagozatos hallgatók el­sősorban tanulmányi ösztöndí­jat és szociális támogatást kap­hatnak, Az utóbbi mértéke az egy családtagra jutó havi jö­vedelem nagyságától függ. D. A. zás kőiül mindössze tizen né­A jogról mindenkinek Az óvodától az egyetemig

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents