Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-27 / 227. szám

1981. szeptember 27. Képújság 11 Színházaink történetéből A Kecskeméti Katona József Színház Katona József 1826-ban, a kecskeméti szín-házpá rto'ló nagyközönség nevében javasol-, ta először állandó színbáz meg­teremtését a városban. Sőt, a kecskeméti színiház felépítésé­neik tervét saját kezű rajzokkal el is készítette. Azonban Ka­tona, amint 'Bánik bánjának színpadi életre keltését, úgy a városi tulajdonban álló szín­ház létrejöttét sem érhette meg. A hallhatatlan magyar klasszi­kus színmű és a kecskeméti színház megvalósulása között a továbbiakban mégis szoros a kapcsolat: 1833 elején, amikor a kassai színház végre bemu­tatta a Bánik bánt, mégiscsak megválásait az első állandó színház Kecskeméten, mégpe­dig magánintézményként. Id. Király Sándor, a Korona ven­déglő tulajdonosa építtette az új megyei tanácsház mögött lévő egyemeletes ház helyén. Király Sándor színháza har­mincöt esztendőn keresztül adott játszási alkálimat az ország leg rangosabb vá ndo rtá rsu la ­tarnak, kibővítve a lehetősé­geket a nyári játszási alkalom megteremtésével a színház, il­letve o vendégfogadó udvarán. A színházi követelményeknek nem teljesen megfelelő épület lassan elöregedett, tulajdonosa megvált tőle. Kovács László gazdálkodó jóvoltából azonban Kecskemét nem maradt állan­dó színház nélkül. Kovács saját magtárát alakította át színház céljaira, mely a mostani Árpád mozitól a Batthyányi utcáig ter­jedő telken volt. 1868-tól 1896- ig működött ez a különös mag­társzínház, 'melynek jellegét egy 1883-ban kelt magállapítás igen találóan jellemezte, mond­ván.: „építője azt tartotta, hogy mikor nem tartódi'k benne theátrom, lőhessen használni granáriumnak"... Mégis, az át­építés jószer int be, sem fejező­dött, mikor jelentkezett az első igazgató, Miklóssy Gyula, o neves színészdUnasztia-a lapító. Igazgatói évei alatt kb. százöt előadást tartott változó siker­rel. A korabeli kritika rendsze­resen támadta tervszerűtlen műsorpolitikája miatt. Végül a bécsi opera- leégése után fo­kozottan felfigyeltek a hatósá­gok az épület tűzveszélyessé­gére, mígnem kénytelen volt a város immár hivatalosan saját színházépület terveztetését és kivitelezését támogatni. A híres • bécsi színházépítő cég: Fellner Ferdinand és Helmer Armin vállalta annak az' épületnek ai tervezését és kivitelezését, melyet sok e kor­ban épült színházunkkal együtt ku'itú rkimcse ink közé sorolha­tunk. Ünnepélyes megnyitására 1896. október 14-én került sor, a millenniumi ünnepségek so­rában, száz évvel azután, hogy Kelemen László színjátszó tár­sasága először játszott Kecske­méten . A színház mindjárt az első négy évad alatt négy igazgatót „fogyasztott eV’. Pedig ezen évek alatt emlékezetes előadá­sok is születtek, olyan vendég­művészek felléptével, mint Já­szai Mari, Csillag Teréz, Fáy Szeréna, Küry Klára, Náday Ferenc. Érdekes ellentmondás, mely egészen a felszabadulás utáni esztendőkig rányomja bélyegét a kecskeméti színját­szásra, hogy míg a város és a színház-pártoló közönség kíno­san. ügyel arra, hogy színháza szép és korszerűen felszerelt maradjon, addig ai művészeti vezetéssel a legritkább eset­ben sikerült közös álláspontot kialakítani, általában a városi vezetés túlzott óvatossága miatt. A folytonos igazgatóvál­ságok közepette azonban a színház, olyan- művészeket lép­tetett fel, mint Sankadi Aladár, Somlay Artúr, Toronyi Gyula, vagy Rózsa Sándor, aki mint Rózsa S. Lajos a New York-i Metropolitan énekeseként fe­jezte be pályafutását. A helyi sajtó tá-madá'sai az első világháború időszakában megélénkültek. Az alapvető okot az ai bállépés szolgáltat­ta, hogy 1915 nyarán a város­ban állomásozó reichenbergi 94. gyalögezredre való tekin­tettel német nyelvű egyfélvo- násost is előddott a színház. A háború ellenére 1916. novem­ber 11-én ünnepre készült a társulat: ekkor vette fel az in­tézmény a Katona József Szín­ház elnevezést, mely aktus tisz­teletére díszelőadást tartottak Hevesi Sándor, a Nemzeti Szín­ház főrendezőjének közreműkö­désével. A háború azonban kö­nyörtelenül folyt tovább és az egész ország színjátszásához idomúiba, Kecskeméten is túl­nyomó többségében operette­ket, zenés fércműveket visznek színpadra. A két háború között ugyan­azon nyomvonalon folytatódott a színház élete, mint az előző évtizedekben: sűrűn váltották egymást az igazgatók, és köz­ben a húszas évek . végére a kecskeméti színház egyre job­ban elidegenítette közönségét. Bár a vendégszereplők közül Bajor Gizi, Pethő Attila, Pá- ger Antal szereplése vagy Ptosinszky Pepi primabalerina fellépései zsúfolt házak előtt játszódnak, az alapvető gondo­kon., a színházi hétköznapok lé- lektelenségén nem segíthet a mentőötiletként bevetett kama­raszínházi vagy cseretársulati rendszer sem. A színházak államosítását 1919. március 22-én a nép­biztosok tanácsa határozta el először, Kecskeméten csak az 1949—50-es színházi évadban valósult meg. A kezdeti évek igen sok nehézséget, de szép eredményeket is hoztak, míg­nem Radó Vilmos, a legendás A színház homlokzata igazgató vette át a vezetést 1958-tól egészen 1973-ig. Ne­véhez fűződik egyebek közt Schiller Ármány és Szerelem című drámájának felújítása Ruttkai Évával és Gábor Mik­lóssal a főszerepekben. A Katona József Színház mindmáig megtartotta a hosz- srú évtizedek tapasztalatain alapuló, sokrétű műsorpolifiká- ját. Színpadán minden évad­ban tervszerűen váltják egy­mást a , tá rsa da Imi-törté neti drámák, klasszikus és modern vígjátékok, magyar és külföldi kortárs irodalom termékei, ze­nés játékok, operettek. RÉVY ESZTER Századok tanúja A pozsonyi óváros A poszonyi óváros terei, a paloták és polgárházak szebb­nél-szebb homlokzatai letűnt századok építőművészetének tanúi, A Mihály-torony alatt átsétáló turista azonban jól teszi, ha nemcsak a kívülről látható építészeti érdekessége­ket veszi szemügyre, hanem be­kukkant a műemlékházak udva­rára, belső helyiségeibe is. Az Óváros egyik legszebb műemléke a XVIII. században épült Fekete Rák patikaház. A patika festett tégelyei, fekete- arany díszítésű edényei érde­mesek a megtekintésre. Az ér­tékes menyezeti freskók közül az egyik az antik görög orvos- tudomány istenét, Aszklepioszt ábrázolja, amint éppen egy gyermeket gyógyít, a másik egy allegorikus képet a Halál Angyalával a középpontban. Ebben a házban — az első emeleten — kapott, helyet a gyógyszerészeti múzeum, amely 15 ezer kiállítási tárgyat — a múlt gyógyszerészének munka­eszközeit — foglal magában. Itt láthatók Paracelsus 1537- ben, Pozsonyban tett látogatá­sának emlékéi is. Érdemes megemlíteni, hogy akkoriban Pozsony ama kevés helyek kö­zé tartozott, ahol jól' felszerelt gyógyszertár volt látható. Szimpozion, kongresszus, hangverseny Tisztelgés Bartók géniuszának Zenei, kulturális életünkben 198-1. Bartók Béla nevével kap­csolódik össze. A zseniális ze­neszerző születésének századik évfordulóját ünnepli a világ. A centenáriumi ünnepségek két időszak köré tömörülnek, ta­vaszra, amikor Bartók Béla szü­letésének évfordulója volt, és őszre, halójának, dátuma köré. Szeptemberben, októberben jelentős zenei események zajla­nak hazánkban' és világszerte, amelyen Bartók géniuszának adózu n-k. 'Három Bartók-művel kezdte évadját a Magyar Állami Ope­raház társulata az Erkel Szín­házban, A kékszakállú herceg vára, A fából faragott királyfi és A csodálatos mandarin még tavasszal került színpadra fel­újításban. A két táncjátékkal szeptember közepén az NSZK- ba utazott a balettkar. A Duisburgban rendezendő ma­gyar napokon, a Düsseldorfi Operában, valamint Möíheim- ben és Leverkusenben lépnék fel. Ezután Párizs a táncosok következő fellépési helye. A Chams-Elysées színpadán a táncjátékok mellett A kéksza­kállú herceg vára is műsororv szerepel, hét előadásban. Bartók és kortárs zeneszer­zőik műveire épül az idén a Budapesti Művészeti Hetek műsora is. A nyitó hangverse­nyen, szeptember 25-én az Er­kel Színházban a Tá-ncszvit, a íll. zongoraverseny és a Zene húros hangszerekre, ütőkre és celestára hangzott el, a Ma­gyar Állami Hangversenyzene­kar és Ferencsik János vezény­letével, Kocsis Zoltán közremű­ködésével. A továbbiakban, az október 27-ig tartó zenei he­teken. csaknem minden jelen­tősebb Bartók-mű megszólal. Olyan- rangos művészek közre­működésével, mint Hámori Jú­lia, Franki Péter, Pauk György, Yehudi Menuhin és Jeremy Me­nuhin, ötvös Gábor, Doráti An­tal, Kocsis Zoltán, Rániki De­zső, Rabmann- Imre, Jandó Je­nő, Perényi Miklós, Kovács Bé­la, a Bartók vonósnégyes, a Liszt Ferenc .Kamarazenekar.-Budapesten tartja, az idén szeptember végén ülését a CÍM - a-z UNESCO szakosított szervezeteként működő Nemzet­közi Zenei Tanács. Október 1., amelyet éveik óta Zenei Vi­lágnapként tartunk számon, az idén a Magyarországi Zenei Világhét megnyitó ünnepe lesz. E napon veszik át az UNESCO —ÖM zenei díjakat a nemzet­közi zenei élet tekintélyes kép­viselői. A díj Ba-rtáik-plakett, amelyet Borsos Miklós terve­zett. A Zenei Világhét meg­nyitó hangversenyén Lehel György vezetésével a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenekara és Énekkara ad mű­sort, amelyen egyebek közt Bar­tók Cantata profana*-jo is fel­hangzik. A Nemzetközi Zenei Tanács ze net ud amá ny i ko ng re s sz u s á t október 2. és. 5. között rendezik meg ugyancsak Budapesten. A kongresszus fő témája: A ze­neszerző a XX. században — Bartók Béla születésének 100. évfordulóján. A megnyitó al­kalmával Újfal ussy József aka­démikus, a Zeneművészeti Fő­iskola réktora Bartók Béláról, Luigi Nono, a világhírű olasz zeneszerző a zeneszerzők mai helyzetéről tart referátumot. Ezt követően- hat kerekasztallvitára kerül sor, amelyeket bolgár, in­diai, magyar, NSZK-beli, oszt­rák és az USA-ból érkező mu­zsikusok, témáik legkiválóbb nemzetközi szakemberei veze­tik. E vitákon- számos szovjet, nyugati és harmadik-világbeli zenetudós, művész vesz részt. A rendezvény zenei prog­ramjának középpontjában Bar­tók Béla művészete áll, magyar előadóművészek tolmácsolásá­ban. Fellép az Állami Hangver­senyzenekar, Ferencsik János vezényletével, a Bartók vonós­négyes, műsoron szerepel az Állami -Bábszínház új Bartók- műsora. Október 1-én-, a Ze­nei Világnap tiszteletére rende­zett hangversenyen Szöllösy András 111. concertója, Lutos- lawskij Gordonkaversenye és Bartók Cantata profana-ja hangzik el, Perényi Miklós és a Magyar Rádió és Televízió Szimfonikus Zenékará-nak és Énekkarának előadásában, Le­hel György vezényletével. A Magyar Tudományos Aka­démia Zenetudományi Intézete i-s ezekben a napokban, szep­tember 28—30. között tartja Nemzetközi Bartók Szimpozio- mát. A Bartók életművét zene- tudományi módszerekkel feltáró friss szülkikutatáso-k hazai. és nemzetközi eredményeinek szakmai fórum előtti bemutatá­sával. Az őszi zenei eseményeknek az egész ország részese lehet, hiszen, számos hangversenyt élőben vagy felvételről közve­tít a rádió. Szeptember 25-én a Budapesti Zenei Hetek nyitó hangversenyétől szinte napon­ként hangzik fel a rádióban Ba-rtók zenéje, hangverseny­közvetítés formájában — az Erkel Színházból, a Zeneakadé­miáról, a Pesti Vigadóból. Szeptember 26., 27. és 28-án a Nemzetközi Liszt—Bartók zongoraverseny döntőiről, és 30-ón- a győztesek hangverse­nyéről1 közvetített, illetve közve­tít hangversenyt a rádió, ön­álló Bartók-műsorokkal is je­lentkezik ebben az időszakban a rádió. Bartók összes zongó- rafelvételeit tíz adásból álló sorozatban sugározzák október 26-tól kezdve minden hétfőn. Ennek az adásnak a- keretében néhány újabban napvilágra került és -még nem sugárzott felvétel is elhangzik. November 25. és december 30. között hallható majd Szabolcsi Bence hat rádióelőadása Bartókról. (Az 1974-ben- elhunyt híres ze­netörténész egyike volt azok­nak, akik a leghamarabb fel­ismerték Bartók műveinek, te­vékenységének korszakos jelen­tőségét.) Folytatódnak a már korábban elindított sorozatok, mint a Miért szeretem Bartó­kot?, az Emlékek, nyilatkoza­tok Bartók Béláról, a Népdal­gyűjtő úton Bartók Béla nyo­mában és a Bartók-művek legszebb hangfelvételeiből cí­mű adások. Ismét meghirdette a Magyar Rádió a Pro musica elnevezé­sű nemzetközi rádióműsor ver­senyt, amelyen a korábbiakhoz hasonlóan kizárólag külföldi rádiók műsorai vehetnek részt. A verseny témája: Bartók, ahogy mi látjuk. A legjobb nyolc versenyműsor szeptember 16-tól 23-ig hangzott el. Számos hanglemez, archív kiadvány vagy a népzenetudós Bartók munkásságát reprezen­táló lemezkiadvány lát napvilá­got. Nagyszabású Bartók-em- lékkiállítás-t rendeznek a Ma­gyar Nemzeti Galériában az MTA Zenetudományi Intézete Bartók Archívuma és a Galé­ria rendezésében-. A hazai zenei és tudomá­nyos események mellett világ­szerte folynak a Bartók-ünnep- ségek ezekben a napokban is. Az NSZK-ban- a már említett operai balettkar fellépése mel­lett Rohm-ann- Imre zongora­művész, Lehel György karmes­ter, a Bartók Vonósnégyes, a Győri Leánykor vendég szere pel. Párizsban az MRT Szimfonikus Zenekara koncertezik. Japánban Ferencsik János karmestert, Ko­csis Zoltán és Ránki Dezső zon­goraművészt, Kasza Katalin és Melis György operaénekest, a Liszt Ferenc Kamarazenekart és a Bartók Vonósnégyest hívták meg hangversenyturnéra. Ausztriában és Svájcban az MRT Szimfonikus Zenekara ad hangversent, Olaszországban Kocsis Zoltán és az Állami Hangversenyzenekar koncerte­zik — Bartók-művekkel. Jugo­szláviában- az Új Budapest Vo­nósnégyes, Csehszlovákiában a Magyar Állami Hangverseny- zenekar turnézik. A Szovjet­unióban Jandó Jenőt és a Bar­tók Vonósnégyest látják vendé-

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents