Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-24 / 224. szám

e Képújság 1981. szeptember 24. Az a bizonyos öltöző Vasárnapi utazás nosztalgiával Hencz Ferenc (balról) és Fiilöp Sándor a fogathajtás világbaj­noka arról a két bizonyos lóról tárgyal, mely még a siitvényi istállóban van. A Szekszárdi Szövetkezet NB ll-es női asztalitenisz-csapata az őszi idényben — eddig — két mérkőzést játszott. Mindkét találkozó Szekszárdon volt, elő­ször a KAPOS-PLAST ellen 8-8- as döntetlent értek el, míg a Győri Elektromostól 10-6 ará­nyú vereséget szenvedtek. A bonyhádi járási atlétikai minősítő verseny győztesei: 100 m: Schwarcz Katalin és Nusser Nóra. 400 m: Pásztor Hedvig és Gyulónszki Éva. Magas: Incze Valéria. Távol: Schwarcz Kata­lin és Reif Ildikó. Súly: Schwarcz Katalin és Nusser Nó­ra. Diszkosz: Schwarcz Kata­lin. Gerely: Schwarcz Katalin. Fiúk: 100 m: Juszt András és Läufer Tibor. 400 m: Juszt And­rás és Läufer Tibor. 800 m: Ma­dár István és Bíró Lajos. Ma­gas: Juszt András. Távol: Pfei- fert Ernő és Gyulánszky Zsolt. Súly: Lehel Péter. Diszkosz: Varga Zoltán. Gerely: Kasza Endre. Szeptember 25-én, pénteken 14 órakor kezdődik a dunaföld- vári sporttelepen a paksi járás serdülő atlétikai CSB III. for­dulója. Kibővített elnökségi ülést tart szeptember 28-án, hétfőn 10 órai kezdettel Pakson a sport­telep klubhelyiségében a me­gyei ökölvívó-szövetség. Leposa Béla, a szövetség elnöke tájé­koztatót tart a körverseny és a bajnokság tapasztalatairól, is­merteti a jövő évi versenynap- tárt, majd a megyében történő felfelé áramoltatás gyakorlati megvalósulását vitatják meg. A Tolna megyei Labdarúgó Szövetség játékvezetői bizottsá­gának elnöksége szeptember 25-én, pénteken 16 órakor el­nökségi ülést tart Szekszárdon, a megyei sporthivatal helyisé­gében. A Bonyhádi járási Atlétikai Szövetség összetett versenyt rendezett, ahol a legjobbnak bizonyultak: Metz Szilvia (II. sz. Ált. Isk.), Juhász Tamás (BMSC). A gyermek korosztályban: Kaj- tár Anikó és Dávid János vég­zett az első helyen (mindkettő II. sz. Ált. Isk.) Kézilabda-játékvezetőink kö­zül a szeptember 26—27.-i for­dulóban a Veszprém—Ózd NB l-es találkozót az Andorka, Tö­rök, a Várpalota—Csepel NB I B-s mérkőzést pedig a Kerekes, Kaszap páros vezeti. Az NB II- ben a Dunavidék—Kiskundo- rozsma női mérkőzésen az Andriska, Antal, míg a Kö- FÉM—Testvériség találkozón a Kincses I., Kincses II. duó fújja a sípot. Szeptember 26-án 15.30 óra­kor rendezik a Bonyhód—Nagy- mányok öregfiúk labdarúgó­mérkőzést. A bányásznapon Nagymónyokon 3-2-re nyertek a bonyhádiak. A Tolna megyei Úszószövet­ség októberben úszóverseny­bírói tanfolyamot rendez Szek­szárdon. Jelentkezni a szekszár­di városi testnevelési és sport­felügyelőségen október 3-ig le­het. A tanfolyam első foglalko­zását október 5-én 17 órakor tartják a fedett uszodában. A tél végén nagy volt az öröm Kölesden. Fuzionált az ail- sótengeíidi és a kölesdi sport­kör. Ezt követően sok nyilatko­zat hangzott el többek között arról, hogy az öltözőt befejezik, a pályát rendbe teszik, csinosít­ják, egyszóval sok mindent tesz­nek. Vasárnap délelőtt körülnéz­tünk a kölesdi sportpályán. A labdarúgópálya talaja olyan, amilyen. Azon túl sokat nem le­het javítani, amit végeznek, az érthetően nem 'más, mint tűzol­tómunka,. A régi öltöző épületét lebontották, a tetőszerkezet már nincs ott, csak a tégla, an­nak egyik része összerakva, a másik kupáéban, tisztítatlanul. A pálya kerítése - mely egy szál drótból áll — vagy 25—30 mé­teren megvan, utána csak az oszlopok jelzik, hol kellene a drótnak húzódnia. Az a ‘bizonyos új öltöző, mely lassabban készült, mint a Luca- széke, még most sincs teljesen kész. Igaz, kívül szép vakolatot kapott, de semmi többet. Az öl­töző ablaka kitörve, az ablakok, ajtók mázolatlanok. A villany­óra szekrényéből kilógó drótok arról árulkodnak, hogy még nincs elektromos áram. Pedig közvetlen az épület mögött — talán tíz méterre - áll az osz­lop, melyről áramot kaphatná­nak. 'Az öltözőt már birtokba vet­ték, a bba n pado k, a sztali ok, sőt az egyik asztalon a játékosok igazolásai. Az öltöző mozaik- laipján látszik, hogy annak ide­jén nem nagy gondot fordítot­tak a vakolás, meszelés nyomai, nak eltüntetésére. A mennyeze­ten tenyérnyi foltok, melyek egyértelműen bizonyítják, az új épület teteje nagyon sok helyen beázott. Amilyen 'belül, nagyjá­ból olyan kívül is a helyzet. Tör­melékkel feltöltött, egyenetlen terep, egyik-másik helyen deré­kig érő gazzal. Egyszóval nem a legideálisabb képet láttuk. Bíz­zunk azoníban abban, hogy az ígéretek valóra válnak és — végre valaháro — olyan lesz a kölesdi sporttelep — 'beleértve minden tartozékát —, amilyen­nek ígérték a nyilatkozók. NOSZTALGIA? Hihetetlen, de Kistormásnak volt valaha labdarúgócsapata és pályája is. A pályát azóta felszántották, nyoma sincs — csak az idősebbek emlékeznek még rá, hogy a község lakói vasárnap délutánonként ott ta­láltak szórakozást — a fiatalok­kal együtt. Vasárnap délelőtt a kistormás! vendéglő lépcsőjén hat-nyolc fiatal üldögélt, volt akinek töménnyel teli pohár volt a kezében. Jelenleg ez a szóra­kozásuk. Varsádon még a gépállomás fennállásának idején vontatók­kal utaztak a labdarúgók vidéki mérkőzéseikre. Az egykori pálya helye most is megvan, sőt még a két kapufa is ott áll. Vasár­nap délutánonként a fiatalok izgalmas csatákat vívnak, Kö- lesdhez hasonlóan Kistormás és Vairsád is a tömegsport, a fa­lusi spartakiád bázisa volt. És ma? 'Gyönkön más a helyzet. Egy­kor, amikor még járási székhely volt, labdarúgócsapatok a me- gyebajnokság'ban játszott, de volt a községiben tornasport, röplabda — méghozzá elfogad­ható szinten —, majd később megalakult a kézilabda-szakosz­tály. A körül mén,yek akkor lé­nyegesen rosszabbak voltak, mint manapság, a sportolást mégis magasabb ‘szinten űzték, mint jelenleg. Átadásra került az új sporttelep, bár kisméretű, de modern öltözővel, a labda­rúgópályát három, ma« Írnom négy futónak elegendő, négy­száz méteres, félig kész salak­pálya veszi körül. Mindezt más­fél méter magas, drótfonatos kerítés zárja el az illetéktele­nektől: A kerítést vízvezeték­csőiből képezték ki, a nyári-hó­napokban onnan kapják a vizet az öntözéshez. Egyszóval min­den nagyon szép 'Gyönkön,, csak éppen a labdazúgácsapat „vegetál”. Még szerencse, hogy akad néhány testnevelő, aki a kéziilaibda-sportot olyan szinten tartja, hogy a gyenge megye­ibaj nokságiban a középmezőny­ben tudnak tanyázni. iBelecskáról tulajdonképpen nem is érdemes szót ejteni, hisz - vagy másfél éve - írtunk ró­la, akkor találtuk az öltözőt fé­lig összedőlt álla,pótban. De ak­kor az arra illetékesek finoman „megsúgták”, minek foglalko­zunk ilyen ügyekkel. Szerintük nincs létjogosultsága kis helye­ken a sportnak. Pedig állítjuk: van! Igaz, ahhoz a jelenlegi­nél nagyobb szervező, irányító munka kellene o járási szövet­ségek részéről, nem beszélve a járási sportfelügyelőségekröl. A fentiek után lehet, hogy néhá­nyon azt mondják, mindez nosz­talgia, az idő megszépít min­dent. Van ebben igazság, de egy biztos; a sportolási vágy ma sem kisebb a vidéki telepü­léseken, községekben, mint 'ko­rábban volt. Csak éppen sok a megkötöttség, a sza'bály, mely megnehezíti a sportolást. KÉSZÜLTEK A RANGADÓRA Még ma is téma nálunk Tol- nanémediben, hogy a dombó­váriak nem fogadták el nevezé­sünket — mondta 'Nagy Lajos szertáros, aki éppen öccsével és néhány fiatal segítőtársával az új hálót rakta fel a kapufá­ra. — Pénteken hozták Budapest­ről, a termelőszövetkezet vette, 4500 forintba került — mutatta büszkén a két új hálót a szer­táros. A pálya szépen kimeszelve, a sarokzászlók a helyükön, már csak a hálók felszerelése volt hátra', hogy minden kész legyen a délutáni rangadóra, amikor a nagymúltú Simontornyai BTC látogat hozzájuk. — Nehéz kilencven perc vár a simontornyaiakra, nagy rang­adó lesz — mondták beszélgető- partnereink. •Aztán kiderült, hogy nem volt annyira nehéz a simontornyai- a'knak a -mérkőzés, mert 4-1 arányban nyertek. Igaz, ha fi- gyeleníbe vesszük, egykor Si­montornya a délnyugati alosz­tály legjobbjai között játszott, ugyanakkor Tolnanémediben ta­lán pálya sem volt. . . És mi van azzal a szurkoló­val, aki megverte a játékveze­tőt? - kérdeztük. — Nem jár mérkőzésre, na­gyon vigyázunk, hogy ne jelen­jen itt meg. 1983-ig van eltiltva. MEGLEPETÉSEK SÁRIPUSZTAN — A múlt héten Jugoszláviá­ban szerepeltünk, Zobnaticán meghívásos nemzetközi verse­nyen. Kovács Mihály egy máso­dik, egy negyedik és egy ötödik, Kecskeméti harmadik helyet szerzett az erős mezőnyben - ezzel fogadott bennünket Hencz Ferenc, a Dalmamdi MEDOSZ lovasszakosztályénak vezetője Sáripusztán, a területi 'bajnok­ság 'harmadik fordulóján. — És itt hogyan alakult a helyzet? — Az első napon Kovács Mi­hály a kezdő lovaik kategóriá­jában Glórián hatodik lett. A második napon hat csaipat kö­zül második lett az a vegyes csapat, melyben Kovács Mihály Decsinoson, valamint a simon­tornyai Plank Ferenc Flipperen, Katona Ferenc Erszényen indult. Ma, vasárnap a kezdő lovak döntőjében Kovács Mihály Gló­rián 4. lett, de (hátra van még a ménesek díjáért a verseny. — És a simontornya iák? — Felnőtt egyéniben Plank Ferenc Flipperen ötödik lett. — Néhány perc múlva Kapoli Istvánnal találkoztunk a melegí­tőpályán. Azonnal „nekiszegez- tük” a kérdést: — Igaz a hír? — Igaz. Rövidesen a Kiskun- halasi Dózsa színeiben indulok, ott folytatom a versenyzést. — Ezek szerint oda is költö­zik? — Igen, ez már biztos. Saj­nos nem úgy alakultak a dol­gok Sári pusztán', mint tervez­tem, mint szerettem volna. Sök ismerőssel találkoztunk és ellestünk egy beszélgetést is. Fülöp Sándor, a fogathajtás vi­lágibajnoka Hencz Ferenccel, a sütvényi telep vezetőjével él­ni,élyülten tárgyalt, mert — mint mondotta, van a dal mond iák­nak -két lóvék, melyet szeretné­nek megvenni, rövidesen felke­resik őket ebben az ügyben. MÁR FORRNAK A BOROK? Az ozorai játékvezetői öltöző­be megérkezett a két csapatka­pitány az igazolásokkal. Dobra játékvezető feltette a szokásos kérdést: — Látom, itt a cserejátékosok igazolása is. És ők hol vannak? — Most öltöznek. — Szeretném látni őket beöl­tözve. Kérem, ha felöltöztek, jöjjenek ide. Igen, a szabályok előírják, a játékvezetőnek meg kell győ­ződni;, hogy a cserejátékos is jelen van-e, nemcsak oz igazo­lásai És ennek szellemében járt el Dobra játékvezető is. Az öltöző körül nagy volt a nyüzsgés, a hazai szurkolók igyekezték a néhány 'bogyiszlói la'bdarúgóraijongót a bangor- kán'bain túlszárnyalni. 'Nem 'kel­lett nagy szakértőnek lenni, könnyű volt megállapítani; bi­zony néhány szurkoló már meg­kóstolta az idei termést, a je­lek szerint jók lesznek o 'borok. A rendezők jóvoltából nem tör­tént különösebb probléma, bár a hazai nézők nyugodt vér- mérséklete is 'közrejátszott ab­ban, hogy az egyik 'bogyiszlói szurkoló a kirívó, provokáló ma­gatartása miatt nem részesült „fülesben".1 Aztán a pólyán gyorsan peregtek oz esemé­nyek, a Bogyiszló vezetéshez jutott, az Ozora egyenlített, só* a 71. percben már 4-'1-re veze­tett. A bogyiszlóiak azonban a lehetetlen helyzetből is meg­próbáltak fordítani, pontot sze­rezni és ez majdnem sikerült. Az igazsághoz tartozik, hogy az ozorai szurkolók közül néhányon azzal szórakoztak, hogy játéko­sukat idegesítették. És ez majdnem megbosszulta magát. Ezen a kellemes őszi vasár­napon is sók mindent láttunk, 'hallottunk. Ezekből igyekeztünk egy csokorral közreadni.- NY ­Románia— Magyarország 0-0 „Kulcsmérkőzés” a VB-selejtezők sorában Megállít az élet szerdán dél­után' Bukarestben, ak'i csak te­hette az az Augusztus 23. sta­dion, felé igyekezett a nap sporteseményének számító Ro­mánia—Magyarország labda­rúgó világbajnoki mérkőzésre, akik viszont nem tudtok jegyet szerezni a nagy érdeklődéssel várt selejtezőre, azok ottho­nukban foglaltak helyet a te­levíziókészülékek előtt. A magyar válogatott 552. országok 'közötti találkozóján,, a VB-seltejtezők kulcsmérkőzé­sén egy pont megszerzésének reményében vette fel a küz­delmet. Románia'—Magyarország 0-0. Vezette: Linemayr (osztrák). iRománía: Cri'stian — Negá­ló, Sames, Stefánescu, Mun- teanu II. — Stoica, Beldeanu, lovdanescu — Crisan, Cama­taru, Balaci. Magyarország: Mészáros — Martos, Bálint, Garalba, Tóth J. — Sal'lai, Nyilasi, Rab — Fa­zekas, Törőcsilk, Kiss. A himnuszok elhangzása után — amint az várható volt — roppant feszült légkörben kezdődött él a mérkőzés, s azonnal szabálytalanságok so­rozatával. Ennek nyomait Nyi­lasi és Rab őrizte meg. Aztán még hevesebb lett a futball - párviadal, előbb Martos ka­pott sárga lapot, aztán a Ra­bon „végiggyalogoló” Stoica. A 7. percben Kiss kapott jó labdát a bal oldalon, már mé­lyen, a 16-oson belül járt, ami­kor elikaszálták, tíz játékvezető közül kilenc büntetőt adott vol­na ezért. Linemayr nem. A kilencedik percben Kiss lőtt elhamarkodottan az oldal- hálóiba, aztán Sames fejese következett, magasan a kapu fölé. A 12. percben, bal oldali K'iss-'szöglet után Balaci szép cselsorozata érdemelt Vastap- sot. Ezután újabb román, tá­madások következtek, a legve­szélyesebb lordainescu egyéni akciója volt, de továbbra is gól' nélkül, mert Martos önfel­áldozó fejessel ismét mentett. Fokozta a tempót o hazai gár­da, előbb Ba'laCi, aztán Mun- teanu, majd Sames jutott lövé­si lehetőségihez. A 31. percben Camataru fe­jelt Vissza, Stoica lőtt futtából, célt tévesztve — fölé. Egy perc­cel később Fazekas indította Törőcsiket, a csatár estében mellé lőtt. A félidő hajrájában Kiss fejlt mellé, ma'jd Tör öcsik hagyott ki nagy lehetőséget, 14 m-ről gyengén, a kapus ke­zébe emelt. A második félidőben lendüle­tesen kezdtek a románok. A 49. percben 'Balaci 14 méterről lőtt, Mészáros elmozdult a 'bal sa­rokra,, de a jobb sarok felé irá­nyuló labdát végül is lábbal, bravúrral kirúgta,. Az 50. perc­ben Kisst Müller 'váltotta fel1. Csak ritkán jutott ellentáma­dáshoz a magyor együttes, így az 53. percben is, amikor Nyi­lasi a félvonaltól robogott o ro­mán kapu felé, de a 16-oson belül hosszan szöktette magát. A 61. percben Csapó jött be Tö- rőcsik helyett. Nem sokkal utá­na a románok is frissítettek: Cimpeamu váltotta fel Crisant, s mindjárt majdnem gólt fejelt. A 75. percben Sames 25 méte­res óriási lövését Mészáros bra- vúrraL tolta ki a jobb sarokból, lordanescu rászaladt, de 5 mé­terről fölélőtt. A 76. percben újabb csere következett: Beldeanu ment le és Ticleamu állt be. (Ezután Csa­pó vihairzott el a jobb oldalon, lőhetett volna 14 méterről, de középre akart emelni Fazekas­nak, a román védők megszerez­ték a labdát. A 88. percben jCsapó és Nyilasi adogatott, majd Fazekas elől az utolsó pillanatban szerezte meg a ka­pus a labdát. A 93. percben Camataru előtt a mérkőzés leg­nagyobb helyzete adódott: a 16- os előtt átvette a labdát, le­fordult a védőkről, 10 méteres, fél1,magas lövését azoníban Mé­száros bravúrral kivédte. A spai- nyolországi döntő felé vezető úton igen értékes pontot szer­zett idegenben válogatottunk.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents