Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-23 / 223. szám
u ‘népújság 1981. szeptember 23. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Kárbecslés tévesen Nemes Istvánné Gyulajról panaszolja: „Családi házamat és a hoz* zá tartozó melléképületet június 16-án vihar- és jégkár érte. Ezt bejelentettem a biztositó helyi megbízottjánál, és vártam, hogy kijöjjön a szakértő. De egy hónapig nem jött senki. Ekkor személyesen kerestem fel a biztositó dombóvári fiókját. Ott nagyon udvariasan közölték, hogy a következő hét szerdáján kijön a kárbecslő. Vártam, nem jött. Minden külön értesítés nélkül a következő hét hétfőjén jelent meg. Leányom fogadta a szakértőt, aki ugyan tiltakozott a nevetségesen kevés biztosítási ösz- szeg miatt, de aláírta a kár- felvételi jegyzőkönyvet. Hazaérkezve felháborodva vettem ezt tudomásul. Ekkor ismét bementem a biztosítóhoz, hogy nem fogadom el ezt a megállapítást. Sajnálkozva adták tudtomra, hogy nem tudnak segíteni, mert a jegyzőkönyvet aláírtuk. Annyit elvárna az ember a biztosítótól, hogy legalább értesítene pontosan a kiszállás időpontjáról. Már majdnem tiz éve fizetem a biztosítást, s ha az ember bajba jut, jogosan elvárja, hogy reálisan ítéljék meg a kárt, hiszen ezért kötöttünk biztosítást." ■A levelet az Állami Biztosító Tolna megyei Igazgatóságához továbbítottuk, ahonnan Papp Júlia igaizgató az. alábbi választ ad ta: „A panaszt felülvizsgáltam, és azt alaposnak találtaim. Megállapítottam, hogy fiókunk megbízott kárszakértője ténylegesen alacsonyabb összegű kártérítést állapított meg a tető héjazatában bekövetkezett kár felmérése során. Kárszakértőnk álltol a korábbiakban megállapított kárszámítást felülvizsgálva, a már kifizetett 508 forintos összegen felül további 4377 forintot térítünk a panaszos részére, melynek kiutalásáról gondoskodtam. A Telefonszámunk: 12-284 téves számításért elnézését kértük." Mennyi a tartásdíj? ■Kiss Jánosné Dombóvárról küldte a levelet: „1965-ben kötött házasságomat a bíróság felbontotta. A két gyermek után a tartásdíjat 780—780 forint alapösszegben és a mindenkori fizetés 17—17 százalékában állapította meg. Férjem előző munkahelyéről ezt rendszeresen megkaptam. 1981. márciusától munkahelyet változtatott, ahonnan az egy gyermek után járó alapösszeget sem kapom. így a négy hónap alatt körülbelül 2500 forinttal kaptam kevesebbet. Levélben felkerestem a munkáltatót, közölték velem, hogy az előző munkahely csak a 17—17 százalékot jelentette át, az alapösszeget nem. Kérdésem: lehetőség van arra, hogy a fenti összeget volt férjem munkáltatójától megkapjam?" A levelet dr. Dsók Kontódnak küldtük, aki az alábbi választ adta: „’Elöljáróban rögzítenünk kell, hogy a gyermektartásdíjról szóló 12/4974. (V. 14.) MT számú rendelet szerint, a bíróság a tartásdíj százalékos megállapítása esetében — a megállapított százalékhoz, illetőleg a munkabérhez és az egyéb juttatásokhoz viszonyítva — forintban megjelöli a tartásdíj alapösszegét is. Indokollt esetben a bíróság a tartásdíjat — a százalékos megállapítás mellőzésével —, kizárólag határozott összegben, vagy határozott összegben és bizonyos juttatások százalékában is megállapíthatja:.’ Amennyiben volt férje korábbi munkáltatója valóban tévesen tájékoztatta a jelenlegi munkáltatóját a tartásdíj összege tekintetében, kérje meg akár a volt munkáltatót, akár az ügyben ítéletet hozó bíróságot, hogy az ítélet egy kiadványát küldje meg a jelenlegi munkáltatónak, ez utóbbi — minden bizonnyal —, a helyes összeget fogja levonni volt férje fizetéséből, s fogja ezt ez ön részére átutalni. Természetesen megilleti önt az esetleg elmardat, vagy tévedésből kevesebb összegben levont tartásdíj különbözete is. ennek végrehajtását — szükség esetén — a bíróságtól kérheti." Nem vették át a fáradt olajat Till János szekszárdi olvasónk írja: „Augusztus 2-án a szekszárdi ÁFOR-töltőállomáson a tankolással együtt 10 kilogramm fáradtolajat szerettem volna leadni. A kútkezelő közölte, hogy ők a fáradtolajat nem veszik át, mert a központból nem kaptak ilyen utasítást. Vigyem Mözsre, vagy a vasút melletti ÁFOR-kirendeltségre. Másnap a vasút melletti kirendeltségen közölték, hogy ők sem veszik át, próbáljam meg ismét a töltőállomáson, vagy Mözsön. Eddig úgy tudtam, hogy a benzinkutaknál kötelesek a használt olajat átvenni. Ha ez megváltozott, miért nem közük, ha nem változott meg, miért nem szereznek érvényt ennek a rendelkezésnek? Ezek után Szek- szárdon hol lehet kis mennyiségben fáradtolajat leadni, ki köteles átvenni?" A kérdésekre az Ásványolaj- forgalmi Vállalat Dél-dUnántúli Központjának kereskedelmi osztályvezetője, Orbán István válaszolt: .. Töltőállomásainkon a lakosság részéről kis tételben fárad toíaj átvétele kötelező. Nagyobb tételben a mözsi, si- moatornyaí és bonyhádi kirendeltségeinken veszik át. Dolgozónk helytelenül járt el, amikor nem vette át a fáradtola- jat, ezért felelősségre vontam, egyben felhívtam a töltőállomás csoportvezetőjének figyelmét is, hasonló esetek megelőzésére.” A csendháborításról .Dombóvári olvasónktól érkezeti a levél: „Azt szeretném kérdezni, hogy magnót milyen hangerővel lehet hallgatni? Ugyanis a szomszédunk, egy húszéves fiú egész nap bömbölteti készülékét, legyen az este, vagy reggel. S hogy mindenki jobban hallja, még az ablakba is kiteszi. Nekünk nem a magnózás ellen van kifogásunk, de nyugdíjasok vagyunk ' pihenni vágyunk. A nagy hangzavartól még a televíziót sem tudjuk nézni." A levélre dr. Deák Konrád váló szolt: „Az egyes szabálysértésekről szóló, a 19/1979. (V. 11.) MT Számú rendelettel módosított 17/1968. (IV. 14.) Korm. számú rendelet így rendelkezik: ,Aki lakott területen, lakóházban, vagy tömegközlekedési eszközön indokolatlanul olyan zajt okoz, amely mások nyugalmát sérti, háromezer forintig terjedő pénzbírsággal sújtható'. Kimondja a jogszabály azt is, hogy a fenti szabálysértés miatt a rendőrség, valamint a tanácsi szakigazgatási szerv részéről eljáró és erre felhatalmazott személy helyszíni bírságot szabhat ki. Téves tehát az az elterjedt vélemény, hogy csendháborí- tást- csa'k'este 10 óra után lehet elkövetni, a napközben indokolatlanul okozott bármilyen, a másak nyugalmát sértő zaj előidézése pedig megengedett és nem büntethető. A jogszabály ilyen megkülönböztetést nem tesz. Este 10 után természetesen már a kisebb zaj is sértheti mások nyugalmát. Ezért hívja fel — többek között — a televízió is nézői figyelmét, hogy készüléküket kapcsolják halkabbra-. Ez azonban nem jelenti azt, hogy napközben büntetlenül okozható mások nyugalmát sértő, indokolatlan zaj. Javasoljuk tehát, hogy forduljon a városi tanács vb igazgatási osztályához és kérje a csendháborító megbüntetését." A1/ VÁLASZOLUNK v.J A tanulóiljúság üdüI I lésének és táborozá- sónak egészségügyi • leltételeiről szól az • egészségügyi minisz- temek a Magyar Közlöny 1981. évi 51. számában megjelent és 1981. szeptember hó 1. napján hatályba lépett 8/1981. (IX. 1.) EüM. számú rendelete, amely szerint tanuló- ifjúságot táboroztatni csak az itt meghatározott egészségügyi feltételek biztosításával és az elsőfokú közegészségügyijárványügyi felügyelőség előzetes engedélyével lehet. Táborozásban csak az vehet részt, aki arra egészségileg alkalmas, a 6—14 éves korú gyermekek a táborozást csak akkor kezdhetik meg, ha a táborozás előtt két alkalommal előzetes orvosi vizsgálaton vettek részt, a 14 éven felüliek fizikai munkára való alkalmasságát pedig a táborba jelentkezéssel egyidejűleg kiállított orvosi igazolással kell igazolni. Rendelkezik a jogszabály arról is, hogy a táborokban az egészségügyi ellátást miként kell megszervezni, s hogy az egészségügyi ellátás tárgyi feltételeit kinek kell biztosítania. Az egészségügyi miniszternek a Magyar Közlöny ugyanezen számában megjelent 9/1981. (IX. 1.) EüM. számú rendelete a Munka törvénykönyve egyes rendelkezéseinek végrehajtására/ szóló korábbi egészségügyi miniszteri rendeletet módosítja, melléklete megjelöli azokat a munkaköröket és munkahelyeket, ahol a törvényes munkaidő heti 42 óránál rövi- debb. A rendelet szerint annak a dolgozónak, aki a munkakör jellegére tekintettel rendszeresen vasárnap is dolgozik, havonta két szabadnapot szombaton — a heti pihenőnappal együttesen — kell kiadni. A szabadnapok összevontan is kiadhatók, ezekben az esetekben az összevont szabadnapokat a dolgozó részéről ki nem vett szabadnapot követő 30 napon belül — kivételesen 180 napon belül — kell kiadni. Ez a rendelet 1982. január 1-én lép hatályba. Ugyancsak a Magyar Közlöny idei 51. számában jelent meg a művelődési miniszter, a belkereskedelmi miniszter, a honvédelmi miniszter, valamint a közlekedés- és postaügyi miniszter 13/1981. (IX. 1.) MM— BkM—HM—KPM számú együttes rendelete, amely a tanulóifjúságot és a sorkatonákat megillető egyes kedvezményekről, valamint a diákigazolványokról szól és 1981. szeptember 1. napján lépett hatályba. A jogszabály melléklete sorolja fel a kedvezményeket — amelyek: utazási, színházjegy, szállás, étkezési, kölcsönzési, sport, múzeumi és könyvtári kedvezmények —, a rendelet pedig megjelöli, hogy e kedvezmények közül melyekre jogosultak a sorkatonák és az általános iskolába járó tanulók. A középfokú és a felsőfokú oktatási intézmények nappali tagozatos tanulói, illetőleg hallgatói valamennyi kedvezményre jogosultak. A nagykereskedelmi és ipar- vállalatok, valamint a magán- kereskedők és a szerződéses üzletvezetők kereskedelmi kapcsolatáról szól a Belkereskedelmi Minisztérium, az Ipari Minisztérium és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium együttes irányelve, amely a Kereskedelmi Értesítő idei 25. számában jelent meg, s amely szerint helytelen az a gyakorlat, hogy egyes nagykereskedelmi vállalatok a magán- kereskedőket és a szerződéses üzletvezetőket bizonyos áruféleségek vásárlásából kizárják. Kimondja az irányelv, hogy a magánkereskedelem a belkereskedelmi ágazat szerves része, ezért a lakossági ellátás biztosítása érdekében a gazdálkodó szervezetek a magánkereskedő árurendeléseit a lehetőség szerint minden esetben teljesítsék, és „szüntessék meg a vállalatok a még sok helyen jelentkező hátrányos megkülönböztetéseket”. DR. DEÁK KONRÁD, a TIT városi-járási szervezetének elnöke “ egnap véget ért a nyár, legalábbis csillagászati értelemben, mert az időjárás erről az évről évre ismétlődő dátumról nem látszik tudomást venni. Hatvanegy éve, 1920 óta nem volt szeptember 22-én harmincfokos meleg. Nemrég előszedtük a ballonkabátokat, pulóvereket, a központi fütéses lakásokban dideregtünk, ám a hét végén ismét kisütött a nap, hogy még egy utolsó nagyot lobbanva, szinte kánikulával érjen véget a „hivatalos” nyár. Petőfi Sándornál senki szebben nem fogalmazta meg a nyárutó hangulatát. „Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, még zöldéit a nyárfa az ablak előtt, de látod amottan a téli világot, már hó tdkará el a bérei tetőt...” „Gyülekeznek” a csónakok Bólyák a parton Szélárnyékban Gottvald Kárply képriportja
