Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-23 / 223. szám

u ‘népújság 1981. szeptember 23. ON KERDEZ Levélcímünk: 7101 Szekszárd, Postafiók: 71 Kárbecslés tévesen Nemes Istvánné Gyulajról panaszolja: „Családi házamat és a hoz* zá tartozó melléképületet jú­nius 16-án vihar- és jégkár ér­te. Ezt bejelentettem a bizto­sitó helyi megbízottjánál, és vártam, hogy kijöjjön a szak­értő. De egy hónapig nem jött senki. Ekkor személyesen keres­tem fel a biztositó dombóvári fiókját. Ott nagyon udvariasan közölték, hogy a következő hét szerdáján kijön a kárbecslő. Vártam, nem jött. Minden kü­lön értesítés nélkül a követke­ző hét hétfőjén jelent meg. Leányom fogadta a szakértőt, aki ugyan tiltakozott a nevet­ségesen kevés biztosítási ösz- szeg miatt, de aláírta a kár- felvételi jegyzőkönyvet. Haza­érkezve felháborodva vettem ezt tudomásul. Ekkor ismét be­mentem a biztosítóhoz, hogy nem fogadom el ezt a megál­lapítást. Sajnálkozva adták tudtomra, hogy nem tudnak se­gíteni, mert a jegyzőkönyvet aláírtuk. Annyit elvárna az em­ber a biztosítótól, hogy leg­alább értesítene pontosan a kiszállás időpontjáról. Már majdnem tiz éve fizetem a biz­tosítást, s ha az ember bajba jut, jogosan elvárja, hogy reá­lisan ítéljék meg a kárt, hi­szen ezért kötöttünk biztosí­tást." ■A levelet az Állami Biztosító Tolna megyei Igazgatóságához továbbítottuk, ahonnan Papp Júlia igaizgató az. alábbi vá­laszt ad ta: „A panaszt felülvizsgáltam, és azt alaposnak találtaim. Megállapítottam, hogy fiókunk megbízott kárszakértője tényle­gesen alacsonyabb összegű kártérítést állapított meg a tető héjazatában bekövetkezett kár felmérése során. Kárszak­értőnk álltol a korábbiakban megállapított kárszámítást fe­lülvizsgálva, a már kifizetett 508 forintos összegen felül to­vábbi 4377 forintot térítünk a panaszos részére, melynek ki­utalásáról gondoskodtam. A Telefonszámunk: 12-284 téves számításért elnézését kér­tük." Mennyi a tartásdíj? ■Kiss Jánosné Dombóvárról küldte a levelet: „1965-ben kötött házasságo­mat a bíróság felbontotta. A két gyermek után a tartásdíjat 780—780 forint alapösszegben és a mindenkori fizetés 17—17 százalékában állapította meg. Férjem előző munkahelyéről ezt rendszeresen megkaptam. 1981. márciusától munkahelyet vál­toztatott, ahonnan az egy gyer­mek után járó alapösszeget sem kapom. így a négy hónap alatt körülbelül 2500 forinttal kaptam kevesebbet. Levélben felkerestem a munkáltatót, kö­zölték velem, hogy az előző munkahely csak a 17—17 szá­zalékot jelentette át, az alap­összeget nem. Kérdésem: le­hetőség van arra, hogy a fenti összeget volt férjem munkálta­tójától megkapjam?" A levelet dr. Dsók Kontód­nak küldtük, aki az alábbi vá­laszt adta: „’Elöljáróban rögzítenünk kell, hogy a gyermektartásdíj­ról szóló 12/4974. (V. 14.) MT számú rendelet szerint, a bíró­ság a tartásdíj százalékos meg­állapítása esetében — a meg­állapított százalékhoz, illetőleg a munkabérhez és az egyéb juttatásokhoz viszonyítva — fo­rintban megjelöli a tartásdíj alapösszegét is. Indokollt eset­ben a bíróság a tartásdíjat — a százalékos megállapítás mel­lőzésével —, kizárólag határo­zott összegben, vagy határo­zott összegben és bizonyos jut­tatások százalékában is meg­állapíthatja:.’ Amennyiben volt férje ko­rábbi munkáltatója valóban tévesen tájékoztatta a jelenle­gi munkáltatóját a tartásdíj összege tekintetében, kérje meg akár a volt munkáltatót, akár az ügyben ítéletet hozó bíróságot, hogy az ítélet egy kiadványát küldje meg a jelen­legi munkáltatónak, ez utóbbi — minden bizonnyal —, a he­lyes összeget fogja levonni volt férje fizetéséből, s fogja ezt ez ön részére átutalni. Természetesen megilleti önt az esetleg elmardat, vagy té­vedésből kevesebb összegben levont tartásdíj különbözete is. ennek végrehajtását — szük­ség esetén — a bíróságtól kérheti." Nem vették át a fáradt olajat Till János szekszárdi olva­sónk írja: „Augusztus 2-án a szekszár­di ÁFOR-töltőállomáson a tan­kolással együtt 10 kilogramm fáradtolajat szerettem volna le­adni. A kútkezelő közölte, hogy ők a fáradtolajat nem veszik át, mert a központból nem kaptak ilyen utasítást. Vigyem Mözsre, vagy a vasút melletti ÁFOR-kirendeltségre. Másnap a vasút melletti kirendeltségen közölték, hogy ők sem veszik át, próbáljam meg ismét a töl­tőállomáson, vagy Mözsön. Ed­dig úgy tudtam, hogy a benzin­kutaknál kötelesek a használt olajat átvenni. Ha ez megvál­tozott, miért nem közük, ha nem változott meg, miért nem szereznek érvényt ennek a ren­delkezésnek? Ezek után Szek- szárdon hol lehet kis mennyi­ségben fáradtolajat leadni, ki köteles átvenni?" A kérdésekre az Ásványolaj- forgalmi Vállalat Dél-dUnántúli Központjának kereskedelmi osztályvezetője, Orbán István válaszolt: .. Töltőállomásainkon a lakosság részéről kis tételben fárad toíaj átvétele kötelező. Nagyobb tételben a mözsi, si- moatornyaí és bonyhádi kiren­deltségeinken veszik át. Dolgo­zónk helytelenül járt el, ami­kor nem vette át a fáradtola- jat, ezért felelősségre vontam, egyben felhívtam a töltőállo­más csoportvezetőjének fi­gyelmét is, hasonló esetek megelőzésére.” A csendháborításról .Dombóvári olvasónktól érke­zeti a levél: „Azt szeretném kérdezni, hogy magnót milyen hangerő­vel lehet hallgatni? Ugyanis a szomszédunk, egy húszéves fiú egész nap bömbölteti ké­szülékét, legyen az este, vagy reggel. S hogy mindenki job­ban hallja, még az ablakba is kiteszi. Nekünk nem a magnó­zás ellen van kifogásunk, de nyugdíjasok vagyunk ' pihenni vágyunk. A nagy hangzavartól még a televíziót sem tudjuk nézni." A levélre dr. Deák Konrád váló szolt: „Az egyes szabálysértésekről szóló, a 19/1979. (V. 11.) MT Számú rendelettel módosított 17/1968. (IV. 14.) Korm. számú rendelet így rendelkezik: ,Aki lakott területen, lakóházban, vagy tömegközlekedési eszkö­zön indokolatlanul olyan zajt okoz, amely mások nyugalmát sérti, háromezer forintig terje­dő pénzbírsággal sújtható'. Ki­mondja a jogszabály azt is, hogy a fenti szabálysértés miatt a rendőrség, valamint a taná­csi szakigazgatási szerv részé­ről eljáró és erre felhatalma­zott személy helyszíni bírságot szabhat ki. Téves tehát az az elterjedt vélemény, hogy csendháborí- tást- csa'k'este 10 óra után lehet elkövetni, a napközben indoko­latlanul okozott bármilyen, a másak nyugalmát sértő zaj elő­idézése pedig megengedett és nem büntethető. A jogszabály ilyen megkülönböztetést nem tesz. Este 10 után természete­sen már a kisebb zaj is sért­heti mások nyugalmát. Ezért hívja fel — többek között — a televízió is nézői figyelmét, hogy készüléküket kapcsolják halkabbra-. Ez azonban nem je­lenti azt, hogy napközben bün­tetlenül okozható mások nyu­galmát sértő, indokolatlan zaj. Javasoljuk tehát, hogy for­duljon a városi tanács vb igaz­gatási osztályához és kérje a csendháborító megbüntetését." A1/ VÁLASZOLUNK v.J A tanulóiljúság üdü­I I lésének és táborozá- sónak egészségügyi • leltételeiről szól az • egészségügyi minisz- temek a Magyar Köz­löny 1981. évi 51. számában megjelent és 1981. szeptember hó 1. napján hatályba lépett 8/1981. (IX. 1.) EüM. számú rendelete, amely szerint tanuló- ifjúságot táboroztatni csak az itt meghatározott egészségügyi feltételek biztosításával és az elsőfokú közegészségügyi­járványügyi felügyelőség előze­tes engedélyével lehet. Táboro­zásban csak az vehet részt, aki arra egészségileg alkalmas, a 6—14 éves korú gyermekek a táborozást csak akkor kezdhe­tik meg, ha a táborozás előtt két alkalommal előzetes orvosi vizsgálaton vettek részt, a 14 éven felüliek fizikai munkára való alkalmasságát pedig a táborba jelentkezéssel egyide­jűleg kiállított orvosi igazolással kell igazolni. Rendelkezik a jogszabály arról is, hogy a tá­borokban az egészségügyi el­látást miként kell megszervez­ni, s hogy az egészségügyi el­látás tárgyi feltételeit kinek kell biztosítania. Az egészségügyi miniszter­nek a Magyar Közlöny ugyan­ezen számában megjelent 9/1981. (IX. 1.) EüM. számú ren­delete a Munka törvénykönyve egyes rendelkezéseinek végre­hajtására/ szóló korábbi egész­ségügyi miniszteri rendeletet módosítja, melléklete megjelöli azokat a munkaköröket és mun­kahelyeket, ahol a törvényes munkaidő heti 42 óránál rövi- debb. A rendelet szerint annak a dolgozónak, aki a munkakör jellegére tekintettel rendszere­sen vasárnap is dolgozik, ha­vonta két szabadnapot szom­baton — a heti pihenőnappal együttesen — kell kiadni. A szabadnapok összevontan is ki­adhatók, ezekben az esetekben az összevont szabadnapokat a dolgozó részéről ki nem vett szabadnapot követő 30 napon belül — kivételesen 180 napon belül — kell kiadni. Ez a ren­delet 1982. január 1-én lép hatályba. Ugyancsak a Magyar Közlöny idei 51. számában jelent meg a művelődési miniszter, a bel­kereskedelmi miniszter, a hon­védelmi miniszter, valamint a közlekedés- és postaügyi mi­niszter 13/1981. (IX. 1.) MM— BkM—HM—KPM számú együt­tes rendelete, amely a tanuló­ifjúságot és a sorkatonákat megillető egyes kedvezmények­ről, valamint a diákigazolvá­nyokról szól és 1981. szeptem­ber 1. napján lépett hatályba. A jogszabály melléklete sorolja fel a kedvezményeket — ame­lyek: utazási, színházjegy, szál­lás, étkezési, kölcsönzési, sport, múzeumi és könyvtári kedvez­mények —, a rendelet pedig megjelöli, hogy e kedvezmé­nyek közül melyekre jogosultak a sorkatonák és az általános iskolába járó tanulók. A közép­fokú és a felsőfokú oktatási in­tézmények nappali tagozatos tanulói, illetőleg hallgatói va­lamennyi kedvezményre jogosul­tak. A nagykereskedelmi és ipar- vállalatok, valamint a magán- kereskedők és a szerződéses üz­letvezetők kereskedelmi kapcso­latáról szól a Belkereskedelmi Minisztérium, az Ipari Miniszté­rium és a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium együttes irányelve, amely a Kereskedelmi Értesítő idei 25. számában jelent meg, s amely szerint helytelen az a gyakorlat, hogy egyes nagyke­reskedelmi vállalatok a magán- kereskedőket és a szerződéses üzletvezetőket bizonyos áruféle­ségek vásárlásából kizárják. Ki­mondja az irányelv, hogy a magánkereskedelem a belkeres­kedelmi ágazat szerves része, ezért a lakossági ellátás bizto­sítása érdekében a gazdálkodó szervezetek a magánkereskedő árurendeléseit a lehetőség sze­rint minden esetben teljesítsék, és „szüntessék meg a vállala­tok a még sok helyen jelentke­ző hátrányos megkülönbözteté­seket”. DR. DEÁK KONRÁD, a TIT városi-járási szervezetének elnöke “ egnap véget ért a nyár, legalábbis csillagászati érte­lemben, mert az időjárás er­ről az évről évre ismétlődő dátumról nem látszik tudo­mást venni. Hatvanegy éve, 1920 óta nem volt szeptem­ber 22-én harmincfokos me­leg. Nemrég előszedtük a ballonkabátokat, pulóvere­ket, a központi fütéses laká­sokban dideregtünk, ám a hét végén ismét kisütött a nap, hogy még egy utolsó na­gyot lobbanva, szinte kániku­lával érjen véget a „hivata­los” nyár. Petőfi Sándornál senki szebben nem fogalmazta meg a nyárutó hangulatát. „Még nyílnak a völgyben a kerti virágok, még zöldéit a nyárfa az ablak előtt, de lá­tod amottan a téli világot, már hó tdkará el a bérei tetőt...” „Gyülekeznek” a csónakok Bólyák a parton Szélárnyékban Gottvald Kárply képriportja

Next

/
Thumbnails
Contents