Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-22 / 222. szám

1981. szeptember 22. NÉPÚJSÁG 3 Nők a termelőszövetkezetekben (I.) Elnökasszony a szomszédságból Öt hónapig nem volt iróasz talom iNégy termelőszövetkezet, 'hat termelőszövetkezeti csoport, 'il­letve szakszövetkezet .működött a termelőszövetkezeti mozgalom hajnalán és kezdeti időszaká­ban a főváros közelében lévő Dobáson, s a vele azóta csak­nem teljesen összeépült közsé­gekben. A gyönge talajadott-, ság'ú gazdaságok egyesülésé­ből 1976. január 1-én alakult meg a 11 ezer hektáron gazdál­kodó Féhér Akác Mg. Termelő- szövetkezet, amelynek - sokak szerint azért, mert „fehér hol­lónak ís kell lennie" —, asszony az elnöke. iKakucsi Gabriellát - sajná­latomra — nem elsőként mutat­hatom be. A televízió nemrég sugározta azt o riportműsort, amely a dabasi Fehér Akác boldogulásának kulcsát keresve gondolkodó, számoló — és ezért sikeres — közösségként mutat­ta be a dobosiakat, akikre ré­gen nem hat már a reveláció erejével, hogy a magát a me­gyei legjobbak közé felküzdött termelőszövetkezet első számú vezetője „csak” nő. Föltehető­en akkor sem így hatott, ami­kor 1974-ben - még a jogelőd Fehér Akácban, ahol 1965 óta főkönyvelőként dolgozott - egy­hangúan választották meg a, Sári I. kerületben működő kö­zös gazdaság elnökének. Amikor hetekkel ezelőtt Do­báson beszélgettem erről az el- nökasszonnyal, úgy mondta, hogy kívüle legalább tíz arra alkalmas ember lett volna. még. Mind férfiak. S ezért különösen nagy bizalom megnyilvánulását látta a százszázalékosan mel­lette szóló titkos szavazásban. Újat kezdett? Nem. Azt folytat­ta, ami egyebek között őt is al­kalmassá tette — akkor bizony még fiatalasszonyként — a nagy feladatra..- Főkönyvelőként kezdtem 1965 decemberében, még na­gyon huszonévesen. Márczis Antal, az elnök, aki a MÉM- ből került ide, nagyon hozzá­értő, s igen keménykezű elnök volt. De kezdettől tudta, hogy mit aikor, amikor fiatalokkal vette magát körül. Nemcsak azért, mert az általa diktált munkatempó átvételét az élet­erős fiataloktól remélte. Nyáron 3-kor, télen 4-kor keltünk, de senkinek eszébe nem jutott pa­naszkodni a napi 14—16 órás munka miatt. — Én hogyan kezdtem? Ré­mülten. Amikor ugyanis az első napon megérdeklődtem, hogy hol az íróasztalom, az elnök rám mordult. „Minek magának az íróasztal?!" Jól van, gondol­tam, beérhetem én kezdetnek egy asztalsarokkal is. Kiszaladt a számon a szerény óhaj. Erre aiz elnök közölte, hogy öt hó­napig 'látni se akar a téesziro- da tájékán, kapok egy terep­járót, ismerjem meg a szövet­kezetei, még a legeldugottabb dűlőt 'is. Azután ha ez az öt hónap elég lesz nekem arra, hogy jól vizsgázzak, akkor ma­radhatok. De ha megbukok, Gyűjtöm a fiatal szakembe­reket mehetek. Bemutatkozás, díszkí­séret nincs. iNem sóikkal azelőtt váltam el, o fiam egyéves se volt. Talán ez is segített legyűr­ni az első ijedtséget. Belevág­tam a vizsgába. 'Megérte. Az aiap'hiányos termeIőszövetkeziet néhány év alatt a környék leg­jobban fizető közös gazdaságá­vá rukkolt elő. 'Egyébként azok a szakemberek, akikkel együtt kezdtem, mind itt vannak. Ezért is lehetett folytatni azt, amit Márczis elvtárs kezdett el és csinált 1974-ben váratlanul be­következett haláláig. Megköve­telte, hogy tökéletesen ismer­jük az egyes ágazatok munká­ját, problémáit, és az egészben gondolkodjunk. Az információ- cserére a kora reggeli eligazí­tások szolgáltak. Ezeken a mun­kamegbeszéléseken, akárcsak a vezetőségi üléseken és más fó­rumokon, nyílt vitaszellem ural­kodott. Mindent ki lehetett — és léhet ma is - mondani, anél­kül', hogy ez haragot, ás'káló- dást eredményezett volna,, vagy eredményezne most. 'Ha mindezek után azt gon­dolná valaki, hogy dabasi láto­gatásunk tiszteletére az elnök­asszony felfüggesztette megszo­kott .napi tennivalóit, téved. Te­lefonhívások, személyes megke­resések szakították félbe 15-20 percenként a.z ismerkedésünket. Ami azzal kezdődött, hogy „cso- dalátni” jöttünk. Hát ezen Ka- kucsi Gabriel lo jót nevetett, mert nem jutott még eszébe téesz-elnöki mivoltát csodának elkönyvelni. Miért olyan ritka mégis a termelőszövetkezeti ve­zetés első vonalában a nő or­szágosan? Miután vezetőségi tagja a Magyar Nők Országos Tanácsának is, tekinthetjük mérvadónak a kurta választ: „Nem rátermettség, föl'készült- ség, a készség hiánya miatt, hanem tudati ókokból.,” A sommázat 'helyénvalóságá­val a Magyarországon ma mű­ködő 1400 termelőszövetkezet közül jelenleg a gyakorlat csak hétiben nem „vitatkozik”. Ez idő szerint ennyi termelőszövetkeze­tünkben látja el nő az elnöki tisztet és eredményesen. Meg­jegyzendő, hogy hat Pest me­gyében van, — Ismerek olyan férfi veze­tőket a termelőszövetkezeti moz­galomban, akiket én még bri - gádvezetőnek se fogadnék el - mondja Kakucsi Gabriella egy telefon gyors lebonyolítása után, majd arra hívja föl a. figyel­münket, hogy azért az ipar se tud fölmutatni túl sok olyan nőt, aki a vezetés első vonalában dolgozik. De a legfelsőbb párt­ós állami vonal sem, pedig megítélése szerint a nőpolitika tennivalóinak ez az egyik leg­fog ósabb kérdése. Lent tudni­illik egyre gyakrabban 'muto­gatnak fölfelé, Fíoay ott sincse­nek nők a vezetésben. Pedig „fönt” csak akkor lőhetnek, ha „lent” kinevelődnek. Majd: — Meggyőződésem, hogy amelyik termelőszövetkezetben komolyan veszik — 'és nem mel­lékes megbízatásként végeztetik Voltunk már tizenegyen. Most, heten vagyunk elnökök a káder- és személyzeti munkán belül az utánpótlás nevelését, ott igenis végigjárhatják az ar­ra alkalmas nőkkel a vezetővé válás iskoláját. De ... ezekben a termelőszövetkezetekben már a tagság se úgy osztályoz ám, hogy „ez a szakember férfi, te­hát csak alkalmas lehet”. Vagy: „Ez egy nő, és akármennyire jól képzett agrárszakember, ne üsse az orrát férfiak dolgába...” A dabasi Fehér Akác taglét­száma 3000. (A tagság átlag- életkora 3_5 év.) A nők létszáma 1500. 'Miattuk olyan kiterjedt a Fehér Akác döntően ipari jel­legű melléküzemági tevékenysé­ge. „Ez a női munkaerő meg­érdemli, hogy itt 'kapjon mun­kát.” Hangzott a magyarázat. Mivel foglalkoznak? Gyakorlati­lag mindennel, ami pénzt hoz a közös kasszába. A nagy volu­menű szarvasmarha-, juh- és sertéstenyésztés mellett az előb­bi 'miatt életfontosságú takar­mánytermeléssel, árunövényter­meléssel , g ye pg a z d á Iko d á s s a I, szőlészettel, tulipán- és kard- virághagyma-termesztéssel, mely kettős hasznosítású. Kiegészítő tevékenységet folytat az EGE formájában működő tejüzem, foglalkoznak szalonnafüstölés­sel, zöldség-gyümölcs előfeldo'l- gozással, élelmiszer-kiszerelés­sel, csomagolással. Az elmúlt tervidőszakban 700 millió volt az árbevételük. Tavaly 52 ezer a.z egy főre eső jövedelem. Sók fejlesztés, alaposan meg­gondolt kockázatvállalás árán jutottak el a dobosiak — akik a megfelelő szakemberháttér biztosítására változatlanul sók figyelmet akarnak fordítani — termelési szerkezetük tudomá­nyosan megtervezett átalakítá­sának befejezéséig. Laikusok­nak nem, hozzáértőknek annál többet mond, hogy a VI. ötéves terv végére 1100 millió forint árbevétellel számol a téesz. Az eddig jól 'bevált asszonyveze­téssel ... iKafcucs'i Gabriellától búcsút véve o keresetté vált dabasi tej, túró és tejföl előállítóit látogat­tuk meg a nemrég elkészült, napi 40 000 liter tej földolgo­zására alkalmas tejüzemben. S itt, meglepetésünkre egy földi­vel volt alkalmunk találkozni, a szekszárdi származású Fogarasi Zsolttal, a Fehér Akác elnök- helyettesével. Amikor megkér­deztük, „milyen érzés asszony keze alatt dolgozni”, azt felel­te: — A női vezetőket — szerin­tem — nem a férfiak, a nők vi­selik el nehezebben. Én jól ér­zem itt magamat! Legyen ez a rárómondota szomszédolásunknak és beveze­tője az itthon szerzett tapasz­talatok közreadásának. (Folytatjuk.) LÁSZLÓ IBOLYA Interplayexpo *8! Nemzetközi játékkiállítás Bábolnáról Angolába Jércék repülőgépen Tizeoegyezer-hétszáz jérce „foglalt helyet" vasárnap azon a repülőgépen', amely szállít­mányát, a Bábolnai Mezőgaz­dasági Kombinát küldeménye­ként Luandába vitte. A kombi- mát évekkel ezelőtt világvi­szonylatban elsőként utaztatott légi úton jércéket, s azóta is hétről hétre több ilyen 18 hetes TETRA-á Hatokkal megrakott gép indul Ferihegyről. A kom­binát az idén például 800 ezer előnevelt jércére kötött szerző­dést. Eddig egy gépnek csak 5500 „utasa" volt. Most a kom­binát hat nagy te'hergéppel egy hónap alatt teljesíti idei angolai 70 ezer darabos jérce- szerződését. A távoli országban ennél jó­val több bábolnai TETRA-tyúk ad étkezési tojásokat, ugyanis a kombinát tavaly megnyerte az angolai mezőgazdasági minisztérium pályázatát, s szint­té teljes egészében kielégíti az ors.ág igényeit. A TETRA-fajták tartási technológiáját Bábol­nán sajátították el az angolai szakemberek. Lakáscsere számítógéppel Az őszi B'NV-m mutatkozik be — az F 2-es pavilon 8-as szek­torában — a szövetkezeti ipar új szolgáltatása: a lakáscsere- partnert kereső számítógépes szolgálat. A BNV idején a szol­gáltatást féláron', 50 forintért lehet igénybe venni. Az igény­lőknek kérdőívet kell kitölte­niük, s kívánságuknak megfe­lelő — december 31-ig ked­vezményes szolgáltatásként, ha­vonta egy-két alkalommal — címeket kúpnak. Január elseje után a cserélni szándékozók dönthetnek arról, hogy az ak­cióiban aktív vagy passzív tag­ként kívánnak-e részi venni. A passzív tagság azt jelenti, hogy akinek a lakásgondjai nem sürgetőék, nem kapnak folya­matosam címéket, hanem osaik cserére felajánlott lokásuk cí­mét adja meg a számítógép a sürgős megoldást keresők szá­mára. Az aktív tagok 100 forintért — ennyi a szolgáltatás alap- díja — három hónapon' á!t, havi egy-két alkalommal kap­nak cíiméket. Ha. két negyed­éves aktív tagság esetén a be­ígért legalább 5 címet nem biztosítja a szolgáltatás, visz- szatérítik a belépési díjat. Si­keres csere esetén viszont az ügyfél 500 forintot fizet. Ebben az évben harmadszor rendezik meg a nemzetközi já­tékkiállítást az őszi BNV-vel egyidejűleg. A kétévenként — immár hagyományosan — sorra kerülő kiállítás a hazai játék- gyártás kiemelkedő eseménye. Az idei kiállítás megrendezésé­nél igyekeztek hasznosítani a korábbi tapasztalatokat. Azt szeretnék elérni, hogy a kiállítás sikere újból bizonyít­sa: az ilyen rendezvényre ha­zánkban is szükség van, és nemcsak a hazai, hanem a kül­földi kiállítók részére is egyre vonzóbb. A rendezők alapelve, hogy a logikaijáték-gyártásban elért nemzetközi sikerünket ki kell használni az egész magyar játékgyártás fellendítésére. A kiállítást nem a gyerme­keknek, hanem a gyermekekért rendezik, vagyis az a cél, hogy a tervezők, a gyártók és a for­galmazók kapjanak olyan in­formációkat, amelyek újabb já­tékokat eredményeznek. Ugyan­akkor a kiállítást látogató gyer­mekeknek lehetővé teszik, hogy közvetlenül is megismerkedhes­senek és játszhassanak a játé­kokkal. A mostani nemzetközi kiállí­táson kollektív és egyéni kiállí­tókkal egyaránt találkozunk. A kollektív kiállítók több mint 400 négyzetméter, az egyéniek több mint 1200 négyzetméter terüle­ten állítanak ki. Az ipari szövet­kezetek növekvő súlyát mutat­ja, hogy a kiállításon részt ve­vő 28 kiállító közül 15 ipari szövetkezet. A Politoys Ipari Szövetkezet a már ismert logi­kai játékain túlmenően új ter­mékekkel jelentkezik. A kollek- tíz kiállítás keretében mutatko­zik be az egyik legnagyobb ha­zai játékgyártó, az Elzett Mű­vek mechanikus, elektromos és lendkerekes játékaival. A Fővá­rosi Kézműipari Vállalat textil, műanyag és egyéb anyagból készült játékokat mutat be. A Baranya megyei Háziipari Szövetkezet műanyag és fém játékokat, a Budai Műanyag- feldolgozó Szövetkezet csecse­mőknek készülő műanyag játé­kokat, a Foltex Háziipari Szö­vetkezet kirakó, kocka és logikai társasjátékokat, a Start Sport­szergyártó és Fémipari Szövet­kezet játéktartó gördülő állvá­nyokat mutat be. Az egyéni kiállítók között mu­tatkozik be a Triál, a Mű-Tex Háziipari Szövetkezet, a Monori Kefe- és Játékgyár. A játékgyártás dinamikus fej­lődése szükségessé tette a já­tékgyártó ipari szövetkezetek és vállalatok tevékenységének összehangolását. E célból ala­kult meg a közelmúltban a Play-Coop Játékipari Koordiná­ciós Társaság, amely már az Interplayexpo '81 -en is jelen van. E szervezet célja, hogy az ötlet megvalósításától kezdve az értékesítésig bezárólag koor­dinálja a játék fejlesztését és gyártását. A kiállítás ideje alatt folya­matos szórakoztató programo­kat rendeznek a gyermekek ré­szére. Az Állami Ifjúsági Bizott­ság játszósarkot és pódium­színpadot, az Országos Közle­kedésbiztonsági Tanács KRESZ- parkot rendezett be. A kiállításhoz kapcsolódva szakmai szimpozionok is meg­rendezésre kerülnek két téma­körben. Az egyik hazai játék- gyártásunk jelenlegi helyzetével és továbbfejlesztési lehetőségé­vel foglalkozik. A másik rendez­vény a mozgássérültek nemzet­közi évéhez kapcsolódik. Ennek keretében a szakemberek meg­vizsgálják a fogyatékos és moz­gássérült gyermekek részére szóba jöhető játékokat és azok gyártási lehetőségeit. A külföldi kiállítók sorában találkozunk csehszlovák, len­gyel, dán, finn, francia, libano­ni, olasz játékokkal. A jövőben tovább szeretnék növelni az Interplayexpo nemzetközi jelle­gét. Ez évben először nívódíjak odaítélésére is sor került, me­lyeket a Hungexpo ajánlott fel. Az idei kiállítás tehát a ter­mékbemutatón kívül szakmai rendezvényeivel, látványos prog­ramjaival és a kiállított legjobb játékok minősítésével sokolda­lú, hasznos információkat és szórakozást is jelent a kiállí­tóknak és a látogatóknak egy­aránt. Korszerű gyártmányok A Törökbálinti Állami Gazdaságban megkezdték az alma sze­dését. A munkában az érdi Vörösmarty Gimnázium diákjai is segédkeznek. A VI. ötéves tervidőszak vé­gére a IkeHőképpen, jövedel­mező piadképes, vagyis kere­sett és jól értékesíthető gyárt­mányok aránya a jelenlegi 50- ről 62 százalékra nő az ország legnagyobb gépipari vállala­tánál, a Csepel Vas- és Fém- művekben. Erre vonatkozóan most részletes intézkedési ter­vet dolgoztak ki. Az előző esztendőkben több jelentős kapacitásbővítő, a m űsza ki -te cönológiai színvo­nalat emelő beruházást meg­valósítottak, s most előtérbe került a modern, nagy terme­lékenységű gépsorok hatéko­nyabb üzemeltetése, jobb ki­használása. A program kidolgozói' rang­sorba állították a csepeli gyárt­mányokat. A fúrógépek, a számjegy- és mikroszámítógép- vezérlésű szerszámgépek, egyes csőgyári és hengerdei gyárt­mányok, vagy a kohászati ága­zatban. a legmagasabb minő­ségű DFMC-ihuzalok a legtöbb nyereséget hozzák, műszakilag pedig a legszínvonalasabb termékek. Ezek előállítását nagymértékben bővítik majd. Megkétszerezik a korszerű eléktródatermelést is, és fokoz­zák a' rendkívül keresett réz­alapú szalagok gyártását. Almasziiret Törökbálinton *

Next

/
Thumbnails
Contents