Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-20 / 221. szám
1981. szeptember 20. u Képújság Amikor Keserű Lászlóval, a BVK saját idegenvezetőjével beültünk a gyárlátogató kisbuszba, nem csodálkoztam már sem az idegenvezetői státuson, sem azon, hogy a Lombik nevű éttermet is a BVK üzemelteti. Már túl voltam ugyanis a félnapos eszmecserén Kaszai Sándorral, aki a szociális és személyzeti ügyek vezérigazgatóhelyettese. Ott tölti be ezt a fontos tisztséget, ahol hétezer embernek mindennapi gondja csapódik le, öröme teljesül ki, amikor a sikerekről esik szó. A BÉVÉKÁ — mondhatjuk nyugodt lélekkel „nagybetűkkel1’, mert ez a gyár, már nem is gyár, talán több is, mint kombinát, tehát Borsodi Vegyi Kombinát. Hétezer dolgozó, évente tízmilliárd forintos termelési érték! Óránként — a szokásos karbantartási napokat leszámítva — egymillió forintot érő munkát végeznek Borsodban, ebben a nagy iparvidékben, ahol az üzemek többségénél milliárdokban mérik a termelési értéket... Ez az óriási vállalat az „anyja” a mi kicsi BVK-nknak. Anyja, innen táplálják szellemi tőkével, gépekkel, anyagokkal és jó szóval, segítő szándékkal. De ezúttal ismerkedjünk a Kazincbarcika szocialista várost létrehozó, fejlődését most is meghatározó, az ország harmadik legnagyobb vegyi üzemének történetével. Barcika község térségét jelölték ki 1949-ben arra a célra, hogy szénre alapozott műtrágya- gyárat, vegyi üzemet létesítsenek, a borsodi iparvidéket szinte „megerősítsék" a szenet korszerűbb termékké feldolgozó gyárral. Persze, a kezdet soksok bukkanóval volt tele, s végül mégiscsak az ember győzött, felülkerekedve a sok természeti nehézségeken, és meg- küzdve az új ipartelepítés tengernyi gondjával. Ám a fejlődés nem állt meg, mert közben közismertté vált, hogy a szén — Komlóról oda szállítva — igen drága alapanyag, így a kokszot külföldről szerezték be, felépítették a hőerőművet, és 1955-ben az első műtrágyaszállítmányt elindították a mezőgazdaságnak. Hamarosan kiderült, hogy a gyár kapacitása kicsi, nem elégíti ki az igényeket, bővítéséről határoztak: 1959-ben határozták el, hogy hatezer tonnás PVC-üzemet építenek, s ezzel a hatalmas fejlesztéssel az ország majd beléphet a műanyag-korszakba. Akkor az ország még csak háromezer tonna PVC-t használt fel, tehát voltak sokan, akik túlméretezettnek gondolták az új gyárat. De! Alig készült el a hatezres, az I. üzem, ezzel egy időben, még jóformán nem is termelt, elkezdték a PVC második üzemét építeni, évi 24 ezer tonna kapacitással... és 1974 júniusában elkezdték a 11 milliárdot érő beruházás építését. 1979 áprilisában befejezték a munkát az új üzemben, amely évente 150 ezer tonna PVC-port gyárt, ellátva ezzel a hazai feldolgozóipart, bőven juttatva a KGST-orszá- goknak és nyugati piacra is. Az új beruházás, természetesen nem jelenti a gyár fejlesztésének leállítását, hiszen a vegyiparban húszévenként szinte új üzemeket kell építeni, a régieket pedig kidobni, mert technológiájuk elavult, gyártmányuk korszerűtlen. Most a BVK nyugodtan néz tizenöt év elé. A mostani termelőberendezés — a műtrágya és PVC területén — korszerű, a legújabb gépeket hozták ide, s kezdték meg e hatalmas beruházás hasznosítását a népgazdaság számára. A BVK több mint kétszáz hektáros területen helyezkedik el. Az üzem hossza öt kilométer, helyenként egy kilométer mélységbe nyúlik a Sajó partján lévő országúttól a Bükk hegység nyúlványaiba, s egyre inkább elfoglalja azokat a régi — 1910-től üzemeltetett tárnákat, amelyeket a hatvanas évektől szüntettek meg. A gyár területén közel kétszáz különféle épület van, gondosan elkülönítve a sófogadó pályaudvar, a lúgot vagonokba töltő állomás. A két rendezőpályaudvar, mindegyik akkora lehet, mint a bá- taszéki — természetesen megköveteli, hogy saját vasúti gárdája legyen a BVK-nak. A BVK fontos része a KGST vegyipari kooperációjának is. A PVC-gyártáshoz, és a műtrágya készítéséhez etilént és közönséges konyhasót, majd gázt használnak. Az országnak rengeteg lúgra van szüksége, a timföldgyártás fontos anyaga ez. Kazincbarcikáról vonatszerelvények indulnak szinte naponta az alumínium fellegvárához, Inota, Várpalota térségébe. A PVC azonban a legfontosabb termék. Nemcsak azért, mert egy részét átadjuk a lengyel vegyiparnak, hogy onnan továbbfeldolgozva poliészterszálat kapjunk vissza, hanem, mert a hazai vegyipar egyre több műanyagot kér, az élet minden területén használják már a port, gépalkatrészt, háztartási eszközt, tetőfedőt, fát pótló ablakokat, autóalkatrészt, műanyagpadlót..., és ki tudja még felsorolni, mi mindenhez használják hazánkban, több mint kétszáz különféle ktsz-ben, melléküzemágban és a Graboplastban a BVK termékét. Persze a gazdasági helyzet arra is késztette az óriási anyavállalatot — Miskolcon is van egy szekszárdihoz hasonló üzemegysége —, hogy a PVC-t értékesebb formában adja el. így hozzáfogtak a feldolgozó- üzem létesítéséhez. Akkora üzemcsarnokot építettek, hogy a szekszárdi az egyik sarkában elférne, s itt rendezkedtek be a fóliagyártásra, illetve a különféle építési-szerelési anyagok gyártására. Nagy értékű és korszerű gépeket vásároltak, s ezek már két-három műszakban ontják magukból a különféle csőidomokat, léceket, ablakhoz, ajtóhoz való kereteket és főleg fóliát. Fóliát: zsáknak, ponyvának, élelmiszernek, csomagolóanyagnak — mindennek lehet már használni a fóliát. A legújabb termékükre azonban nagyon büszkék: 15 mikron vastagságú a hidegfólia, amely háztartásban kiválóan használható. De a speciális célokra gyártott különféle terméke révén is a világhírnév övezi már a kétkarikás BVK- emblémát. Kik dolgoznak ebben a hatalmas vegyi üzemben? Elsősorban a környékről toboroztak embereket ide. De jöttek, amint a technika fejlődött, az ország vegyipari központjaiból, s most már innen áramlik a káderek tömege a hazai vegyipar felé — jó káderiskolának is beválik a BVK. A hétezer alkalmazott 62 százaléka szakmunkás, 28 százalék egyéb, egyedi célgépekre betanított munkás. A BVK-ban 550 egyetemet és főiskolát végzett ember dolgozik! A miskolci egyetem főiskolai kara, szakközépiskola és szakmunkásképző iskola éppen úgy a BVK égisze alatt működik, mint az óvodák, a lakásépítő rendszerek, a városfejlesztéssel foglalkozó egyéb fórumok mindegyike kapcsolatban van a BVK-val — a gyárral együtt fejlődött a város. Sőt! A környéken nem Miskolc a vonzerő, hanem Kazincbarcika. Nemcsak a magas fizetések, a kiváló utazási körülmények, hanem a letelepedési kedvezmények is ide vonzzák az embereket. Főleg az vonzó, hogy stabil, igazi munkásgárda alakult itt ki, s a törzsgárda tagjainak aránya a hetven százalék fölött van. A BVK-ban 2300 nő dolgozik, tehát inkább férfiaknak való munka ez — gondolhatnánk. Nem. A gépeket könnyű kezelni, fehér köpenyben dolgozhatnának az emberek. Egy-két üzemrészben van csak veszélyes helyzet, ahol 30 százalékos pótlékot is fizetnek. De az üzem nyugodt légkörű, látszik az óriási szervezettség, a nagyfokú üzembiztonság. A BVK egyben a fiatalok üzeme is, hiszen 2700 személy nincs még harmincéves. És ebből következik, hogy megkülönböztetett gonddal kezelik a fiatalokat. Évente húsz-harminc fiatal kerül egyetemekről ide, a jövőre többen lesznek. Hiszen az ösztöndíjasok számát is növelni volt szükséges, éppen a technika rohamos fejlődése érdekében. Évente hatmillió forintot költenek munkásképzésre, művelődéstámogatásra, ösztöndíjra, szakképzésre! És a legutóbbi ötéves tervben 925 fiatalnak, illetve régebbi munkásnak oldották meg lakását minőségi csere útján, új lakás juttatásával leginkább, és vállalati építési kölcsönök nyújtásával... A kölcsönök „támogatása” a fizetéseken is lemérhető, hiszen a bérszínvonal öt év alatt 54 százalékkal növekedett és az üzem dolgozóinak átlagos évi jövedelme meghaladja az 55 ezer forintot! Szeptember 16-án a BVK- ban a szokásoshoz híven fogadták az idén munkába állókat: egyetemet, főiskolát, szakközépiskolát szakmunkásképzőt végzett fiatalokat. Oklevelet adtak a munkakezdéskor, elmondták, mit vár a BVK a fiataloktól és cserébe mit ad. A fogadás után autóbuszba szállt a több mint kétszáz fiatal, és végigautózott a hatalmas gyáron. Hétfőn megkezdik a munkát, új helyükön. De: a főiskolát, egyetemet végzettek hat hónapig a személyzeti osztályhoz tartoznak, s végigjárnak minden gyárat, üzemrészt, beletanulnak a mechanizmusba, megismerik a gyárat — hogy saját helyükön jobban tudják tudásukat kamatoztatni... Tehát ez a BVK már mondható ipari objektumnak. Tréfásan összegeztük szíves vendéglátóinkkal a tapasztalatokat. Mihez nincs közük Kazincbarcikán? Olyan terület nihcs. Van még agrokémiai kísérleti telepük is, művelődési házuk, a gyárban öt orvosi rendelő, a kórházban is „részesek”, szintúgy a garázsvárosrész kialakításában. És persze saját szállodája is van a BVK-nak, és akkor még mindig nem tudunk mindent felsorolni — strand, négy focipályás stadion, hétvégi házak sora a Bükkben és a Balatonnál, és még... — A BVK még tovább fejlődik! A vegyipar egyre újabb és újabb utakon halad előre. Fejlesztési tervünk kész a hatodik ötéves tervre, távolabbra is ellátunk — mondja a szociális igazgató. — Dolgozóink értik mesterségüket, érzik felelősségüket, tudják, mit vár tőlünk a népgazdaság. Annak örülünk, hogy távol tőlünk, Szekszárdon is az a szellem uralkodik a munkások és vezetők körében, mint nálunk, az anyavállalatnál. A szociális igazgató éppen szeptember 17-én egész nap Szekszárdon tartózkodott, fogadónapfélét bonyolított le. PALKOVÁCS JENŐ Fotó: E. Szabó Ferenc Melléküzem A nemesfém- és igazgyöngykereskedelem, a kőolaj és mély- művelésű bányafeltárás, a repülőgépgyártás mellett tételesen még 21 olyan tevékenység van, amit egy kormányrendelet megtilt a tsz-melléküzemeknek. Ezek a tilalmak azonban nem gátolják a tsz-ek gazdaságos működését. A „maradék" melléktevékenységből származik ugyanis a közös gazdaságok árbevételének 40 százaléka. Köztudott, hogy a tsz-mellék- üzemek elsősorban a nagyipari vállalatok számára gazdaságtalan termékek gyártásával foglalkoznak. Ez a — jobb kifejezés híján, megtűrt — tevékenység a háttéripar fejlesztési igénye miatt most az adminisztratív korlátozások jelentős csökkentésével polgárjogot nyert. Az alkatrész-, részegység-, félkésztermék-gyártás, egyszóval a háttéripar fejletlensége nem egyszer gazdaságtalanná teszi a késztermékek exportját. Eltekintve most a háttéripar fejlesztése, különböző szervezeti kérdéseinek részletes elemzésétől, a megoldási lehetőségek között helyet kapott a tsz- melléküzem is. Ezek a méreteikben kis- vagy középüzemek jelenlegi technikai szintjükön is alkalmasak, vagy alkalmassá tehetők a viszonylag alacsony feldolgozott- ságú — szaknyelven szólva — háttéripari termékek előállítására. Méreteiknél fogva rövid átfutási idővel, gyorsan és rugalmasan tudnak alkalmazkodni a mindenkori kereslethez. A viszonylag kisebb eszközterhek miatt termelési költségeik is alacsonyak. A tsz-melléküzemek háttériparrá változtatása azonban bonyolultabb, mint azt hinnénk. Ahhoz például, hogy a tsz- melléküzemek egyáltalán tudják, mivel foglalkozzanak, az egyes iparágaknak az igényelt termékekről cikklistákat kell ösz- szeállitani és közreadni. A Magyar Nemzeti Bank állásfoglalása szerint az importhelyettesítést szolgáló tsz-melléküzemek éppen olyan kedvezményes exporthitelt kaphatnak, mint az export bővítését szolgáló mezőgazdasági vállalkozások. A kedvezményes hitel- nyújtás feltétele elsősorban az, hogy a fejlesztés tartós és gazdaságos megtakarítást tegyen lehetővé, és a gyártott termék korszerű, adott esetben még exportálható is legyen. Egyebekben a kedvezményes hitel feltételei azonosak az export- kapacitások fejlesztésére nyújtható hitel feltételeivel. Ezek szerint a racionális importgazdálkodást, magyarán az importhelyettesítést szolgáló melléküzemek létesítésére, bővítésére vagy korszerűsítésére a bank abban az esetben nyújt kedvezményes hitelt, ha a teljes befektetés a nettó devizahozamból maximum 3 év alatt megtérül. A feltételeknek azonban ezzel még korántsincs vége. A megtérülésnél ugyanis számításba kell venni az importált gépek amortizációját, valamint a világpiaci áron számított energiafelhasználást. További feltétel, hogy a termelés és értékesítés mind a vállalat, mind a népgazdaság számára gaz-^ daságos, a népgazdasági egyensúly szempontjából kedvező legyen. Mindezek alapján látszik, hogy a bank nem fut a tsz-ek után hitelajánlatokkal, de a megalapozott döntéseket kész korrektül támogatni! Persze, ezek a lehetőségek nem azt jelentik, hogy a tsz-ek melléküzemei megoldhatják a háttéripar fejlesztésének gondjait, de a feszültségeken nagymértékben enyhítenek. És már ennek is óriási a népgazdasági jelentősége! Az egyik rendezőpályaudvar és az új üzem, előtérben sóval rakott vonatok Az I. és a II. üzem a hegy felől nézve. Az őrláng éjjel-nappal ég. B. P. Anyavállalat: BVK
