Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-17 / 218. szám

1981. szeptember 17. UfePÜJSÄG 5 FIATALOK FIATALOK FIATALOK FIATALOK Gelencsér Ferenc Tizenkét éve jártam Ifigéniá- ban, a Szekszárdi Állami Gaz­daság sertéstelepén. A sertés mellett, amit tenyésztettek, volt még rengeteg bolha — amit nem tenyésztették, csak tenyé­szett, de nagyon. Három éve kezdték meg a rekonstrukciót. Ez abból állt, hogy a régi épületeket átala­kították, és felépült öt, egyen­ként ezer férőhelyes hizlalda. Ár építkezés befejeződött és a nedves kukorica tárolásához szükséges silótornyok szerelése még ez évben befejeződik. Évente tizenháromezer hízót ne­velnek itit. A tenyésztés is itt folyik, vagyis a telep saját sza­porulatot hizlal, saját maga ke­veri az etetéshez szükséges ta­karmányt. Ezt mindössze hu­szonkét fizikai dolgozó végzi, egyharmad részük harminc év kiörüli. Maga a telepvezető is fitatal. Gelencsér Ferenc 1978-ban kezdett dolgozni a főiskola el­végzése után a Szekszárdi Ál­lami Gazdaságban és azóta itt, Ifigéniában telepvezető. Kahyb- sertéseket tenyésztenek és en­nek a munkának az irányítását Mohácsi Márta törzstenyésztő végzi, aki nemrég került a te­lepre. A tenyészanyagot más telepekről, hozzák, és innét is visznek bizonyos számú süldőt továbbtenyésztésre máshová. A takarmányozásban a ned­ves kukorica etetése jelenti a szokványostól eltérőt. Ezt a módszert már atkaImázzák a gazdaság sárközi kerületében. Az utóbbi évek emelkedő ener­giaárai is a takarékosabb módszerek alkalmazása mellett szólnak. A szárítás megtakarí­tása mellett a nedves kukoricá­nak az eddigi tapasztalatok szerint kedvező élettani hatá­sa is van, a sertések szívesen fogyasztják,. A telepvezető szerint az egy kiiló súlygyarapodáshoz felhasz­nált abrakmennyiség jó, a sza­porulat is kielégítő. Mohácsi Mária KISZ-küldöttség tagjai voltak Bezons-i képeslap Éliás Gyulával a diszkóról Hír, a Tolna megyei Népúj­ság szeptember 5-i számából: „Geisdrauer János, az MSZMP szekszárdi Városi Bizottsága po­litikai munkatársa vezetésével tegnap tizenhat tagú KISZ-kül­döttség utazott Bezonsba. A testvérvárosi bizottság meghívá­sára a küldöttség tagjai — a megyeszékhely KlSZ-alapszerve- zeteine.k képviselői — tíz napot tartózkodnak a franciaországi Bezonsban.” >És ami nem szerepelt a hír­ben, a küldöttség tagjai voltak: Fehér Zoltánné, a KISZ Tolna megyei Bizottsága gazdasági osztályvezetője, Paksi Éva, a Tolna megyei KÖJÁL KlSZ-alap- szervezetének titkára, Boda Já­nos, a Szekszárd és Vidéke ÁFÉSZ szb-titkára, Szabó Béla, a szekszárdi 505. számú ipari szakmunkásképző intézet peda­gógus KISZ-alapszervezetének titkára, Pintérné'Grósz Dojna, a Szekszárdi Húsipari Vállalat KISZ-alapszervezetének titkára. Illés Teréz, a Szekszárdi Nyom­da KISZ-alapszervezetének gaz­dasági felelőse. Bottyán József, a TOL'NABER KlSZ-alapszerve- zetének titkára, Vizes József, a TÁÉV KISZ-bizottságának titká­ra, Sipter Olga, a Tolna me­gyei Tejipari Vállalat KISZ- alapszervezetének vezetőségi tagja, Balaskó László, a Tolna megyei Víz- és Csatornamű Vál­lalat KISZ-bizottságának titká­ra, Szabó Ferenc, a MEZŐGÉP KISZ-alapszervezetének vezető­ségi tagja, dr. Smauzer József, a Tolna megyei Kórház- és Ren­delőintézet KISZ-szervezetének érdekvédelmi fele/lőse, Ettig Endréné, a Tolna megyei Gyógysezrtári Központ KISZ- szervezetének vezetőségi tagja, Borsos István, a Tolna megyei Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalat KISZ-bizottságának tit­kára, valamint Demeter Anna­mária tolmács. A szekszárdi KISZ-küldöttség hétfőn, szeptember 14-én, dél­után három óra után egy TU- 154-es típusú MALÉV-repülőgép fedélzetén hazaérkezett. A megérkezés utáni napon felkerestük Geiszhauer Jánost, a küldöttség vezetőjét és kér­tük, számoljon be a testvérvá­rosban tett látogatásuk esemé­nyeiről. — Tizennégy éves testvérváro­si kapcsolat van Szekszárd és Bezons között. A kapcsolattartás keretében munkás- és ifjúsági delegációk tesznek cserelátoga­tást. Bezonsba érkezésünk után, szeptember 4-én, Jacques Cor­nu helyettes polgármester, a testvérmegyei bizottság elnöke fogadott bennünket. 'Másnap délelőtt a várossal ismerkedtünk. Bezons 1925 óta kommunista vezetés alatt áll. Az elmúlt ötvenhat év alatt olyan jelentős eredményeket ér­tek el a szociális intézmények építésével, ami páratlan és amire ők joggal büszkék. Ilyen a modern rendelőintézet, az öregek háza, a sporttelep, az .uszoda, valamint a művelődési ház. Mindegyiket megtekintet­tük. A küldöttség egy része Vasárnap a szabad program keretében vendéglátóink új kez­deményezéseként családlátoga­táson voltunk. Francia csalá­dokhoz kerülve a baráti beszél­getések közben alapos ismere­teket szereztünk szokásaikról, életükről. Talán ez volt a kül­döttség „legkedvesebb” prog­ramja. Régóta várt élmények elé néztünk a hétfői napon. A Louvre-ban jártunk. Felejthe­tetlen volt. Igaz, hogy az idő rövidsége miatt csak ízelítőt kaphattunk a mérhetetlenül gazdag múzeum anyagából, de így is megismerkedtünk a leg­jelentősebb csarnokkal. Dél­után az Aohere-i szennyvíztisz­títóművet néztük meg. Párizs és környékének összes szennyvize itt gyűlik össze, majd kilencven százalékban megtisztítva a Szajnába kerül vissza. Kedden Versailles-ban jár­tunk. Este pedig politikai jelle­gű beszélgetésen találkoztunk Bezons kommunistáival és a testvérvárosi bizottság tagjaival. Az éjfélig tartó eszmecserén tájékoztattuk egymást orszá­gaink helyzetéről, fejlődéséről. Szerdán Arromanches-ban megtekintettük a normandiai partraszállás múzeumát. Csü­törtökön a fővárossal ismerked­tünk. A Notre-iDame, a Diadal­ív, az Opera után az Eiffel-to- ronyból is láthattuk Párizst. i Ezen az estén volt az ünne­pélyes búcsúvacsora, azért a hazautazás előtt néhány nap­pal, mert Bezons már az L'Hu- manite-ünnepségre készült. A búcsúvacsorán tiszteletünkre megjelent Jacques Leser pol­gármester, Marie Therese Leb- reuil, a testvérvárosi bizottság titkára és Jacques Cornu he­lyettes polgármester, valamint a testvérvárosi bizottság tagjai. Pénteken a párizsi Pere La Chaise temetőben tisztelegtünk a ikommünárdok falánál. Szom­baton páratlan eseményre in­dultunk, a Francia Kommunista Párt lapjának, az L’Humanité- nek az ünnepségére. Itt a bezonsiak standját is felkerestük. A baráti beszélge­tésekből hallhattuk és a jelzé­sekből láthattuk, hogy Bezons- nak nagy tekintélye van Fran- ciaország-szerte. Természetesen a Népszabadság pavilonját is felkerestük. Nem kellett sok idő ahhoz, hogy a röpke beszélge­tések után énekelni kezdjünk. Még vasárnap is alig tudtunk elszakadni az ünnepség káprá­zatos forgatagából.- szíj ­A hetvenes évek végén, pon­tosan 1979 végén jutott él a „csúcsra" a diszkó, amely olyan lázas őrületté vált, mint amilyen a hatvanas években a „mersey beat” korszaka volt. A szakma vezéréi gyors és hirtelen véget jósoltak a diszIkóhuHámnülk. Tény, hogy a lemezgyártók csökkentették a diszkóreklámok és a kiadott újdonságok meny- nyiségét. Ügy tűnt, mintha az irányzat népszerűsége leáldo­zott volna. Közben azonban az egész popvliíágra kiterjedő út­keresés lett a jellemző, így ke­rült a diszkóikban előtérbe a reggae és a popzene egészére kiható noszfcalgfta. Szokásos popösszeál Utó sunk vendége a budapesti Éliás Gyu­la, megannyi sikeres könnyűze­nei program műsorvezetője. A diszkó jelenlegi helyzetéről kér­deztük őt, a< ma már nagy múl­tú, elismert disc-jockey-t, a va­lamikori Liversing, később a Non Stop énekesét. — Műsoraimban főleg a faj­súlyosabb dzsessz-irock diszkó- nezét játszom, de előszeretettel forgatom a jamaicai reggae felvételeket is. — Vajon Bob Marley halála változtat-e a reggae népszerű­ségén? — Azt hiszem> nem. Marleyn kívül sok jó reggaeénekes van. Azonban neki voltak a legjobb feltételei, technikailag is remek reggae-feIvéteIék készítéséhez. — Rengeteg dal íródik a nosztalgia jegyében. Ezek a húsz-huszonöt évvel ezelőtti si­kerek mintájára készülnek, illet­ve akkori slágerek kapnak új „'köntöst". Miért van ez a vísz- szafordulás? '— Szerintem a nosztalgiaihul- lám már tíz éve tart, ugyanis ma már nem születnek olyan maradandó értékű dalok, mint a régebbi időkben. A mai ze­nének már nincs olyan mozgató ereje és nem tud újat adni. — No és a.z új hulláim? — A kezdeti lendület után vé- qül is nem hozott újat és meg­bukott. — Ezek után mi várható? — Bízom benne, hogy a disz­kó ismét erőre kap, hiszen olyan együttesek zenéje, került most előtérbe, számít újnak, mint a hat tagú angol Visage. Dalaik az eddigi irányzatok érdekes ötvözeteként, remek elektromos hangzással színezve készülnek. Ezekben a dalokban még kü­lön szerencse az, hogy táncol­ható ak. KINDL GÁBOR A kedvtelése is a könyv Foglalkozása, hivatása - könyvtáros (TUDÓSÍTÓNKTÓL) — A kedvtelése is a könyv? — Igen! A foglalkozásom, a hivatásom és a hobbim is a könyv, illetve a könyvhöz kötő­dik. Hogy mikor kezdődött ez a szoros kapcsolat, amely az éle­temet is meghatározta, mór nem is emlékszem pontosan. De az biztos, hogy a könyv vasmarokkal fogott meg és vég­leg magához láncolt! — mond­ta e néhány mondatot beszél­getésünk elején Szabados Edit, a kölesdi művelődési központ főfoglalkozású könyvtárosa. — Az elmúlt tanévben vé­geztem a tanárképző történe­lem—könyvtár szakán és au­gusztus 16-tól vagyok az intéz­mény alkalmazásában. — Mit jelent a „főfoglalko­zás" a könyvtárosoknál? — Azzal kell kezdenem, hogy főfoglalkozású könyvtáros al­kalmazása Kölesden az oktatá­si és közművelődési intézmé­nyek összevonásával vált lehe­tővé. Községekben ez igen rit­ka! Ez azt jelenti, hogy mint könyvtárosnak, a munkaidőm nyolc óráját a könyvtárban kell eltöltenem, de ebből a legfon­tosabb, hogy a kölcsönzési idő, a nyitva tartás jobban alkal­mazkodik az igényekhez. Gon­dolok itt a vidéken dolgozó olvasókra, kiknek az esti idő­pont a megfelelőbb, az iskolá­soknak meg a délutáni! — Jó három hete, hogy ki­nevezték. Mi volt eddigi tény­kedése? — Ténykedésünk! így pontos. A megyei könyvtár munkatár­sainak segítségével és közre­működésével állományrevíziót végeztünk! Ez magába foglalja a könyvek számbeli ellenőrzé­sét, és a teljesen megrongáló­dottak selejtezését. És mikoi magam vagyok, csak tervezge­tek! — Kérem, beszéljen erről! — A könyvállomány két he­lyiségben van elhelyezve. Te­kintettel arra, hogy az ifjúsá-gi és a gyermekolvasók száma te­temes, célszerű lesz kialakíta­nom, illetve átalakítanom az egyiket, az ő részükre! Amo­lyan olvasó-, beszélő-, beszél­gető-, válogatóteremre gondo­lok! Szabad lesz a válogatás, belelapozás, gyermekújságok olvasása, sőt, a kérdezgetés is. Szeretném, ha otthonosan érez­nék magukat! Tartalom szerint is külön válogatom a könyve­ket, hogy az érdeklődési kö­röknek megfelelőt hamar meg­találják. Szakosítás is lehetne a neve. Hovatartozásukat a könyv gerincén színcsíkkal je­lölöm. Pl. az állatokkal foglal­kozó könyvek zöld csíkot kap­nak. Külön polcra kerülnek a kicsik könyvei, a nagycsoportos óvodásoké. A mindenkori óvó­Szabados Edit nőt szeretném tervemnek meg­nyerni, hogy rendszeresen ke­ressék fel a könyvtárat. — Ez azt is jelentené, hogy a gyermekrészlegben tanítási óra megtartására is mód lenne? — Igen! Az említett szak­irányú szétválogatás lehetősé­get ad a nevelőnek a hivatko­zásra, a tanulóknak a gyors keresgélésre, a szemléltető ké­pek bemutatására. És ha még pénz is lenne ró, egy nagyobb diatárat is kialakítanék — mű­vészeti diáink már vannak szép számmal. — Az iskolai órák megtar­tása egyfelől könnyíti, másfelől nehezíti a tanár munkáját, de a könyvtárosét is. Hogyan készül erre ön? — Erre én is gondoltam! A szándékot mutató nevelőkkel személyes kapcsolatot kell ki­alakítanom. Fontos tisztázni, milyen órát kívánnak megtarta­ni és mikor?! Erre azért lesz szükség, hogy a kért irodalmat, szemléltető anyagot időben elő tudjam készíteni. S hogy a könyvbeszerzés is tudatos, ter­vezett legyen, ezért az Új Köny­vek c. ismertetőt is átadom, te­gyenek javaslatot, hogy melyi­ket vegyük és milyen példány­ban. — Gondolt egyáltalán arra, hogy milyen nagy munka lesz ez, legalábbis a kezdeti idő­szakban? — Lehet, hogy sokat marko­lok, de nem fogom „elenged­ni”. Segítségül hívom az ér­deklődő gyerekeket. Az ő ré­szükre szervezek egy könyv- barát-szakkört, s ennek kereté­ben megtanítom őket minden olyanra, amit egy könyvtáros­nak tudnia kell. S egy bizonyos idő múltán segítőim lesznek. — Milyen összeggel gazdál­kodik? — A 81-es esztendőben 25 ezer forint a keret. Nem sok, de tervezett, okos beosztással, megítélésem szerint futja min­denre! — Szép tervekkel kezdi a munkát és az életét! Mi hiány­zik még, hogy minden meg­valósuljon? — Röviden: a két helyiség megfelelő fűtése és világítása, stabil polcból is néhány, és egy valamirevaló raktár. KONRÁD LÁSZLÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents