Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)
1981-09-16 / 217. szám
1981. szeptember 16. "népújság 3 Kiosztották a BNV díjait Kedden délelőtt a vásárváros konferenciatermében tartották meg az őszi BNV díjkiosztó ünnepségét. A díjaikat odaítélő bizottság elsősorban a nemzetközi műszaki színvonal elérését, az exportképességet, az importmegtakarítás lehetőségét, illetve a fogyasztói igényeket vette figyelembe. A számos kiváló termék közül 16 kapta a Budapesti Nemzetközi Vásár nagydíját, 71 terméket pedig BNV-díjjal tüntettek k'i. A BNV nagydíjas termékei: Fabulon babanaipozókrém, a Kőbányai Gyógyszerárugyár terméke. Gyümölcsillatú sampon- és haihfürdőcsalád, a Kozmetikai és Háztartásvegyipari Vállalat 1980-ban kezdte gyártani. „Nikoletta” elemekkel bővíthető készülékes konyhabútor, a Tisza Bútoripari Válfaját által készített formatervezett termék. iLotár, Lotti, Leo - a Magyar Posztógyár által készített tiszta gyajú férfiöltönyszövetek. „Nova—Lure” féhérneműcsa- lád, a Habselyem Kötöttáru- gyár gyártmánykorszerűsítésének eredménye. „iMonszun Remus" barkós felsőbőr, a Simontornyai Bőrgyár készítette a fokozottan vízálló felsőbőranyagot. Vízállóságára jellemző, hogy a dinamikus vft- áteresztési vizsgáltat során hat óra alatt sem ázott át a bőr. A tisztítása egyszerű. Az újfajta bőrt a Szigetvári Cipőgyár próbálta ki, és megállapította', hogy téli lábbelik gyártására is alkalmas. iFolpaCk, hidegen nyújtható háztartási pvc-csomagolófólia, a Borsodi Vegyi Kombinát fejlesztette ki. „Sopron—Richards” tavasziőszi termékcsoport. A divatnak megfelelő, sportos és angolos összeállítású termékcsalád a fiatalabb és idősebb korosztály ruházkodásának választékát bővíti. „Nelli" ülőgarnitúra, a Kanizsa Bútorgyárban készítik. Nyomtatott, fedeles pvc-po- harak, a Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat által előállított korszerű termékek. „ Muskátl i"-keíme te rmókcsa - Iád, a Hódmezővásárhelyi Divat Kötöttárugyárból. Gyorsfagyasztott pizza, a Magyar Hűtőipari Vállalat gyártói ón /fejlesztésén e k ered mén ye. Margarétavaj, a Baranya -megyei Tejipari Vállalat pécsi tejüzeme készíti. 27-,féle bébiétel „Pry-off” zá- rású üvegben, a -Kecskeméti Konzervgyárban az elmúlt év őszén létesítették az új bébiétel-üzemet. IMaikói csípős kolbász, a Szegedi Szalámigyár és Húskombinátban készül. Alumíniumfólia ételtálcák, a Kőbányai Könnyűfémműből. r Afész-vezetők értekezlete (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Fogyasztási Szövetkezetek Tolna megyei Szövetségének székházéban az áfész-elnökök, -elnökhelyettesek, áruforgalmi és felvásárlási vezetőik munka- értekezletet tartottak. A MESZÖV-titkárság vezetői értékelték a fogyasztási szövetkezetek első félévi munkáját, majd meghatározták az áruforgalom, a felvásárlás és értékesítés, a gazdálkodás és a szövetkezetpolitikai munka területén jelentkező további feladatokat. A tanácskozáson dr. Kálmán Gyula MESZÖV-elnök köszöntötte Bertus Ferencet, a dombóvári Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet elnökét abból az alkalomból, hogy 30 évvel ezelőtt választotta elnökévé a Dombóvári Földműves- szövetkezet. Az elmúlt három évtizedben Bertus Ferenc kimagasló munkát végzett a fogyasztási szövetkezeti mozgalomban, s irányításával a dombóvári áfész dolgozói egyre magasabb szinten felelnek meg a lakosság ellátásában kifejtendő kötelezettségüknek. A MÉSZÖV elnöke további munkasikereket és erőt, egészséget kívánt a jubiláló áfész- élnöknek. SZOBOSZLAI JENŐ Kukoricabetakarítás A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát földjein megkezdték a kukorica törését. Elsőként a vetőmagnak szánt korai hibrid fajták termését takarítják be. Az ország legnagyobb vetőmag- termelő gazdaságában az idén csaknem 4,5 hektáron termeltek hibrid kukoricát, amelyből mintegy 15 ezer tonna fémzárolt vetőmagot állítanak elő. Kisszövetkezet - jó szövetkezet NEMZETKÖZI összehasonlítások szerint a hasonló fejlettségű tőkés országokhoz viszonyítva iparunk erősen túlcentralizálf, s különösen szembetűnő a kis- és középvállalatok hiánya, illetve alacsony részaránya. Ugyanakkor a gazdasági fejlődéssel, az életszínvonal növekedésével egyre növekszik az egyedi és kis- sorozatú termékek, valamint a javítás, a karbantartás, a szolgáltatás majd minden formája iránti kereslet. A kisszervezetek —, amelyek általában kisebb rezsivel működtethetők — rugalmasabbak, könnyebben alkalmazkodnak a változó igényekhez. Az elmúlt 8—10 évben azonban az elvi lehetőségek ellenére sem alakultak új szövetkezetek hazánkban. Az OKISZ javaslatait figyelembe véve az Igazságügyi Minisztérium, a közelmúltban új modelleket dolgozott ki az eddigieknél kisebb létszámú szövetkezeti formák létrehozatalára. Ezek a legkülönbözőbb vállalkozási célok megvalósítását szolgálják. E szövetkezeteket többek között hiánycikkek gyártására, találmányok, újítások kivitelezésére, fogyasztási jellegű és egyéb barkácsolás, gyermekmegőrzés, beteggondozás, tolmácsolás, stb. szolgáltatások nyújtására lehet megalapítani. Az egyszerűbb szövetkezeti formák létrehozásával nem a jelenleg jól és hatékonyan működő szövetkezetek létét akarják megkérdőjelezni. A kisszövetkezet elnevezés nem csupán méretbeli eltérést fejez ki, azaz nem nagyszövetkezet kicsiben. A kisszövetkezet lényege, hogy az általánosnál egyszerűbb szabályozási, önkormányzati, ügyviteli feltételek mellett is működőképes, a vezetők irányítási munkájuk mellett [észt vehetnek a termelésben. Ma ugyanolyan nyilvántartási, elszámolási követelményeknek kell eleget tennie egy 50—100 főt számláló kisszervezetnek, mint egy sok ezer fős nagyvállalatnak. A jelenlegi szabályozás a minimális létszámot 15 főben határozza meg: ennek csökkentése nem cél. Nem szükséges azonban, hogy kizárólag teljes munkaidőben foglalkoztatott tagokból álljon a szövetkezet. Alkalmazhatnak nyugdíjasokpt, diákokat, gyermekgondozási segélyen lévő asszonyokat is. A kisszövetkezetek határozatlan időre alakulnak, de elképzelhető, hogy csak meghatározott feladat elvégzésére (például egyetlen találmány vagy újítás megvalósítására) hozzák létre, és a feladat elvégzése után a tagok megszüntethetik. A JELENLEGI szabályozás szerint a részjegyjegyzés nemcsak új szövetkezet alapításához, de a tagsági viszony létesítéséhez sem ad elegendő ösztönzést. A jövőben a részjegy után járó osztalékot növelik, azaz fokozni kívánják a tagok érdekeltségét, kockázatvállalását, felelősségét. Éppen az anyagi felelősség, a tulajdonosi érzés kialakulása érdekében lenne célszerű, ha az induló vagyon felét a tagok — részjegy ellenében vagy egyéb anyagi hozzájárulás formájában — adnák össze. A kisszövetkezetek tagságának vagyoni hozzájárulása tehát magasabb lesz, mint a jelenlegi szövetkezeteké. De csak akkor lesz reális esélye annak, hogy kisszövetkezetek kellő számban alakuljanak, ha az állam ezt támogatja. Megfelelő versenyeztetéssel, hitel- kedvezményekkel a leghatékonyabb vállalkozásokat kellene segíteni. Az egyszerűbb szövetkezeti formák egy másik modellje a szakcsoport. Az ipari-szolgáltató szövetkezeti szakcsoport keretében nyílik leginkább lehetőség a főfoglalkozású dolgozók töredék-munkaidejének hasznosítására. Ugyanakkor alkalmas ez a forma a kontártevékenység visszaszorítására, a szabad idejét hasznosítani kívánó állampolgár érdekeltségének megteremtésére, különösen ha megoldják az e munkából származó jövedelem nyugdíjalapként való beszámítását. A szakcsoporttagság nem igényel közös munkahelyhez való tartozást; a munkaidő, illetve a munkarend rendkívül rugalmas. Az anyagi eszközöket elsősorban a szakcsoportot alapítók fogják előteremteni, főként gépek, szerszámok, anyagok, helyiségek, járművek átadásával, de lehetőséget kell arra is biztosítani, hogy a szövetkezet saját termelési eszközeit, helyiségeit átengedje az ipari termelő, vagy szolgáltató tevékenységet folytató szakcsoportnak. A JAVASOLT kisszervezeti formák széles területen hozzájárulhatnak a társadalom szükségleteinek jobb kielégítéséhez. Ennek feltétele azonban, hogy a vállalkozási kedv és lehetőség, valamint a szerződéskötési szabadság a mainál nagyobb szerepet kapjon. B. MEZEI ÉVA Mester és tanítvány (I.) Közülük sokan már vezetők CSUKA JÁNOS Számtalan esetben előfordul, hogy valaki egy esetleges pályakorrekcióval, iskolai végzettségével szöges ellentétben, álló szakmai mellett köt ki. Csuka János, a szekszárdi Skála Áruház méter- és lakás- textillosztályának helyettes vezetőije is hátat fordított eredeti s ztaklképze tt ség ének. U g ya n i s, szőlész-borásznak tanult. Miért lett mégis kereskedő? — Bizonyára a nagybátyám hatására. Boltvezető volt Komlón. Gyermekfejjel nagyon, de nagyon szerettem az üzletében lenni, sürögni-,forog,ni. Figyeltem a munkáját és a vevőket. Igaz, szőlész-borász szakképzettséget szereztem, de mindig hatással volt rám gyermekkorom emléke .. . A kereskedelmi munka legnemesebb oldala vonzott, a vevőkkel való foglalkozás és az ő segítésük. — Tanulóként jó kezekbe került? — Igen — bólint egyetértőén a mindig elegáns osztályvezető-helyettes. — Mi, tanulók végigjártuk a Népbolt üzleteit. De Goda Sándoron kívül nem volt olyan oktatámester, aki a tanulóidőben ,is teljes jogú felnőttként és partnerként kezelt volna bennünket. Minden tanuló hozzá szeretett volna menni. . Természetesen ez a vágya nem teljesülhetett mindenkinek. Ám aki az ő üzletében sajátította el a szakmát, az nem bízó nytafa nsá g g al, hiá nyérzette I és szakmai kalturálatlaasággal startolt. — Milyen volt Sanyi bácsi? Korrekt a kollégákhoz és roppant szigorú a tanulókhoz. Tőlük is a sajátjához hasonló szakmaszeretetét és munkaerkölcsöt követelt meg; nemre és- korra való tekintet nélkül. Nekünk, akik még hagyományos boltokban tanultunk, mindent meg kellett ismernünk, nem lazsálhattunk. Csuka János ma is vallja, hogy mesterétől mindent megtanult, amit csak lehetett. A szakmát, a precízséget. Később — öt évig — munkatársként is Goda Sándor mellett dolgozott. De jött egy alkalom és megváltak egymástól... Mi volt ez? 1979-ben nyitott a szekszárdi Skála Áruház, ahová pályázatot hirdettek részlegvezetői állásra. A nőtlen, harmincon inneni fiatalember jelentkezett. Először részlegvezető lett, majd osztályvezető- helyettes. Következetes munkatársaival, megköveteli a rendet. Már ő is oktat tanulókat. — Milyen módszert követ? Csuka János nem, habozik a válasszal: — A kiadott tananyag oktatásában is ragaszkodom a ve- vőcentrikussághoz. Anélkül ez a szakma nem létezhet! GODA SÁNDOR Sokan állítják, az igazi kereskedő két mondat után felismerhető. Beszédéről, mozdulataiból, lényéből árad a szolgá- latkíészség. Goda, Sándorra, a Tolna megyei Népbolt Vállaltat szekszárdi Richards méteráru- boltjának vezetőjére még kevés is ez a „meghatározás”.. Biztos vagyok abban, hogy nemcsak a, negyvenhárom évnyi kereskedői, műit formálta őt ilyenné, hanem a vevők tisztelete, a, velük váló kapcsolat alakítása. — Wiedemann, Tibor kőszegi nőidivat- és textiláru-üzletében szabadultaim, 1938-ban, — mondja, az örökké mosolygó -kereskedő az üzleti raktárnak irodává alakított piciny zugáCsuka János Goda Sándor Strohmayer Péter ban. — Kőszeg felszabadulásáig ott is dolgoztam. Goda Sándort behívóparancs hozta Szekszárdra. 1946. január 10-én a szekszárdi 1. önálló gyalogzászlóaljban öltött mundért. Leszerelése után Szek- szárdon, Pozsgai Margit méteráruüzletében dolgozott, egészen 1950 februárjáig. — Akkor alakult a Népbolt, én azonnal átmentem oda. Az alapító tagok sorába tartozom. Lehetetlen megbecsülni, hogy a Népboltnál töltött harmincegy év során hány vásárló ismerte meg.-. Félszáznól is több tanulót oktattam — folytafjai. — Közülük sokan, most boltvezetők vagy első eladók. A szót két tanítványára,, Csuka Jánosra, és Strohmayer Péterre terelem. — A Péter? — nevet. — Egyike volt a legjobbaknak. Csendes, előzékeny és roppant jóindulatú gyerek. Alaptermészete tartózkodó. Ő is elfogadott tőlem mindent. Szigorú voltam,, eiz igaz. De csak azért, mert akartam, hogy ő is és társai is többet tudjanak a szakmáról, mint én. Péterből nagyon jó szakember lett. De a többiekben sem, csalódtam. — Csuka János? — János egy kissé határozottabb, mint a Péter. Már tanulóéveiben is rendelkezett üzleti érzékkel. Akart eladni, udvarias volt a vevőkhöz. Leszerelése után — 1974-ben — eladónak került vissza hozzám, öt évig, együtt dolgoztunk. Ez alatt az idő alatt mindent viszontláthattam, amit tanítottam. A törzsvásárlók később hiányolták is a boltból a' „kis fiatalembert”. Goda Sándor nem titkolja, hogy az üzletben mindig megtartotta a három lépés távolságot tanítványaival, de ennek ellenére baráti volt köztük a kapcsolat. — Gyakran felkeresnek. Beszélnek családjukról, gondjaikról, helyzetükről. Nagyon jó érzés. STROHMAYER PÉTER Ha a vásárló betér a szekszárdi Korzó Áruház női osztályára és ott az eladókkal tárgyaló, szemüveges fiatal férfit lát, ő Strohmayer Péter. Az áruház női osztály,árnak a vezetője — nős, egy gyermek apja — aki egy évvel fiatalabb, 30 esztendős, mint amennyi évet mestere a Népboltnál eddig eltöltött — mindig nők között „forog”. Mind a harminchat munkatársa a másik nemhez tartozik. Milyen érzés ez? Erre azt mondja: — Részleg- vezetőim és eladóim őszinték hozzám, a kapcsolatunk kolle- gális. Az áruházban tolongnak, a vevők, a raktárakban dolgoznak a munkatársak. Az egyetlen csendes hely az áruházigazgató szobája. Ott beszélgetünk. — Édesanyám is boltos — kezdi önéletrajzát Strohmayer Péter. — Érettségi után, 1969. szeptember 1-én kerültem a Népbolthoz tanulónak. Minden kezdő a ruházatin ismerkedik a szakmával. Az osztályban heten voltunk Népboltosok és egy áfészes. Akkor négyen kerültünk a Goda Sanyi bácsihoz. — Ismerte már előtte is? — Ha ismeretségnek" lehet azt nevezni, hogy az érettségi öltönyöm szövetét az ő üzletében vettem. — Goda Sándor tanítási módszere érdekel. — Mindig következetes volt. Nyolc ó,ra, előtt tíz perccel mindenkinek a boltban volt a helye. Takarítással, söpréssel kezdődött a nap. Nem „dobott be” bennünket mindjárt a mélyvízbe. Fokozatosan tanított meg minden fogást. Előbb jött a végek megszámolása, csak ezután vehettünk a kézbe ollót. Mesterem értett a vevők nyelvén, ami külön tudomány. Ha az ember azonosulni tudott az ő szakmaszeretetével és tanult is, akikor biztos megszerette a méterárut. — Sikerült? — Azt hiszem, igen. Sanyi bácsit ma is megkeresem. Nem tudok úgy elmenni az üzlete előtt, hogy be ne nézzek hozzá. Hat netán szövetet akarok venni és nálunk nincs megfelelő, akkor azonnal felkeresem. Strohmayer Péter is foglalkozott már kezdőikkel. Biztosra veszem, hogy ő is továbbadta és továbbadja mindazt, amit mesterétől tanult. (Folytatjuk.) SZŰCS LÁSZLÓ JANOS Fotó: Bakó Jenő.
