Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-16 / 217. szám

1981. szeptember 16. "népújság 3 Kiosztották a BNV díjait Kedden délelőtt a vásárváros konferenciatermében tartották meg az őszi BNV díjkiosztó ün­nepségét. A díjaikat odaítélő bizottság elsősorban a nemzetközi mű­szaki színvonal elérését, az ex­portképességet, az importmeg­takarítás lehetőségét, illetve a fogyasztói igényeket vette fi­gyelembe. A számos kiváló ter­mék közül 16 kapta a Budapes­ti Nemzetközi Vásár nagydíját, 71 terméket pedig BNV-díjjal tüntettek k'i. A BNV nagydíjas termékei: Fabulon babanaipozókrém, a Kő­bányai Gyógyszerárugyár ter­méke. Gyümölcsillatú sampon- és haihfürdőcsalád, a Kozmeti­kai és Háztartásvegyipari Vál­lalat 1980-ban kezdte gyártani. „Nikoletta” elemekkel bővít­hető készülékes konyhabútor, a Tisza Bútoripari Válfaját által készített formatervezett termék. iLotár, Lotti, Leo - a Magyar Posztógyár által készített tiszta gyajú férfiöltönyszövetek. „Nova—Lure” féhérneműcsa- lád, a Habselyem Kötöttáru- gyár gyártmánykorszerűsítésé­nek eredménye. „iMonszun Remus" barkós fel­sőbőr, a Simontornyai Bőrgyár készítette a fokozottan vízálló felsőbőranyagot. Vízállóságára jellemző, hogy a dinamikus vft- áteresztési vizsgáltat során hat óra alatt sem ázott át a bőr. A tisztítása egyszerű. Az újfajta bőrt a Szigetvári Cipőgyár pró­bálta ki, és megállapította', hogy téli lábbelik gyártására is alkalmas. iFolpaCk, hidegen nyújtható háztartási pvc-csomagolófólia, a Borsodi Vegyi Kombinát fejlesz­tette ki. „Sopron—Richards” tavaszi­őszi termékcsoport. A divatnak megfelelő, sportos és angolos összeállítású termékcsalád a fiatalabb és idősebb korosztály ruházkodásának választékát bő­víti. „Nelli" ülőgarnitúra, a Kani­zsa Bútorgyárban készítik. Nyomtatott, fedeles pvc-po- harak, a Hungária Műanyagfel­dolgozó Vállalat által előállított korszerű termékek. „ Muskátl i"-keíme te rmókcsa - Iád, a Hódmezővásárhelyi Di­vat Kötöttárugyárból. Gyorsfagyasztott pizza, a Ma­gyar Hűtőipari Vállalat gyárt­ói ón /fejlesztésén e k ered mén ye. Margarétavaj, a Baranya -me­gyei Tejipari Vállalat pécsi tej­üzeme készíti. 27-,féle bébiétel „Pry-off” zá- rású üvegben, a -Kecskeméti Konzervgyárban az elmúlt év őszén létesítették az új bébi­étel-üzemet. IMaikói csípős kolbász, a Sze­gedi Szalámigyár és Húskombi­nátban készül. Alumíniumfólia ételtálcák, a Kőbányai Könnyűfémműből. r Afész-vezetők értekezlete (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A Fogyasztási Szövetkezetek Tolna megyei Szövetségének székházéban az áfész-elnökök, -elnökhelyettesek, áruforgalmi és felvásárlási vezetőik munka- értekezletet tartottak. A MESZÖV-titkárság vezetői értékelték a fogyasztási szövet­kezetek első félévi munkáját, majd meghatározták az árufor­galom, a felvásárlás és értéke­sítés, a gazdálkodás és a szö­vetkezetpolitikai munka terüle­tén jelentkező további felada­tokat. A tanácskozáson dr. Kálmán Gyula MESZÖV-elnök köszön­tötte Bertus Ferencet, a dom­bóvári Általános Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet elnökét abból az alkalomból, hogy 30 évvel ezelőtt választotta elnö­kévé a Dombóvári Földműves- szövetkezet. Az elmúlt három évtizedben Bertus Ferenc kima­gasló munkát végzett a fo­gyasztási szövetkezeti mozga­lomban, s irányításával a dom­bóvári áfész dolgozói egyre magasabb szinten felelnek meg a lakosság ellátásában kifej­tendő kötelezettségüknek. A MÉSZÖV elnöke további munkasikereket és erőt, egész­séget kívánt a jubiláló áfész- élnöknek. SZOBOSZLAI JENŐ Kukoricabetakarítás A Bólyi Mezőgazdasági Kombinát földjein megkezdték a ku­korica törését. Elsőként a vetőmagnak szánt korai hibrid faj­ták termését takarítják be. Az ország legnagyobb vetőmag- termelő gazdaságában az idén csaknem 4,5 hektáron termel­tek hibrid kukoricát, amelyből mintegy 15 ezer tonna fémzárolt vetőmagot állítanak elő. Kisszövetkezet - jó szövetkezet NEMZETKÖZI összehasonlítások szerint a hasonló fejlettségű tőkés országokhoz viszonyítva iparunk erősen túlcentralizálf, s különösen szembetűnő a kis- és középvállalatok hiánya, illetve alacsony részaránya. Ugyanakkor a gazdasági fejlődéssel, az életszínvonal növekedésével egyre növekszik az egyedi és kis- sorozatú termékek, valamint a javítás, a karbantartás, a szol­gáltatás majd minden formája iránti kereslet. A kisszervezetek —, amelyek általában kisebb rezsivel működtethetők — rugal­masabbak, könnyebben alkalmazkodnak a változó igényekhez. Az elmúlt 8—10 évben azonban az elvi lehetőségek ellenére sem alakultak új szövetkezetek hazánkban. Az OKISZ javas­latait figyelembe véve az Igazságügyi Minisztérium, a közel­múltban új modelleket dolgozott ki az eddigieknél kisebb lét­számú szövetkezeti formák létrehozatalára. Ezek a legkülönbö­zőbb vállalkozási célok megvalósítását szolgálják. E szövetke­zeteket többek között hiánycikkek gyártására, találmányok, újítások kivitelezésére, fogyasztási jellegű és egyéb barkácso­lás, gyermekmegőrzés, beteggondozás, tolmácsolás, stb. szol­gáltatások nyújtására lehet megalapítani. Az egyszerűbb szövetkezeti formák létrehozásával nem a je­lenleg jól és hatékonyan működő szövetkezetek létét akarják megkérdőjelezni. A kisszövetkezet elnevezés nem csupán méret­beli eltérést fejez ki, azaz nem nagyszövetkezet kicsiben. A kis­szövetkezet lényege, hogy az általánosnál egyszerűbb szabá­lyozási, önkormányzati, ügyviteli feltételek mellett is működő­képes, a vezetők irányítási munkájuk mellett [észt vehetnek a termelésben. Ma ugyanolyan nyilvántartási, elszámolási köve­telményeknek kell eleget tennie egy 50—100 főt számláló kis­szervezetnek, mint egy sok ezer fős nagyvállalatnak. A jelenlegi szabályozás a minimális létszámot 15 főben ha­tározza meg: ennek csökkentése nem cél. Nem szükséges azonban, hogy kizárólag teljes munkaidőben foglalkoztatott tagokból álljon a szövetkezet. Alkalmazhatnak nyugdíjasokpt, diákokat, gyermekgondozási segélyen lévő asszonyokat is. A kisszövetkezetek határozatlan időre alakulnak, de elkép­zelhető, hogy csak meghatározott feladat elvégzésére (például egyetlen találmány vagy újítás megvalósítására) hozzák létre, és a feladat elvégzése után a tagok megszüntethetik. A JELENLEGI szabályozás szerint a részjegyjegyzés nemcsak új szövetkezet alapításához, de a tagsági viszony létesítéséhez sem ad elegendő ösztönzést. A jövőben a részjegy után járó osztalékot növelik, azaz fokozni kívánják a tagok érdekeltségét, kockázatvállalását, felelősségét. Éppen az anyagi felelősség, a tulajdonosi érzés kialakulása érdekében lenne célszerű, ha az induló vagyon felét a tagok — részjegy ellenében vagy egyéb anyagi hozzájárulás formájában — adnák össze. A kisszövet­kezetek tagságának vagyoni hozzájárulása tehát magasabb lesz, mint a jelenlegi szövetkezeteké. De csak akkor lesz reális esélye annak, hogy kisszövetkezetek kellő számban alakuljanak, ha az állam ezt támogatja. Megfelelő versenyeztetéssel, hitel- kedvezményekkel a leghatékonyabb vállalkozásokat kellene segíteni. Az egyszerűbb szövetkezeti formák egy másik modellje a szakcsoport. Az ipari-szolgáltató szövetkezeti szakcsoport kere­tében nyílik leginkább lehetőség a főfoglalkozású dolgozók töredék-munkaidejének hasznosítására. Ugyanakkor alkalmas ez a forma a kontártevékenység visszaszorítására, a szabad idejét hasznosítani kívánó állampolgár érdekeltségének meg­teremtésére, különösen ha megoldják az e munkából származó jövedelem nyugdíjalapként való beszámítását. A szakcsoport­tagság nem igényel közös munkahelyhez való tartozást; a munkaidő, illetve a munkarend rendkívül rugalmas. Az anyagi eszközöket elsősorban a szakcsoportot alapítók fogják elő­teremteni, főként gépek, szerszámok, anyagok, helyiségek, jár­művek átadásával, de lehetőséget kell arra is biztosítani, hogy a szövetkezet saját termelési eszközeit, helyiségeit átengedje az ipari termelő, vagy szolgáltató tevékenységet folytató szak­csoportnak. A JAVASOLT kisszervezeti formák széles területen hozzá­járulhatnak a társadalom szükségleteinek jobb kielégítéséhez. Ennek feltétele azonban, hogy a vállalkozási kedv és lehető­ség, valamint a szerződéskötési szabadság a mainál nagyobb szerepet kapjon. B. MEZEI ÉVA Mester és tanítvány (I.) Közülük sokan már vezetők CSUKA JÁNOS Számtalan esetben előfordul, hogy valaki egy esetleges pá­lyakorrekcióval, iskolai végzett­ségével szöges ellentétben, álló szakmai mellett köt ki. Csuka János, a szekszárdi Skála Áruház méter- és lakás- textillosztályának helyettes veze­tőije is hátat fordított eredeti s ztaklképze tt ség ének. U g ya n i s, szőlész-borásznak tanult. Miért lett mégis kereskedő? — Bizonyára a nagybátyám hatására. Boltvezető volt Kom­lón. Gyermekfejjel nagyon, de nagyon szerettem az üzletében lenni, sürögni-,forog,ni. Figyeltem a munkáját és a vevőket. Igaz, szőlész-borász szakképzettséget szereztem, de mindig hatással volt rám gyermekkorom emlé­ke .. . A kereskedelmi munka legnemesebb oldala vonzott, a vevőkkel való foglalkozás és az ő segítésük. — Tanulóként jó kezekbe ke­rült? — Igen — bólint egyetértőén a mindig elegáns osztályveze­tő-helyettes. — Mi, tanulók vé­gigjártuk a Népbolt üzleteit. De Goda Sándoron kívül nem volt olyan oktatámester, aki a tanu­lóidőben ,is teljes jogú felnőtt­ként és partnerként kezelt vol­na bennünket. Minden tanuló hozzá szeretett volna menni. . Természetesen ez a vágya nem teljesülhetett mindenkinek. Ám aki az ő üzletében sajátí­totta el a szakmát, az nem bí­zó nytafa nsá g g al, hiá nyérzette I és szakmai kalturálatlaasággal startolt. — Milyen volt Sanyi bácsi? Korrekt a kollégákhoz és rop­pant szigorú a tanulókhoz. Tő­lük is a sajátjához hasonló szak­maszeretetét és munkaerkölcsöt követelt meg; nemre és- korra való tekintet nélkül. Nekünk, akik még hagyományos boltok­ban tanultunk, mindent meg kel­lett ismernünk, nem lazsálhat­tunk. Csuka János ma is vallja, hogy mesterétől mindent meg­tanult, amit csak lehetett. A szakmát, a precízséget. Később — öt évig — munkatársként is Goda Sándor mellett dolgozott. De jött egy alkalom és meg­váltak egymástól... Mi volt ez? 1979-ben nyitott a szekszárdi Skála Áruház, ahová pályázatot hirdettek rész­legvezetői állásra. A nőtlen, harmincon inneni fiatalember jelentkezett. Először részlegve­zető lett, majd osztályvezető- helyettes. Következetes munka­társaival, megköveteli a rendet. Már ő is oktat tanulókat. — Milyen módszert követ? Csuka János nem, habozik a válasszal: — A kiadott tananyag okta­tásában is ragaszkodom a ve- vőcentrikussághoz. Anélkül ez a szakma nem létezhet! GODA SÁNDOR Sokan állítják, az igazi ke­reskedő két mondat után felis­merhető. Beszédéről, mozdula­taiból, lényéből árad a szolgá- latkíészség. Goda, Sándorra, a Tolna megyei Népbolt Vállaltat szekszárdi Richards méteráru- boltjának vezetőjére még kevés is ez a „meghatározás”.. Biztos vagyok abban, hogy nemcsak a, negyvenhárom évnyi kereskedői, műit formálta őt ilyenné, hanem a vevők tiszte­lete, a, velük váló kapcsolat alakítása. — Wiedemann, Tibor kőszegi nőidivat- és textiláru-üzletében szabadultaim, 1938-ban, — mondja, az örökké mosolygó -kereskedő az üzleti raktárnak irodává alakított piciny zugá­Csuka János Goda Sándor Strohmayer Péter ban. — Kőszeg felszabadulá­sáig ott is dolgoztam. Goda Sándort behívóparancs hozta Szekszárdra. 1946. janu­ár 10-én a szekszárdi 1. önálló gyalogzászlóaljban öltött mun­dért. Leszerelése után Szek- szárdon, Pozsgai Margit méter­áruüzletében dolgozott, egészen 1950 februárjáig. — Akkor alakult a Népbolt, én azonnal átmentem oda. Az alapító tagok sorába tartozom. Lehetetlen megbecsülni, hogy a Népboltnál töltött harminc­egy év során hány vásárló is­merte meg.-. Félszáznól is több tanulót oktattam — folytafjai. — Közü­lük sokan, most boltvezetők vagy első eladók. A szót két tanítványára,, Csu­ka Jánosra, és Strohmayer Pé­terre terelem. — A Péter? — nevet. — Egyike volt a legjobbaknak. Csendes, előzékeny és roppant jóindulatú gyerek. Alaptermé­szete tartózkodó. Ő is elfoga­dott tőlem mindent. Szigorú voltam,, eiz igaz. De csak azért, mert akartam, hogy ő is és tár­sai is többet tudjanak a szak­máról, mint én. Péterből na­gyon jó szakember lett. De a többiekben sem, csalódtam. — Csuka János? — János egy kissé határo­zottabb, mint a Péter. Már ta­nulóéveiben is rendelkezett üz­leti érzékkel. Akart eladni, ud­varias volt a vevőkhöz. Leszere­lése után — 1974-ben — el­adónak került vissza hozzám, öt évig, együtt dolgoztunk. Ez alatt az idő alatt mindent vi­szontláthattam, amit tanítottam. A törzsvásárlók később hiányol­ták is a boltból a' „kis fiatalem­bert”. Goda Sándor nem titkolja, hogy az üzletben mindig meg­tartotta a három lépés távol­ságot tanítványaival, de ennek ellenére baráti volt köztük a kapcsolat. — Gyakran felkeresnek. Be­szélnek családjukról, gondjaik­ról, helyzetükről. Nagyon jó ér­zés. STROHMAYER PÉTER Ha a vásárló betér a szek­szárdi Korzó Áruház női osztá­lyára és ott az eladókkal tár­gyaló, szemüveges fiatal férfit lát, ő Strohmayer Péter. Az áru­ház női osztály,árnak a vezetője — nős, egy gyermek apja — aki egy évvel fiatalabb, 30 esz­tendős, mint amennyi évet mes­tere a Népboltnál eddig eltöl­tött — mindig nők között „fo­rog”. Mind a harminchat mun­katársa a másik nemhez tarto­zik. Milyen érzés ez? Erre azt mondja: — Részleg- vezetőim és eladóim őszinték hozzám, a kapcsolatunk kolle- gális. Az áruházban tolongnak, a vevők, a raktárakban dolgoz­nak a munkatársak. Az egyet­len csendes hely az áruház­igazgató szobája. Ott beszélge­tünk. — Édesanyám is boltos — kezdi önéletrajzát Strohmayer Péter. — Érettségi után, 1969. szeptember 1-én kerültem a Népbolthoz tanulónak. Minden kezdő a ruházatin ismerkedik a szakmával. Az osztályban heten voltunk Népboltosok és egy áfészes. Akkor négyen kerül­tünk a Goda Sanyi bácsihoz. — Ismerte már előtte is? — Ha ismeretségnek" lehet azt nevezni, hogy az érettségi öltönyöm szövetét az ő üzleté­ben vettem. — Goda Sándor tanítási módszere érdekel. — Mindig következetes volt. Nyolc ó,ra, előtt tíz perccel min­denkinek a boltban volt a he­lye. Takarítással, söpréssel kez­dődött a nap. Nem „dobott be” bennünket mindjárt a mélyvíz­be. Fokozatosan tanított meg minden fogást. Előbb jött a végek megszámolása, csak ez­után vehettünk a kézbe ollót. Mesterem értett a vevők nyel­vén, ami külön tudomány. Ha az ember azonosulni tudott az ő szakmaszeretetével és tanult is, akikor biztos megszerette a méterárut. — Sikerült? — Azt hiszem, igen. Sanyi bácsit ma is megkeresem. Nem tudok úgy elmenni az üz­lete előtt, hogy be ne nézzek hozzá. Hat netán szövetet aka­rok venni és nálunk nincs meg­felelő, akkor azonnal felkere­sem. Strohmayer Péter is foglal­kozott már kezdőikkel. Biztosra veszem, hogy ő is továbbadta és továbbadja mindazt, amit mesterétől tanult. (Folytatjuk.) SZŰCS LÁSZLÓ JANOS Fotó: Bakó Jenő.

Next

/
Thumbnails
Contents