Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-15 / 216. szám

1981. szeptember 15. íníÉPCUSÁG 3 Munkahelyi tanácskozáson beszélték meg Készülődés a termelőszövetkezetek IV. kongresszusára Paulik János traktoros: Sokan kidőltek a sorból Vidus Csaba párttitkár: Tá­mogatjuk az időseket Ez év decemberében, 11-én és 12-én tartják a mezőgazda- sági szövetkezetek IV. kongresz- szusát Budaipesten. Mint min­den kongresszuson, most is elemzik az előző kongresszus óta végzett munkát, meghatá­rozzák a következő időszak fel­adatait, A Termelőszövetkezetek Or­szágos Tanácsa által kiadott kongresszusi irányelvek megvi­tatására közgyűléseken, küldött- gyűléseken1, munkahelyi tanács­kozásokon került sor. Az irány­elvek részletesen érintik a szö­vetkezetek gazdasági, társadal­mi szerepét, az emberi ténye­zők minőségét, a vezetés szín­vonalát. Megyénkben 36100 téesztag ismerhette meg az irányelveket, s egészíthette ki olyan észrevételekkel, amelyek megoldását a téeszek IV. kong­resszusától várják. A tapaszta­latok szerint azok a megbeszé­lések sikerültek jól amelyek nél­külözték az értekezletek forma­ságait, s inkább arra töreked­tek, hogy a téesztagok kötet­lenül, őszintén mondják el véle­ményüket. Tizennégy pontban A döbröközi Zöld Mező Ter­melőszövetkezetben Staudt Jenő tsz-elnök tizennégy pontban foglalta össze azokat a fontos dolgokat, amelyek a mezőgaz­daságban dolgozókat érintik, s amelyekről szó volt azon a ki­lenc fórumon, amelyet a szö­vetkezetben tartottak. Sokan szóltak arról, hogy a falun élő, termelőszövetkezeti dolgozó, ha építkezni kíván, nem kapja meg azókat a kedvezményeket, amelyek a városban élőket megilletik. A nyugdíj alapját képező havi átlagkereset kiszá­mításánál figyelembe kell ven­ni az igazolt távoliét napjait is, míg munkásailkailmazottak nyug­díjának kiszámításánál az iga­zolt távoliét ideje nem képez úgynevezett „osztószámot”. Az eltérő számítási mód csökken­ti a nem mindennap dolgozó szövetkezeti tagok nyugdíját. A téeszékben dolgozó nők gyer­mekgondozási segélye, az öreg­ségi és rokkantsági nyugdíjmi­nimum összege havi száz fo­rinttal, az özvegyi nyugdíj mi­nimum 90 forinttal kevesebb a másutt alkalmazottak gyermek- gondozási segélyénél, illetve n y u g d íjm i ni mumánál. A tagok szerint jó lenne, ha ''az öregségi, özvegyi járadék korhatárát férfiaknál 65, nők­nél 60 évre csökkentenék. A nem rehabilitálható, csökkent m u nka képesség ű ál ka limazotttak átmeneti segélyt, vagy rendsze­res szociális járulékot kapnak, — ez téesztagok részére nem ál­lapítható meg. A korkedvezmé­nyes nyugdíjra való jogosultság az elmúlt évtől kiterjed a téesz- tagokra is, de a korkedvez­ményre jogosult munkakörök között nem található kifejezet­ten mezőgazdasági jellegű munkakör. Pedig indokolt len­ne a korkedvezményes munka­körök közé felvenni a traktor- vezetői és motorfűrész-kezelői munkakört, hisz mindkettő na­gyon nehéz, oz itt dolgozók egészsége idejekorán megrom­lik. Javasolták sokan, hogy vizs­gálják felül a szociális alap­képzésre vonatkozó jogszabá­lyokat, mert méltánytalannak tartják, hogy szociális alapot csak az aktív dolgozók után le­het képezni, holott ennek az alapnak a felhasználói csak­nem teljes egészében az idős téesztagok. A jelenleg dolgozók szociális helyzetének javítására ebből az alapból már nem jut. Ebben a kérdésben figyelembe kellene venni a mezőgazdasági téeszek sajátos helyzetét, s en­nek megfelelően kellene meg­állapítani az alapképzés lehe­tőségeit. iMindaz, amit Döbröközön felvetettek, valamennyi mező- gazdasági szövetkezetre jellem­ző. Hisz tételezzük föl, hogy az iparban és a mezőgazdaságban dolgozó két testvér egyszerre van gyermekgondozási szabad­ságon. Vagy gondoljunk azok­ra az idős emberekre, akik már nem tudtak dolgozni, és eréjük fogytán az alacsony já­radékra, vagy a családra szo­rulnak. De sok idős asszony él a falvakban, akik csak alkal­manként dolgoztak a téeszben, otthon viszont jószágot nevel­tek, földet műveltek, gondozták a családot. Amit csak lehet- Szövetkezetünk az 1978-as ifjúsági parlamentet követően lakásépítési alap képzését ha­tározta el. Ez évi 150 ezer fo­rint, s egy építkező maximum 30 ezer forintot vehet föl. Saj­nos, kevesebben veszik igénybe, mint arra eredetileg számítot­tunk. Ennek az az oka, hogy nálunk jól keresnek a tagok, a családok egy-egy ilyen nagyobb munka során összefognak, és persze az is, hogy a döbröközi nép nem szeret kölcsön kérni. — mondja Vidus Csaba;, a szö­vetkezet párttitkára, aki itt la­kik a községiben, és 1975 óta dolgozik a téeszben. — A falun élő emberek egyik fájó pontja, hogy a lakásépítési kölcsön elbírálásánál megkülön­böztetik őket a városiaktól. A traktorosok korkedvezménye is időszerű lenne, hisz Itt Döbrö­közön egyedül Horváth István szállt le nyugdíjasán a traktor­ról. A többiek időnek előtte ki­dőltek a sorból. Azt sem értjük, hogy mi indokolja a havi száz forinttal kevesebb gyermekgon­dozási segélyt. A járadékosok helyzetén igyekszünk a lehető­ségeinkhez mérten könnyíteni: karácsony előtt - attól függő­en., hogy ki hány évet dolgozott — 1500—1800 forint közötti ösz- szeget adunk át. Itt valamikép­pen differenciálni kellene, hogy a ténylegesen rászorulók többet kapjanak. Szövetkezetünk támo­gatja a futball- és az asztali­tenisz-szakosztályt: a rendezvé­nyekre a téesz busza szállítja a versenyzőket. De azok sem ma­radnak ki, akik tanulni akar­nak: az idén végzett 26 szak­munkásnak csupán a bizonyít­vány és az oklevél árába ke­rült a tanfolyam. * A szárítóüzemben négyen dolgoznak, a vezető szerelő Dárdai István. — Igen nehéz kiigazodni a minket érintő rendeletek között. Például az egyik rendelet sze­rint a szabadnapokat 8 napon­ként lehet adni, a másik ren­delet szerint pedig a ledolgo­zott órák számítanak. Persze, ha munka van, nincs szabadnap: tavaly októberben 450 órát dol­goztunk. Sokan járnak a köz­ségből Dombóvárra dolgozni, olyanok is, akik nálunk kezdték a szakmát. Azt mondják, .meg­találták a számításukat, mert a fizetésük több, mint volt a téeszben. Mindenki igyekszik odahúzódni, ahol több kedvez­ményt kap. A téeszben elég sok fiatal dolgozik, kár lenne, ha elmennének. Itt tanultak, jó fenne, ha meggyÖkereznénék. Viszont dki a lakáskérdést nem tudja megoldani, az előbb- utóbb a városban köt ki. Több támogatást kap, megilleti a gyerekek után járó összeg. Már többen számítgatták: megér­né-e Dombóváron építkezni, és onnan kijárni Döbröközre. Nem jó üzlet, mert sokba kerül az utazás, nehéz óvodai helyhez jutni, itthon viszont az óvoda nem probléma. Ráadásul a nyugdíjasok szívesen segítenek a fiataloknak a napi munkák­ban. Lesz-e korkedvezmény? A szárítóüzem dolgozója Paulik János, aki a munkahe­lyi tanácskozáson a traktorosok régi kívánságáról, a korkedvez­ményről 'beszélt. — Nagyon régen, még 1947- ben ültem traktorra. Akkoriban még Hoffher volt mindenütt. Ezeknek a traktoroknak, és ké­sőbb lis néhány típusnak keleti szél volt az egyik oldala és nyugati szél a másik. A fagy, a hó akkor nem ártott, de csak- csak összeszedtük a betegsége­ket. Reuma, isiász, porcleválás, mind megtalálható az orvosnál a kartonomon. Amikor már nem bírtam tovább tengelyen, o mű­helybe tettek, azután meg a szárítóhoz kerültem. A 'kerese­tem meg a munkának megfe­lelően egyre kevesebb lett. A nyugdíjamat a mostani fizeté­sem szerint számolják, az utolsó öt óv közül o három legjobbat választhatom. De kérdem én, miért nem nézik azt is, hogy az ember a munkáiban ment tönk­re, és azért kevés a pénze. Meg kellene adni azt a, lehetőséget, hogy a traktorosok korábban menjenek nyugdíjba. Mert még nekem Is két évem van hátra, de már zsákolni sem tudok. * 1 A mezőgazdasági szövetkeze­tek decemberben sorra kerülő kongresszusán megyénket húsz küldött képviseli. Minden bi­zonnyal felszólalásaikban meg­említik azókat a tennivalókat, amelyékiről oly gyakorta beszél­nek a falun élő téeszékben dol­gozó emberek. D. V. M. Fotó: Bj. Ahol a szerencsét keresik ... Értékelés Tahiék munkában Síri csend van a teremben. Fél kilénc után néhány perccel már mindenki dálgozik a szel­vények értéke lésem Lehetnek vagy ötvenen a hatalmas he­lyiségben, egy ajtó, úgy ai szo­ba közepe tájékán, kitárva; az éjszakába. Benn erős a fény, a fejek meg sem mozdulnak lép­teinkre, kollegám fényképező­gépének kattogásaira. Mindenki dolgozik, ami érthető is, hiszen minden, perc számít. Pénzre megy a dolog. * Pókos József, a totó-lottó pé­csi körzeti iroda vezetője szíve­sen fogad, már jó élőre elké­szítette a szükséges adatokat. Itt van Hegedűs László is a Ré n z ügy mi ni szté r kim me gb ízá ­sóból, ellenőrzi a munka törvé­nyességiét. Ide nem csúszhat be hiba, mert az komoly problémá­val járna, Minden beérkezett szelvényre ügyelni 'kell, egyetlen darab sem. kallódhat el. A pécsi iroda végzi a Tolna, Somogy, Baranya, és Zala me­gyei OTP, posta és a takarék­szövetkezetek által eladott to­tó- és lottószelvények értékelé­sét. Péntekenként általában száz—száztíz alkalmi munkavál­laló, vasárnaponként pedig öt­ve n-hatvan jelentkezik munká­ra az irodában, Egyébként a körzeti irodának mintegy hat­száz afkalmi „munkása.” van, akik hosszabb-rövidebb ideje állnak az .iroda rendelkezésére. A szelvényeket Pécsre érkezés után a. helyi kettes számú pos­tahivatal szállítja az Alkotmány utca. 75. szám alatti OTP-épü- letbe, ahol szortírozzák a; papír- szelefké'ket, számsorrend sze­rint. Az efső fél évben, hetente átlagosan. 939 ezer lottószel­vény és 335 ezer totószelvény értékélését végezték a dolgo­zók. Az is az igazsághoz tartozik, hogy jól megfizeti az iroda ezt a munkát. Minden ezer darab totószelvény értékeléséért a rvyeremény-dbrabszámtó'l függő­en 90—126 forintot fizetnek a dolgozóknak akik egy este fo­lyamán olykor öt-hatezer szel­vényt is átvizsgálfnak. Persze, akadnak kivételes „tehetségek” is, mint például Tahi Józsefné, aki tizennégy esztendeje szinte valamennyi vasárnapját a tatá­rában. tölti — férjével együtt. Ő — Pókos Lajos statisztikája szerint — olykor képes értékel­ni tízezer (!) szelvényt is. — Tizennégy évvel ezelőtt még azért csináltam, mert egye­dül voltam és. jól jött az a né­hány száz forint az ezerforin­tos fizetés mellé. Később pedig azért, mert férjlh elmentem, s született két gyermeken. Ők is megértik, hogy apu, anyu min­den vasárnap este >itt tölti az időt — munkával. Nem ment könnyen, mert egy időben min­den vioilk-vacak dologért idete­lefonó l'talk az íródó bö, még azért is, hogy ehetnek-e csokis nápolyit — meséli Tahi József­né, akit nem szívesen tartunk föl. munkájában. Beszélgetésünk után. kiszámoltuk, hogy miattunk éppen ötszáz szelvénnyel keve­sebb lesz a teljesítménye ... A teremben tilfos a dohány­zás, ami érthető is, hiszen, pa­pírmunkát végeznek, s nem is akármilyen papírmunkát. Tahi! Józsefné az elmúlt ti­zennégy esztendő alatt annyi tizenhárom plusz egyest talált, hogy hirtelenjében össze sem tudja számolni. * Lovász György most fejezte be tanulmányait az orvostudo­mányi egyetemen. Hat éve majdnem valamennyi vasárnap­ja a totózóban telt el munká­val. Az irodavezető szerint egyi­ke o legmegbízhatóbb munka- erőknek. Eddig 6800 szelvény értékelése volt nála a „csúcs". — A 19. fogadási héten ta­láltam. egy tizenhárom plusz egyest, óriási élmény volt. Mind­járt megfőrdítotaim a szelvényt, de nem volt rajta se név, se cím, — mondijá az egyetemis­ta, aki hamarosan, a pécsi szü­lészeti klinika orvosa lesz. Kérdésünkre, vajon totózik-e az, aki az értékelést végzi, Lo­vász György így válaszol: — Hát az azr igazság, hogy nemigen. Az ember, amikor át­vizsgált már kétszáz szelvényt és még nem talált egy fránya tízest sem, meggondolja, hogy vegyen-e szelvényt. Persze, me­gint más, amikor rábukkanok egy tölitalálatosra, vagy tizen- hánmasrá. Tahi Józsefné őszinte. — Ide mindenki a pénzért jön. Illetve elsősorban a pén­zért. De ha' valaki képes ezt a munkát több tíz éven keresztül csinálni — ilyen. nem. is egy van most odalkinn. a teremben —, akkor el kell ismerni, kitartáson kívüli Valami más is kell ehhez. Nékem a tizenhárom plusz egyes is ugyanolyan szelvény, papír­cetli, mint a többi, gondolom asalk a gazdájának nem ... * 'Tizenkilenc óra ötvenkor a hoozzáértő már tudhatta'az iro­dában; a harminchetedik foga­dási héten kevés lesz a nyerők száma. A totóban szereplő klubcsapatok igazán klitettek magukért, már ami a meglepe­téseket illeti. Volt belőlük, jócs­kán, nem jött be a papírforma. A kettes számú körzeti irodá­ban egyébként az 1. és ai 37. lottó játékhét között 34 millió 562 ezer 998, totóból az első és a 36. fogadási hét között 11 millió 240 ezer 482 szelvényt ér­tékeltek, Néha előfordul rekla­máció is, Pókos József adatai szerint hetente hetven-nyolcvan játszó-fogadó él panasszal — iogosa'n, jogtalanul — az érté­kelők. munkája' ellen, ami, ha figyelembe vesszük a fenti szá­mokat, meglehetősen csekély mennyfeég. * Az óra lásson. tizenegy felé jár, bőven van még szelvény a brigádvezetőlk rekeszeiben, ami csak ösztönzi a munkára az ér­tékelőket. A szisztéma a következő: Mindjárt a munka elején min­denki egyforma mennyiségű szelvényt kap, melléje egy-egy stencilezett, a totó heti eredmé­nyét mutató papírdarabkát. Az értékelők nagy része először „bevágja” az eredményt, mint a kisiskolások a verseket, aztán stalrt. Aki végez egy-egy stósz- szaiT, újabb szelvényeket kérhet. A munkáért a fizetés azonnal megjár, mégha hajnali öt óra is Van. * Dr. Kaza; János nyugdíjas jo­gász egyike a legrégebbieknek, idestova húsz esztendeje jár a totózóbai Háromezer szelvényt nél többet nemigen tud. ellen­őrizni, de ez a mennyiség is tiszteletre méltó a nyugdíjas ko­ráihoz Viszonyítva. — Tulajdonképpen azt sem tudjuk, milyen csapatok sze­repelnek a héten a totóban, csak az eredményt — az egy, iksz, .kettőt — ismerjük — mondja dr. Kaza. János. * ■Hétfő reggelre beigazolódik Tahi Józsefné jóslata, kevés a nyerő. Kevés a nyerő, azonban magasak a. nyeremények, s a kettő mindenképpen, kompen­zálja egymást. így annak, aki most nem nyert, nincs oka pa­naszra. Megveheti az e hetit... SÁRKÖZI JÁNOS Fotó: Bakó Jenő.

Next

/
Thumbnails
Contents