Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-01 / 204. szám

XXXI. évfolyam, 204. szám. ARA: 1,40 Ft 1981. szeptember 1., kedd. Mai számunkból JARUZELSKI BESZÉDE KOSZAUNBAN (2. old.) AZ ŐSZI ÁTVÉTELI ÁRAK- (3. old.) A VILÁG — KÖNYVEKBEN (4. old.) EGYENLŐ ERŐK KÜZDELME KAPOSVÁROTT (5. old.) ÚJ-DÉL-WALES VÁLOGATOTTJA IGAZOLTA KLASSZISÁT (6. old.) \ Emlékezés, tanulságokkal Igazi tragédia kezdődött 1939. szeptember elsején, külö­nösen az európai népek számára: a hitlerista, hadihajók nehézágyúi tüzet nyitottak a. 'Gdansk északi szegélyén hú­zódó keskeny félsziget, a Westerplatte lengyel helyőrségére. Ez az ágyútűz jelezte a második világháború kezdetét. Mi­re a háború végigperzselte Európát, s tüze az atombombák robbanásával kilobbant Japánban, több, mint 50 millió 'ha­lottat számláltak össze a harcmezőkön, a hátországokban. Ez volt az emberiség legpusztítóbb, legnagyobb áldozatot követelő háborúja. De vajon ez volt-e az utolsó? — tették fel a kérdést már a háború után közvetlenül, s teszik fel — sajnos, nagyon jo­gosan - ma is. Jóformán még eltemetni sem érkeztek a «második világ­háború halottjait, mikor az Egyesült Államok militarista kö­rei már nem az óriási áldozatok árán. kivívott békére, ha­nem világhatalmi terveik megvalósítására gondoltak. Ennek következtében az emberi haladást, az országok és a népek békés, kapcsolatait zavaró hidegháborús évek következtek. A békeszerető emberiségnek és kormányoknak óriási erőfe­szítések árán sikerült csak a 60-as és a 70-es évek forduló­ján palackba zárni a hidegháború szellemét. A jelenre is érvényes tanulság, hogy a nagy fordulat az enyhülés irányába a népek összefogásával sürgetett köt­és többoldalú tárgyalások eredményeként jött létre. A Szov­jetunió és a többi szocialista ország kezdeményezése nyo­mán elsősorban Nyugat-Európával alakult ki az államközi kapcsolatok új elve. E politika térnyerésének hatására az Egyesült Államok is változtatott kapcsolatain a Szovjetunió­val és az európai szocialista országokkal. Ez az út vezetett el a helsinki konferencia záróokmányához, amelyben az aláíró országok — köztük az Egyesült Államok is — ünnepé­lyesen megfogadták: erőfeszítéseket fognak tenni, hogy az enyhülés állandó, átfogó és egyetemes méretű folyamattá váljon. A záróokmány reményt és lehetőséget adott arra, hogy katonai enyhüléssel támasszák alá a politikai enyhü­lést, s hogy megszilárduljon a bizalom légköre Európában. A helsinki záróokmány aláírása után azonban rövidesen nyilvánvalóvá vált, hogy bizonyos amerikai politikai körök,, s a mögöttük álló, a fegyverkezésben érdekelt monopóliu­mok nem nyugszanak bele a béke megszilárdítására tett erőfeszítések sikereibe. A hetvenes évek második felére már éles harc alakult ki az új és a régi politika hívei között. Egy ideig az enyhülés még együtt erősödött a fegyverkezési haj­szával, de 1978-ban a NATO már a század végéig tartó, nagyszabású fegyverkezési programöt hirdetett meg. Ekkor Európa népeinek tiltakozása még vereséget imért Carter el­nök tervére, amely a« neutronfegyver gyártását célozta, de 1979-ben Washington újabb lendületet adott a fegyverke­zésnek: nyomására a NATO úgy döntött, hogy amerikai kö­zepes hatótávolságú rakétákat és szárnyasrakétákat tele­pít Nyugait-Európáiba. Ennek már szinte logikus következ­ménye, hogy Carter 1980-ban elhalasztotta a SALT—II szer­ződés ratifikálását, s olyan doktrínával állt elő, amely meg­hirdette az Egyesült Államok katonai jelenlétét a világ min­den térségében, és aláírt egy utasítást, amely megszabja az atomháború folytatásának „rendjét” a Szovjetunió ellen. A Reagan-kormányzat még drasztikusabb lépéseket tett a hi­degháború és a fegyverkezés felé. Ennek legfrissebb jele az amerikai elnök döntése a, neutronfegyverek tömeges gyár­tásának elkezdéséről. Ez példátlan cinikus kihívás az embe­riség, de különösen Európa népei ellen, hiszen az amerikai vezetés Európában szeretné megvívni az általa korlátozott­ra tervezett és remélt atomháborút. Érthető, hogy Európa népei tiltakozó mozgalmat kezdtek az amerikai rakétatelepítési program és a neutronfegyver­gyártás ellen. A szocialista országok ismételt kezdeménye­zései nyomán napjainkban megelevenednek a NATO-or- szágok vezetői által feledésre kárhoztatott javaslatok az észak- és dél-európai atommentes övezet létesítéséről, a neutronfegyverek gyártásának, felhalmozásának és felhasz­nálásának betiltásáról. A fegyverkezés megfékezésére, a katonai és politikai enyhülés erősítésére, az országok és a népek közötti jó kapcsolatok, a bizalom javítására« irányuló szovjet javaslatok ismét sürgető tárgyalási témákká vál­tak. Az erősödő tiltakozó -mozgalom hatására az amerikai ve­zetők is elkezdték 'hangoztatni, hogy az Egyesült Államok is érdekelt a tárgyalásokban. De, hogy milyen megbeszélé­sekre készülnek, azt világosan jelzi: a jövendő tárgyalások amerikai résztvevőit a legszélsőségesebb fegyverkezéspárti személyekből válogatják össze. Nem titkolják azt sem, hogy I olyan fegyverkorlátozási intézkedéseket akarnak a Szovjet­unióra kényszeríteni, amelyek biztosíthatnák az amerikai katonai fölényt. iEz azonban hibás számítás. A szovjet vezetők számta­lanszor leszögezték: semmiféle diktátumot nem fogadnak el«, s csakis az egyenlőség, az egyenlő biztonság alapján hajlandók tárgyalni. Ahhoz, hogy a világ, és különösen Európa ne félelemmel, hanem nyugodtan, bizalommal néz­hessen a jövőbe, a jelenlegi szinten kell befagyasztani a fegyverkezést. És azután tárgyalások sorozatán át el lehetne jutni olyan helyzethez, amelyben nem kell rettegni egy új, minden eddiginél pusztítóbb háborútól. Európa népei a második világháború után: „Soha többé háborút!" jelszóval megfogadták, hogy megakadályozzák az újabb világégést. Lényegében ez az értelme a helsinki ígé­retnek is. A háborús emlékekből, a« hidegháborúból -és az amerikai kormányzat jelenlegi «politikájából leszűrt tanulsá­gok egyaránt arra intenek, hogy sürgősen tárgyalásokat kell kezdeni, elsősorban a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok között. KOVÁCS ISTVÁN Országos tanévnyitó Ünnepség Sárospatakon Megyénkben közel negyvenezer diák kezdi meg az áj iskolai ével Tegnap tartották az évnyitót Szekszárdon, az 505-ös .szakmunkásképző intézetben Pozsgay Imre beszéde Az elmúlt héten, szinte min­dennap foglb-Hkoztu nk valami­lyen fonmábiain a maii nappal, a. szeptember elsejéivel«, amely egyebeik között, de legfőképpen a« tamévnytóst jelzi. Ezekben a napoikb'an tartják a« tanévnyitó üninfepsiágeket. Volt olyan is­kola, ahol ez mér az elmúlt hét végén« megtörtént, de leg­több helyütt tegnap nyitották, illetve nto nyitják hivatalosam az iskoláik kapuit. Megyénkben 30 500 kisdiáik kezdi meg tanulmányait, az ál­talános iskolákban; a szakikö- zépiiskiolllákb'a'n 2600-an, a szak­munkásképzőkben 4300-,an, a gimnáziumokban« pedig 2500- an kezdik meg az 1981—82-es tanévet. Me«g<yénlk zeneiskolái­ba 1600 általános és középis- ko'l'ás korú diá«k iratkozott be«. A dolgozóik 'általános iskolá­jának 150, a« dolgozók középis­kolájának 2800 hallgatója« lesz, ők szeipteimber közepén, illetve október elején kezdik meg a rendiszeres tanulást. Szintén ok- tóbeirtől kezdik meg azok a munkások az előkészítő tanfo­lyamra« járást, akik magánúton vizsgáinak majd az általános iskola« hetédlik, illetve nyolcadik osztályos tananyagából. Szá­mukra a -kurzusokat az egész megyében a« szekszárdi Babits Mihály Megyei Művelődési Köz­pont szervezi. Ebben a tanévben a városok­ban igen megemelkedett az általános iskolások száma. A dumaiföidvárt, a tolnai és a bátb'sz'éki gimnáziumban pedig, az utóbbi évek gyakorlatától eltérően«, párhuzamos osztályo­kat« Indítóinak. Salvadorban a Fairab undo Monti Nemze-ti «Fel szoba ditási Front az FMiLlN fegyveres erői tíz nap alatt 82 fős veszteséget akoztak a junta hadseregének a Guazopoin« tűzhá«nyó térségé­ben, a Salvadort fővárostól 40 kifo méterre észákra. Az FMLN vasárnap nyilvá­nosságira ihozoitt, feözleméinye bejelentette, ho«gy a katonaii- keresZténydemokrata junta, had­serege a tűzhányó körzetében a gyalogság, a tüzérség és a légierő tóimogaitásával augusz­tus 18-án meginditatta újabb offen zívájáí. A «közlemény szerint a «tér­ségben« az id'én hetedik alka­lommal lindított offenzíváiniak az Valit a célja, hogy felszámolják az FMLN ottani állásait, a te­rületet megtisztítsák a pairtizá- noktól, s bo'sszút. álljanak a polgári lakosságon, amiért tá­mogatósban részesíti a fegyve­res forradalmi erőiket. A ídkos- nág nagy részét az offenzíva megkezdése előtt a partizá«n«ak a környező hegyeikbe telepítet­ték. Az FMLN műszaki egységéi egyidejűlég a« főváros térségé­ben« folytatták o, nagyfeszültsé­gű távvezetékek elleni akciói­kat. Ezek következtében Sa«n Salvüdoiibán heték óta akado­A hirtelen jött zápor sem zavarta« meg vasárnap a Sá-ros- patáikon ta«rtiott országos tan­évnyitó «ünepségef, amelyet a televízió is közvetített. A fennállásának 450. évfor­dulóját ünneplő Rákóczi Gim- náziiumbüin« az iskola mintegy 700 diákja, s ugyanennyi meg­hívott vedég j elen Hétében Pozs­zi'k az ára'msZolgáiltotós, szá­mos ipari üzem és gazdasági l'éite'SÍtméniy munkája bénult meg. Latin-Amerika közvéleményét továbbra« is élénken foglalkoz­tatja a« mexikóii é«s a« francia kormánynak az a döntése, hogy a «Faralbundo Marti Nemzeti Felszabadítási Frontot „«repre­zentatív politikai erőként” is­merte el. Az emberi jogok Sal­vadort bizottsága és a Sa«n Sa-I- vado«r-li érseki hivatali általi Mexikóvárosban közzétett niy,i- látkozat megállapítja, hogy a mexikói és francia állásfogla­lás elősegtífi az emberi jog«ok megvédését Salvadorban. A Mexikói Kommunista Párt szintén nagy jiéllentőségű ese­ménynek minősítette az1 FMLN élisme rését, de felszólította a mexikói kormányt: legyen kö­vetkezetes, és szüntesse meg a Sa'lvadoirbá1 irányuló olajszálfí- táisokat, érvénytelen ítse a« jun­tával! kötött, gazd'aiság i megáll- lapod ásóikat. A Mexikói Kom­munista« Párt sürgette az ország koirmányáf, hogy teljes határo­zottsággal ítélje el Wa«shíngto«n Salvadort beavatkozáiSát. «A Salvadort had-ügymlniiiszté- rium egyébként elismerte, hogy az ország középső, északi és északkeleti térségelbe«n fokozó­gay Imre «műve löd esi minisz­ter köszöntötte az ország ta­nulóifjúságát az 1981—82-es tanév fcezdiöte alkalmából. Beszéde' bevezető résziében az ország valamnennyi pedagó­gusát, gyermek- és ifjúságvé­delemmel fog«ltalkozó szakem­berét«, az óvodásokat, az álta­lános és középiiskoilálsokafc, a szalkmiunlkü'sképzők és szalkfs­dott a partizánok tevékenysége, ami a katonai-keresztényde- makrait» juntái szempontjáBól „kényes helyzetet” teremtett A hadügyminisztérium szóvi­vője a helyi és a külföldi tu­dósítóknak adott nyilatkozatá­ban elmondotta', hogy különö­sen Suohlitoto, Cuscatlüin és Chaillatenümgo megyéikbein élén­kült meg a „'lázadók" tevé­kenysége. UsulUtan« és La Union megyékben, szintén súlyosbodik a «helyzet. Elismerte, ho«gy Moirazan, Ca- bamlals és San Vicente megyék­ben meg« keleti «kétszerezni az „Atlocatt” különleges dandár bevetéseinek számát. Mint is- «mertes, a: dandárt a Vietnam­ban szerzett taipasztalátok fel­használásává® amerikai katonai tanácsadóik és „zöldisapkások" oktattok ki a parlizánel'lenes harc módszeresre«. «A szóvivő1 a továbbiakban utalt a mexikói és a« francia kormánynak arra« a« közös éf- lásfoglalásáira, amely elismerte a Rarabundio Marti Nemzeti «Felszabadítási Frontot <' ^zt „reprezentatív politikai o.onek.” «nevezte. Azt« moindbfta, hogy a döntés befolyá'sollhiatja« a „ba­ráti kormányokat” és lehetsé­ges, hogy csökkenni fog a kí­vülről' jövő katonai tóimogaitás. koilá'k tanulóit, az egyetemi és főiskolai hallgatókat köszöntöt­te, majd így folytatta: — Kiválnom, hogy az újabb fejlődést, és sikereket ígérő, de előreláthatóan nem kevés «ne­hézséget is hozó új tanévben, a konáb'biOikmá! több nevelő és toinuló találjon örömet munká­jában, feladatában«. (Folytatás o 3. oldaton.) Brezsnyev távirata Castróhoz Leonyid Brezsnyev az el nem kötelezettek mozgá'llmá«nak nap­ja alkalmából' táviratot intézett iFidel. Castráihoz, a mozgatom soros elnökéhez, és ebben, a szovjet nép és a mag a« nevé­ben szívélyes jókivánság«ait fe­jezi Iki neki, valamint az el nem kötelezett országók összes vezetőinek és népeinek. A távi rat a többi között meg­állapítja : a Szovjetunió az el nem kötelezettek mozgalma fenállásá-nak 20 éve során, hűen a «nemzeti felszabadulásu­kért, küzdő erő kikel valló szolida­ritás erősítésének lemmii elvéhez, olyan erőnék: tekintette és te­kinti a mozgalmat, amely a felszabadult országoknak azt a természetes törekvését fejezi ki, hogy együttesen száll jóinak szembe az imperialista, ai gyar- fnaitostó, a« fajüldöző és a he- gemonlistai erőkkel, 'és megvéd­jék d«rá«gai á«ron kivívott függet­lenségüket, szabadságukat. Az el nem «kötelezettek moz­galma« — hangisúlyozza« a« táv­irat — különösen fointas szere­pet tölt be most, a«mlikor az imperial izmus agresszív körei szembeszegülnek a történelmi fejlődés objéktív menetével és az erő pozídiá'jából igyekeznek megoldani o világ problémáit, „saiját érdekszférájuknak” ki­áltják ki a' világ különböző tér­ségeit és „«nemzetközi teirroriz- musnálk” «minősítik a nemzeti felszabadulásukért küzdő népek harcát. Ezért szükség van a világ összes békeszeirető erői­nek együttes harcára a béke megvédése érdekében. Fokozódott a partizánok tevékenysége Nehéz helyzetben a salvadori junta

Next

/
Thumbnails
Contents