Tolna Megyei Népújság, 1981. szeptember (31. évfolyam, 204-229. szám)

1981-09-01 / 204. szám

XXXI. évfolyam, 204. szám.

ARA: 1,40 Ft

1981. szeptember 1., kedd.

Mai számunkból

JARUZELSKI BESZÉDE KOSZAUNBAN (2. old.)

AZ ŐSZI ÁTVÉTELI ÁRAK- (3. old.)

A VILÁG — KÖNYVEKBEN (4. old.)

EGYENLŐ ERŐK KÜZDELME KAPOSVÁROTT (5. old.)

ÚJ-DÉL-WALES VÁLOGATOTTJA IGAZOLTA KLASSZISÁT (6. old.)

\

Emlékezés,

tanulságokkal

Igazi tragédia kezdődött 1939. szeptember elsején, különösen az európai népek számára: a hitlerista, hadihajók nehézágyúi tüzet nyitottak a. 'Gdansk északi szegélyén húzódó keskeny félsziget, a Westerplatte lengyel helyőrségére. Ez az ágyútűz jelezte a második világháború kezdetét. Mire a háború végigperzselte Európát, s tüze az atombombák robbanásával kilobbant Japánban, több, mint 50 millió 'halottat számláltak össze a harcmezőkön, a hátországokban. Ez volt az emberiség legpusztítóbb, legnagyobb áldozatot követelő háborúja.

De vajon ez volt-e az utolsó? — tették fel a kérdést már a háború után közvetlenül, s teszik fel — sajnos, nagyon jogosan - ma is.

Jóformán még eltemetni sem érkeztek a «második világháború halottjait, mikor az Egyesült Államok militarista körei már nem az óriási áldozatok árán. kivívott békére, hanem világhatalmi terveik megvalósítására gondoltak. Ennek következtében az emberi haladást, az országok és a népek békés, kapcsolatait zavaró hidegháborús évek következtek. A békeszerető emberiségnek és kormányoknak óriási erőfeszítések árán sikerült csak a 60-as és a 70-es évek fordulóján palackba zárni a hidegháború szellemét.

A jelenre is érvényes tanulság, hogy a nagy fordulat az enyhülés irányába a népek összefogásával sürgetett kötés többoldalú tárgyalások eredményeként jött létre. A Szovjetunió és a többi szocialista ország kezdeményezése nyomán elsősorban Nyugat-Európával alakult ki az államközi kapcsolatok új elve. E politika térnyerésének hatására az Egyesült Államok is változtatott kapcsolatain a Szovjetunióval és az európai szocialista országokkal. Ez az út vezetett el a helsinki konferencia záróokmányához, amelyben az aláíró országok — köztük az Egyesült Államok is — ünnepélyesen megfogadták: erőfeszítéseket fognak tenni, hogy az enyhülés állandó, átfogó és egyetemes méretű folyamattá váljon. A záróokmány reményt és lehetőséget adott arra, hogy katonai enyhüléssel támasszák alá a politikai enyhülést, s hogy megszilárduljon a bizalom légköre Európában.

A helsinki záróokmány aláírása után azonban rövidesen nyilvánvalóvá vált, hogy bizonyos amerikai politikai körök,, s a mögöttük álló, a fegyverkezésben érdekelt monopóliumok nem nyugszanak bele a béke megszilárdítására tett erőfeszítések sikereibe. A hetvenes évek második felére már éles harc alakult ki az új és a régi politika hívei között. Egy ideig az enyhülés még együtt erősödött a fegyverkezési hajszával, de 1978-ban a NATO már a század végéig tartó, nagyszabású fegyverkezési programöt hirdetett meg. Ekkor Európa népeinek tiltakozása még vereséget imért Carter elnök tervére, amely a« neutronfegyver gyártását célozta, de 1979-ben Washington újabb lendületet adott a fegyverkezésnek: nyomására a NATO úgy döntött, hogy amerikai közepes hatótávolságú rakétákat és szárnyasrakétákat telepít Nyugait-Európáiba. Ennek már szinte logikus következménye, hogy Carter 1980-ban elhalasztotta a SALT—II szerződés ratifikálását, s olyan doktrínával állt elő, amely meghirdette az Egyesült Államok katonai jelenlétét a világ minden térségében, és aláírt egy utasítást, amely megszabja az atomháború folytatásának „rendjét” a Szovjetunió ellen. A Reagan-kormányzat még drasztikusabb lépéseket tett a hidegháború és a fegyverkezés felé. Ennek legfrissebb jele az amerikai elnök döntése a, neutronfegyverek tömeges gyártásának elkezdéséről. Ez példátlan cinikus kihívás az emberiség, de különösen Európa népei ellen, hiszen az amerikai vezetés Európában szeretné megvívni az általa korlátozottra tervezett és remélt atomháborút.

Érthető, hogy Európa népei tiltakozó mozgalmat kezdtek az amerikai rakétatelepítési program és a neutronfegyvergyártás ellen. A szocialista országok ismételt kezdeményezései nyomán napjainkban megelevenednek a NATO-or- szágok vezetői által feledésre kárhoztatott javaslatok az észak- és dél-európai atommentes övezet létesítéséről, a neutronfegyverek gyártásának, felhalmozásának és felhasználásának betiltásáról. A fegyverkezés megfékezésére, a katonai és politikai enyhülés erősítésére, az országok és a népek közötti jó kapcsolatok, a bizalom javítására« irányuló szovjet javaslatok ismét sürgető tárgyalási témákká váltak.

Az erősödő tiltakozó -mozgalom hatására az amerikai vezetők is elkezdték 'hangoztatni, hogy az Egyesült Államok is érdekelt a tárgyalásokban. De, hogy milyen megbeszélésekre készülnek, azt világosan jelzi: a jövendő tárgyalások amerikai résztvevőit a legszélsőségesebb fegyverkezéspárti személyekből válogatják össze. Nem titkolják azt sem, hogy

I olyan fegyverkorlátozási intézkedéseket akarnak a Szovjetunióra kényszeríteni, amelyek biztosíthatnák az amerikai katonai fölényt.

iEz azonban hibás számítás. A szovjet vezetők számtalanszor leszögezték: semmiféle diktátumot nem fogadnak el«, s csakis az egyenlőség, az egyenlő biztonság alapján hajlandók tárgyalni. Ahhoz, hogy a világ, és különösen Európa ne félelemmel, hanem nyugodtan, bizalommal nézhessen a jövőbe, a jelenlegi szinten kell befagyasztani a fegyverkezést. És azután tárgyalások sorozatán át el lehetne jutni olyan helyzethez, amelyben nem kell rettegni egy új, minden eddiginél pusztítóbb háborútól.

Európa népei a második világháború után: „Soha többé háborút!" jelszóval megfogadták, hogy megakadályozzák az újabb világégést. Lényegében ez az értelme a helsinki ígéretnek is. A háborús emlékekből, a« hidegháborúból -és az amerikai kormányzat jelenlegi «politikájából leszűrt tanulságok egyaránt arra intenek, hogy sürgősen tárgyalásokat kell kezdeni, elsősorban a Szovjetunió és az Egyesült Államok között. KOVÁCS ISTVÁN

Országos tanévnyitó Ünnepség Sárospatakon

Megyénkben közel negyvenezer diák kezdi meg az áj iskolai ével

Tegnap tartották az évnyitót Szekszárdon, az 505-ös .szakmunkásképző intézetben

Pozsgay Imre beszéde

Az elmúlt héten, szinte mindennap foglb-Hkoztu nk valamilyen fonmábiain a maii nappal, a. szeptember elsejéivel«, amely egyebeik között, de legfőképpen a« tamévnytóst jelzi. Ezekben a napoikb'an tartják a« tanévnyitó üninfepsiágeket. Volt olyan iskola, ahol ez mér az elmúlt hét végén« megtörtént, de legtöbb helyütt tegnap nyitották, illetve nto nyitják hivatalosam az iskoláik kapuit.

Megyénkben 30 500 kisdiáik kezdi meg tanulmányait, az általános iskolákban; a szakikö- zépiiskiolllákb'a'n 2600-an, a szakmunkásképzőkben 4300-,an, a gimnáziumokban« pedig 2500- an kezdik meg az 1981—82-es tanévet. Me«g<yénlk zeneiskoláiba 1600 általános és középis- ko'l'ás korú diá«k iratkozott be«.

A dolgozóik 'általános iskolájának 150, a« dolgozók középiskolájának 2800 hallgatója« lesz, ők szeipteimber közepén, illetve október elején kezdik meg a rendiszeres tanulást. Szintén ok- tóbeirtől kezdik meg azok a munkások az előkészítő tanfolyamra« járást, akik magánúton vizsgáinak majd az általános iskola« hetédlik, illetve nyolcadik osztályos tananyagából. Számukra a -kurzusokat az egész megyében a« szekszárdi Babits Mihály Megyei Művelődési Központ szervezi.

Ebben a tanévben a városokban igen megemelkedett az általános iskolások száma. A dumaiföidvárt, a tolnai és a bátb'sz'éki gimnáziumban pedig, az utóbbi évek gyakorlatától eltérően«, párhuzamos osztályokat« Indítóinak.

Salvadorban a Fairab undo Monti Nemze-ti «Fel szoba ditási Front az FMiLlN fegyveres erői tíz nap alatt 82 fős veszteséget akoztak a junta hadseregének a Guazopoin« tűzhá«nyó térségében, a Salvadort fővárostól 40 kifo méterre észákra.

Az FMLN vasárnap nyilvánosságira ihozoitt, feözleméinye bejelentette, ho«gy a katonaii- keresZténydemokrata junta, hadserege a tűzhányó körzetében a gyalogság, a tüzérség és a légierő tóimogaitásával augusztus 18-án meginditatta újabb offen zívájáí.

A «közlemény szerint a «térségben« az id'én hetedik alkalommal lindított offenzíváiniak az Valit a célja, hogy felszámolják az FMLN ottani állásait, a területet megtisztítsák a pairtizá- noktól, s bo'sszút. álljanak a polgári lakosságon, amiért támogatósban részesíti a fegyveres forradalmi erőiket. A ídkos- nág nagy részét az offenzíva megkezdése előtt a partizá«n«ak a környező hegyeikbe telepítették.

Az FMLN műszaki egységéi egyidejűlég a« főváros térségében« folytatták o, nagyfeszültségű távvezetékek elleni akcióikat. Ezek következtében Sa«n Salvüdoiibán heték óta akadoA hirtelen jött zápor sem zavarta« meg vasárnap a Sá-ros- patáikon ta«rtiott országos tanévnyitó «ünepségef, amelyet a televízió is közvetített.

A fennállásának 450. évfordulóját ünneplő Rákóczi Gim- náziiumbüin« az iskola mintegy 700 diákja, s ugyanennyi meghívott vedég j elen Hétében Pozszi'k az ára'msZolgáiltotós, számos ipari üzem és gazdasági l'éite'SÍtméniy munkája bénult meg.

Latin-Amerika közvéleményét továbbra« is élénken foglalkoztatja a« mexikóii é«s a« francia kormánynak az a döntése, hogy a «Faralbundo Marti Nemzeti Felszabadítási Frontot „«reprezentatív politikai erőként” ismerte el. Az emberi jogok Salvadort bizottsága és a Sa«n Sa-I- vado«r-li érseki hivatali általi Mexikóvárosban közzétett niy,i- látkozat megállapítja, hogy a mexikói és francia állásfoglalás elősegtífi az emberi jog«ok megvédését Salvadorban.

A Mexikói Kommunista Párt szintén nagy jiéllentőségű eseménynek minősítette az1 FMLN élisme rését, de felszólította a mexikói kormányt: legyen következetes, és szüntesse meg a Sa'lvadoirbá1 irányuló olajszálfí- táisokat, érvénytelen ítse a« juntával! kötött, gazd'aiság i megáll- lapod ásóikat. A Mexikói Kommunista« Párt sürgette az ország koirmányáf, hogy teljes határozottsággal ítélje el Wa«shíngto«n Salvadort beavatkozáiSát.

«A Salvadort had-ügymlniiiszté- rium egyébként elismerte, hogy az ország középső, északi és északkeleti térségelbe«n fokozógay Imre «műve löd esi miniszter köszöntötte az ország tanulóifjúságát az 1981—82-es tanév fcezdiöte alkalmából.

Beszéde' bevezető résziében az ország valamnennyi pedagógusát, gyermek- és ifjúságvédelemmel fog«ltalkozó szakemberét«, az óvodásokat, az általános és középiiskoilálsokafc, a szalkmiunlkü'sképzők és szalkfsdott a partizánok tevékenysége, ami a katonai-keresztényde- makrait» juntái szempontjáBól „kényes helyzetet” teremtett

A hadügyminisztérium szóvivője a helyi és a külföldi tudósítóknak adott nyilatkozatában elmondotta', hogy különösen Suohlitoto, Cuscatlüin és Chaillatenümgo megyéikbein élénkült meg a „'lázadók" tevékenysége. UsulUtan« és La Union megyékben, szintén súlyosbodik a «helyzet.

Elismerte, ho«gy Moirazan, Ca- bamlals és San Vicente megyékben meg« keleti «kétszerezni az „Atlocatt” különleges dandár bevetéseinek számát. Mint is- «mertes, a: dandárt a Vietnamban szerzett taipasztalátok felhasználásává® amerikai katonai tanácsadóik és „zöldisapkások" oktattok ki a parlizánel'lenes harc módszeresre«.

«A szóvivő1 a továbbiakban utalt a mexikói és a« francia kormánynak arra« a« közös éf- lásfoglalásáira, amely elismerte a Rarabundio Marti Nemzeti «Felszabadítási Frontot <' ^zt „reprezentatív politikai o.onek.” «nevezte. Azt« moindbfta, hogy a döntés befolyá'sollhiatja« a „baráti kormányokat” és lehetséges, hogy csökkenni fog a kívülről' jövő katonai tóimogaitás.

koilá'k tanulóit, az egyetemi és főiskolai hallgatókat köszöntötte, majd így folytatta:

— Kiválnom, hogy az újabb fejlődést, és sikereket ígérő, de előreláthatóan nem kevés «nehézséget is hozó új tanévben, a konáb'biOikmá! több nevelő és toinuló találjon örömet munkájában, feladatában«.

(Folytatás o 3. oldaton.)

Brezsnyev

távirata

Castróhoz

Leonyid Brezsnyev az el nem kötelezettek mozgá'llmá«nak napja alkalmából' táviratot intézett iFidel. Castráihoz, a mozgatom soros elnökéhez, és ebben, a szovjet nép és a mag a« nevében szívélyes jókivánság«ait fejezi Iki neki, valamint az el nem kötelezett országók összes vezetőinek és népeinek.

A távi rat a többi között megállapítja : a Szovjetunió az el nem kötelezettek mozgalma fenállásá-nak 20 éve során, hűen a «nemzeti felszabadulásukért, küzdő erő kikel valló szolidaritás erősítésének lemmii elvéhez, olyan erőnék: tekintette és tekinti a mozgalmat, amely a felszabadult országoknak azt a természetes törekvését fejezi ki, hogy együttesen száll jóinak szembe az imperialista, ai gyar- fnaitostó, a« fajüldöző és a he- gemonlistai erőkkel, 'és megvédjék d«rá«gai á«ron kivívott függetlenségüket, szabadságukat.

Az el nem «kötelezettek mozgalma« — hangisúlyozza« a« távirat — különösen fointas szerepet tölt be most, a«mlikor az imperial izmus agresszív körei szembeszegülnek a történelmi fejlődés objéktív menetével és az erő pozídiá'jából igyekeznek megoldani o világ problémáit, „saiját érdekszférájuknak” kiáltják ki a' világ különböző térségeit és „«nemzetközi teirroriz- musnálk” «minősítik a nemzeti felszabadulásukért küzdő népek harcát. Ezért szükség van a világ összes békeszeirető erőinek együttes harcára a béke megvédése érdekében.

Fokozódott a partizánok tevékenysége

Nehéz helyzetben a salvadori junta