Tolna Megyei Népújság, 1981. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-13 / 189. szám
1981. augusztus 13. Képújság 3 Moszkvában operálták Egy baleset és ami utána történt (TUDÓSÍTÓNKTÓL)- Ma sem értem egészen, hogyan fordulhatott elő, olyan gyorsan és váratlanul történt — mondja László Ferenc, a 11. sz. Volán Vállalat dolgozója.- 1973. április 25-én Báta- szék irányába vezettem egy autóbuszt. A vasútállomás közelében a motor felől erős sípolást, fütyülést hallottam. Az önindító motorjára gyanakodtam, így a bátaszéki vasútállomás parkolójában a motorháztetőt felnyitva keresni kezdtem a rendellenesség okát. A motort egy csavarhúzó segítségével az önindító behúzó tekercsének rövidre zárásával akartam újra indítani. A kézigázkart már korábban ráhúztam, így a motor az indításnál felpörgött, a kar- dánkeresztől a kardánpersely leröpült, nekivágódott a motor- háztetőnek, s onnan a :bal szemembe esett. Szörnyű fájdalmat éreztem. A bal szememre megvakultam. A baleset után a legnagyobb fájdalmam mégis az volt, hogy a sok-sok tanulással, lemondással szerzett hivatásos jogosítványomat elveszítettem. A Volánnal, felgyógyulásom után, mint kalauz dolgoztam, de borzasztó volt úgy indulni munkába, hogy nem én vezethetek ...- Hogyan szerzett tudomást (TUDÓSÍTÓNKTÓL) A dombóvári Városi Tanács legutóbbi végrehajtó bizottsági ülésén Csillag László, a műszaki osztály vezetője a városgazdálkodási feladatok ellátásáról számolt be. A beszámoló átfogóan tartalmazza többek között a köztisztasági, villamosenergia-szolgáltatási, ivó- vízellátási feladatokat, amelyet más-más szolgáltató vállalat lát el. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a városgazdálkodási feladatokat ellátó szervek tevékenysége kielégíti a lakosság igényét. A vb tagjai ezután tájékoztatót hallgattak meg az 1981. évi működési költségvetés és fejlesztési feladatok első félévi teljesítéséről. A Külkereskedelmi Bank, a Skála-COOP és 13 mezőgazda- sági üzem a közelmúltban megalakította az AGENT-COOP iparszerű termelést szervező és kereskedelmi társulást, amely a mezőgazdasági üzemek melléküzemágainak jobb kihasználását teszi lehetővé. Az ipari nagyüzemek egyes, számukra gazdaságtalan termékek előállítására gyakran keresnék termelőszövetkezeti partnert, aki melléküzemágban — kihasználva például a kínálkozó munkaerőt — jövedelmezően oldaná meg a gyártást. Csakhogy megfelelő információ híján a gyár és a tsz melléküzemága nem mindig találja meg egymást. A társaság éppen a partnerek összehozására vállalkozott. Jelenleg már 40—50 kooperáció szervezésével foglalkoznak. A Csavaripari Vállalat például korszerű gépeket vásárolt. A még használható régebbi berendezéseit egyik vidéki gyáregységébe csoportosította át, de az ottani gépeket sem selejtezték ki. A társaság szervezésében négy termelőszövetkezet melléküzemágában állítják fel ezeket, biztos bevételi forráshoz juttatva a gyengébb adottságú termelőszövetkezeteket. Hasonlóan eredményes megolA műtét után két kislányával arról, hogy a szeme operálásával visszanyerheti látását? — Sokáig nem tudtam belenyugodni a helyzetembe. 1979- ben a rádió egyik műsora egy moszkvai szemklinikáról tudósított. A műsorban hallottak nem hagytak nyugodni. 1980 januárjában felkerestem a Vöröskereszt tamási szervezetét, ahol Májer Pálné sietett a segítségemre. Levelet írt az Egészség- ügyi Minisztériumba, amiben A bejelentések között szerepelt a Pécsi Postaigazgatóság tájékoztatója a városhoz tartozó külterületi lakosság postai ellátásának érdekében tett új szolgáltatások bevezetéséről. A bevezetésre kerülő új szolgáltatási formában a külterületi postai kezelő munkanapokon gépkocsival, meghatározott menetrend szerint keresi fel a településeket, s a gépkocsiban egy kis postahivatal is működik. így lehetővé válik a csomagok és pénzküldemények helyszíni felvétele, illetve kézbesítése. Az új szolgáltatást Szarvasd, Nagykonda, Kiskonda, Szilfás, Mászlony és Gu- naras-termálfürdő területén szándékoznak bevezetni 1982- től. MAGYARSZÉKI ENDRE dósok kínálkoznak a könnyűiparban is. A munkaerőhiánnyal küszködő Kistex hamarosan 300 szövőgépet ad át a bodrogközi termelőszövetkezeteknek, ahol viszont az asszonyok folyamatos foglalkoztatása jelenti a gondot; közös megelégedésre ezen a gépen készül majd a kelme a Kistex számára. Nemcsak belföldi partnerek egymásra találását egyengeti a társaság, külkereskedelmi vállalatokkal együttműködve az exporttermékek gyártását is megszervezi. Annál is inkább kínálkozik erre a lehetőség, mert a társulás adatai szerint több ezer külföldön eladható cikket állíthatnának elő gazdaságosan a tsz-kisüzemek, többek között szerszámokat, vegyszereket, bútor- és cipőipari kellékeket, bőrdíszmű-vereteket stb. A társaság a szó szoros értelmében már nyélbe is ütött ilyen üzletet. Közreműködésével a Generalimpex évi 600 ezer hólapátnyél eladására kötött megállapodást egy svéd vállalattal. A nyeleket a kötegyáni termelőszövetkezet gyártja. Az AGENT—COOP számításai szerint a mezőgazdasági üzemek melléküzemágainak szélesebb körű bekapcsolásával évente mintegy 150 millió dollár értékű exporttermék előállítására van lehetőség. kérésemet továbbította. A válaszra nem kellett sokáig várni, hamarosan vizsgálatra hívtak az Országos Orvosszakértői Intézetbe. | A moszkvai klinikát ők keresték meg, és 1980. november 12- én már utazhattam is a MIKRO Szemseibészeti Klinikára. Tizenhat napig vizsgáltak, .készítettek elő o műtétre. Az első vizsgálatnál már biztattak, hogy a nagy műtét után látni fogok. Az örömöm leírha- •tatlan volt. 1981. április 20-án vágyam, reményem valóra vált: újra látok a bal szememmel is. — Az utazás költségeit ki fedezte? — Kezdetben magam próbálkoztáim, de kiderült, hogy nem tudtam volna saját erőből a műtétig eljutni. Segéllyel a Szak- szervezetek Megyei Tanácsa is támogatott, de a költségeim zömét a Volán fizette. Nagyon sok segítséget kaptam. Még egy-egy moszkvai út előtt is mindig a kollégáim vittek fel autóval Budapestre. — Milyen tervei vannak? — Szeretném a munkámmal megköszönni azt, amit értem tettek. Jeleneg a tamási kirendeltségen dolgozom. A gépészeti szakközépiskola IV. osztályát szeptemberben folytatom, minden vágyam azonban, hogy ismét hivatásos jogosítványom legyen, újra vezethessek. BOGNÁR CECIL fl megváltozott munkaképességűekért Jelenleg mintegy 150—2Ű0 ezerre tehető azoknak a száma, akiknek betegség, baleset vagy egyéb okok, például munkahelyi ártalmak miatt megváltozott, illetve csökkent a munkaképességük. Az utóbbi esztendőkben egyre szélesebb körben bontakozik ki a társadalmi gondoskodás életkörülményeik javítására. Rehabilitációjuk az elsődleges humánus szempontok mellett társadalmi érdek is, hiszen a 30— 40 százalékkal csökkent munkaképesség nem jelent teljes munkaképtelenséget, nem zárja ki, hogy hasznos munkát végezzenek. Ehhez azonban olyan munkahelyekre, munkalehetőségekre van szükség, ahol a csökkent munkaképességűek is megtalálhatják az egészségükre nem ártalmas, könnyebb tevékenységet. Az Állami Fejlesztési Bank ennek ösztönzésére hirdetett az idén pályázatot, amellyel vállalatok, szövetkezetek, társulások számára teremtett támogatási alapot, a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatásának bővítésére, új üzemek létrehozására, a régebbiek korszerűsítésére. Hazánkban 5 vállalat és szövetkezet — a Fővárosi Kézműipari Vállalat, a Fővárosi Kefe- és Seprűgyártó Vállalat, a Vas megyei Vegyesipari Javító Vállalat, a Szegedi Fonalfeldolgozó Vállalat és a Humanitás Szövetkezet — specializálódott a csökkent, illetve megváltozott munkaképességű dolgozók foglalkoztatására. Az Állami Fejlesztési Bank pályázata egy teljesen újszerű kezdeményezés megvalósítására is lehetőséget nyújtott. A Rozmaring Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, a Volán Elektronika és a mozgássérültek pesthidegkúti lakásszövetkezete gazdasági társulást hozott létre a budapesti KISZ- bizottság közreműködésével. Elhatározták, hogy a lakásszövetkezet tagjainak otthonukhoz közel teremtenek munkaalkalmat, mégpedig korszerű számítógépes adatrögzítést, amihez a banktól 5,5 millió forintos támogatást kértek. E vállalkozás —• amelyhez a Volán adja a számítógépet, s a Rozmaring Tsz-szel együtt a munkát is — 100 mozgássérültnek nyújt megfelelő elfoglaltságot, megélhetést. Yb-ülés Dombóváron Mezőgazdasági melléküzemek jobb kihasználása Terméstöbblet plusz környezetvédelem Mezőgazdasági termelésünk hosszú történelmi fejlődés során jutott el napjaink intenzív belterjes mezőgazdaságához. a XIX. század elején termésátlagaink csak 8—9 q/ha GE (gabonaegység) körül alakultak. 100 év eltelte után is — a XX. század elején — 15 q/ha GE-t termeltünk. A technika, a tudomány gyors fejlődése és annak mezőgazáaMgi alapállása, a nagy mennyiségű műtrágya felhasználása a termésátlagok gyors növekedését eredményezte. így napjainkban már 50 q/ha EG-t érünk el. Az olcsó energiaárak, műtrágyaárak, a nagy teljesítményű szervestrágya-szórók hiánya a legutóbbi évekig a szervestrágyázás elhanyagolását okozták. Ezzel egy időben a készleten levő fel nem használt nagy tömegű szerves trágya súlyos környezetszennyezőként jelentkezett. A súlyos, nagy teljesítményű erő- és munkagépek, a sokszori taposás, az intenzív műtrágyázás, talajaink fokozatos szerkezetromlásával, elsavanyodásával jártak együtt. A talajvizsgálati eredmények több magas hozam- szinten termelő üzemben mikro-, mezoelemhiányról tanúskodnak. Talajaink mikro- és mezotápanyagainak pótlása ásványi eredetű műtrágyákkal, szerves kelátokkal nem minden esetben lehetséges, vagy kifizetődő, a nehéz beszerezhetőség, illetve a magas beszerzési és kijuttatási költség miatt. A szakszerűen tárolt, felhasznált szerves trágyák a 3 fő makró- elemen (nitrogén, foszfor, kálium) kívül ezeket az értékes mező-, és mikroelemeket is viszonylag nagy mennyiségben a növények által felvehető állapotban tartalmazzák. Talajaink szerkezetének, állagának, tápanyagszolgáltató képességének, pH-viszonyainak megőrzése vagy javítása elképzelhetetlen szervestrágyázás nélkül. Az energiaárak, műtrágyaárak felszökése ma már lehetővé teszi a szerves tárgya gazdaságos kijuttatását. Hasznosításával nemcsak nyereséget, terméstöbbletet érünk el, hanem eleget teszünk a környezetvédelmi elvárásoknak is. Igazolja ezt azoknak az üzemeknek a termelési eredménye, melyek a helyesen megválasztott agrotechnika és kemizálás mellett szántóterületük jelentős hányadát évente szervestrágyázzák. Jó példa erre a Dal- mandi A. G. magas termés- eredménye. A gabona- és szalmabetakarítás utáni időszak a legmegfelelőbb az istállótrágya szántóföldi elhelyezésére. 1980-ban megyénk terve 18 845 hektár területre 665 369 tonna szerves trágya kiszórása volt, ezzel szemben a kedvezőtlen időjárás, az elhúzódó betakarítás csak 13 776 hektár területre 503 371 tonna szerves tárgya kiszórását tette lehetővé. Az 1981. évi megyei terv 18 600 hektárra 721 150 tonna. Ez a nagy mennyiségű anyag a rendelkezésre álló munkagépekkel, az erők üzemi szintű céltudatos összpontosításával, hatékony szervezéssel a szántóföldre kijuttatható. A szerves trágya teljes meny- nyiségének szántóföldi felhasználása — párosulva a megfelelő agrotechnikával, kemizá- lással — a legbiztosabb záloga a termésátlagok további növelésének. DR. KONKOLY LAJOS agrokémiai szaktanácsadó A Dalmandi Állami Gazdaságban nem utolsósorban a megfelelő szervestrágyázásnak köszönhetőek a magas termésátlagok (Archív felvétel) Több mint huszonnégyezer lakás Tavaly 24 268 lakás építéséhez és megvásárlásához, bérlő- kijelölési jog megszerzéséhez járultak hozzá a munkáltatók. A vállalatok lakásépítési alapja lehetővé teszi, hogy az idén is több mint 24 000 új otthon megszerzéséhez nyújtsanak anyagi segítséget, s egyéb támogatást dolgozóiknak. A szervezett támogatásnak különösen eredményes formája a vállalatok saját beruházásában, szervezésében lebonyolított lakásépítési akció. A Csepel Vas- és Fémművek például eddig négy lakótelepet épített dolgozóinak, s csaknem 2700 munkáslakást adott át. Az idén az új, Rakéta úti lakótelepen befejezik az első 140 új lakás építését, s a hatodik ötéves terv végéig összesen 1156 munkáslakás átadását irányozzák elő. Ily módon 1985-ig a jelenlegi elképzelések szerint valamennyi dolgozójuk lakásigényét kielégítik, sőt talán már előbb is, hiszen most mindössze 971 igénylést tartanak nyilván. Székesfehérvárott a Videoton Elektronikai Vállalat szociálpolitikai kiadásainak csaknem a felét költi a dolgozók lakás- problémáinak megoldására. így 1985-ig a kedvezményes vállalati feltételekkel és hozzájárulással 1132 dolgozójukat juttatják lakáshoz. Ennek nagyobb része, 75 százaléka OTP-, illetve tanácsi értékesítésű lakás, amelynek megvásárlásához, sőt az előtörlesztéshez hosszú lejáratú kölcsönnel járulnak hozzá. Különösen sokrétű segítséget nyújtanak a családiház-építők- nek, akik az 50 000 forintig terjedő hosszú lejáratú kölcsö- nön túl szállítási és építőgépkölcsönzési kedvezményeket kapnak, s szükség szerint az építkezés műszaki terveit is elkészítik a vállalat szakemberei. A Mecseki Ércbányászati Vállalat eddig ezer dolgozójának otthonalapítását segítette, s a jelenlegi ötéves tervidőszakban 900 lakás megépítéséhez nyújt messzemenő támogatást. A segítségnyújtás eszköztárát — kölcsönnyújtás, beruházás, lebonyolítás, anyagbeszerzés, műszaki ellenőrzés, gépkölcsönzés stb. — új módszerrel, a koncentrált családiház-építéssel bővítik. A tanács segítségével a mecseki üdülőközpontban, Or- fűn száz családi otthon számára biztosítanak közművesített építési területet, amelyre a Tolna megyei Állami Építőipari Vállalat panelekből összeszerelhető családiház-variációját ajánlják. Pécs nyugati városrészében ugyancsak koncentrált beépítésre nyújt lehetőséget a tanács. Erre a területre könnyű- szerkezetes épületeket ajánlanak, amelyek munkálataiból nagyon sokat maguk a tulajdonosok is elvégezhetnek. A mintaépületet még az idén felállítják. A Borsod megyei Tanács mintegy 150 vállalatot keresett meg a munkáltatói támogatással épülő lakások koordinálása érdekében. A tervek szerint 1985-ig megközelítőién négyezer, telepszerű, több szintes munkás- és társaslakás építésére kerül sor a megyében. A nagyobb vállalatok építő- és karbantartó részlegei a vállalati támogatással épülő lakások kivitelezésében is segítenek. Al- berttelepen ily módon több mint száz lakást építenek a Borsodi Szénbányák segítségével. Miskolc agglomerációs övezetének kilenc községében mintegy ezer közművesített házhelyet alakít ki a megyei tanács. E telkek árából 50 000 forint engedményt kapnak azok a munkások, dolgozók, akik miskolci lakásigényükről lemondanak és részt vesznek a vállalati mun- káslakás-építési akcióban. Komárom megye üzemei a jelenlegi ötéves tervidőszakban összességében 350 millió forint értékű lakástámogatási alapból segítik dolgozóik otthonalapítását. A megypi tanács gondos felmérés alapján már kijelölte a tervidőszakban leggazdaságosabban beépíthető építési területeket. Több községben a korábbinál lényegesen nagyobb arányú lakásépítési lehetőségeket teremtettek. Ezért a TÜZÉP- telepek már az idén a múlt évi7 nél 60 százalékkal több és gazdagabb választékú építőanyagot kínálnak az építkezőknek.
