Tolna Megyei Népújság, 1981. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-11 / 187. szám
1981. augusztus 11. A NÉPÚJSÁG Moziban Hogy mi az a filmrendező, Pistike? Az egy olyan ember, oki hosszú ideig csak ül, ül, nézi a mozit, míg egyszeresük kigyullad a szeme mögött egy lámpa és kattogni kezd neki ott belül-. A sok történet, meg figura, ami -a fejébe kuszálódott, ezután újra ott látható a vásznon, a többi ember meg áímél- kodik, nini, a gépész bácsi ösz- szekeverte a tekercseket! Hogyan? Túlságosan ismerős e' szöveg? Mihtha Karinthy... Úgy van. Csak ő az írót hasonlította a selyemhernyóhoz: mások írásait fogyasztja eperlevél helyett, és amit bekebelez, mind tintává változik a fejében, majd egy csövön a keze végéhez jut és elkezd hosszú, kék szálat ereszteni a fehér papírokra. Hát igen, amit írtam, hm . . utánérzés. Mentségemre szolgáljon, hogy 'Bán Róbert új filmjének megtekintése után követtem el. A Fogadó az örök világossághoz hivatalosan bűnügyi komédia. A nyomozás szálai Agatha Christiehez vezetnek, a szerző nem is tagad: még a kísérőértelmező dal is tíz testvérről szól, ámbár a szereplők száma éppen egy tucat. Elméletileg ugyan lehetséges, hogy a Hét kis indián, a Tíz/kiesi néger, a Meghívó egy gyilkos vacsorára stb., stb. után még egy annyira áhított magyar sikerfilmre valót is ki lehet facsarni az alapötletRádió A Dunatáj Van ennek az országnak egy olvashatatlan folyóirata. Ne tessék arra gondolni, hogy talán több is akad, mert ez az egy ugyanakkor kitűnő is. A Gondolatról van szó, mely a Magyar Rádió régóta élő, színvonalas és széles közönségnek szóló irodalmi lapja. Nem nyomtatják, hanem sugározzák. Itt helyet kapni megtiszteltetés, hiszen az, aki a közönséghez kíván szólni, mindig örülhet, ha szava sokakhoz eljut. E téren pedig a rádió alighanem verhetetlen. Ilyesformán a megyénkben megjelenő és immár negyedik évfolyamába lépett a DUNATÁJ cimű tudományos és művészeti szemle szerkesztői ritka lehetőséget kaptak, amikor Filippinyi Éva az elmúlt pénteken megszólaltatta őket, hogy beszéljenek munkájukról, terveikről és főleg koncepciójukról. Olyan szerkesztőt még nem hordott a hátán a föld, aki egy ilyen alkalmat arra használt volna fel, hogy a saját megyéje sajtóorgánumát pocskondiázza. Természetesen itt sem ez történt, hanem egy nagyon ügyes bemutatkozás, a jó áru jó ajánlata: - hogy üzleti kifejezést használjunk. Csányi László és dr. Vadas Ferenc szavaiból kiderült, hogy a DUNATÁJ megindításával hiányt akartak pótolni. Nagyon okosan nem arra törekedtek, hogy a kérészéletű helyi szép- irodalmi orgánumok számát szaporítsák, hisz az egész megyéKönyvek Népszerű rádió- és televízióprogramok nyomán született művek megjelentetését készítik elő a Zeneműkiadó Vállalatnál. A mikrofonnál Kroó György a címe annak a kötetnek, amely húsz év magyar zeneéletének sajátos krónikáját adja. A könyv a szerzőnek a rádió Új Zenei Újságjában '1960 és 1980 között elhangzott kritikáiból válogat. Csak a derű óráit számolom címmel Czigány György fogKossuth-könyvek Poór József: Századunk és a protestantizmus Párbeszéd marxisták és hívők között, vallás- és egyháztörténet, filozófiai elemzés Poór József könyve, amelyben áttekinti századunk fő történelmi vonula- tairés a protestáns egyházak viszonyát. Alcímében is jelzi a köpyv, hogy az általános egyház- és vallástörténeti vonatkozások mellett külön hangsúlyt kap: „a magyaroszági szolgáló egyház teológiája”. A protestantizmus a korai ka- pitalizműs korában----fő vonal aiban — egyike a kor progresszív elméleteinek. Ezt a haladó jellegét — megintcsak fő vonalaiban — később, a társadalmi-történeti fejlődés folyamán elveszti. Magyarországon, a felszabadulás után ismét fordulat következett be, elsősorban az egyház hivatalos vezetésének jóvoltából. A fordulat lényege, hogy a hit nem lehet akadálya annak, hogy a papság és a hívők részt vegyenek a társadalom demokratikus és szocialista átalakításában. Ez az egyházi teológiai mozgalom elősegítette és ma is erősíti a hívők és marxisták nemzeti egységének kialakulását. A világnézeti ellentétek feloldására nincs ugyan lehetőség, de a párbeszédet e könyv is segíti. A szerző szerint, ez az újfajta szolgálat-teológia „történelmileg az első jelentős megvalósított kísérlet a keresztény teológia egy radikálisan új alakzatának kidolgozására”. A szerző ajánlja könyvét hívőknek és nem marxista ateistáknak, teológusoknak és marxista valláskutatóknak, tehát minden olyan olvasónak, aki a vallás mai problémáira és a marxista valláskutatásra kiváncsi. a Gondolatban ben nincs féltucat olyan tollforgató, akinek ilyen tevékenysége elérné a közölhetőség színvonalát. Ehelyett megkeresték azt a „fehér foltot”, melynek feltérképezésével Tolna megye példát mutathat — és miért ne éppen Tolna megye mutasson példát. Ez az esszéirodalom, melynek kitűnő művelői vannak, de amely területen a megjelenés lehetősége korlátozott. A másik feladat a hagyományőrzés (Vörösmarty, Babits) és olyan hiteles dokumentumok felkutatása, melyek közléséért eljövendő korok kutatói lehetnek 'hálásak. Ilyenekre Bartók esetében már épp úgy szép példát szolgáltatott a rövid múltú DUNATÁJ, mint kevésbé ismert szereplőkkel kapcsolatban. Tüskés Tibor pl. egy bajai segédtanító 1848-beli sorsáról közölt rendkívül érdekes, értékes adalékokat a IV. évfolyam 2. számában. A folyóirat mindössze 1000 példányban jelenik meg, de a megye társadalmi átrétegződé- sével összefüggésben várható, hogy értő olvasóinak száma itt épp úgy gyarapszik, mint ahogyan már rég túljutott híre megjelenési helyének közigazgatási határain. A bemutatkozás szerencsés volt. Hitelét növelte, hogy nemcsak a szerkesztők 'emlegettek érdekességeket, hanem a befejező részben a DUNATÁJ-ból vett sűrű idézetekkel bizonyították is ezt. O. I. a zenéről Iáit kötetbe népszerű műsorai-, ból. A gyermekkönyvhét alkalmából kerül a boltokba Dimény Judit: Hang-játék című könyve. A rádió ifjúsági adásaiból jól ismert zenepedagógus szerkesztő olvasói megtudhatják a többi közöt, hogy mi a csend és milyen a hang, s azt is, hogy nincs feltétlenül szükség igazi hangszerekre ahhoz, hogy valaki zenélhessen. Régészeti kutatások Az ispánsági központ feltárásán dolgoznak a • Magyar Nemzeti Múzeum régészei az ország egyik legfontosabb ásatásán, a visegrádi Várkert-dű- lőben. Eddig számos apróbb tárgyi emlék mellett 40 ház körvonalai bontakoztak ki. Az ásatások eredményei alapján ma már bizonyos, hogy e központ egy római katonai főborra épült, s annak kapuját a XI. században toronnyá alakították. (Ebben a toronyban — s nem a róla elnevezett, közismert Salamon lakótoronyban — raboskodhatott az 1063—74 között uralkodott magyar király a trónviszályok után.) Az ispónsághoz falu, házak, témp- lom, temető tartozott. Az országban számos, több éve kezdődött ásatás folytatódik a nyáron. A Bács-Kiskun megyei Lászlófalvón a kun etnikum nyomait keresik a szakemberek. Római kori ásatás folyik a Pécs környéki Kővágószőlösön, az ércbánya területén, ahol egy villát tárnak fel. Ha elkészül a megközelítéséhhez szükséges közút, a romterületet a közönség is látogathatja. Hetény- pusztán késő római tábor nyomai bontakoznak ki. bői. Ehhez azonban nem elég a szereplőket múlt századi magyar ruhákba öltöztetni, még a szemünket kibökve rejtőző kincs és o körülményesen indokolt bosszúterv sem jelent olyan tétet, amj izgalmunkat kiválthatná. És hogy állunk a komédiával? — Megjelenik, mihelyt rájövünk, hogy csak a cégér változott, a fogadó, ahol megölik a pénzes vendégeket, Autant- Lara híres filmjéből honosodott át. Ettől kezdve jól mulatunk, ugyanis az ismerős helyzetek eszünkbe juttatják Fernandel fintorait. Meg azt, hogy a humorhoz is „tét” kell. A mintaképben megvolt: az ügyefogyott páternek a titok elárulása nélkül kellett megmentenie a vendégek és a saját bőrét. Itt viMennyezetfreskó, régi szépségében szont megemlítendő a főgonosz kocsmárosnét (Törőcsik Mari) különös módon megdicsőitő zárójelenet, amely már-már oly modern, hogy Resnais is megirigyelhetné. Kár, hogy már korábban azt hiszi mindenki: itt a vége, fuss el véle, és a film mély értelmét a kijáratból visz- szafordulva még nehezeb kihüvelyezni. Végül, a bírálatokban — az olvasó nagyobb bosszúságára — megszokott egyrészt-másrészt alapon, lehetne néhány dicsérő megjegyzést erőltetni. Nem kockáztatom meg. Bán Róbertról mindenki tudja, hogy különben rutinos mestere a szakmájának. CSONTOS KÁROLY Megújul a debreceni Kodály Zoltán Zeneművészeti Szakközépiskola hangversenytermének 1894-ben festett mennyezetképe. Mirkovszki Géza 36 négyzetméteres. szekkó technikával készült alkotását korábban két ízben már javították. Most Haraszti Margit és Szoboszlay Éva reestaurátor művészek feltárják az átfestett részeket, könzer- válják és kiegészítik a meny- nyezetképet. TV-NAPLÓ Az érvényesülés háttere Rick Nóra és Gácsi Sándor — az elmúlt hét szombatján sugárzott Fenn lakunk a domb tetején című riportfilm alkotói — nyilvánvalóan azért állították kamera elé a Hímben szereplő Jónás családot, mert „esetük" még mindig nem általános. Sajnos. A tényszerűen higgadt hangú riportfilm egy olyan c i - g á ny családról szólt, amely ott tart életvitelében, gondolkodásában, de azt is Írhatom: politikai és etikai magatartásában, mint kevesen. Akinek szerencséje volt látni a filmet, az tudja, a Nógrád megyei'Vanyarcról Érdre költözött cigánycsalád nem értelmiségi, nem is lumpen. Jánásék kereskedők. Évtizedek óta ruhákkal vásároznak. Tisztességesen, tehát tiszteletet ébresztőén. A vanyarci cigányságba már születésük pillanatától kezdve belenevelték a — zömmel iparos — szülők, hogy az egyedüli út a boldogulás felé a kemény munka. S ok, — Jónáséit sem — nem feledkeztek meg erről az útravalórólA Jónás családot ábrázoló 20. századi mozaikképben — amit a film alkotói remek érzékenységgel, a helyszíneket vé- gigjárva, darabonként illesztettek eggyé — a leglényegesebb szerep, a család középiskolás tagjának, Jónás Judit középiskolai tanulónak jutott. Judit remek előadó. Sikeres vers- és prózamondó versenyek állnak mögötte. A riportfilm még arra is vállalkozott, hogy következtetni bátorítsa a nézőket: lehet-e Jónás Juditból színésznő? Ha a jegyzetirónak módjában állna az ügyben voksolni, nyilvánvalóan a cigánylány érdekében tenné meg. Ilyen biztos családi háttérrel és bizonyított tehetséggel — lehet belőle színésznő. Hacsak nem tagadják meg őt pályaválasztása előtt származásáért, mint gimnáziumba való felvételekor. Reméljük, hogy nem. — szűcs — Hajótöröttek Hát befejeződött! Szombaton délután végre véget ért a Hajótöröttek cimű, hétrészes ausztrál Filmsorozat, s most már nem kell hétről hétre izgulnunk az emberevő bennszülöttek által látogatott, de egyébként sem túlzottan néptelen „lakatlan" szigetre került filmhősökért. Izgulni — persze — leginkább csak a film alkotóinak szándéka szerint kellett volna, s aki nem látta az utolsó részt, az nem tudhatja: a gyanúsan rövidre sikerült befejező epizód happy end nélkül zárult. Ugyanis nem érkezett hajó a szerencsétlenül jártak megmentésére. Ám ha csupán ezzel szegték volna meg az alkotók a jól ismert hajótörött- történetek játékszabályait, az még nem lenne baj. Annál inkább baj az, hogy a zátonyra futás után jobbára öncélú, vontatott cselekményé kalandokat láttunk, s csak azt remélhetjük: az elmaradt megmenekülés nem egy újabb, hasonló folytatás-sorozatban következik be. A „hősök" — köztük egy izig-vérig bűnöző fegyenc, akinek mindig és mindent megbocsátanak a többiek — egy jóindulattal is csak butuskának nevezhető történet szereplői, némi ál-jellemábrázolással, hamis érzelmekkel, látszatromantikával, hihetetlen naivsággal. Az átlátszóan üres tanulságé epizódokra és a szereplőkre egyébként céltalan emlékezni ezúttal — és máskor is- Defoe és Verne történetei mögött minden tekintetben nagyon mesz- sze elmaradt e filmsorozat, amely sem utánozni nem tudta a klasszikus elődöket, sem pedig újat nyújtani nem volt képes. így műsorra tűzése valószínűleg csak a forró nyárral és a tévébeni uborkaszezonnal magyarázható. Mert a hét rész megtekintése után nemcsak a filmbeli hajótörés jut eszünkbe, hanem az is, hogy ez a sorozat még szimpla szórakoztatási kísérletként sem érte el célját — zátonyra futott. —k —n A következő heti filmjegyzetünket az Olsen-banda boldogul című dán filmvigjátékról írjuk A restaurátor művészek munka közben Injekciózzák az alsó rétegekbe a konzerváló anyagot ■ —^ Tíz piti kókler
