Tolna Megyei Népújság, 1981. augusztus (31. évfolyam, 179-203. szám)
1981-08-05 / 182. szám
1981. augusztus 5. ^PÜJSÁG 5 Ötnapos munkahét. jobb munkával, a munkaidő teljesebb kihasználásával, a szervezettség javításával meg tudjuk teremteni a teltételeit, akkor a hatodik ötéves terv időszakában a bérből és fizetésből élőknél — a jelenlegi munkaidőalap csökkentése nélkül - térjünk át az ötnapos munkahétre. (Idézet a Központi Bizottság beszámolójából a párt XII. kongresszusára.) A törvényes munkaidő jobb kihasználásával, a munka szervezettségének javításával meg kell teremteni annak a feltételeit, hogy a hatodik ötéves terv időszakában a bérből és fizetésből élőknél a jelenlegi munkaidőalap csökkenése nélkül át lehessen térni az ötnapos munkahétre. (Idézet a párt XII. kongresszusának határozatából.) A tolnai PATEX-ban örömmel fogadták Egy hónap kevés ahhoz, hogy általános tapasztalatokat, mesz- szemenő következtetéseket lehessen levonni egy ilyen nagy horderejű intézkedésről. Ma még nem lehet megmondani, hol, miben szorul finomításra, az azonban máris lemérhető, milyen volt az előkészítés, majd az indítás és az is látszik, hogyan fogadták a dolgozók. Hozzátéve mindjárt, hogy az ötnapos munkahét bevezetésének a kétségtelen előnyei mellett, vannak olyan vonzatai is, amelyek az eddiginél fegyelmezettebb, jobb munkára kényszerítenek vezetettet és vezetőt egyaránt. Ezekben summázható a beszélgetés bevezető része, amelyet Szabó Bélával, a PATEX tolnai gyárának műszaki vezetőjével folytattunk. Ebben a gyárban igazán sikeres volt az indítás. Azt hiszem, nem túlzó dicséret, ha mindjárt hozzátesszük, a siker az alapos, átgondolt előkészítésnek köszönhető a gazdasági vezetés és a társadalmi szervek részéről. Biztosan nem sértődnek meg a tolnaiak, ha mindjárt azt is hozzáteszem, ebben a gyárban viszonylag könnyebb volt, mint bonyolultabb munkaszervezésű üzemekben, de váltig állítom a bevezetés sikerének első számú feltétele a magas színvonalú szervezettség volt. A vonatkozó minisztertanácsi rendelet értelmében a PATEX - így a tolnai gyár is - idén július elsejével tért át az ötnapos munkahétre. Itt, sajátos módon, úgy történt, hogy ezután minden szombat szabad. No, azért nem egészen mindenkinek, hiszen a karbantartók, például, szombaton dolgoznak és a heti második szabadnapjukat hétfőn kapják meg. És a félben lévő munkákat is szombaton fejezik be, hogy hétfőn már az új munkával futhasson a gép. Tulajdonképpen huszonöt szombat délelőtt esett ki az új Vanya Rozália: Mindannyian örömmel fogadtuk az ötnapos munkahét bevezetését. Különösen nekünk, háromműszakosoknak jelent sokat. munkarend bevezetésével Ezt úgy kellett megoldaniuk, hogy éves szinten a termelés eddigi mennyiségét hozni kell. A műszaki vezető szerint erre minden biztosíték megvan. Ezt a garanciát a hatékonyság növelése és az eddigi belső veszteségidők alapos csökkentése adja. Szabó Béla elmondja: — Dolgozóink keresete nem csökkenhetett, nem is csökkent. Órabéremelést hajtottunk végre. Ez különböző helyeken, differenciáltan történt. A munkának és az eddigi munkarendnek megfelelően az órabéremelés 4,8- 9,1 százalék között alakult. Természetesen ez az alapórabérek emelkedését jelenti. Ha valakinek, a különböző szervezési intézkedések, vagy a technikai fejlesztés következtében nőtt a teljesítménye, vagy javult az általa gyártott termékek minősége, annak ezentúl is emelkedett a keresete. Jobbá tették a gyárban a munkafeltételeket, megvalósult a több gépes termelés, korszerű módszereket, munkafogásokat sajátítottak el a szövőnők. Négyhetes képzés folyik az üzemben, hat-nyolc fős csoportokban sajátítják el a lányok, asszonyok a ma ismert legkorszerűbb munkafogásokat. Mit tagadjuk, nőtt a megterhelés, de nőtt a szabad idő és, ami egyáltalán nem közömbös, jelentősen nőtt a kereset is. (Itt közbevetőleg: Vanya Rozália, aki a legmesszebbről, Györkönyből jár be a gyárba - napi két óra utazás oda, két óra vissza —, elmondja, hogy a legjobb szövőnők öt-, öt és fél ezer forintot is megkeresnek havonta1, de hatezer forintra is volt már példa.) Az ifyen beszélgetések során kiderül, hogy egy ilyen, végeredményben szociális jellegű, intézkedésnek mennyiféle von- zata lehet. Szabó Béla: - Munkaerőhiány van nálunk is, de ez általános tendencia a textiliparban. Ezt valamiképpen ellensúlyozni kell. Az 1972—73—74-es években négyszáz géppel termelt több mint háromszáz dolgozó. Éves termelésük nyolcmillió négyzet- méter volt. Ma 290 gépet kezel 150 szövőnő. A meggyártott termék tízmillió négyzetméter egy év alatt. Nagyméretű gépi rekonstrukciót hajtottunk végre. Ezzel biztosítani tudtuk a termelés szinten tartását, sőt, némi növelését, hiszen a létszám így is, úgy is csökkent volna. És most térjünk vissza az ötnapos munkahéthez. Ez is szolgálja azt a célt, hogy a dolgozói létszámcsökkenést megakadályozzák. Az egyszer már idézett Vanya Rozália is azt mondja, hogy a dolgozók nagy örömmel fogadták az új munkarendet. A minden szombat szabaddá válása, ezzel a heti két szabadnap, különösen egy ilyen, tipikusan női üzemben, rendkívül jelentős. Egy szövőnőnek a vasárnap eddig nem volt igazán pihenőnap, hiszen szombaton a gyárban dolgozott, vasárnap meg otthon kellett helytállnia. Most a háztartás ^eti gondjainak ellátására ott a szombat, a vasárnap — már aki úgy akarja — megmarad a pihenésnek, művelődésnek, szórakozásnak. És ha már a tolnai PATEX- gyárban járunk, ejtsünk néhány szót arról is, mit is gyártanak itt, milyen termékek minőségéért dicsérjük (nem haragszanak meg érte — melyekért bíráljuk, ha megérdemlik?) a tolnaiakat. A háztartási törlőruhák gyártásában országos profilgazda ez az üzem. Százszázalékos pamuttermékek ezek. Különböző felsőruházati flanelláruk kerülnek ki a szövőgépekből, da- maszt asztalterítők, szalvéták — tehát készletek indulnak innen a boltokba. És újabban ru-í galmas kordbársonyszövetek. Ez utóbbiak kizárólag belföldi piacra kerülnek, a Centrum áruházakba. Végül, nyugodt szívvel azzal zárhatjuk ezt az írást, hogy az első termelőüzemben, amelyet megyénkben, az ötnapos munkahét bevezetése kapcsán bemutatunk, jól sikerült az indítás, átgondolt és alapos volt az előkészítés, a rendelet a dolgozók egyetértésével találkozott — a sikerben tehát joggal bízhatunk. LETENYEI GYÖRGY Fotó: Bakó Jenő.------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------V K orszerű, nagy teljesítményű gépekkel fejlesztették az üzemet a rekonstrukció során DÉDÁSZ Egy hónapja mindenki tudott a változásról A DÉDÁSZ szekszárdi üzem- igazgatóságán a múlt hét volt az első, amikortól minden szombat szabad. Több mint egy hónapja kezdték az átállásra a felkészülést, mert szolgáltató munkahelyről lévén szó, itt nem elég csak leállítani a gépeket, és mindenkinek meghosszabbítani a munkaidejét. Arra fordítottak különösen sok figyelmet, hogy minden szombaton olyan emberek legyenek ügyeleti szolgálatban, illetve készültségben, akik a bonyolultabb munkát is önállóan el tudják végezni. Amikor' munkaértekezleteken beszéltek először a szabadszombatos hetek rendjéről, számos, a dolgozóktól érkező javaslatot vettek figyelembe, értékelték, s ha lehetett, beépítették a központi tervbe. Éppen ezért egy-két pontját módosítani kellett a kollektív szerződésnek is. A Munka Törvénykönyve érvényességét sértő tételek természetesen nem kerültek bevezetésre. így, augusztus elsején is például ügyeletes stáb volt készenlétben. Alig akadt munkájuk. A vállalatnál, illetve a szekszárdi üzemigazgatóság területén kétszázötven embert érint a szabad szombati új munkarend. A DÉDÁSZ más Tolna megyei körzetében, így Tamásiban, Dombóvárott és Duna- földvárott, illetve e helyek térségében is szabadszombatos hét volt, minden különösebb zökkenő nélkül. Természetesen a munkaidő naponta itt is megnövekedett. A munkakezdés változatlanul hét órakor van, csak a befejezést toldták meg negyedórával. Az áramszolgáltató Vállalat Tolna megyei munkahelyein az augusztus 1-gyel befejeződött hét éppen azért volt zavartalan, a szolgáltatás is jó, mert korábban alaposan felkészültek, a gazdasági vezetés egyeztette programjait a tömegszervezetekkel, amelyek az intézkedést politikai munkával támasztották alá.- Pj A Minisztertanács 1013/1981. (IV. 27.) számú határozata az ötnapos munkahét bevezetéséről Az ötnapos munkahétre való áttérés érdekében a Miniszter- tanács a Szakszervezetek Országos Tanácsával egyetértésben a következő határozatot hozta: 1. ötnapos munkahetet lehet bevezetni: — 1981. július 1-től a folyamatosan, a három vagy több műszakban, termelő üzemeknél, valamint azoknál a munkáltatóknál, ahol a három vagy több műszakban és folyamatos munkarendben foglalkoztatottak száma meghaladja a fizikai dolgozók létszámának felét; — 1982. január 1-től az egyéb munkáltatóknál, ideértve a mezőgazdasági ágazatba tartozó állami vállalatokat is. Az áttérést, az oktatási in- tézémények és a mezőgazdaság kivételével, valamint az egyes különleges esetektől eltekintve, 1982. június 30-ig be kell fejezni. 2. Az ötnapos munkahét bevezetésével egyidejűleg a heti munkaidőt 44 óráról 42 órára, a folyamatos munkarendben, illetve két vagy több műszakban foglalkoztatott dolgozók munkaidejét pedig 40—42 órára kell csökkenteni. * 3. Az ötnapos munkahét bevezetésével egyidejűleg a munkaközi szünetnek a törvényes munkaidő terhére történő kiadását meg kell szüntetni. Az e címen fizetett külön díjazás összegével az érintett dolgozók bérét emelni kell. A munkaközi szüneti díjazás valamint a munkaidő-csökkentés miatti alapbéremelés összegével az alapbérrendszerek bértételei túlléphetők. 4. Az ötnapos munkahét bevezetésének, illetve az ezzel járó munkaidő-csökkentés feltételei a következők: — Az ötnapos munkahetet önerőből kell megvalósítani. A gazdálkodó szervek jövedelme nem csökkenhet, pénzügyi (gazdasági) helyzete e miatt nem romolhat. A gazdálkodás hatékonyságának növelésével,, a termelési folyamatok szervezettségének javításával, a technológia korszerűsítésével, a veszteségforrások mérséklésével, hatékony munkarendek bevezetésével, a dolgozók átcsoportosításával kell ellensúlyozni a munkaidőalap-csökkenés hatását. Központi anyagi támogatás általában nem, kivételes esetben is csak az önerő kiegészítésére vehető igénybe; — a dolgozók munkabére — a munkaidő mérséklése miatt — nem csökkenhet. Ezt a teljesítmény-követelmények fokozásával, a teljesítésüket biztosító feltételek megteremtésével kell elérni; — a tervezett intézkedés nem akadályozhatja az ötnapos munkahétre áttérő gazdálkodó szerv feladatainak ellátását, a lakosság szükségletei kielégítésének folyamatosságát; — biztosítani kell a gazdálkodó szervek egymás közötti kapcsolatainak, valamint a lakosság ügyei intézésének folyamatosságát. 5. a) Az ötnapos munkahetet általában — a heti pihenőnapon felül — hetenkénti szabadnap biztosításával kell kialakítani. Egyenlőtlen munkaidőbeosztásnál a heti szabadnapot éves átlagban kell biztosítani. A folyamatosan, illetőleg a két vagy több műszakban üzemelő, az idényszerűen dolgozó, valamint a lakossági ellátást és szolgáltatást végző munkáltatóknál a munkaidő-beosztás az előbbiektől eltérő is lehet. Ennek keretében hetenként egynél több szabadnap is biztosítható. b) A munkáltatók a munkaidőbeosztást — az a) pontban foglaltak szerint — a kollektív szerződésben (munkaügyi szabályzatban), feladataik és a dolgozók érdekeinek figyelem- bevételével, önállóan határozzák meg. (Részlet az idézett miniszter- tanácsi határozatból.) A munkaidő módosításáról tudni kell A Műszaki Élet című folyóirat tanácsadója alapján ismertetjük a munkaidő módosításának néhány vonatkozását. A Munkaügyi Minisztérium közleményt adott ki a munkaidő módosításával összefüggő egyes bérezési és munkajogi kérdésekről. Miután az ötnapos munkahét bevezetésével egyidejűleg az általános heti munkaidő 44 óráról 42 órára csökken, nem árt tudni néhány dolgot. Az ötnapos munkahétre való áttérés egyik feltétele: a munkaidő-csökkentést úgy kell végrehajtani, hogy emiatt a dolgozók keresete ne csökkenjen. Ennek érdekében az időbéres dolgozók órabérét a munkaidőcsökkentés arányában emelni kell. Heti 44 óráról 42 órára történő csökkentésnél az órabérek emelésének mértéke 4,8 százalék. A teljesítménybérben foglalkoztatott dolgozóknál a munkák, illetve a munkások besorolás szerinti bérének olyan mértékű növelése válhat szükségessé — különböző intézkedések kihatásának a munkanormákon történő egyidejű átvezetése mellett — amely biztosítja a csökkentett munkaidőre előírt, megnövelt teljesítménykövetelmények elérése esetén a munkaidő-csökkentés előtti keresetet. A munkaidő-csökkentés miatt alkalmazott béremelések ösz- szegével az alapbérrendszerek bértételei túlléphetők. A havi kereset egy órára eső részének megállapításánál — heti 42 órás munkaidő esetén — a kereset 1/182-ted részét kell alapul venni. Több műszakos munkahelyen, munkakörökben a napi munkaidőnek az ötnapos munkahét bevezetése miatti meghosszabbítása esetén a többlet munkaidőt annak a műszaknak az alapján kell díjazni, amelyiknek az időtartama meghosszabbodott. Figyelemmel arra, hogy a hatályos jogszabályok a másodállásban, mellékfoglalkozásban és munkavégzésre irányuló — engedélyezés alá eső — egyéb jogviszonyban eltöltött munkaidőt a főállás szerinti törvényes munkaidő negyedében, harmadában, illetőleg felében maximálja. Az új munkarend még nagyobb figyelmet, fegyelmet követel